Észak-Magyarország, 2004. május (60. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-08 / 107. szám
2004. május 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG $ I KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Színház és technika. Színháztechnikai találkozót és szakkiállítást rendeznek május 26-tól 28-ig a Miskolci Nemzeti Színházban. A Csarnokban és a Játékszínben déleló'tt 9-kor és 11-kor kezdődnek a találkozó eseményei. 0 Vásári képek. Májusfát állít a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház május 12- én, szerdán; „kísér” a Lármafa együttes. A délelőtt 10 órától kezdődő tavaszi rendezvény a Vásári képek címet, illetve A szürettől a májusfaállításig alcímet viseli. FOLYÓIRAT Kertész Imre: Bizhelyakipe Miskolc (ÉM) - Érdekes hírről számol be a hazai könyvpiac újdonságait bemutató kéthetilap, a Könyvhét legutóbbi száma. A Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre Sorstalanság című regénye cigány fordításban is napvilágot lát. A művet az oláh cigány családból származó Rostás Farkas György magyar író, újságíró, műfordító ültette át lovári nyelvre. A kiadó magyar állampolgárságú kínai, Nagy Lin. A Könyvhétben Rostás Farkas György beszél a lap kérdéseire válaszolva egyebek között arról, hogy a szöveggel igyekezett úgy bánni, ahogyan egykor Faludy György Villon költeményeivel, hogy a Bizhelyakipe című könyvet az egyszerű emberek is megérthessék, a cigánytelepeken. A Könyvhét az interneten: yywwJhQilYyihu Reklám és fa. Martin-kertvárosi alkotóművészek, Ferenczy Anna és Nagy Ferenc reklámgrafikusok és Farkas Béla hagyományőrző népi fafaragóművész tárlatát láthatják a miskolci Tompa Mihány Fiók- könyvtár látogatói. (Fotó: Kőhalmi Péter) Budapesten rendez és Miskolcon tanít Hegyi Árpád Jutocsa a színház- és lakóhely váltásról - kihűlt a város iránti szerelem... Búss Gábor Olivér E-mail: bgo@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház volt igazgatója állást és lakóhelyet változtatott. A Madách Színházba szerződött és Budapestre költözött. Lapunk kérdéseire beszél a váltásról. ÉM: Már nem a miskolci színház igazgatója és-nem miskolci lakos. Egyszerűen csak elköltözött vagy átvitt értelemben is elhagyta a várost? Hegyi Árpád Jutocsa: Elhagytam a várost, mint ahogy egy kihűlő szerelmet hagy el az ember. Nagy szerelem volt, paradicsomi 10 év. Miskolc speciális, önsors- rontó város. Elűzi magából azt, aki szereti és dolgozik érte. Mis- kolcnak adta volna a tehetségét és azóta máshol már a topon van Selmeczi György, a budapesti Nemzeti Színház zeneigazgatója és például Kesselyák Gergely, ma az Operaház vezető karmesÍÍÍHE http://8zlnhaz.boon.hu írásaink a színház világáróI tere... Én magam most már élvezem, hogy nem vagyok Miskolcon. Ma már értem, hogy jobb ez így nekem, a karrierem számá- • ra, de jobb a városnak is. Idegesítettem, provokáltam a munkámmal a miskolci szenátust. Nem színház-igazgatói erények, különös tekintettel arra, hogy ma Magyarországon a színigazgatói poszt - politikai poszt. De mindig szeretni fogom azt az abszurd küzdelmet, amit Miskolc folytat a saját boldogságáért, hiszen ezért is alapítottam meg az opera tagozatot és hoztam létre a Nemzetközi Operafesztivál, meg az öt helyszínen játszó, sokstílusú színházat. ÉM: Elég keserű búcsúnak tűnik. Ha a színház és - mint ezzel összekötötte - a politika ágy akarná, visszatérne a miskolci színházi életbe?' Hegyi Árpád Jutocsa: Mint vendég szívesen. Örömmel rendeznék opera- vagy operett-előadást a szezonban vagy a fesztiválon... Egyébként a szerda miskolci nap marad az életemben, az egyetemen tanítok színházi kommunikációt minden héten. Ezenkívül éppen írom az egyetemnek a „színházművészeti szak” akkre- ditációs anyagát. ÉM: Kapott az új szinházveze- téstől felkérést miskolci rendezésre? Hegyi Árpád Jutocsa: Nem. ÉM: Milyen érzés az ország legnagyobb anyagi sikereit felmutató színházban rendezni? Hegyi Árpád Jutocsa: A Madách különleges, professzionális „Broadway”-típusú színház a Körúton. Az egyetlen magyar színház, amely gondolkodásában, esztétikájában, filozófiájában a profitorientált, nyugati típusú zenés szórakoztató színházi formát preferálja. Hiányzik belőle az a sokszínűség, műfaji sokrétűség, ami a Miskolci Nemzetit jellemezte az én tízéves igazgatásom alatt. Ugyanakkor a Madách nemcsak a nagy közönség- sikereket mutatja be (Macskák, Operaház fantomja) hanem finomabb, nemcsak zenés produkciókat is játszik (Molnár Ferenc, vagy a minap bemutatott Black Comedy). Kettős szempont: a tökéletes profizmus és a tökéletes telt ház. Én azonosulni tudok ezzel, de persze át fogok menni a Pesti Magyar Színházba Shakes- peare-t, Komárnóba zenés bohózatot és Chicagóba magyar operettet rendezni. így komplex rendezői életem lesz Budapesten - és Chicagóban. NÉVJEGY Hegyi Árpád Jutocsa rendező A miskolci színház volt igazgató-főrendezője, most a Madách Színház rendezője a fővárosban Született: 1955, Budapest Család: nős, két gyermeke van Dani (9) és Bori (8) Jelenlegi munkája: rendez és tanít itthon és külfölön, a Madách Színházhoz szerződött Pályája: 1992-ig rendezőként dolgozott az ország szinte minden színházában, a Magyar Rádióban, a Magyar Televízióban és külföldöns. 1992-től tíz éven át a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője, megalapította az operatagozatot és a Bartók+... fesztivált KONCERT: A Liszt Ferenc Kamarazenekar lépett fel a Miskolci Nemzeti Színházban Az április végén rendezett hangversenyen az érdeklődők hallhattak Schubert és Goldmark műveiből (Fotó: Ádám János) Rendkívül sikeres volt az idei MÉN Nemcsak egyetemistákat vonzott a program Miskolc (ÉM - HSz) - Az utóbbi évek legjobban sikerült egyetemi rendezvénye volt a napokban véget ért idei MÉN. Az esemény nemcsak az egyetemistákat mozgatta meg, ugyanis a jegyek mintegy felét külsős látogatók vették meg.- A Miskolci Egyetemisták Szövetségének az egyik legsikeresebb rendezvénye volt az idei Miskolei Egyetemi Napok - tudtuk meg Hugli Emesétől, az esemény főszervezőjétől. Mindezt jól jelzik a látogatott- sági adatok. Az első nap - valószínűleg a magyar-brazil válogatott focimeccs miatt - még mérsékelt érdeklődést váltott ki, bár már ekkor is mintegy háromezer nézőt regisztráltak. Az utána kö» .............................. A Miskolci Egyetemisták Szövetségének egyik legsikeresebb rendezvénye volt ez... Hugli Emese főszervező ..............................................................» vetkező három napban viszont már négyezer körül alakult a nézőszám, sőt pénteken közelített az ötezerhez. A jelek szerint a programokat nemcsak az egyetemisták találták vonzóak, ugyanis a jegyek mintegy felét a külsős érdeklődők váltották. Kevés kiszolgálópult A hangulatra nem lehetett panasz, az eddigi visszajelzések döntő többsége kedvező volt. Szerencsére jelentősebb rendbontás nem történt, mindenki nyugodtan szórakozhatott. Amit szóvá tettek a vendégek, az a vendéglátópultok száma volt, amelyet - a látogatók létszámához képest talán - alulterveztek. Ennek köszönhetően időnként sokat kellett várni a kiszolgálásra, de ez szerencsére komoly problémát senkinek sem okozott - mondja a rendezvény főszervezője. Vitéz bábok. A Miskolci Csodamalom Bábszínház vasárnap délelőtt fél 11-től mutatja be Vitéz László és európai barátai című darabját. NAPLÓ Mitol ilyen agresszívek? Serfőző Simon e-mail: eszak@eszak.boon.hu Vajon van-e zuga az országnak, ahol nem panaszkodást hall az ember lépten-nyomon? Ahol nem elégedetlenségről, bajról, lemondásról esik szó, s kilátástalan- sággal festik feketére a délelőttöt, délutánt? Ha vidámkodásra nincs is sok okunk mostanság - mikor volt egyáltalán? -, de túlzás az a világvégi sötéten látás is, amin nincs Nap, ami átsütne. Főleg azok részéről, akik jobbára haszonélvezői a mostani időknek. Valamivel jobban élnek, mint tíz-húsz évvel ezelőtt. S most nem valamiféle kincstári optimizmussal akarok előhozakodni, nem papolni'jó irányú változásokról, amelyek a rendszerváltozás óta történtek. Mert éppen nem azok történnek. Akik nyakába csőstül szakad a baj, azoktól aligha várható, hogy derűsen - mondjuk inkább -, derűsebben lássák a világot. Az ő helyükben ki nem lenne tele panaszkodással, keserűséggel? Azon lehet inkább megütközni, sokakban az kelt visszatetszést, hogy azok is a szerencsétlen, lejtőkre jutott sorsúakhoz hasonlóan pesszimisták, sulykolják környezetükbe a sötéten látást, akiknek semmi okuk nem lenne rá. Éppenséggel a legjobban megy a soruk. or mitől ilyen borúlátóak, s főleg agresszívek? Még több zsíros falat, még több jólét kellene? Mennyivel kellene több? S kinek a kárára? S az elég lenne? \ Nem lenne elég! Nem azért, mert az emberben benne van az örök elégedetlenség. A többre törekvés. Sokkal inkább azért, mert ami ellensúlyozná a kapzsiságot, a szolidaritás, humánum, az együttérzés másokkal, abból egyre kevesebb van. Akárcsak a jó szó, amivel oda lehet hajolni a másik emberhez. Egyre kevesebb az a fajta fogékonyság, aminek a kultúra iránt kellene megmutatkoznia, ami nemesítene, emberibb emberré tenne. Amire nem vagy nem eléggé nevelt rá az iskola, sem a család. Helyette a törtetést, intelligenciahiányt tapasztaljuk, az alacsonyabb nívón élők még lejjebb szorítását, semmibevevését. Az együttérzés hiányzik, amely mindenkit élni segít, függetlenül anyagi helyzetétől, jó vagy rossz sorsától. Aminek azért vannak itt-ott lelőhelyei. Nyomaira rá-rá lehet bukkanni a tisztes szegénység kertaljai, portái mélyén. Ahol, akinek panasza van, inkább elhallgatják, mint kiálIjanak vele az utcasarokra. Szemérmességből, szégyenből? Élnek, ahogy tudnak, ahogy lehet. Azt viszont várják, elvárnák, hogy amíg ők teszik a dolgukat, próbálnak megkapaszkodni, gondjaikat elmondaná helyettük más, képviselné azokat. Ha már őnekik nincs rá lehetőségük, idejük, tehetségük, valaki szólna az érdekükben. Mégpedig azok, akiknek értelmiségi létüknél fogva az kötelességük lenne. Ezzel szemben az ő magánérdekű siránkozásuk hallatszik a legmesszebbre. Amire bizonyára okuk van, ki vitatná? Ki nem szeretne gazdagabban, megelégedettebben élni? Csak éppen az irántuk táplált bizalmat, tekintélyüket herdálják el azáltal, hogy a másokért szólás parancsát maguktól elhárítják. S erről a népről, országról széltében-hosszábban hangoztatott lesújtó véleményükkel - a kishitűséget erősítve mindennapjainkban - esetleg további omlásainkat készítik elő.
