Észak-Magyarország, 2004. május (60. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-07 / 106. szám
2004. május 7., péntek ÉSZAK-NIAGYARORSZÁG # SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK / 4 A JOGÁSZ VÁLASZOL A helyiségbérletről szólva Miskolc (ÉM) - Olvasónk sajnos tipikus esetről számolt be levelében. Elérte ugyanis a helyiségbérlők „végzete”: értesítést kapott, hogy az általa bérelt garázs bérleti díja az egekbe (konkrétan a háromszorosára) emelkedik. Amint jogi szakértőnk elmondta, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó legfon- Demeter Lajos tosabb szabályokat az 1993. évi LXXVIII. törvény tartalmazza, az e jogszabályban nem részletezett kérdésekben a Ptk. előírásai irányadók. A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre a felek megállapodása az irányadó. Szabad megállapodás tárgya Magántulajdonú bérlemény esetében a bérleti díj is a felek szabad megállapodásának a tárgya. A bérleti díjat a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják, erre vonatkozó megegyezés hiányában a bérleti díj megállapítását a bíróságtól kérhetik a, döntéshozatalig a korábban érvényes bérleti díjat kell megfizetni. A bérlemény karbantartásáról a bérlő köteles ma gondoskodni. A bérleményben végzett ún. értéknövelő beruházások elszámolásával kapcsolatban is elsősorban a felek megállapodása irányadó. A határozatlan idejű bérleti szerződést bármelyik fél jogosult felmondani, a felmondási idő mértékére elsősorban a felek megállapodása, ennek hiányában a fenti jogszabályban foglaltak irányadók. A bérbeadó a felmondást megelőzően bér nem fizetés, illetve a bérlő egyéb szerződésszegése esetén a következményekre történő figyelmeztetéssel köteles írásban felhívni a bérlőt, kivéve, ha olyan súlyos szerződésszegést követ el a bérlő, amely miatt nem várható el tőle a szerződés fenntartása. Ha a felmondással kapcsolatban a felek között vita van, akkor a felmondás érvényességének megállapítása iránt a bírósághoz kell fordulniuk. Természetromboló krosszmotorozók Nem tarra vágnak a Bükkben, hanem felújítják az erdőt - mondja az erdész szakember A térkép sok konfliktust megelőzhet (Fotó: illusztráció) Miskolc (ÉM) - Erdőkáro- sító-e a biciklizés? Egyik olvasónk - a saját bőrén tapasztaltak nyomán - fogalmazta levelét, amelyben annak is hangot adott, hogy az erdőirtás sokkalta nagyobb károkat okoz a gyalogos, vagy kerekes turistáknál. A levelet eljuttattuk az illetékesekhez, de lapunk április 22-i Utánajártunk rovatában különböző források segítségével megpróbáltunk választ is adni a kérdésekre. Már akkor kiderült, hogy a témát nem lehet egy cikkel letudni. Bringa kontra balta A biciklisták, kontra erdőművelők, erdőgazdák kérdésben megkerestük a Bükk-hegység Miskolc felé eső részének gazdáját, az Északerdő Rt.-t és a természetvédelem alá eső részekért felelős Bükki Nemzeti Parkot. A BNP válasza meg is érkezett, ám még mielőtt egyáltalán foglalkozhattunk volna vele, e- mailen - Woodyka aláírással - érkezett egy újabb olvasói levél, amely saját tapasztalatai nyomán megerősíti, hogy nem a kerékpáros és gyalogos túrázó okozza a nagy kárt, hanem mikor feltúrják az erdőt, védett természeti helyeket, ivóvízforrás fölötti vízgyűjtőket tarra vágnak. Se fa, se bokor Az olvasói levél konkrét helyszínleírásokat is tartalmaz. „Mindenki saját szemével győződhet meg, hogy fokozottan védett völgyben, a Kápa forrás környékén, (Aranylépcső felé, Ga- radnáról sárga kereszt) az idén tavasszal volt favágás, ha az ahogy azt a védett völgyet, ahol elvileg még ösvényen is félve lehet csak közlekedni, gyalog is, letérni meg halállal sújtható nemzetiparkilag, ott hogy feltúrták teherautókkal, erdészeti járművekkel. Még most is olyan, maradt úgy ahogy esett, kész. Szabály az szabály Ugyanilyen színhely: a Lencsés-forrás és a Felső-forrási vízmű között hegytető. Ismert, hogy a Felső-forrás városi ivóvíz- ellátáshoz is foglalt víznyerőhely. Ezek közvetlen köziében van egy hatalmas tarvágás. Se fa, se bokor nem maradt. Egy sem...” Nos, a nemzeti park területén történő kerékpározás szabályait - internetes forrásokból - felsoroltuk április 22-i cikkünkben. A Bükki Nemzeti Parktól kapott válaszlevélhez mellékletként megkaptuk a Bükki Nemzeti Park kerékpáros térképét, melyen a kerékpározással, túrázással, látogathatósággal kapcsolatos rövid információk is szerepelnek. Mint kiderült, a térképen jelölt ajánlott útvonalakat a BNP természetvédelmi szempontok és az érintett erdőgazdaságok (Északerdő Rt. és az MNYEFAG Rt.) ajánlásai alapján alakították ki. A hasznos segédeszközt érdemes megvásárolni az erdőjáróknak. A levél kiegészítést is tartalmaz a térképhez. A Bükki Nemzeti Parkban található utak döntő többsége nem közút, hanem az állami erdőket kezelő erdőgazdasági részvénytársaságok saját tulajdonában lévő út. Mivel ezeken az egy nyomsávos utakon rendszeresen közlekednek nehéz tehergépjárművek, a kerékpározás meglehetősen balesetveszélyes. Balesetveszély Az utak tulajdonosai a balesetek kockázatát érthető okokból nem vállalják, ezért korlátozzák a kerékpáros közlekedést. A nemzeti park válasza részletesen foglalkozik a mindkét olvasói levélben jelzett tarvágással. Megtudhatjuk, hogy az erdőgazdálkodási gyakorlatban tarvágásnak nevezett vágásmóddal, tehát amikor a lábon álló faállomány minden egyedét egy időben levágják, majd a levágott területet facsemetékkel mesterségesen beültetik. Tar helyett vég A hivatkozott példa a fokozatos felújítóvágás végvágását nevezi - hibásan - tarvágásnak. Fokozatos felúj ítóvágás esetén a faegyedek 30-40 százalékát vágják ki az erdőből, hogy elegendő fény jusson a talajra, és az erdő fáinak elhullatott magvaiból csemeték fejlődjenek. Végvágás után a fiatal fács- kákból álló új erdő borítja a területet. Igaz, ekkor a csemeték még kicsik, tehát a látvány nem kelti erdő képzetét a szemlélődőben, de néhány év alatt megerősödnek, és kialakul a megfelelő záródás. Az ügynek nincs vége, mert a Woodyka névvel jelzett olvasói levél végén újabb szereplők lépnek be a történetbeAz erdőben a cross-motorosokat a kutya se figyeli. Mondják: nem lehet elkapni őket. De! Az nem fél perc, mikor egy turistautat kilométereken át végigpakolnak kelekkel... Tarvágással a BNP területén csak igen kivételes esetekben találkozhat a látogató... Duska József igazgató ....................................99 A téma tehát újra csak gazdagodott. A folytatásban - a Bükki Nemzeti Park segítségével - szeretnénk részletesen foglalkozni az erdőművelés szabályaival és azok betartatásával, valamint további tanácsokat adni olvasóinknak az erdőben való közlekedésről, viselkedésről. SZOLASTER OLVASÓINK LEVELEIBŐL s j j i j j j i j jjj j j j .j _í j- >■ j'-j-j A 2004. április l-jei ÉM 4. oldalán jelent meg: rarnnm. HUH Sta»"«^w5: í Ami kor a „rmtr? hacihi- ták a vttrft* vér tcutccík eket. f •ok H vírusok megiámadsák de «M*y mtjdtepstfet*?) volt < •WYMrtftnkeí ** úwfcSd résrtik, ugyani* a teh*rv«r ticfc twniitíok. sejtjeink el- sejtek körű Ivet lék dktu és tetnámialAsba lendülnek. nem • n^edl-'k nekik <raSi.nl Krről lőtténél íül utat. Ptót>áJko*a*uk ailertéawftnktwn. figy*iw egy re eipunttiioUAk a ttwMiiv napon «*y twcilna és ftgy vl- vök.4 rus elindullak óílfedtstőótra. A mese umuhágn: ess- Még aem Ismenák tat élő tönkben mfénraéséti uervettttoket. mert fiatalok váyxM&H a támadás, sok- voltuk. wor a swrv«m ros.-w.sif re*Mentők, mmtegéliek t* gát H befegjjé válik « valahogy bejutottak ma egyed znk sem tudják. Hogy • eyy A Magyar írjuMgi Vörös rutberl srervembe, ismeret- 'ker«s*t Omágo* Égésséy- leo vrtfi nekik a környék és neveié*! Verseny résztvevői- tok érdekes dolgot láttok. » Kossuth (i un né mim raou atníi nem értettek.. A lóinak tininkül* nyekk**'- •- ~‘>Vu* nya- " ' -'Atttó m. fcír* Mi is kérdezzük Az április l-jei Szőlástér rovatban megjelent Bronger Lászlóné (Tállya): „Én kérdezek” című olvasói levelével nagyon, de nagyon sokan egyetértenek. Felvetődik a kérdés, az illetékesek miért nem reagálnak ezekre a véleményekre? Szerintem az illetékeseknek el kellene gondolkodni azon, hogy mit és hogyan lehetne megoldani, ugyanis ami itt, ebben az országban van, az már tűrhetetlen! Csupán a gazdagoknak, a bűnözőknek jó! Rigó Mihály, Mezőkövesd Jó és rossz példa Kazincbarcikán jó példaként szolgált a MÁV vasútállomás épülete és környéke, mely a közelmúltban lett felújítva, s állandóan rendben van tartva, tiszta, virágos. A kazincbarcikai városi központi parkot is érdemes megemlíteni, csak sajnos negatív előjellel, ahol eddig olyan nyárfák voltak, amelyek az egészségre ártalmasak. Ezeket szerencsére kivágták, s helyükre újakat ültettek. Ezen a barcikai parkon keresztül folyik a Tardona patak kis ere, mely kellemes hatással van a környezetre, de sajnos ezt is teledobálják szeméttel. Időnként persze ki van tisztítva, de ez lehetne állandóan tiszta. Jelzik, de... Másik példaként említhetném a városunkhoz közel lévő Miskolcot, ahol természetjáró egyesületek működnek, s hétvégenként a Bükk-hegységet járva feltárják a különböző illegális szemétlerakókat, valamint a természetben szándékos rongálásokat jelzik az illetékesek felé. Olyan problémákat is felszínre hoznak, melyek sok embert bosz- szantanak. Pl. a miskolci Szentpéteri kapui kórház buszmegállójában a kőpadok már több mint egy éve fel vannak borítva, a támlájuk és ülőkerészük hiányzik, s ezt az illetékes városgondnokság, mely a Győri kapuban található, nem veszi észre. Makán Ferencné, Kazincbarcika Kihagyott helyzet Valamikor 1970-ben a Déli Hírlap levelezési rovatának írtam egy levelet: „Új Miskolc - régi utcák?” címmel, melynek az volt a lényege, hogy az akkori bontás-építés közben változatlanul hagyják az utcaszerkezetet. Holott ez lenne a soha vissza nem térő alkalom a korszerűsítésre! A Búza-téri Volán-pályaudvar áttelepítésére még most lenne alkalom az amúgy is bontásra ítélt Szondi-telep helyére. Egy Mi lesz a sorsa? Kétévente - mivel korábban a betegség megelőzése érdekében javasolták - a László Jenő utcai laborba székletvizsgálatra, nőgyógyászatra mentem, mint tüdőszűrőre is. Lelakatolva Húsvét előtt megdöbbenve észleltem, hogy ezt a két eü-intézményt is bezárva, lelakatolva találtam. Vajon miért, mi okból kellett ezeket bezárni, hagyni az enyészetnek? Ki, kik ezért (is) a felelősek? Jó lenne tudni, ki fogja megvenni! Mi lesz a sorsa ezeknek az épületeknek? Hogy az ország egészségi ellátása, az egészségügy tragikus helyzetbe került, tudjuk, de a magyar lakosok pénzéből megépített kórházak, egészségügyi intézmények miért süllyednek ilyen kb. egy kilométeres villamosvonal megtoldásával meg lenne oldva a közvetlen átszállás is vagy a Tiszai pályaudvari hurkot a Szinván lejjebb átvezetve és a strandfürdő előtti egyenesbe visszakötve megoldódna a vasút-Volán-villamos elérhetősége, összekapcsolása! Hivatalból okosak Sőt, egyes ma, a Csabai kapun Mályi, Nyékládháza, Ernőd felől érkező buszok autópályára áttehető része is Zsolca felől érkezne be. ' Ha érdekelne valakit, kifejtem bővebben, de nálunk A szűrés rendkívül fontos mélyre? Nem tudjuk. Felelősök nincsenek, a levont milliárdokat évtizedeken át hová tették a mindenkori hatalmon lévő elvtársak, urak?! Nem tudni. Ami pedig a gyógymindenki (főleg a hatalomban lévők) magát tartja okosnak, a hivatalból okos szindróma dívik! Az első reakció: miért nem kell valamit megcsinálni, nehogy több munkája legyen a korábbinál! Harmadszor mindenki az államért kiált, lásd „szerep- vállalás”! Az a csóró, tanyai ember, akihez nem viszik el a villanyt, gázt, makadám utat stb., miért Finanszírozza adójával a miskolciak kényelmét, esztelenségét? (Tudniillik, hogy nem gondoltak a jövőre annak idején!) Békés Gábor, Felsőzsolca (Fotó: Illusztráció) szerár-emelkedés miatt kialakult hiány területén napjainkban észlelhető, szomorú és elgondolkodtató. Gyógyszerre havonta 4500 Ft-ot kell kiadnom! Név és cím a szerkesztőségben Kutyavilág A természet-, a környezet- szennyezés tényezőivel szembe kell nézni. A vegyi anyagok tömeges használata az egészségünkre káros. A másik: a világban és hazánkban is élő népek életvitelükben, életmódjukban a szabadosság gyakorlatával élnek, különösen a fiatalok, tisztelet a kivételnek. E kutyavilágban is szét kell nézni a kormánynak is, mert a lakosság zöme nem tud kilépni az ajtón sem, mert kutyába botlik a lépcsőházakban, a járdán, a városban, a parkokban, a mezőn és nem tudja, mikor harapja meg és nem tudja, mikor tapos kutyapiszokba. Szigorú törvényeket szükségeltetik foganatosítani a kutyákkal és az ebtartókkal szemben. A kutyák szaporulatát korlátozni kell, s le kell adóztatni. Emeletes házakban csak egyet és kistestű kutyát lehessen tartani. És kitiltani a veszélyes, agresszív fajtákat még az országból is. A kutyák szaporulatát, a szépségversenyeket és a kiállításokat letiltani, leállítani! Tóth Ferenc, Kazincbarcika Vállon viszik haza Míg az angol képviselők a szűk hely miatt szinte egymás ölében ülnek, nálunk sokszor alig találsz néhány honatyát a hatalmas „arénában”. Mi lenne, ha az orvosok, kohászok, bányászok, nevelők, pékek ugyanúgy dolgoznának, mint a honatyák, akik, ha ott kényszerülnek ülni a gyönyörű padsorokban, akkor is vagy társalognak, nevetgélnek, tapsikolnak, miközben a szerencsétlen honatya majd’ kiadja a lelkét vidéke súlyos problémáinak ecsetelésekor? Abban viszont nagy az összhang, mikor mennyire állapítják meg maguk a fizetésemelésüket. Míg egyesek vállukon viszik haza a havi fizetést, mások örülni kényszerülnek a néhány százalékos fizetésemelésnek, nyugdíjnak. Nem is beszélve a hajléktalanokról, aluljárókban „lakó” honfitársainkról... Deme Dezső, Miskolc
