Észak-Magyarország, 2004. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-18 / 193. szám

2004. augusztus 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁGi MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /7 Bohus János a kötettel (Fotó: Bujdos Tibor) Ősidők óta buzog Tapolca vize Miskolc (ÉM - SZG) - Ősidők óta bu­zog Tapolca meleg vize, s mondhatnánk azt, hogy minden lényeges történésnek ez a víz volt az oka. Először is itt telepedtek meg a Benedek-rendi szerzetesek, létrehoz­va egy virágzó kultúrát. Több évszázados tevékenységük építészeti emlékei eltűntek. A város vízellátója Egyes leírások szerint a 16. században tö­rökök is használták, majd később a csá­szári csapatok éppúgy, mint a magukat gö­rögnek nevező kereskedők. A fentiek pa­rányi töredékét képezik mindazon ismeret­nek, amelynek tárháza a közelmúltban je­lent meg a miskolci Klaviatúra Bt. kiadá­sában, dr. Dobrossy István tollából, Bohus János technikai szerkesztésében és amely­nek címe-íémája Miskolctapolca. Az ismertető Tapolca szakszerű, szeretetten bemutatása az „ősidőktől” napjainkig. Konfliktusok és megbékélések A könyvecskéből idekívánkozik pár mon­dat: „A hovatartozás és a település elneve­zése 1776-tól ki tudja hányszor vetődött fel, s mindig vihart kavart.” (...) „Ez a mai ún. Nagy-Miskolcot alkotó települések egymás­sal élésének, „házasságának” természetraj­za, amelyből továbbra sem zárhatók ki a konfliktusok és megbékélések, amelyek ter­mészetesek a ,válás’ elkerülése érdekében.” A szép és okos Tapolca-ismertető a mis­kolci könyvesboltokban kapható. HÍRCSOKOR 0 Szentségimádási nap. A Miskolc-se- lyemréti Szent István-templom évi egész napos szentségimádási napját augusz­tus 19-én (csütörtökön) tartja a miskol­ci egyházközösségek imaóráival. 0 Új-zélandi varázslat. Ezzel a címmel nyílik Nyékládházán Viktor Boros amatőr fotós kiállítása a Szepessy-kastély kiál­lítótermében augusztus 19-én este 6-kor. Aluljáró helyett: ugrás a korlát felett CSUPA ÖTÖSÖK Szilágyi Péter Miskolc, Miskolc-Diós- győri Református Általá­nos Iskola, 2. osztály Clevelandi mintára alakítják ki a miskolci könnyűzenei kiállítást Miskolc (ÉM - HSz) - Ha minden a tervek szerint ha­lad, mintegy két év múlva nyithatná meg kapuit ha­zánk első rockmúzeuma, a lillafüredi Sziklában. Az amerikai Cleveland váro­sában járt egy miskolci küldött­ség élén Fedor Vilmos. Miskolc alpolgármestere a testvárvárosi kapcsolatok erősítésén túl konk­rét tárgyalásokat is folytatott, többek között a helyi rockmú­zeum vezetésével.- A clevelandi intézményt pél­dának tekintjük a most kialakí­tandó, miskolci rockmúzeum szempontjából - mondta Fedor Vilmos. - Egyrészt ez a múzeum sem a fővárosban található, más­részt egy alapítvány működteti, végül pedig - eltérően több euró­pai rockkiállítástól - nem stati­kus, egyszerű tárgybemutató, ha­nem dinamikus, interaktív, azaz a közönséget is „megmozgató” tárlat. Mivel Miskolcon, a lillafü­redi Sziklában is hasonlót szeret­nénk létrehozni, a clevelandi ve­zetők mindenben segíteni fognak bennünket. Úttörő vállalkozás A miskolci rockmúzeum szin­te minden szempontból úttörő vállalkozás lenne. Először jönne ugyanis létre rockkal foglalkozó, vidéki központú, alapítványi mú­zeum. A megalapításról augusz­tus végén folytatódnak majd a tárgyalások a kulturális tárcá­val, míg a Szikla ingyenes hasz­nálatba adásáról szóló szerződés- tervezet szinte már kész is van. Garanciát vállalnak A múzeum műszaki, építésze­ti kialakítása nagy gondosságot igényel, hiszen a rockrelikviák eredeti állapotban történő megőrzésére az intézménynek garanciát kell vállalnia. Éppen ezért nem egy építészt, hanem egy építészcsoportot szeretnének felkérni a tervezésre, a pénzügyi háttér megteremtése pedig a lét­Szabadtéri kiállítás Clevelandben rehozandó alapítvány feladata lenne. A múzeumban felidéznék a rock kialakulást, ám a legna­gyobb részt a magyar rock kiál­lítása tenné ki. Dobó Kornélia Miskolc Fazola úti általános iskola 1. osztály Felújították az Avasi lakótelep aluljáróját - nem minden ott élő örül a történteknek Miskolc (ÉM - KHE) - Kor­lát ide, korlát oda, van, aki­ket ez semmiben sem korlá­toz. Mások viszont jobbnak látják, ha a felújított aluljá­rón keresztül kelnek át ke­reszteződésen. Nem fogadták osztatlan siker­rel az Avasi lakótelepen élők az Ifjúság és a Szentgyörgy utca ke­reszteződésében elhelyezett, a Sok mozgássérült és idős ember él itt, ők nem fogják bírni a lépcsőket. Kádár Ilona .................................................W gyalogosok testi épségét védelme­ző korlát kihelyezését. Mégpedig azért nem, mert az aluljárót elha­nyagoltsága miatt eddig nem szí­vesen használták, ráadásul sok já­rókelő számára nagy kerülő árán közelíthető csak meg. Tegnap dél­előtt a felújított aluljáróban az utolsó munkálatokat végezték a festők, épp az álmennyezettartó vasakat mázolták fehérre. Még a falakon friss a sárga festék, de a graffitikészítők már rajta hagyták „műalkotásukat”. Vélemények a BOON-on Lapunk Internetes portálján, a www.boon.hu fórumán megjelent véleményekből Idézünk. „A kereszteződésben többször volt már baleset. Nem sokáig fog magá­ra váratni a gyalogosgázolás sem! Ez a vészhelyzet akkor áll fenn, ami­kor csúcsforgalom van, és összetor­lódnak a város felől bejutni szán­dékozó járművek és a mászkáló já­rókelők tömege. Mindenesetre ve­szélyes kereszteződés aluljáró elle­nére is! Legjobb lett volna a forga­lomirányító lámpa felszerelése a jár­műforgalom és a gyalogosforgalom szabályozása érdekében. „Sárgára festeni egy aluljárót nem kerülhet túl sokba. Nem tudok olyan balesetről, ami az aluljáró haszná­latának hiányában történt volna. Ké­rek egy rést a korlátra, és utána majd eldöntőm, hogy hol akarok köz­Az aluljáró egy-két percig ki­haltnak tűnik, de a busz megér­kezése után kisebb csapat vonul le a lépcsőn. Mi lesz az idősekkel?- Épp az aluljárót szidtam - mondja Kádár Ilona, aki testvé­rével és unokaöccseivel igyek­szik a sárga falak között. - Az édesanyám lakik itt az Avason, de nem tudom, hogy fog le-föl járkálni a lépcsőn. Télen még ve­szélyesebbé válik a helyzet, mert az aluljáróhoz vezető utak lejtő­sek. Sok mozgássérült és idős ember él itt, ők nem fogják bír­ni a lépcsőket, az esti órákban pedig továbbra is veszélyes lesz ide lejönni. Legjobb megoldás lett volna a zebra és a közleke­dési lámpa. Molnár György sietős léptek­kel közeledik. Neki más a véle­ménye.- Több ilyen aluljáró kellene, megszünteti a balesetveszélyt. A többit is fel kellene újítani. Ha télen megoldják a takarítást, nem lesz semmi fennakadás. Inkább ugranak Az Ifjúság utcai korlátok még most készülnek. A Városgazda Kht. munkatársai épp hegeszte­ni akarnak.- Akik itt laknak, azok egyál­talán nem használják az aluljá­lekedni. Az aluljáróba pedig én sem engedném le a gyerekemet." „Ha meg nem volna aluljáró, min­den második Avason élő ott tüntet­ne ezerrel, hogy veszélyben a lé­tünk! Aluljárót!!! Most hogy már ott van, nem használjuk. „Talán az éjszakai biztonságot kel­lene növelni, például egy őrrel! Ek­kora kiadás igazán nem lehet sok, ha azt vesszük figyelembe, hogy évente több százezret is rá lehet köl­teni a renoválására a vandálok miatt!" „Ha már olvastam, hogy újítják fel az aluljárót ! Fantasztikus! Posztos rendőr is lesz benne? Mert ugyan én a gyerekemet nem engedném át rajta! Vagy talán az önkormány­zati képviselőnk majd a nap 24 órá­jában kiül egy kempingszékre, és őr­zi? Fia már csak erre volt képes, hogy kordont rakasson fel?” Eddig elhanyagolt volt az aluljáró, most kifestik(Fotó: Végh Csaba) rőt - mutat az emeletes házak fe­lé Czipczer Sándor. - Vagy átug­ranak a korláton, vagy itt men­nek át az úton, ahol még nincs korlát. Közben bennünket szid­nak, mintha mi tehetnénk az egészről. Pedig rendkívül veszé­lyes itt az átkelés. A gépkocsik nem tartják be az 50 kilométeres sebességet, a gyalogosok meg fe­lelőtlenek. A buszmegállóba igyekeznek, amit vagy följebb kellene tenni, az aluljáró köze­lébe, vagy lejjebb, és zebrával biztosítani az átjárást. Ezt a kor­látot hamarosan ki fogják dönte­ni - jósolja meg a jövőt. Közben megérkezik a busz. Kicsik, nagyok, idősek és fiata­lok egy pillanatig sem gondol­nak az aluljáróra. Rutinosan kelnek át az úton és ugorják át a partoldal aljában húzódó víz­elvezető árkot. HQ3SSD3P http: / forum.boon.hu Hozzászólások a témához! Már tiszta az avasi aluljáró- Veszélyessé, sőt, már kri­tikussá vált a helyzet a ke­reszteződésben. A gyalogosok össze-vissza mászkáltak az úton, ezzel kockára téve testi épségüket. A lakótelepen meg­nyílt áruház még jobban nö­velte a gyalogosforgalmat - in­dokolta a korlátok kihelyezé­sének szükségességét Rogosz Sándorné, a miskolci önkor­mányzat városüzemeltetési csoportvezetője. Az Avason élők ezt megértik, ám a köze­li aluljáróba nem szívesen mentek le, hiszen az elhanya­golt, sötét, piszkos volt, az es­ti órákban pedig az ott tartóz­kodó vandálok miatt veszélyes­nek tartották. A csoportvezető elmondta: a korlátok kihelyezésével egy időben elkezdődött az aluljáró rendbetétele. Felújították a vi­lágítórendszert, pótolták a víz­elnyelő rácsait, takarítottak, fertőtlenítettek (az aluljárót sokan illemhelynek használ­ták), a napokban befejeződik a festés is. A korlátok, az alul­járó felújítása, valamint az egyik buszmegálló öblének meghosszabbítása 15 millió fo­rintjába került a városnak. Interaktív rockmúzeum a Sziklában Miskolc és környéke kiadás ..................... .........................................________________ SZÍNE ÉS FONÁKJA Szablya és söröskrigli Békés Dezső E-mail: eszak@eszak.boon.hu Kiadós esó' zúdult Diósgyó'rre néhány órával korábban, és a ha­gyományos műsorra, babgulyásra ér­kező ezrek nem úsztak meg száraz lábbal a vendégeskedést. A vacsora és a produkció színteréül szolgáló várárok ugyanis ilyen időjárási vi­szonyok között igyekszik megfelelni a nevének. De ez senkinek sem szegte kedvét, hisz ismert dolog, hogy aki a történelmi múltban akar elmélyülni, az a sarat sem kerülheti el. A „sárdagasztás, sárdobálás" - nem új keletű fogalmak, legfeljebb új értelmet nyertek napjainkban. T alán kissé pesszimista va­gyok, de attól tartok, hogy a hetek óta dúló Tapolca-vita (függetlened­jen-e Miskolctól az üdülőhely?) előbb-utóbb eldurvul. S akik eddig józan gazdasági megfontolásból ér­veltek, előbb-utóbb politikai síkra tévednek, s akkor már a sárdobá­lástól sem riadnak vissza. Az pedig nagyon nem jó lenne, ha ennek az egyébként is sok gonddal-bajjal küszködő városnak a népe Tapolca függetlenedését pártolók, és ellen­zők táborára szakadna. Ahogy mondani szokták: álmunkban se jöjjön elő e baljós vízió! Maradjunk inkább az olyan ártatlan csatározá­sok mellett, mint amilyenek a diós­győri várban minden augusztusban lezajlanak. Kicsit talán sablonosak a színpadon rendezett lovagi tornák, bajvívások, de számomra éppen ezért kedvesek. Mert Diósgyőrben, csakúgy, mint Füzérben, mindig a magyar vitézek győznek. Ez pedig ugye nem volt mindig így hányatott történelmünk során. De ha már Füzért emlegettem... Ugyanazon a napon, amikor itt ná­lunk, Diósgyőrben is benépesült a vár, ott is felvonultak a korabeli ru­hákba, vértekbe öltözött, korabeli fegyvereket markoló daliák. Elképzel­hető, hogy minden várnak megvan­nak már a saját, különbejáratú fegyverforgatói, bár nekem valószí­nűbbnek tűnik, hogy hakniznak is a lelkes amatőrökből verbuválódott csapatok. Mert elvétve is alig találni köztük főállású királyt, királynőt, ud­varhölgyet és szablyában, lándzsá­ban egyaránt kiváló lovagot. Véletle­nül tudom, hogy Diósgyőr űrnője (Lajos király neje) a dolgos hétközna­pokon régész, az udvarát benépesítő, különböző rendű-rangú tarka népség soraiban pedig értelmiségiek, illetve kétkezi munkások egyaránt találha­tók. És most elárulok egy titkot, azt remélve, hogy nem rontom a tisztelt publikum illúzióit: szemtanúja vol­tam, amint a színpadon imént még életre-halálra küzdő daliák békésen sörözgettek a várfal mellett. Tisztelt urak és hölgyek, az or­szág mindenféle közéleti deszkáin! Nem lehetne követni a példájukat? Hisz amit önök valóságos harcme­zőnek vélnek, az sokszor nem más, mint színpad, ahol nem illik, nem szokás igazi vért csapolni, fájdal­mas sebet ejteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom