Észak-Magyarország, 2004. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-03 / 128. szám

2004. június 3., csütörtök ÉSZAK-MftGYflRÖBSZÁGSl ÉM-EXTRA AZ OLVASÁSRÓL / 7 Mindössze napi húsz perc Miskolc (ÉM) - Egyre kevesebbet ol­vasnak az emberek. Ellentmondásos a helyzet, hiszen egyfelől például a karácso­nyi vásár igazolta, hogy megint jól elad­ható termékké vált a könyv, másrészt a hatvanas évektől folytatott olvasásvizsgá­latok, az időmérleg-vizsgálatok tízéven­ként percre pontosan megmondják: men­nyi időt tölt az „átlag magyar” naponta (bármiféle) olvasással. A mért idő radi­kálisan csökken. Akkoriban, harminc éve 40-50 perc volt a napi átlag. Mára 20 perc körülire csúszott le az érték. Összeállítá­sunkban ennek okait próbáljuk bemutat­ni, és azt: mit lehet tenni ez ellen. Lévai Balázs dedikál (Fotó: Végh Csaba) Akivel a világ nyitott könyv Miskolc (ÉM - HM) - Miközben állító­lag egyre kevesebbet olvasnak az embe­rek, az igazán nagy írók, a jelentős iro­dalom iránt mind nagyobb az igény. Lé­vai Balázs alkalmanként százezrek ottho­naiba „viszi el” a népszerű szerzőket az állami televízió adásában. John Updike, Harold Pintér, Paul Aus- ter - világhírű írók azok közül, akik ven­dégül látták Lévai Balázst az elmúlt hóna­pokban. S akik ezáltal a magyar tévéné­zők és az olvasók egy részéhez is közelebb kerültek. A beszélgetésekből könyv lett „Bestseller - a világ nyitott könyv” cím­mel, az Európa Könyvkiadó gondozásában. A kötetet Lévai Balázs a miskolci Fókusz Könyváruházban is bemutatta.- Minek köszönhető a hatalmas siker? - kérdeztük, miután a szerző elárulta, al­kalmanként 200-300 ezer ember kíváncsi műsoraira. Sőt, Harold Pintér 400 ezer né­zőt csalt a képernyők elé.- Sokan vágynának igényesebb műso­rokra - válaszolta. - Szinte csak szórakoz­tató műsorokat láthatunk, átmeneti mű­fajok nem léteznek. Ilyesmit próbálunk csi­nálni: tartalmas legyen, de szórakoztató. Hat új rész Lévai Balázs bevallotta, az ötlet a fele­ségétől származik. A mai napig csodálko­zik, mennyire könnyen ment minden, a tévé vezetése is azonnal kapott az ötle­ten. A riporter egyben a producerséget is magára vállalja, a költségek nagy részét külső forrásokból fedezik. Először 12 részre írták alá a szerződést. Senki nem gondolta volna a folytatást, a Camera Hungária Fesztivál díját, a köny­vet, a további 6 részt, amely a közeljövőben születik. Az EuróPa Könyvkiadó az interneten: wyy^urfiPflKlftdQL.ij u SÉTÁ-nk a középiskolásokkal Miskolc (ÉM - NSzR) - A magyar gye­rekek írni és olvasni tudása nem megfe­lelő - ezt állapította meg a 2000-ben el­végzett PISA-vizsgálat. Éppen ezért a Lap­kiadók Nemzetközi Szövetsége támogatja az írott sajtó megjelenését az oktatásban. A 2003/2004-es tanévben több dunántúli középiskolában kezdték meg a SÉTA-prog- ram (Sajtó és Tanulás) oktatását. Az új tanévben lapcsoportunk is közös „sétára” invitálja a diákokat. Októberben, öt megyénkben középiskolában - a Földes, a Hermán, az Avasi, a kazincbarcikai Ság- vári Endre, a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnáziumban - indítjuk el a SÉ- TA-programot. Ez héthetes képzés, amely­ben a diákok elsajátítják az újságolvasás, újságírás alapjait. Az iskolák tanárainak munkáját lapunk munkatársai, szerkesz­tők, újságírók is segítik. A program ideje alatt a diákoknak publikálási lehetőséget biztosítunk: szerkesztőségünk minden hé­ten a programban részt vevő diákok írá­saiból állítja össze a SÉTATÉR oldalt. Ha nincs kiskorában hoc-hoc katona... A kutató szerint romlanak az olvasottság társadalmi mutatói Budapest (ÉM - BAL) - Vizsgálatok igazolják, évtize­dek óta egyre kevesebben ol­vasunk - regényt, verset, na­pilapot vagy egyáltalán tévé­újságot. Biztató jel? Talán Finnország példája. Immár négy évtizede látják tisztán a szakemberek: csökken az olvasók száma. A statisztikák „olvasott” emberként tartják szá­mon azt is, aki egy évben akár egyetlen könyvet is végigszenved - a negyven év alatt bekövetke­zett romlás így is ijesztő. Lelki tréningen megy át Az emberek mind kisebb há­nyadát töltik a mindennapjaik­nak könyvek vagy újságok társa­ságában, ugyanakkor egyre nő azok száma, akiknek egyáltalán nincs ilyen típusú élmény az éle­tükben. Mint a lapunk által meg­kérdezett olvasásszociológus hoz­záteszi, nincs arról szó, hogy ideá­lis „olvasó” társadalomból „nem olvasóvá” váltunk - a kimutatott változás azonban radikális.- A felnőtt népesség több mint fele évente egyetlen könyvet sem olvas el. Az egy könyv a definí­ciós küszöb a számításokban, és 52 százalék ezt sem éri el - is­merteti az elkeserítő tényeket Nagy Attila. De vajon tényleg ijedten kell-e szemlélnünk a sta­tisztikákat? Valóban erény az ol­vasottság és átok a hiánya? - Egyrészt felmérésekből az látha­tó, hogy igen, összefüggés van az olvasottság és az adott társada­lom gazdasági teljesítménye kö­99 ............... Aki szépirodalmat olvas, lelkileg megerősödik, job­ban feldolgozza a konfliktusait. Nagy Attila, elnök .................................99 zött. Nyilvánvaló, hogy az embe­rek szövegértési képességük ará­nyában képesek a gazdasági ver­senyben is partneri kapcsolatra. Akinek az olvasási készsége hiá­nyos, annak a beszédkészsége is. A kérdés másik oldalát a szak­ember legalább ilyen fontosnak tartja, mondván „aki szépirodal­mat olyas, egyfajta lelki trénin­gen megy át, megerősödik, mér­séklődik a devianciára való haj­lama” - például kevésbé, ritkáb­ban érez késztetést az öngyilkos­ságra, élete konfliktusait a ka­pott minták nyomán jobban fel tudja dolgozni. Család, tévé, komputer De mi áll a jelenség hátteré­ben? Az átalakuló világ, lazuló közösségi kapcsolatok, a tévé, a számítógép, az internet? A hatá­sok összeadódnak.- Összehangoltan és keményen kellene végre dolgoznunk, hogy ne rosszabbodjon a helyzet - je­lenti ki Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság elnöke a témá­ban érintettek (a médiától a kul­túrpolitikától mindenki) nevében szólva. - A legsúlyosabb oknak az emberi kapcsolatok felbomlá­sát látom: anya-gyermek, család, nagymama, tanár-diák. A gye­rek, akivel nem beszélgetnek, nincs szókincse, akinek nem sza­bad kérdeznie, annak a szöveg idegen valami. Akinek nincs kis­korában „hoc-hoc katona” és ének, nevetés, annak nehezebb lesz 8-Í0 évesen az olvasás. A tévével az a baj, hogy vil­lanypásztorként üzemel: rá lehet hagyni a gyereket, csendben van.- Leszoktat arról, ami az ol­vasás harmadik fontos funkció­ja, hogy megtanít a szavakból ké­peket csinálni. Hasonlóképpen romboló a számítógép olyan használata, ami csak lődd le, rob­bantsd fel típusú játékokból áll. De nem az eszköz a gonosz: na­pi pár óra tévézés, számítógépe­zés kimutathatóan ösztönzőleg hat az olvasási kedvre. Több vi­szont már negatívan. inpao.i Olvasáshoz van miből választani Finn felirattal vetítik a filmeket Biztató jelek? Az olvasásszo­ciológus nem sok ilyet lát. Ha Finnországra tekint, annál többet. Északi nyelvroko­nainknál szép eredményeket értek el az olvasottság ügyé­ben. Igaz, a finneknél a hagyo­mány szerint is hozzátartozik a mindennapokhoz az olvasás. Az ottani napilapok rendszere­sen legalább fél oldalban szól­nak a gyerekekhez, akár kép­regény formájában vagy a té­véműsor figyelemreméltó pontjait illetően. A közszolgá­lati tévében időtlen idők óta feliratosán adják az esti (szo­kás szerint hollywoodi, akció jellegű vagy könnyed szóra­koztató) filmeket, műsorokat - épp, hogy erősítsék az olvasá­si készséget. MEGKÉRDEZTÜK: Mit szeret olvasni? ........................................... K evés idő jut olvasás­ra, ezért inkább iro­dalmi folyóiratokban megjelenő novellákat, esszéket olvasok. Na­gyon szeretem Esterhá­zy Péter publicisztikáit és Nádas Péter írásait. Költeményeket is olva­sok, kedvenceim: Oravecz Imre és Bari Károly. SIR LAszló ZENEKAR-IGAZGATÓ P illanatnyi lehetősé­geim azt engedik, hogy rövidebb lélegzetű műveket vegyek a ke­zembe. Örömmel fogad­tam Füst Milán napló­ját, mely néhány soros gondolatokkal eleveníti föl a múlt század esemé­nyeit. Általában a regé­nyeket és a novellákat kedvelem. Dr. Döbröczöni Ádám dékAn S ok mindent elolva­sok. Leginkább a múlttal foglalkozó, tör­ténelmi eseményeket feldolgozó könyveket kedvelem, de szívesen olvasok szépirodalmat és fantasztikus irodal­mat is. Jelenleg A haj­nal istenei című könyv foglalkoztat a legin­kább. Bodolay Zoltán szakszervezeti vezető E gyrészt szeretem a fajsúlyos irodalmat, így érthetően örülök Márai Sándor most megjelent, karcolataiból összeállított gyűjtemé­nyének. A könnyebb műfajt is kedvelem azért, például Moldova Györgyöt, a humorba ágyazott társadalomkri­tikája miatt. Dr. Fest András ügyvéd T áncos szakkönyve­ket, illetve folyóira­tokat szoktam olvasni. Jelenleg a Pécsi Balett­ről olvasok egy könyvet, Szeretem a verseket is, Ady Endre minden köl­teményét elolvastam. Kedvenc íróm Krúdy Gyula, akinek a novel­láit és-regényeit is sze­retem. Hutter Linda TÁNCISKOLA-VEZETŐ Szép- helyett szakirodalmat Kevesebb könyv vész el a kölcsönzőknél Miskolc (ÉM - HSz) - Az el­múlt években átalakultak a könyvtárhasználati szokások. Míg korábban főleg a szépiro­dalmat kölcsönözték a főként általános és középiskolás diá­kok, manapság a különböző információkért keresik fel a tagok a könyvtárat. Szentesi Jánosné, a II. Rákó­czi Ferenc Megyei Könyvtár ol­vasószolgálatának vezetője ér­deklődésünkre elmondta, hogy jelenleg több mint 500 ezer kö­tet várja a mintegy 17 ezer beiratkozott olvasót. A kölcsönzések száma az el­múlt években lényegében stag­nált, hiszen 2001-ben 263 ezer, egy évvel később 259 ezer, míg tavaly 256 ezer könyvet vettek ki az olvasók. Dinamikusan nő ugyanakkor a helyben olvasha­tó dokumentumok használata: 2001-ben csak megközelítette a 200 ezret, 2002-ben 210 ezer, míg az elmúlt esztendőben már kö­zel 230 ezer ilyen kérést regiszt­ráltak. Ez az adatsor pedig még nem is tartalmazza azt, ha vala­ki egyszerűen csak levesz egy könyvet, és kiírja belőle a neki szükséges információkat. Éven­te 8-10 ezer kötettel bővítik az állományi:, ennek nagy része im­már szakmai irodalomnak szá­mít, alkalmazkodva az új igé­nyekhez. Változó szokások A szakemberek ugyanis az ol­vasási, kölcsönzési szokások je­lentős változását figyelték meg az elmúlt években, öt-tíz évvel ezelőtt leginkább a szépirodal­mi, azaz az olvasmányos köte­tek kölcsönzése volt túlsúlyban, az utóbbi években viszont ez át­billent a középiskolások, egyete­misták számára fontos szakiro­dalmi könyvek javára. Ez a fo­Beiratkozott olvasó (fő) Kölcsönzött könyv (ezer darab) Könyvtár (darab) Könyv (ezer darab) lyamat a miskolci bölcsészkar beindulása után érezhetően fel­gyorsult. Ugyancsak érezni, hogy nagyon sok felnőtt tanul valamilyen felsőoktatási képzés keretében, hiszen ők is keresik a tanulmányaikhoz szükséges dokumentumokat. Változott az életkori összetétel is: korábban az általános iskolások és nyug­díjasok domináltak, míg nap­jainkban a 18-35 év közötti ko­rosztály. Valószínűleg a korosz­tályváltásnak köszönhető, hogy jelentősen csökkent a késések száma, az elhagyott könyveké pedig elhanyagolható szintre mérséklődött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom