Észak-Magyarország, 2004. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-31 / 203. szám
Közép-magyarország A TUDÁS RÉGIÓJA LESZ Szabó Imre Aligha hasonlítható más térséghez a Közép-magyarországi Régió, három millió ember lakóhelye. Ez az ország gazdasági, pénzügyi, államigazgatási, kulturális központja. Ide futnak össze az utak és vasutak, itt működik a Ferihegyi légikikötő, az Országgyűlés, a minisztériumok. A régió Budapestet, illetve a fővárost körülölelő Pest megyét foglalja magába, s ez önmagában is centrális szereprevíté- li. Területét tekintve a hét tervezési-statisztikai régió közül a legkisebb, ám csaknem hárommillió lakosával - akiknek majdnem kétharmada budapesti - a legnépesebb is. A 185 településéből több mint harminc városi rangú; megalakult 16 kistérségi társulás is, melyek szerepe elsősorban a területfejlesztés szempontjából jelentős. Itt olyan hatalmas projektek, beruházások készültek az elmúlt években, s valósulnak meg napjainkban, mint az új Du- na-hidak, az MO-ás körgyűrű, a Nemzeti Színház és a mellette épülő zenepalota, a Budapest Sportaréna, autóbusz pályaudvarok sora, a légikikötő termináljai, a Budapesti Műszaki Egyetem új negyede, és a sort folytathatnánk tovább is. Az infrastruktúra jó kiépítettsége és a stratégiai fontosságú földrajzi fekvés mellett a helyi munkaerő magas képzettsége is oka annak, hogy a. regisztrált vállalkozások és vállalatok száma, valamint a hazai és külföldi tőkebefektetések mértéke 1990 óta folyamatos növekedést mutat, és országos szinten a Központi Régióban messze a legmagasabb. A vállalkozó kedv megélénkülése új lendületet és dinamikát adott a régió fejlődésének, mindezzel további dimenziókat nyitva meg előtte. A térségnek az ország gazdaságában játszott szerepe rendkívül imponáló: a régió egymaga adja a nemzeti össztermék több, mint negyven százalékát. A kiváló adottságok legelőször ide vonzották a külföldi tőkét. A főváros külső kerületeiben és az agglomerációban szinte minden kereskedelmi világcég megépítette óriás áruházait, de termelőüzemekkel és kutató-, fejlesztő intézetekkel képviselteti magát számos elektronikai, gyógyszergyártó, és géntechnológiával foglalkozó multinacionális vállalat is. A nem egyenletes fejlődés számos megoldandó feladat elé állítja a régiót. Míg a fővárosban, s néhány agglomerációs kistérségben már kevés a szakképzett munkaerő, addig a Ipoly-menti kistérségben, Cegléd és Nagykáta környékén még Épül a Lupa-szigeti csomópont koránt sem teljes a foglalkoztatás. Itt jelentősek az infrastrukturális hiányosságok, a lakosság egészségügyi állapota, várható élettartama is rosszabb az átlagnál. A fővárosban a közlekedési problémák, a leromlott utak és városnegyedek sem feledhetők. Mindezek ellenére Szabó Imre, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és Pest Megye Közgyűlésének elnöke szerint minden esély megvan arra, hogy Európa legprosperálóbb vidékei közé küzdje fel magát. Adottságain kívül valószínűsíti ezt, hogy a régió tudományos műhelyeiben, területfejlesztési intézményeiben részben már készek, részben formálódnak azok a tervek, amelyek biztosítékai a gyors felemelkedésnek. Elkészült például Pest megye struktúraterve, amely egészen új megközelítésben foglalkozik a környezet, a foglalkoztatás, a közlekedés problémáinak megoldásával. Az autópályák és a fő közlekedési utak minőségének javítása mellett elsősorban a települések közötti összeköttetést fejlesztenék. Az árutermelő ipar telepítését a ma még gazdaságilag fejletlenebb kistérségekben támogatnák, s ide koncentrálják az infrastrukturális fejlesztéseket is. Az agglomerációban a legkorszerűbb, környezetkímélő ágazatok fejlesztését segítik elő, s különös jelentőséget tulajdonítanak az innovációs központoknak. Ezek egyike a gödöllői Szent István Egyetem köré települő biotechnológiai kutató és termelő egységek sora lehet. Ennél is merészebb, de reális, s az Európai Unió által is támogatható, a Zsámbéki- medencében megvalósítható Tudásvölgy lehet, ahol egyetem, .biotechnológiai és elektronikai kutató intézetek és termelő üzemek sora, kongresszusi központ, a hazai és külföldi tudósokat és fejlesztő szakembereket kiszolgáló szállodák és villák alkotnának egészet. További, még koránt sem kihasznált lehetőséget jelent a régió számára a határmenti regionális együttműködés és a Dunakanyar, a Ráckevei-Soroksári Duna, a hegyek és a kiskunsági puszta, a műemlékek és a sokszínű nemzetiségi kultúra által kínált idegenforgalmi lehetőségek. 2004. • ii. évfolyam 8. szám • Járóföld 11
