Észak-Magyarország, 2004. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-23 / 145. szám

2004. június 23., szerda í$ZJU(-MAGYARORSZÁG« KULTÚRA / 5 FESZTIVÁLPROGRAM június 23., szerda ____ Ü órakor Zene + elmélet Pártay Lilla: Csajkovszkij-balettek a kore- ográfus szemével a Játékszínben 13 órakor Filmvetítés: A hattyúk ta­va, bevezeti: Bőcz Sándor a Játék- . színben _ 19 órakor Csajkovszkij-komédiások (ősbemutató) ExperiDance Tánctársulat a Nagyszínházban ■■■:. Kiegészítő programok:___________________ 10-23 óráig XXII. Miskolci Grafikai Biennále a Mis­kolci Galériában ■ __ 17 órától Bányász fúvószenekar, játszótér a Hősök terén _______________________ 17-21 óráig nosztalgiaposta, nosztalgiafotók, fesz­tiválérem-készltés a fesztlválzónában Í8 órakor Promenádkoncert, utána mozgásszín­házi impressziók a fesztiválzónában__________ 22 órakor Légyott 2004 a fesztiválzónában Egész nap: „Tokaj szőlővesszein...” Borkiállítás a Hermán Ottó Múzeumban, III. Miskolci Borfesztivál és kézművesvásár A NAP HÍRESSÉGE Az ExperiDance táncegyüttes Az ExperiDance története Szolnokra nyúlik vissza, ahol a csapat Román Sán­dor Táncszínházában jött össze 1997-ben. Az alapitó és vezető koreográfus Román Sándor volt az, aki végül Budapestre „te­lepítette” a huszonhat, válogatott táncos­ból álló csoportot, amelyet 2000-től nevez­nek ExperiDance-nek. A társulat egy régi ipartelepen, a Csepel Művek egyik elha­gyott ipari épületében rendezkedett be, ahol az idén megalakult a Tánc Művek el­nevezésű stúdiószínház. Akárcsak Európa más nagyvárosában, a modern művészet ezen ága Budapesten is kiváló helyszínre lelt egy korábban ipari funkciót betöltő épületben. Az ExperiDance produkciói nem szokványos táncelőadások. Az egy- egy történet köré felépített mozdulatok, az arc- és a fényjáték sajátos koreográfián ala­pulnak, amelynek lényege a tánccal való történetmesélés. A tánccsoport legismer­tebb és legsikeresebb darabjai a látványos kosztümökre, fényjátékra és fergeteges ze­nére épülnek. Zene + képzőművészet.. Miskolc (ÉM - BAL) - Immár hagyo­mány, hogy az operafesztivál programjá­hoz kapcsolódóan - sőt, időben hosszabb­ra nyújtva - képző- művészeti bemuta­tók is társulnak a zenei rendezvényso­rozathoz. Két éve, majd ta­valy is rendeztek te­matikus kiállításo­kat, amelyek a zene és a képzőművészet „találkozása” révén teremtettek érdekes kiegészítést a nem­zetközi rangú fesztivál műsorfolyamához. Emlékezetes, 2003-ban például „Bar- tók+képzőművészet” címszó alatt mutatott be grafikai alkotásokat a MissionArt Ga­lériával társuló Miskolci Galéria. Mandarinok-F Anyeginek Az operafesztivál szervezői iidén is meg­tették felhívásukat, amellyel a két társművészet kapcsolatának kereséséhez adtak apropót - tájékoztatta lapunkat Szo- boszlai Lilla, a galéria igazgatóhelyettese. A „Mandarinok+Anyeginek”, avagy „Ho­gyan élnék természetem ellen?” mottójú tárlat a XXII. Grafikai Biennále keretében látható (szeptemberig) a Rákóczi-házban, mint a biennále kiállított anyagának egyik különleges szegmense. Egy másik gyűjtemény ugyancsak a fesz­tivál heteiben (de a későbbiekben is) vár­ja az érdeklődőket. Ez a Déryné utcai Szín­háztörténeti és Színészműzeumban találha­tó, és az aktuális Miskolci Operafesztivál vendégének, Csajkovszkijnak a mesevilá­gát hivatott bemutatni, méghozzá a Miskol­ci Nemzeti Színház előadásaiból származó jelmezek és fényképek segítségével. Híres operanyitányok Miskolc (ÉM) - Mozart, Beethoven, Verdi, Csajkovszkij, Brahms, Schubert, Nikolai és Wagner művei hangzanak el a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangver­senyén június 30-án este hét órától a Mis­kolci Nemzeti Színház szabadtéri színpa­dán. A koncerten vezényel Kovács László karnagy. Nem a személyisége - a zenéje érdekelt Román Sándor koreográfus az ExperiDance ma esti Csajkovszkij-ősbemutatójáról Miskolc (ÉM - BAL) - Egész biztosan formabontó, ám az alkotók szerint nem csak a „vájtfülű-vájtszemű” nézőket megcélzó táncelő­adást láthat a közönség ma este az operafesztiválon: az „Érzelmek gyónása” az ExperiDance ősbemutatója. Most kerül első ízben színpad­ra az ExperiDance Tánctársulat vezetője, Román Sándor koreog­ráfiája, amit Csajkovszkij zené­je, művészete ihletett. Kísérletnek tekintik- A társulat és jómagam is mindig kísérletnek tekintettük a fesztiválfellépéseket. A stílusunk szöges ellentétben áll a klasszi­kus zenét felhasználó táncpro­dukciókéval. A dinamikus rit­mus, a látványos elemek kerül­nek .előtérbe, ezt igyekszünk most is hozzáigazítani a „hagyo­mányos” alkotáshoz - ismertet­te lapunkkal a produkció mű­vészi hátterét a rendező. Román Sándor elmondta, a zenei válasz­tás igazi kuriózum, hiszen Csaj­kovszkij szvitjeiből még nem ké­szült táncelőadás. - Úgy próbál­tam összefűzni a zeneműveket, hogy a kellő dramaturgia ki­adódjon belőlük. A téma: férfi és nő kapcsolata, titkos vágyak be­vallása, vállalása. Ebből látható, szemben a fesz- tiváli programban korábban (jú­nius 13.) látott Boris Eifman-féle szentpétárvári balettel - amely Csajkovszkij életét bemutatandó erősen épített erre a motívumra - Román Sándor megközelítésé­ben nem jelenik meg az orosz komponista ma már ismert haj­lama a homoszexualitásra. Mint a rendező fogalmazott, ebben az értelemben az ExperiDance előadására nyugodtan rámond­ható, hogy konzervatív. Érzelmi kavalkád- Nem Csajkovszkij élete, sze­mélyisége érdekelt, hanem a ze­néje, az abból fakadó érzelmi ka­valkád. Márpedig a zenében nem találunk nyilvánvaló utalá­sokat az egyébként ismert ma­gánéleti nehézségeire. Nem lá­tom szükségét számon kérni a művészt, hogyan éli, élte meg a hétköznapjait. Ugyanakkor fon­tosnak tartom, amit még nem csinált senki, a finom iróniát, amit a darabunkba sikerült be­csempészni, s ámi felfedezhető Csajkovszkij műveiben is - ve­títette előre Román Sándor. A táncművész hozzátette: techni­kai értelemben is különlegesség várja a ma esti ősbemutató kö­zönségét (a klasszikus és a mo­dern balett, továbbá néptáncos motívumok sajátos ötvözete), és nemcsak a „vájtfülűek és vájt- szeműek”, hanem az alkotók szándéka szerint a széles néző- közönség számára befogadható formában. A bemutató Június 23., szerda, este 7 óra Csajkovszkij-komédiások - „Érzelmek gyónása" Az ExperiDance Tánctársulat vendégjátéka Koreográfus-rendező: Román Sándor ÉLMÉNY, RESZÁMOLÓ A három különböző tenor■■■ Az áriák az opera műfaját népszerűsítették Miskolc (ÉM - KHE) - Há­rom tenor aratott fergeteges sikert hétfőn este a Nagy­színházban híres operák áriáinak előadásával. Veres Pál, a Földes Gimnázium igazgatója mondta el a kon­certen szerzett élményeit. a hétfői előadás nem volt kom­mersz - mondta az igazgató.- A három tenor lenyűgözött, más-más hangszínük és hangter­jedelmük tette különlegessé a koncertet. Legjobban Ki-Chun Park koreai művész éneke tet­szett.- A tenorgálák általában azt szolgálják, hogy az operák legis­W A tenorgáláknak nagy szerepe van az opera műfajá­nak népszerű­sítésében. Veres Pál igazgató ....................................................ff mértebb, legnépszerűbb részletei csendüljenek fel. Ennek ellenére Jól végződött nap Veres Pál meglátása szerint a tenorgáláknak nagy szerepe van az opera műfajának népszerű­sítésében. Mint mondta, ha vala­ki egy-egy áriát, népszerű dal­lamot megszeret, kedvet kap az egész mű megismeréséhez.- Egy nehéz nap után ültem be hétfőn a koncertre. Ha nem zenével végződött volna az este, bizony kellemetlen gondolatokkal tértem volna nyugovóra. A zenei élmény azonban megnyugtatott, igazi katarzist okozott. az emberi nang aiaoaia. Állva ünnepelte a tenorgála résztvevőit hétfői lapzártánk után a közönség a Miskolci Nem­zeti Színházban. A Bartók+Csajkovszkij Nemzetközi Operafesz­tiválon Ki-Chun Park, Badri Maisuradze és Boiko Zvetanov hí­res operaáriákat adott elő. A Magyar Rádió Szimfonikus Ze­nekarát Medveczky Ádám vezényelte. Képünkön a három te­nor, az említett sorrendben. (Fotó: Bujdos Tibor) KÉPETŰD: A FRENÁK PÁL TÁRSULAT A MISKOLCI OPERAFESZTIVÁLON Égre nyújtott kezek Hárman - háttal A kapcsolatok kliséi és kínlódásai Forgás - test Miskolc (ÉM) - Lehet nem sze­retni Frenák „2x4”-ét, mert túl nyers, mert kertelés és köntörfa­lazás nélkül szembesít egy olyan világgal, amelybe összesűrített minden érzelmi sivárságot, az emberi kapcsolatok kliséit és kín­lódásait, tudva: egy színházi előadást nem lehet egyszerűen ki­kapcsolni vagy leállítani. A nézőtérről kimenni persze lehet­ne, ha a szuggesztív látvány nem nyomná vissza székébe újra meg újra a nézőt. S amikor a színpad végül elsötétül, talán még vár­nánk is valami finom érzékkel megrajzolt szörnyűséget. A katar­zisnak ez is egy formája... - így emlékezik meg az operafesztivál hivatalos honlapjának két napló­írója, Méhes László és Korhya István az idei Bartók+Csajkovsz­kij nagy hatású, a Frenák Pál Társulat: „2x4” Csajkovszkij ze­néjére című előadásáról. A bemu­tatón készültek felvételeink. Illll A fesztivál honlapja: Kitárt lélekkelRévületben Kísértő szemek Fejreállt világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom