Észak-Magyarország, 2004. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-19 / 194. szám

2004. augusztus 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁSi SZLOVÁKIA, HATÁRMENTE / 5 HÍRCSOKOR 0 Forgalomnövekedés. A tornyosnémeti közúti határátkelőnél jelentősen meg­növekedett a személygépkocsi - forgalom május 1-je óta. 0 Közös pályázat. A magyar és szlovák abaúji régió a Phare CBC Program kere­tében 30 ezer eurós támogatást nyert a közelmúltban. Határokon átnyúló kapcsolatok Encs (ÉM - FL) - Egyre több rangos eseménynek ad otthont Encs. Legutóbb nemzetközi gitárfesztivált rendezett, ame­lyen részt vett Alirio Diaz gitárművész is. Most a Stószi Fúvószenekar, a Szepsi Princess Majorett csoport lép fel az abaúji városban. A lengyel Kepnóval ír alá test­vérvárosi megállapodást Encs önkormány­zata augusztus 20-án. Az államalapító Szent István királyunk tiszteletére a Millenniu­mi Parkban tartandó városi ünnepségen délután 2-től éjfél utánig tartó műsorra vár­ják a közönséget. A kenyéráldásnak, ke­nyérszentelésnek részesei lesznek a város­sal már eddig is szoros kapcsolatot kiépítő testvértelepülések képviselői is. A pénteken este hat órakor kezdődő vá­rosi ünnepségen kerül sor az Encs-Kepno közötti testvérvárosi szerződés aláírására. Az ezt követő műsorban bemutatkozik az immár testvérváros Kepno tánccsoportja is. Alirio Diaz (balra) a kassai templomban is fellépett (Fotó: K. M.) az eimuit evoen Mádl Ferenc és Ru­dolf Schuster Miskolc határában, Ómassán az őskohőnál is találkozott. (Fotó: Kőhalmi Péter) Randevú Gömör kapujában Putnok (ÉM - BÉA) - Az elmúlt évek egyik legsikeresebb rendezvénye a Gömör Expo Szlovák-Magyar Kiállítás és Vásár Put- nokon. A gazdaságélénkítő és kereskedelem­fejlesztő célú rendezvényt valós piaci igények hívták életre még 1999-ben „Gömör kapujában”, Put- nokon. A rendezvényen a hazai kiállítókon kívül a szlovákiai gömöri települé­sek, vállalkozások is a kez­detektől jelen vannak. Ta­más Barnabás, Putnok pol­gármestere elmondta, hogy magas a gömöri cégek és kiállítók részvéte­li aránya. A rendezvény fő célja, hogy lehe­tőséget nyújtson a régió cégeinek, vállalko­zásainak a gazdasági és kereskedelmi vérke­ringésbe való intenzív bekapcsolódásba. Rangos vendégek Ide látogatott Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter. Kiemelkedett az Expo rendezvényeinek sorából 2003, amikor Ru­dolf Schuster és dr. Mádl Ferenc köztársa­sági elnök találkozójuk színhelyéül válasz­tották Putnokot. Az oldalakat. írták: Bényei Adrienn, Faragó Lajos, Kovács István, Liszkay László, Úri Mariann Szerkesztő: Buzafalvi Győző, mobil: 20/320-6750 e-mail: buzafalvi@eszak.boon.hu Nyaralás kassai „megállóval” ...avagy a szomszéd vár repülőtere minket is vár utazásra Kassa (ÉM - UM) - Október­től egy minden igényt kielé­gítő, s látványnak sem utolsó terminál várja az utazókat a kassai repülőtéren, amely kö­zelebb van, és olcsóbb is a Fe­rihegyi repülőtérhez képest... Nyolcvan kilométerre, azaz mintegy ötven percnyire Mis- kolctól korszerű repülőtér, s át­lagosan 30 százalékkal olcsóbb árak fogadják a magyar turistá­kat, akik a május 14-én aláírt megállapodás révén mind na­gyobb számban dönthetnek úgy, hogy Kassáról indulnak nyaral­ni. S mivel nemrégiben elkezdő­dött a 3-as számú főút felújítása és szélesítése, jóval hamarabb ül­hetünk repülőre északi szomszé­dainknál, mint a fővárosban. (Szlovák részről is prioritást él­vez az úthálózat korszerűsítése, a tervek szerint 2008-ra a hatá­rig érne el a vadonatúj négysá­vos gyorsfogalmi út, ennek azon­ban az is feltétele, hogy a ma­gyar oldalról is hasonló paramé­terű fejlesztés történjen.) Épül a második... A félmilliárd korona beruhá­zással épülő, és az előzetes ter­vek szerint októberben átadandó terminál a kassai nemzetközi re­pülőtér második, világszínvona­lú utasforgalmi terminálja lesz, így a jelenleg évente 200 ezer utast fogadó légikikötő forgalmá­nak duplázódására számítanak az észak-magyarországi térség kiszolgálásával együtt. Ehhez pe­dig minden adott, hiszen a me­gyei önkormányzat, valamint a kassai repülőteret működtető társaság képviselőinek májusban kötött megállapodása értelmében gazdasági és idegenforgalmi együttműködés alakul ki a két megye között. Ezt erősítendő, a kassai társaság igény szerint in­formációs irodát nyit Miskolcon, ahol bárki megvásárolhatja a repülőjegyét, illetve az áruikat légi úton eljuttatni kívánó cégek ugyanitt rendelhetik meg a szál­lítást. Nyaralóhelyekre S bár Kassáról menetrend­szerűen jelenleg csak Prágába, Pozsonyba és Bécsbe közlekedik járat, a charter társaságokkal több kedvelt külföldi nyaraló­helyre juthatunk el igen kedvező A híres hucul ménes a nemzeti parkban Tervezik egy állandó járat indítását Aggtelektől a sóbányáig Jósvafő (ÉM - BÉA) - Az augusztus 20-án induló Nosz­talgia postakocsit két hucul ló húzza majd. Egyet pedig a kocsihoz kötnek hátul, így felváltva tudnak dol­gozni és pihenni a lovak - tud­tuk meg Bodolai Istvántól, az Aggteleki Nemzeti Park munka­társától, aki tevékeny részese az útnak. Tavaly már megtettek egy len­gyelországi utat a hucul lovak­kal, ekhós szekéren jutottak el a lengyelországi testvértenyészet­hez. Terveik között szerepel egy állandó járat indítása a két vi­lágörökség helyszín, az Aggtele­ki Nemzeti Park és a Wieliczkai Sóbánya között. Bodolai Istvánt a hucul lóról kérdeztük, a híres ménesről, amely az Aggteleki Nemzeti Parkban található. Nem a völgyekben Bodolai István elmondta, hogy a hucul lófajta a hucul nép ke­zén élt. A huculok pedig a Kár­pátokban a Tisza, Pruth; Csere- mosz és Borodina forrásvidékén éltek Magyarország, Bukovina és Moldova határterületén, a Kárpátok gerincéből kiemelkedő hegytetőkön. Nem a völgyekben telepedtek meg, mint más nép, hanem az erdős hegyeknek az erdőövből kiemelkedő magasla­tain, és itt főleg állattenyésztés­ből élnek. Kimondottan lovasnép, mely úttalan hazájában eredetileg ki­zárólag lovon közlekedett; még az asszonyok is. Jóllehet minden A hucul lovak (Fotó: BÉA) közlekedésében a lóra szorult és azt nemcsak lovaglásra, hanem málhás állatként használta. 1919 után az Osztrák-Magyar Monar­chia széthullása után a monar­chia központi tenyészetét szét­osztották az utódállamok között. Magyarországon Bántapusztára került a tenyészet, de ott több fajta tenyésztésével foglalkoztak, és a huculokat sem tenyésztet­ték tisztavérben. Történelmi tartásmód A II. világháborút követően a hucul fajta tenyésztésével a je­lenlegi Magyarország területén sem intézmény, sem magán sze­mély nem foglalkozott, de több tisztavérű egyede megtalálható volt. A hetvenes évektől Dr. Anghy Csaba a Fővárosi Növény és Állatkert igazgatója gyűjtötte össze a még megtalálható hucul lovakat, és tenyésztési kísérle­teket folytatott velük. Ez a gyűjtemény, melynek színvonalas tartása már nem volt megoldható, az Állatkert keretei közt került az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz 1988-ban, az­óta a kezdetben meglévő össze­gyűjtött állományra és több kül­földről vásárolt tisztavérű egyed- re támaszkodva indult el a fajta tenyésztése hozzávetőlegesen 10 anyakancára támaszkodva. Jelenleg a törzstenyészet az Aggteleki Nemzeti Park Igazgató­ság és a Fővárosi Növény és Ál­latkert közös tulajdonában van, és az állomány átlagos létszáma 70 egyed, melyből több mint 30 anya­kanca van. A tenyésztés idegen vérvonalból származó külföldi mé­nek felhasználásával történik. A fedeztetések szabadon, úgyneve­zett hárem rendszerben történnek, mely megfelel a történelmi idők­ben alkalmazott tartásmódnak is. Sokféle vérhatás A hucul lófajta olyan, jól jelle­mezhető, önálló lófajta, melyben az ősi tarpán és taki vérén kívül ma már ki sem mutatható sok­féle vérhatás keveredett. A tarpán és taki jellegek a faj­tában keverten vannak meg. A magyarországi törzsállomány (Aggteleki Nemzeti Park) több­ségében a tarpán jellegek érvé­nyesülnek, de van benne taki vér is. Hegyes terepen, málhás- ló gyanánt éppúgy beválik, mint nyereg alatt vagy igavonóként. * Mr. Bumeráng, a legek polgármestere Tornaija első emberének mostanában nincs kedve a poénkodásra Tornala/Tornalja (ÉM - ÓKI) - Mióta a nacionalista hírében álló Vladimír Me- ciar átrendeztette Szlovákia közigazgatási térképét, azóta a kisváros elvesztette koráb­bi jelentőségét. Az önkor­mányzat folyamatosan a túl­élésért küzd. Hazájának legfiatalabb polgár- mestere, Ladislav Dubovsky Tor­naiján dolgozik. Két éve válasz­tották ebbe a pozícióba, és ha­marosan rádöbbent, hogy új szemléletet kellene vinni az ön- kormányzati munkába. Ugyan­akkor azt is átlátta, hogy olyan emberekkel, akiket évtizedeken át a pártállam irányított, és nem kényszerültek gondolkodásra, nehéz lesz előre haladni. Állandó fogadóóra Változtatási szándékához nem talált megfelelő számú partnert, ezért szinte erején felül vállal mindenféle ügyintézést. Minden­napjai úgy telnek, mintha állan­dó fogadóórát tartana.- Sajnos előrehaladást célzó törekvéseimet kevesen támogat­ják, ezért úgy érzem, városunk­ban megállt az idő. Elmaradnak a pályázatok kidolgozásai, így sorra esünk el az államtól igényelhető pénzektől. Tornaija fejlődése ezért stagnál, vagy in­kább a leépülés a jellemzőbb - nyilatkozta az Északnak a pol­gármester. A befektetők Po­zsonyt, Zsolnát és Nagyszomba­tot célozzák meg, Dél-Szlovákiá- ba elvétve sem jön külföldi tőke. Munkahelykeresők Ezért a munkanélküliség 40 százalékos, miközben az értelmi­ség elvándorlása folyamatos. Né­hány helybeli Cseh- és Magyaror­szágra jár dolgozni. Másfél évti­zede szétverték az addig jól mű­ködő mezőgazdaságot, bár ezen a területen Simon Zsolt mezőgaz­dasági miniszter az utóbbi két év­ben már ért el jó eredményeket. Tornaija kitörési pontjaként a strandfürdő fejlesztését, és ezál­tal a turizmust jelölte meg La­dislav Dubovsky. Korábban nagy reményeket fűztek a város Cse- vice forrásához, ám az egy hibás döntés révén magánkézbe került. A 8600 fős település egyébként a nagy lehetőségek helye, hiszen 150 SK/nm-ért már lehet jó fekvésű területet vásárolni. Az egykor egészségügyi központnak Dühösekként ismerik Tornaija polgármesterét a Sláger Rádió Bumeráng című műsorából ismerhetik hazánk rádióhallgatói. Dubcsekként szokott bemutatkozni Bochkor Gábor és Boros Lajos műsorá­ban, minden kedden és csütör­tökön kap öt perc - honorári­ummentes - szereplési lehető­séget. Kedvenc témái a közéle­ti piszkálódás, na és a nők. Utóbbi témáról ő még szaba­don és büntetlenül beszélhet, hiszen független férfi. Nem ér­ti, miért kíváncsiak rá a hall­gatók, hiszen úgy érzi, az utóbbi két évben egy jó poént sem tudott elsütni, amiben közrejátszanak mindennapi gondjai. Megtekintették az új terminál építését a megyei vállalkozók áron. Ezzel párhuzamosan a me­gyei cégek a világ bármely pont­jára szállíthatják áruikat a kas­sai repülőtérről. Egymásra talált páros Kazincbarcika (ÉM ­FL) - Kazincbarcikáról in­dul, Szlovákián át Dél-Len- gyelországig vezet a nosztal­gia postakocsi. Utasai között lesz Bagyinszki Zoltán fotográ­fus és Serfőző Sándor, a Ma­gyar Állami Né­pi Együttes nyu­galmazott igaz­gatója is. Kazincbarci­ka közelmúltban ünnepelt 50. évfordulóját az elszár­mazottak is ünnepelték. Köztük Bagyinszki Zoltán, aki szülővárosának mondja a várost és Serfőző Sándor. Az egymásra talált páros könyvet kíván készíteni a történelmi kereskedelmi utat felidéző útról. Első munkahely Bagyinszki Zoltán fotó­művész, de szívesebben fo­tográfusnak nevezi magát. Kazincbarcikán született, Miskolcon gépésznek ta­nult, az NDK- ban „gyakorla­tozott”. Serfőző Sán­dor első munka­helyei Kazinc- Serfőző barcikán vol­Sándor tak. 1969-ben kérték fel a vá­ros éppen felépült Egressy Béni Művelődési Központ­ja igazgatójának. Itt dolgo­zott 1973 novemberéig. Ladislav Dubovsky/Dubcsek pol­gármester épülő félbemaradt beruházást például 1 SK-ért árulja az önkor­mányzat, de nincs érdeklődő. Az elszegényedett lakosság 1994-től 9 millió korona közüzemi adós­ságot halmozott fel, ezért zajlik a bírósági végzés alapján történő kilakoltatás. Folyik egy nagybe­ruházás a térségben, a később épülő déli autópályához készül az elkerülő út. A meciari területmódosítás megszüntette a magyar többségű járásokat, így Tornaija ma a ri­maszombati és rőcei járásokhoz tartozik. A kettősség további hátrányokat okoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom