Észak-Magyarország, 2004. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-17 / 218. szám

2004. szeptember 17., péntek ÉSZAKMAGYARORSZÁG# KULTÚRA-EXTRA: ALICE CSODAORSZÁGRAN / 5 Viola volna Aliz valójában?!- Végtelenül aranyos, kedves. A maga egyszerűségével jól megoldja a feladatokat, amivel megbízzák. Gyönyörű a hangja, szé­pen énekel, a hangosítással nála semmi baj nem lehet. Ebben a színházban ezt a szerepet szinte „rá írták”. Nem is tudom, ki mást le­hetne benne elképzelni. Megvan a kislányos bája, annak ellenére, hogy komoly hölgy. Czövek György, hangosító- Csak azt tudom mondani: mióta itt van a színházban, minden szerepét maradék­talanul megoldotta. Ha kiforr - mert hi­szen „forrásban” van, kivá­ló szubrett válik belőle. Örökké mosolyog, a színpa­don is, az életben is. Szép az énekhangja, kellemes a be­szédhangja. Olyan kis aranyoska. Pindur Istvánná, nézőtéri felügyelő- Végtelenül bájos és nőies - ez az el­ső, amit az ember észrevesz. Látszik rajta, szereti a szakmáját, nagy alázattal dolgo­zik, nagyon precíz. Amikor színpadra lép, érezni, hogy nem lehet gond, megbízha­tó. Korábban láttam fiúsze­repben, és abban is ugyanolyan jó volt, mint most kislányként. Pusztai Rita, nézőtéri felügyelő MA BEMUTATÓ Ma mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház a Kamaraszínházban Carroll-Fábri-Gallai Alice Csodaországban című zenés darabját. Az előadás rendezője Kováts Krtiszta. A címszerepben Barta Mária Viola A további szerepekben: Derecskéi Zsolt, Merényi Ákos Jelmez-díszlet: H. Matolcsy Zsuzsa Korreográfus: Fincza Erika FÜLSZÖVEG Eleven eszű, bűbájos kisiskolás Alice eleven eszű, bűbájos kisiskolás lányka, aki álmában az óráját aggodalma­san nézegető, piros szemű Nyuszi nyomá­ba ered s egy mély kúton át Csodaországba jut, ahol különféle varázsszerek hatására hol pöttömke lesz, hol óriás; furcsa beszél­getéseket folytat különféle érdekes szemé­lyekkel, Egérkével. Struccal, Griffmadárral és Ál-Teknőssel, meglátogatja otthonában doktor Nyuszi Alajost, megismerkedik az örökké vigyorgó Fakutyával, Április Bo­londjával és nem kevésbé bolond kalapos­sal; krokettezik a játékkártya udvara fe­lett zsarnokoskodó, mindenkit folyton le­fejezéssel fenyegető Szív Királynővel - s közben rengeteg mulatságos csacsiságot lát, hall és mond: a verses és prózai nonszensz ötleteknek se szeri se száma. Az Alice-könyvek példátlan sikerét és sa­játos varázsát a gyermeki fantáziához és látásmódhoz igazodó, mégis intellektuális jellegű humor, egyfajta torzító logika me­rész és következetes alkalmazása, az álko­moly hang, a precíz részletezés stílus-bra­vúrja adja. Legeza Ilona könyvismertetője & t - ö st a cgi.matav.hu/llegeza/sendmek.cgi?rec=168 ____________________________________________ HÁTTÉR: ANGOLUL, MAGYARUL A mű eredeti címe: Alice’s Adventures In Wonderland. Charles Lutwidge Dodgson tiszteletes, matematikus (ez volt a Lewis Carroll valódi neve) meseregénye 1865- ben látott napvilágot, három évvel azután, hogy Dodgson három kislánnyal és egy kollégájával csónaká­zott egyet a Temzén, és ott történetet rög­tönzött egy Alice ne­vű kislány föld alat­ti kalandjairól (a könyv eredeti címe is ez: Alice's Adven­tures Underground). A magyar fordítás Kosztolányi Dezső érdeme. A magyar szö­veg mellett legtöbbször Szecskó Tamás rajzai voltak láthatóak. Megjegyzendő, hogy angolszász világban az Alice-történetekhez John Tennie! korabeli, klasszikus illusztrá­ciói tartoznak hozzá szorosan. Nem lesz botrány a zöld ruhából? Nem játssza, hogy ő a tízéves Alice - a gyerekek úgyis elhiszik Balogh Attila E-mail: wmitty@eszak.boon.hu _______ Miskolc (ÉM) - A könyv­eimben és a színlapon is az eredeti angol írásmód szere­pel: Alice. Akik most szín­padra állítják, magyarosan Aliznak ejtik. Mi a név mögé igyekeztünk nézni: ki is a Barta Mária Vio­la, az ifjú színésznő, aki a zöld (vagy igazából kék?) ruhás kis­lány alakja mögött rejtezik. Egy héttel a premier előtt ül­tünk le először'beszélgetni egy padra a parkban. Aznap ment le először a próbán egyben a darab. A vörösesbarna (vagy barnásvö­rös) hajú (jelmeztervezői kérés­re festve!) ifjú hölgyben akkor még sok volt a feszültség: vajon hogyan fogadják a nézők, a gye­rekek?- Fel sem merült, hogy tízéves kislányt kellene eljátszanom. Ha­nem hogy nekem magamnak kell rácsodálkoznom az engem érő kalandokra - idézi fel a ren­dezői instrukciókat, a szerep for­málódását. - Magamban kell megkeresnem, hogyan reagálnék bizonyos szituációkra. És akkor működésbe lép a szükséges szín­házi konvenció: a gyerekek el­hiszik, hogy a színpadon a me­sefigurát látják. Csak álom lett volna? A Viola jellemzésére kért szín­házi emberek, munkatársak szinte mind úgy beszélnek róla, mintha a mai világba („cso­daországba”?) cseppent Alice-ról lenne szó. „Kedves kislány” a leggyakoribb jelző, néha hozzá­téve: „és komoly hölgy”.- Nem hiszem, hogy gyerme­ki habitusom volna. Belül mégis­csak 28 éves nő vagyok - reagál a felvetésre. - Ha kislányt kell játszanom, a normál reakcióimat erősítem fel. Az Alizban a törté­Címszerepben: homlokán a mikrofon, kezében a bábu net banalitása váltja ki, hogy csodálkozhassak. Húsz éve olvasta Carroll re­gényét: „a csuda emlékezett, hogy az egész csak Aliz álma” - mond egy példát arra, milyenek a saját személyes élményei a hí­res sztorival kapcsolatban. (Az a motívum, hogy a mesebeli Ali­ce csak álmodja kalandos kirán­dulását, a musical keretjátéká­ban nem jelenik meg.) Ahogy ma újra szembesült a szokatlan tör­ténettel, bevallja, időbe telt, míg „logikailag” összeállt benne. írásaink összeállt? „össze fog...” - nevet, a premierig hátralévő alig pár napot nem feledve. Hasonlít a baba arca Néhány nap múlva, az első (gyerek)közönség előtti próba után ültünk le ismét beszélgetni. Viola épp túl volt, két szerep­lőtársával együtt, az aktuális rendezői értékelésen.- Ahogy vártam, egyre maga­biztosabb vagyok a próbákon. Már tudom, nem kell félnem, hogy reagálnak a gyerekek, mer­nek majd játszani velünk. Olyasmiktől tart, mint hogy a közönség hogyan fogadja majd Aliz zöld ruháját - hiszen a gye­rekek által vélhetően ismert Szomszéd indiánok és átszabott babák „Gyerekkoromban érde­kes módon nem a babák vol­tak fő játszótársaim - ha­nem az indiánfigurák és cowboyok. A körülmények hozták így, a szomszédgye­rekek fiúk voltak, mi mást lehetett volna velük játsza­ni. A babákkal kapcsolatban inkább az érdekelt, hogyan formálhatnám saját képem­re őket, levágtam a hajukat, mindenféle ruhákat szer­kesztettem össze nekik. Ami pedig itt és most a ki- kapcsolódásomat elősegíti, az a film. És az irodalom. Ha két tévém lenne, legszíveseb­ben két filmet néznék egy­szerre. Csodálom azt a me­chanizmust, ahogy a filmek hatni tudnak az emberekre. Hiába tudjuk, nem a való­ság, amit látunk, a hatása alá kerülünk, együtt sírunk és nevetünk a szereplőkkel. Ugyanezt értékelem a szín­házban is, a már Arisztote­lész óta megmagyarázhatat­lan katarzis érzés kiváltását S ha ezt nekem is sikerül elérnem, nem leszek elége­detlen.” rajzfilmfeldolgozásban kék az a ruha. „Itt botrány lesz, fel fog­nak kiabálni” - játszik el a gon­dolattal. Arról is mesél, a kicsi­nyítés-nagyítás motívumhoz használt baba arca mennyire ha­sonlít az övére. Büszkeség tölti el, ha a mun­kájáról beszélhet.- Azért ez 15 dal, közben tánc, nem is tudják a kívülállók, mi­lyen nehéz. És mégis, milyen jó benne lenni, az első pillanattól az utolsóig. - De maga a színhá­zi lét sem mindennapi rutin szá­mára. - A színház? Nem győzök elégszer rácsodálkozni, valahány­szor felnézek a zsinórpadlásra, megérintem az épület falait, és annak örülni, hogy itt lehetek. Erdélyből nézve ez volt Csodaország Beteljesült az álma, színésznő lehetett Miskolc (ÉM) - „Milyen számom­ra a csodaország? Erre könnyű vá­laszolnom. Pár éve jöttem Erdély­ből Magyarországra. És emlék­szem, gyerekként Erdélyből néz­ve ez maga volt Csodaország. Hogy itt mindenki magyarul be­szél! El se tudtam képzelni. Nem is jártam itt 14 éves koromig. In­nen visszatekintve, ma már az tű­nik csodaszépnek: a gyerekkor, ami visszahozhatatlan, az, hogy otthon kedvesebbek voltak az em­berek. Magyarországra érkezve, 16 évesen meglepett - Pécsett, a gimnáziumban -, milyen szabad- szájúak és öntudatosak a diákok! És Miskolcra hogy kerültem? Hát, az ember próbálkozik, sokszor, és egyszer valami szerencse folytán sikerül egy meghallgatás - ese­temben épp itt, Miskolcon. Műi­dig örömmel érkezem vissza az előadásokra, szeretek itt lenni, itt teljesült az álom: színész lehetek” - mondja Barta Mária Viola. VIOLA MONDJA... Derecskéi Zsoltról (Clown): Nem ismertem korábbról. Pozitfv benyomást tett rám. Szin­te „lejátszik” minket a néma jelenetekben. Emlékszem, a próbák közepétől egyszer csak elkezdett mókázni, és nem csak a színpadon. Jól kijövünk, érzem rajta, hogy... „nem utál”. Merényi Ákosról (Bohóc): Ákos kicsit szét­szórt. Most ott tartunk, hogy elkezdett olya­nokat mutatni, hogy nem jutott eszembe a szöveg, hátulról meg hallottuk a kacagást... Neki több időre lenne szüksége - ahogy ne­kem is. Egyébként meg hihetetlenül toleráns. Klasszikus Alice-ábrázo- lás: leggyakrabban John Tenniel (fenti képünk) és Arthur Rackham rajzait (lent) láthatjuk az angol­szász kiadásokban. GALÉRIA Talán ha tévésorozat lenne belőle... A mesehősök is Ronaldóékkal vívnak meg Miskolc (ÉM - KHE) - Az anyakönyvvezetők szerint a névadásra elsősorban a tévé­sorozatok hatnak. Amikor egy hosszan tartó filmsorozatot vetítenek a tévé­ben, akkor a főhősök nevét meg­» ................... Nekem a legszebb női név a Dóra, így hívják a lányomat. Nyulászi Gáborné ANYAKÖNYVVEZETŐ ....................................................................» irigylik a szülők, olyannyira, hogy gyermeküknek is a kedvelt szereplő nevét adják - állítja Nyulászi Gáborné anyakönyvve­zető. Csak egy született A filmsorozatok hatottak pél­dául az Izaurák és az Ész- meraldák szüleire, napjainkban pedig a Renátókéra és Ronal- dókéra. Az Aliz név (angolul Alice) an­gol és francia nevek becézőjéből származik. Nem szerepel a köz­kedvelt nevek között, az idén például egyetlen miskolci újszü­lött kapta ezt a nevet. Az idősebb korosztály nevei közül manapság szívesen adják a szülők az An­na és a Zsófia nevet, új felfede­zés pedig a Lili, a Petra, és a Csenge. Egyre több kislány kap­ja az Angelika nevet is. Nyulászi Gáborné kedvenc női neve a Dóra, és hogy miért, a vá­lasz egyszerű:- Mert így hívják a lányomat. Igazából Dorkának szerettem volna anyakönyveztetni, de 26 évvel ezelőtt még nem lehetett. Ma azonban már a Dorka név is szerepel a Magyar utónév­könyvben. NÉVMAGYARÁZAT Az Aliz név az Alice névből szár­mazik, amely az Adelheid, Ale­xandra és Elisabeth nevek önál­lósult francia és angol becézője, valamint az Aloysia angol becé­zője. Miklós Katalin Süsü és a népmesék Miskolc (ÉM - BGO) - Az Alice Csodaországban 15, kölcsönözhető kötetéből mindösszesen kettő van bent a könyvtárban, így méltán nevezhető sikerkönyvnek - mondja Miklós Katalin, a megyei könyvtár gyermek- könyvtárának vezetője.- Felnőttként visszagon­dolva nem is a történetre, hanem mese álomszerű vi­lágára emlékszem - mond­ja. Kedvenc meséi Süsü ka­landjai és a magyar népme­sék. Szerinte a mesétől fel­nőtt és gyerek azt várja, hogy elvarázsolódjon és az Alice valóban elvarázsol...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom