Észak-Magyarország, 2004. június (60. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-01 / 126. szám
2004. június 1., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# KULTÚRA / 5 OPERA-KRONOLÓGIA 1-1999. április 28. Miskolc fesztiválváros lehetne, a miskolci színház fesztiválközpont. Az opera nemzetközi műfaj, és a tervezett Bartók +... című operafesztivál a város megítélése, jövője, gazdasági, idegenforgalmi fellendülése szempontból is előnyös lenne. Az EU és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatja a 2001-ben induló sorozatot, viszont Hegyi Árpád Jutocsa színházigazgató és Müller Péter Sziámi, a fesztivál ügyvezető Igazgatója elmondta, a város vezetőitől nagyobb segítséget várnak.-1999. május 19. Miskolc nemzetközi fésztiválvárossá válásának témájában tartottak lakossági fórumot. A terv elnyerte a fórumon résztvevő miskolciak tetszését, ám többen aggódtak az anyagi fedezetet illetően, mert nem biztos, hogy a lakosság komolyabb összeget is tudna szentelni az Idegenforgalmi beruházásokra, hiába kecsegtetnek azok haszonnal.-2000. április 26. Vita alakult ki a tervezett operafesztivál körül a miskolci * közgyűlés kulturális bizottság, amely végül hozzájárult a Miskolci Operafesztivál Kulturális Szolgáltató Kht. létrehozáshoz.-2001. május 29. Megyénk brüsszeli képviselője első alkalommal propagál megyénkben kulturális rendezvényt hazai felkérésre. A fogadtatásról elmondta: Brüsszelben meglepődtek, hogy Magyarországon egy Ilyen színvonalú nemzetközi fesztiválnak egy vidéki város ad helyet.-2001. június 15. Ma este megkezdődik a Bartók + Verdi Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, amit frappáns rövidítéssel Operamil-ként is emlegetnek. A közel egyhetes fesztivál alatt a keletről és _ nyugatról érkező világsztárok és fiatal ígéretek Bartók összes színpadi művét és Verdi operáinak legjavát adják elő.-2001. június 26. A gondos marketing ellenére is kiszámíthatatlan terepen végzett vakrepülés volt az idei Bartók + Verdi - összegzett Müller Péter Sziámi szerkesztőségünk vendégeként, - de az operafesztivál az elképzeléseknek megfelelően, egyes esetekben még reményeiket is felülmúlóan jól sikerült.-2001. október 5. Heves vita alakult a képviselő-testület ülésén arról, biztosítson-e a város anyagi fedezetet a világhírű művészek leszerződtetésére, akikkel a Miskolci Operafesztivál Kht. tárgyal.-2002. március 6. A Miskolci Bar- tók+Puccini Operafesztivál olyan új kulturális régiót alakít ki Magyarországon, ami túlmutat önmagán. Feleleveníti és ■ továbbviszi a közép-kelet-eurőpai opera kultuszát - jelentette ki az anyagi támogatást nyújtó művelődési minisztérium vezetője.-2002. június 25. Kapocs Kelet és Nyugat között - hangzott el jellemzésként a fesztivál gálájának világsztárjai részvételével tartott sajtótájékoztatón.-2003. január 18. Világsztárokat sikerült megnyerni a kulcspozíciókba, akik nemzetközi hírnevüknek, elismertségüknek és kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően elindíthatják a Bartők+... operafesztivált a világszerte jegyzett rendezvények felé. A művészeti igazgató Marton Éva világhírű operaénekesnő, zeneigazgató a magyar származású hegedűművész és karmester, Mischa Santora.-2003. május 17. Bár (lapunk nyomozása révén) megkérdőjeleződött a nyárele- ji miskolci rendezvény széleskörű ismertsége, a fesztiválszervezők szerint nincs gond: két évad után már a jegyek 95 százaléka elővételben kel el.-2003. június 23. A harmadik volt az addigi legsikeresebb: a Bartók+... 2003-ban húszezer nézőt vonzott - a külső programok további félszáz ezret. —2004. március 27. A brüsszeli Európa Parlament épületében tartott bemutatót a miskolci rendezvényről a tavaly választott új fesztiváligazgató, Bátor Tamás.-2004. április 30. A Kocsonyafesztivál és a Grafikai Biennále mellett (előtt) a Bartők+...-t nevezte meg a városháza mint amit, úgymond, magunkkal viszünk az Unióba, amivel általunk gazdagodik Európa.-2004. május 7. A fesztivál jövőjéről árult el „titkokat” a Boon VIP-chatjének vendégeként Bátor Tamás. A következő „plusz" Bellin!, Donizetti és Rossini lesz (2005), majd további olasz zeneszerzők, később „jöhet Strauss vagy akár Wagner". Forrás: Észak-Magyarország PÁRHUZAMOS INTERJÚ t^íf Hifi Hf m' -. Operafesztivál: gyökeret eresztett, de Negyedik évéhez érkezett a miskolci Bartók +... Operafesztivál. Megalakulásakor abban reménykedhettünk, hogy gyökeret ereszt itt a rendezvény - a negyedik évben már nagyobb rá az esély, hogy így történt. A fesztivál nemcsak új zenei, hanem társadalmi színt is hozott Miskolcra. Erről is kérdeztük Koltai Tamás, színházi kritikust, a Színház című szaklap főszerkesztőjét és Fedor Vilmost, Miskolc alpolgármesterét. bővülnie kell FEDOR VILMOS: Nehéz ezt elkülöníteni, vagy rangsorolni, hogy inkább egyik vagy inkább másik.,. A fesztivál szlogenje, hogy a zene várost épít - és azt hiszem Miskolc mindig is zenei város volt és ma is az, hiszen itt működik például az ország egyik legjobb szimfonikus zenekara és itt kezdeményezték az operatagozat létrejöttét is. Az pedig, hogy társasági rendezvény? Nem emlékszem rá, hogV mikor kígyózott ezt megelőzően sor az utcán színházjegyekért. Igenis divat eljönni erre a fesztiválra - Budapestről is. Inkább zenei, vagy inkább társasági esemény a Miskolci Operafesztivál? KOLTAI TAMÁS: Szerencsére nem társasági esemény abban az értelemben, hogy akik elmennek, nem azért mennek, mert sikk megjelenni, hanem azért, mert a művészeti eseményre kíváncsiak. Szerintem a gazdasági elit egy étteremben vagy egy réten is össze tud jönni - egy operafesztiválnál fontos, hogy a produkciók is érdekeljék a résztvevőket. A miskolci rendezvény gyökeret eresztett. Ezt, bevallom, eleinte nem is reméltem. Szerencsére a régió közönsége fogékony és érdeklődik az operák iránt. Európában jegyzett fesztivállá vált. Gregor József és Marton Éva is azt mondták, hogy Miskolc ezzel a rendezvénnyel lekörözte Szegedet és a Budapesti Operaházat. A fesztiválról forgatott a CNN és a külföldi sajtó is írt a rendezvényről. A látogatottságára pedig jellemző lehet az az adat, hogy tavaly a nagyvárosok közt Miskolc volt az a ritka kivétel, ahol nőtt az eltöltött vendégéjszakák száma, a belföldi és külföldi vendégéjszakáké is. A szereplőket, fellépőket tekintve feltétlenül nemzetközi a rendezvény - közönségét és elismertségét tekintve is az? Nagy” merészség volna részemről erről nyilatkozni, mert a rendezvény külföldi szakmai visszhangját nem nagyon ismerem. Óvatosan mondom: mintha nem lenne túl sok külföldi reakció a Bartók+...-ra. Ottjártamkor kicsit hiányoltam a külföldi tv-stábokat, de lehet, hogy voltak, csak én nem találkoztam velük. Azt, hogy egy ilyen rendezvény külföldön is elismert legyen, nagy türelemmel kell kivárni. Nem csak a belvárosban, de Perecesen, Hejőcsabán, Lillafüreden is meg kell jelennie az operafesztiválnak. És a három nagy nemzetközi zenei rendezvénynek (opera, Kaláka, dixieland) valahogyan együtt kell működnie, ívet alkotnia - amelynek a Bartók+... persze lehet önálló csúcspontja. A nemzetközi fesztiváltendenciák és igények alapján jót tenne a Bartók+...-nak valamilyen stratégiai változtatás? Meggyőződésem, ha olyan produkciók születnének, amelyeket itt mutatnak be, az a rendezvény előnyére válna. Ha valahol máshol mutatnak be valamit, az ott kelti a legnagyobb feltűnést, ide azért már nem jönnek el annyian. Nem először mondom, hogy alapvetően arra lenne szüksége a fesztiválnak, hogy újdonságokat is kínáljon. Belépőket nyerhetnek olvasóink a fesztiválra Szombatonként közli lapunk az újabb, válaszra váró kérdéseket Miskolc (ÉM) - A negyedik ||_ FORULÓ „Bartók + ...” Miskolci Nemzetkö- -------..................................--...... zi Operafesztivált június 11-26. között rendezik a Miskolci Nemzeti Színházban. Az Észak-Magyarország és a fesztiválszervezők ismét játékra invitálják a zenét szerető olvasókat. A feladványok megfejtői között jegyeket sorsolunk ki. A II. forduló megfejtése: „Kis- oroszország”, Ukrajna. A nyertes: Szűcs Tamásné (Miskolc). A jegyeket (jún. 25. Mazeppa) a színház jegyirodájában lehet átvenni. dába bedobni. A helyes megfejtők között 2 db jegyet sorsolunk ki június 19-én 18 órára a Népszerű zenekari estre, melyet Bartók és Csajkovszkij műveiből adnak elő a Pannon Filharmonikusok Hamar Zsolt dirigálásával. írásaink a fesztiválról JSartók + Csajkovszkij 2004 június 11-26. Csajkovszkij lírikus beállítottságú komponista volt. Hangszerelései eredetiek, csillogóak, gyakran frenetikus hatásúak. Szimfóniáival, versenyműveivel, zenekari szvitjeivel a legjelentősebb orosz zeneszerzőként írta be nevét a zenetörténetbe. Hány szimfóniát írt Csajkovszkij? A választ Június 3-lg kell beküldeni a Miskolci Nemzeti Színház címére (3525 Miskolc, Déryné u. 1.) vagy a színház jegyirodájában elhelyezett láVENDÉGSAROK . » k’v v\ *. v vl v v v vv v\l w v v v tyivíVv vV'vv v VV'Vl’ A v \ v t\\.Vv'v A zene várost épít! Bátor Tamás e-mail: operami@axelero.hu Miskolc operaváros lett. Hamar megszerette az operát. Miközben a komolyzenei és ezen belül az operavilág vészharangok kongásától hangos - ennek oka általános gazdasági recesszió, amely elsősorban a kultúrától von el támogatást Miskolc éppen az ellenkező utat járja. Egyike azon kevés helyeknek, ahol a lokális-globális nyomorúságtól sújtott körülmények ellenére is emberibb léptékű állapotok vannak, ahol föllelhető a magasabb rendű zene, a „mennyek lehelete" iránti igény, ahol újraalapozhatjuk a komolyzene jövőjét. Azt tapasztaltam, hogy a külföld hitetlenkedve, reménykedve fordul Miskolc félé; bízik az új operafe|legvár megtartó és romlást feltartóztató erejében. Es érezzük az Önök bizalmát is, hiszen a tavalyi fesztiválnak körülbelül annyi látogatója volt, mint ahányan elköltöztek az elmúlt évtizedben e megrendült városból. Reméljük, most is megtisztelnek érdeklődésükkel, figyelmükkel. Az elmúlt évekhez képest az idei fesztivál időben és térben tovább bővült. Tizenhat napon keresztül várjuk zeneszerető vendégeinket Csajkovszkij és Bartók csodálatos alkotásaira, új helyszínek bevonásával: Sárospatakon a Rákóczi-várban, Sátoraljaújhelyen a Latabár Színházban, a miskolci zsinagógában és az Európa-házban. Miskolc valóban a „Kelet kapuja" lesz az idei fesztiválon; a volt Szovjetunió területéről Rigától Jerevánig, Szentpétervártól Moszkván keresztül Kijevig és Minszkig érkeznek társulatok és művészek, amelyek és akik hitelesen tolmácsolják Csajkovszkij zenéjét. Az pedig igazi kuriózumnak számít, miként látják Moszkvában Bartók színpadi művét, A csodálatos mandarint, amit a Nagy Moszkvai Klasszikus Balettszínház társulata mutat be. N^int zeneszerető és operaénekes nagy értéknek tartom, hogy Csajkovszkij és Bartók szimfonikus-, verseny- és kama-« raművei is megszólalnak kiváló művészek tolmácsolásában. Élvezhetjük a Moszkvai, a Zágrábi, a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar, a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Jereváni.Serenade Kamarazenekar nagyszerű játékát. A fellépő karmesterek és szólisták közül csak néhányat említenék: Nicola Luisotti, Jurij Szimonov, Kocsis Zoltán, Hamar Zsolt, Perényi Miklós, Michail Rudy, Szergej Krylov... Az ismert Anyegin operán kívül több mint tíz operát komponált Csajkovszkij, amelyek többsége feledésbe merült. Örömteli (•beesőit adat) alkalom, hogy Miskolcon felcsendülnek Csajkovszkij ritkán játszott operái, például a Mazeppa (Kijevi Opera), Az orleans-i szűz (Pozsonyi Opera), a Jolanta (Minszki Opera) és a Pikk dáma (koncertszerű előadás). Ez utóbbi operát nemzetközi hírű szólistákkal láthat- ják-hallhatják (Jelena Obrazco- va, Olga Romanko, Mikhail Davidoff, Vaszilij Gerello és Alexander Anissimov). Aki tavaly lemaradt a nagy sikerű Don Giovanni-előadásról Renato Brusonnal és Paolo Gavanellivel, az most pótolhatja ezt a nagyszerű zenei élményti Az opera „nehéz" és leginkább „felnőtt" műfaj. Szeretnénk a jövő közönségének, a gyerekeknek is kedvet csinálni az operához. Várjuk őket bábelőadásokra (Csipkerózsika, A hattyúk tava), mesedélelőttökre, és a mesebalettekre. Önökkel együtt izgatottan várom az opera ünnepét. Élvezzük együtt a Hang Mágiáját! Szerzőnk az Operafesztivál Kht. ügyvezetője