Észak-Magyarország, 2004. július (60. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-06 / 156. szám
2004. július 6., kedd ÍSMtMIBYIBÖRSlii# MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /4 Miskolc és környéki kiadás FÓRUM, FOGADÓÓRA 13 Szűcs Erika miskolci alpolgármester tart fogadóórát július 7-én, szerdán délután 2 és 5 óra között a miskolci városházán. E napon délután 1 órától a városháza portáján érkezési sorrendben 15 ember kaphat sorszámot a fogadóórára. 13 Hegedűs Andrea, a 3. számú választó- kerület önkormányzati képviselője (MSZP) fogadóórát tart Szirmán a Radnóti Miklós Közösségi Házban (Miskolc, Erkel F. u. 47.) július 7-én (szerdán) délután 5 órától. JEGYZET Tapolca falu “ Hajdú Mariann Rte* e-mail: mariann.hajdu@eszak.boon.hu Vajon hány Tapolcán élő szeretne elszakadni Miskolctól, ha a települést eltolnák 30 kilométerrel messzebbre? Ha az ott lakóknak nehezebb lenne bejárni a megye- székhelyre: vásárolni, dolgozni, iskolába, szórakozni? Ez a kérdés is felvetődik annak kapcsán, hogy Tapolca válni akar. A kérdés persze csak költői, de egyébként is sok a bizonytalanság az ügyben. Már azt sem lehet biztosan tudni, hogy hányán akarják a kenyértörést. A leválást értelmetlennek tartó képviselő szerint alig néhány ember lépne, míg a leválást sürgető esküszik, a Tapolcán lakók 90 százaléka mögötte áll. Ha az utóbbinak van igaza, akkor biztos a leválás. Hamarosan kiírják a népszavazást, a törvény pedig a válni akaróknak kedvez. Csak a tapolcaiakat kérdezik majd ugyanis, hogy önálló településen akarnak-e élni. A többi miskolcit nem, hogy mit szólnak ehhez. A Belügyminisztériumnak, a köztársasági elnöknek ugyan van vétójoga, de legtöbbször nem élnek vele: aki menni akar, menjen, próbálja meg egyedül. No de el kíván-e teljesen szigetelődni Miskolctól Tapolca? Mennyiben számítanak, s számítanak-e a továbbiakban a városra? Az ügyet bonyolítja a miskolci közgyűlés által elfogadott projekt, amely 12 milliárdot hozna Tapolcára. A vállalkozók 2006-ra már wellness látványfürdőt, négycsillagos szállodát ígérnek a strand területére. A közgyűlés támogatja ezt. De jó helyen kopogtatott-e a vállalkozó? Tárgyalhat-e (hosszú távon) a miskolciakkal? Visszakozik-e, ha megtudja, mi a helyzet? Hamarosan minderről többet tudunk. Két hét, és elkezdődik az aláírásgyűjtés. IRODANYITÓK Ügyfélszolgálati irodákat nyit a miskolci önkormányzat a város településrészeiben a mai napon, az alábbiak szerint: 10.30 óra: Görömböly, Szolártsik tér 5. sz. Közösségi Ház 11.00 óra: Ház Tapolca, Győri u. 13. sz. Közösségi 12.30 óra: Martin-kertváros Berettyó u. 18. sz. 13.00 óra: Szirma, Érkel Ferenc u. 47. sz. Közösségi Ház,....... 13.30 óra: Hejőcsaba, Szeretet u. 5. sz. alatti Általános Iskola _ 14.30 óra: Diósgyőr, Ady Endre Művelődési Ház Í5.00 óra: Pereces, Erenyői Általános Jskola 15.30 óra: Bükkszentlászlő, közösségi Ház HÍRCSOKOR 13 Úton, útfélen. A jelzett címmel készült el Káli Sándor költő (miskolci polgármester) a Bíbor kiadónál megjelenő új kötete, amelynek ünnepélyes bemutatóját július 8-án, csütörtökön délután 5 órakor tartják a Miskolci Galériában. 0 Szimfonikusok. Mozgalmas évad végéhez ért a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Az évadzáró testületi ülést ma tartja a társulat, Lillafüreden, 11 órakor. Mar csak a tapolcaiakon es az államfőn múlik A Miskolctól való elszakadás kérdésébe a megyeszékhelynek nincs direkt beleszólása Miskolc (ÉM - BAL) Nincs alapvető (jogi) gátja Tapolca önállósodásának. A hatályos törvények szerint ha a helyi népszavazás a megyeszékhelytől való elszakadás vágyát támasztja alá, vétót a Belügyminisztérium kezdeményezésére a köztársasági elnök emelhet. A folyamat elindult, s ha a kezdeményezés elindítóin múlik, akkor a jogszabályok értelmében a köztársasági elnök hivatalában ér véget - nevezettek reményei szerint még 2005-ben. Ha ugyanis az elnök nem ad zöld utat a következő esztendő végéig az elszakadási törekvésnek, azaz nem lehet az önálló önkormányzat megalakulását a 2006-os helyhatósági választáshoz kötötten lebonyolítani, akkor újabb négy évig (a következő, a 2010-es választási évig) erre nem lesz mód. Az önállósodni vágyó tapolcaiaknak tehát sietniük kell. Mi legyen a neve? A menetrend most a következő: megvolt a lakógyűlés, megalakult az előkészítő bizottság, elindul az aláírásgyűjtés. Ha utóbbi sikeres, ki kell írni a népszavazást - Tapolcán. Ez a népszavazás döntő az ügy szempontjából. Miskolc ugyanakkor az egész városra is kiírhat népszavazást vagy végezhet közvélemény-kutatást, ha a városvezetés úgy látja jónak - de ennek eredménye Tapolcai életkép: megélne-e az Idegenforgalmából a fürdőhely? (illusztráció) (Fotó: Kőhalmi Péter) csak a városlakók véleményeként értékelendő (nem döntő). A lényeg tehát a tapolcaiak véleménye: ha a szokásos arány szerint (50 százalék plusz 1 fő) a leválás mellett lesz, akkor javaslat készül az elszakadás lebonyolításának részleteiről - az új község elnevezéséről, pontos határairól, költségvetéséről, jogairól és kötelezettségeiről, az anyatePRÓ ÉS KONTRA: az önállósodásról NEM ELLENZI, DE ÉRTELMETLENNEK TARTJA__________ Borkúti László (MSZP-frakció), önk. képviselő: • Tapolca sosem volt önálló település 10 tapolcai közül 8 ellenzi a leválást egy község sokkal kevesebb normatív támogatást kap, az iparűzési adó megszűnik az unióban inkább az integrációra való törekvés a cél, hiszen úgy lehet EU-s forrásokhoz jutni TAPOLCA MISKOLCRÓL VALÓ LEVÁLÁSÁÉRT KÜZD Feith Károly (SZDSZ), önkormányzati képv.: • Tapolca Görömböllyei együtt 1945 előtt önálló település volt • Népi kezdeményezés: 10 tapolcaiból 9 válni akar • A hely adóbevételek, a normatív támogatás, az iparűzési, az építmény-, az üdülőhelyi adó adják az önállóság alapját, ha Szirmabesenyő, Berente, Sajőpetri megél egyedül, akkor mi miért nem? HÁTTÉR lepülést érintő vagyonmegosztásról -, amit megkap Miskolc (és véleményez, de meg nem vétózhat), a Megyei Közigazgatási Hivatal (amely a folyamat egésze során szakmai segítséget nyújt) és végül a Belügyminisztérium. A tárca megint csak megvizsgálja a kérdést saját szakértőivel, és a kezdeményezés még itt bukhat el: a köztársasági elnökhöz vagy Van példa erre is, arra is Miskolc (ÉM - BAL) - A hasonló esetekre nézve két törvény mérvadó: az önkormányzatokról szóló és a külön erről, a területszervezésről szóló - tudjuk meg Csire Pétertől, a közigazgatási hivatal szervezési főosztályvezetőjétől. A jogszabályok két alesetet különböztetnek meg: amikor új község alakul, s amikor korábban lezajlott községegyesítés szűnik meg. Tapolcán az előbbiről van szó, de az utóbbi a jóval gyakoribb; elég néhány éve Barcikára és Berentére gondolni. Példaként hozható még Hódoscsépány és Somsály esete Ózddai, de negatív előjellel: ott a két városrész elszakadását a népszavazás eredménytelen volta megakadályozta. A tapolcai folyamata két kritikus pontja közül is ez az egyik, a kiírandó népszavazás. Van-e egyáltalán tapolcai identitás? olyan javaslat megy tovább, hogy írja alá, vagy olyan, hogy utasítsa el. Előbbi esetben a tapolcaiak 2006 őszén a tapolcai, nem pedig a miskolci polgármester személyére szavazhatnak... http:// emtlppek.boon.hu , írásaink Tapolcáról DOC 55 kB Nem tanácsolták el Miskolc (ÉM) - Nem igaz, hogy képviselői jogállására nézve hátrányos következménye lenne Feith Károly számára a tapolcai leválás kezdeményezésének. Képviselői körökből származó információink szerint ugyanis Feith Károlyt felszólította az SZDSZ helyi vezetése, hogy mivel felvállalta Tapolca Miskolcról való leválásának koordinálását, lépjen ki a frakcióból. Feith Károly azonban lapunk megkeresésére határozottan cáfolta ezt a híresztelést. Mint mondta, frakciótársai nem ellenzik kezdeményezését. A korábbi képviselő Miskolc (ÉM - BAL) - Tapolca el akarna válni Miskolctól. „Önállósodási törekvés? - mire fel?” - kérdik többen. A városrész 12 éven át hivatalból volt korábbi képviselője is hasonlóképp reagált az ötletre. Az elmúlt másfél évtized legnagyobb részében Molnár Pálnál kevesen ismerhették jobban Miskolctapolca ügyeit, történéseit, érdekviszonyait. Szépen hangzik, de... A korábban kereszténydemokrata színekben politizáló orvos három cikluson, azaz 12 éven keresztül volt a (Görömbölyt is magában foglaló) körzet önkormányzati képviselője (lakóhelye, a He- jő-park is ide kötötte). Ily módon a kezdetekkor, az önállósodási törekvés ötletének felbukkanása idején is ott volt; már csak emiatt is megkerestük, hogy véleményét kérjük.- A városrész önállósága ügyében történelmi hagyományokról nem beszélhetünk: Tapolca sosem volt önálló település, önálló egyházi, püspökségi uradalom nem tapasztalt tömeges volt annak idején, Görömböly részének számított. Mindig is Görömböly-Tapolcaként emlegették - idézi fel a távolabbi múltat Molnár Pál. - Ismereteim szerint az elszakadás igénye csak a rendszerváltás idején bukkant fel, háttérbe szorult politikusok törekvéseként, arra a szándékra, a szabadság akkori hangulatára építve, hogy, úgymond, próbáljuk magunk, helyileg intézni az M ............................ A városrész önállósága ügyében történelmi hagyományokról nem beszélhetünk... Molnár Pál VOLT KÉPVISELŐ .................................................» ügyeinket, önállóság - ez akkor szépen hangzott, de rögtön látszott, rengeteg a jogi és gazdasági akadály. Semmi realitása Képviselőként foglalkoznia kellett a kezdeményezéssel. Mint mondja, megpróbáltak mérleget elszakadási igényt vonni - „hevenyészett rovancsot csinálni” -, vajon mit hoznak és mit vinne a különállás. Az jött ki a kalkulációból, hogy a szükséges ráfordítás háromszorosan felülmúlná a várható bevételt.- Bár azóta az utóbbi tétel feltehetően nőtt volna az idegenforgalom felértékelődése folytán, egyértelmű volt, hogy Miskolctapolca vesztene a tranzakcióval. Nagyon sok beruházásra volna szükség. A kérdés úgy vetődött fel: ha Tapolca egészének anyagilag nem érné meg, kinek használ a leválás? - fogalmaz Molnár Pál. Sosem érezte, hogy a tapolcaiak elsősorban tapolcainak tartanák magukat, semmint miskolcinak - teszi hozzá. - Ha ma volnék képviselő, megfontolnám, az élére álljak-e efféle törekvésnek. Lehet, hogy nem. Nem látom semmi realitását. Miskolcnak nincs hozzá szava! Ez így nem igaz, mert van - csak nem döntő. Azaz Miskolc mint anyatelepülés önmagában nem gátolhatja meg egy önálló Tapolca (tapolcai önkormányzat) létrehozását, ha egyébként annak minden feltétele adott (lesz). A megyeszékhely közgyűlése foglalkozhat a kérdéssel (meg is teszi), megkapja a vonatkozó iratokat, azokat véleményezi, hivatalos állásfoglalást tesz közzé, azt a Belügyminisztérium mérlegeli. Ám önmagában az, hogy Miskolcnak „nem tetszik”, nem állhat az önálló Tapolca útjába. Még az sem, ha kimutatják, hogy a nagyváros (anyagilag) veszítene a szétválással; ehhez látványos előkép Kazincbarcika esete, amely a gazdasági hátrányra hivatkozva sem tudta elérni, hogy Berente - a gyár! - leválása elakadjon. Míg, mondjuk, tíz éve a pénzügyi érv döntő lett volna (és volt is az akkori esetekben), napjainkra változott a megítélés - amit alkotmány- bírósági állásfoglalás szentesít -, nevezetesen hogy fontosabb a népakarat, mint a gazdasági érdek. Még ha néhány száz ember akarata áll is szemben tíz- vagy százezrek érdekével.
