Észak-Magyarország, 2004. április (60. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-15 / 88. szám

2004. április 15., csütörtök ÉfflI-ilfiYttRilSlál # KULTÚRA / 4 HÍRCSOKOR 0 Ráadás. Folytatódik a Miskolci Nem­zeti Színházban a Ráadás bérletsorozat. Április 20-án, kedden délután 5-től és es­te 8-tól az Edmund Kean című darabot láthatja a közönség a Játékszínben Gálffi László eló'adásában, Mácsai Pál rende­zésében. 0 Francia fiimünnep. Francia filmünnep kezdődik a Kossuth Artmoziban és a Hevesy Teremben Miskolcon, április 23- án. A kortárs filmekből szervezett soro­zat május 5-ig tart. KIADÓI AJÁNLAT Hát, még mindig nem tudom... Miskolc (ÉM) - Milyen ember a világ­hírű Jirí Menzel? Erről egy ideje nem csu­pán filmjei és elhíresült színházi rendezé­sei alapján következtet­hetünk. Menzel a Story című hetilap cseh kiadá­sa számára ír tárcákat, s azt kell mondani: meste­rien kezeli a tollat. Cik­kei következetes, határo­zott értékrendű, az ódi- vatúságot is vállaló, de az újtól sem idegenkedő szerzőnek mutatják. Té­maválasztásában hol a végletekig személyes, hol társadalmi lény, nemzetben és nemzeti karakterben gondol­kodni kész alkotó. Nem szükséges egyetér­teni minden megállapításával, de azt el kell ismerni, hogy roppant szórakoztató. A Menzel-tárcákat - Körtvélyessy Klára for­dításában - ezúttal a Pesti Kalligram és a pozsonyi Kalligram Könyv- és Lapkiadó rendezte kötetbe. A Hát, még mindig nem tudom... című könyvet Miroslav Barták rajzai illusztrálják. 3£ ürrrv http://konw.boon.hu írásaink könyvekről! A gyaloglás VOgO. A József Attila Kör és a Miskolci Egyetem támogatásával foly­tatódott a Kupcsik Lidi költő szervezte be­szélgetőműsor a Miskolci Galériában. A na­pokban Pálfi Ágnes és Mándoki György (képünkön) költők olvastak fel müveikből. KÖNYVBARÁT A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Legutóbbi kérdésünk: hány kilométer hosszú a Nagy-Britanniát a kontinenssel összekötő, csatorna alatti alagút, a Csalagút? A lehetséges válaszok: a.: 25 km, b.: 78 km, c.: 50 km. A helyes válasz: c., 50 km. A helyes választ beküldők közül Márai Sándor: Napnyugati őrjárat című könyvét Magyar Jánosné (Miskolc) a Gé­niusz Könyváruházban (Miskolc, Széche­nyi u. 107., tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: melyik országból származik Gábriel Garcia Marquez? A helyes választ beküldők között Gábriel Garcia Marquez: Az ezredes úrnak nincs aki írjon című könyvét sorsoljuk ki. A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk szerkesztőségünkbe (Miskolc 3501 Pf.: 351). Válasz: Név: Cím: Gregor József szerint az igen nagy dolog, hogy itt mindenki imádja a rendezvényt... Hajdú Mariann E-mail: mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Az operafesz­tivál előfutáraként jótékonysá­gi rendezvénysorozat indult. Április 25-én a Miskolci Zsina­góga felújításáért szól majd a zene: a zsidó templomban Tokody Ilona és Gregor József koncertje hallható. Gregor Jó­zseffel beszélgettünk. ÉM: Immár harmadszor hall­hatjuk az operafesztivál ren­dezvényein. Jó kezdeménye­zésnek tartja? Gregor József: Csodálatosnak. Sajnos lekörözték vele az összes operát játszó magyar várost, köz­tük az enyémet, Szegedet is. Sze­ged is rendezett egyszer egy fesz­tivált, de annyiban maradt a do­log. így most irigy vagyok - az ő nevükben is. Évről évre gazda­gabb a program, professzionáli­sabb a rendezés, több a külföldi vendég. ÉM: Esélye van a fesztiválnak arra, hogy a nemzetközi hírű operafesztiválokkal váljon egyenrangúvá? Gregor József: Nincsenek infor­mációim, de az tény, hogy egyre több a rendezvényen a neves előadóművész, s pillanatokon be­lül bekapcsolódhat a fesztivál a nemzetközi vérkeringésbe. A vá­ros is egyre inkább megközelít­hető lesz, hiszen az .autópálya már majdnem Miskolcig ér. ÉM: A miskolci közönségen nem múlik... Gregor József Miskolcon ‘ jj i http://operafesztival.boon.il j írásaink az operafesztiválról! Gregor József: Nem is. Nagy dolog, hogy az egész város imád­ja a rendezvényt. Mindig telt ház előtt énekeltem. Sőt. Egy villa­mosvezetővel beszélgettem a múlt nyárop, ő is úgy beszélt a fesztiválról, mintha a sajátja len­ne. De hasonlót tapasztaltam a cukrászdában, az étteremben is. A szakmában is megvan a híre. Emellett tudok egy olyan társa­ságról - szegedi operabarátokról van szó - akik már megvették a jegyet a nyári koncertekre: kü­lön buszok indulnak majd a vá­rosból. ÉM: Van, ami igazán közel áll önhöz a városunkban? Grogor József: Az ortodox templom. Amikor néhány éve a Vendégségben Miskolcon prog­ramsorozat vendégeként a vá­rosban jártam, 2-3 órát töltöt­tem ott. Életem egyik legna­gyobb élménye volt. A kör­nyéke katasztrofálisan néz ki, de az épület belülről... Úgy hal­lottam, s örülök, hogy ezt a templomot is bevonták a kon­certsorozatba. Egy biztos, ha most Miskolcra megyek, a temp­lomra szakítok időt. Azonkí­vül meglátogatom Gonda Ferenc barátomat is, a filharmónia vezetőjét. No, és a színészmú­zeumot. Remekül felépített az ott látható kiállítás. NÉVJEGY Gregor József operaénekes Április 25-én Tokody Ilonával jótékonysági koncerten lép fel a miskolci zsinagóga felújítása érdekében Születési hely, Idő: Rákosliget, 1940. augusztus 8. Iskolái: Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola 1957-59, a Magyar Népköztársaság Művészeti együttes énekkari tagja 1959-63 Pályája: Szegedi Nemzeti Színház 1964-88, Győri Kis­faludy Színház 1988-89, Szegedi Nemzeti Színház 1989-, az Operaház magánénekese 1976-, a Sze­gedi Nemzeti Színház operatársulatának igazgatója 1989-. A Sátáni versek, magyar kiadásban Méltatói szerint a szólásszabadság jelképe Miskolc (ÉM) - Az év egyik könyves szenzációjának ígér­kezik Salman Rushdie Sátáni versek című regényének ma­gyar nyelvű kiadás. Rushdie negyedik regénye, a Sátáni versek, 1988-ban jelent meg, óriási felháborodást kivált­va a muzulmán világban. Sokan Mohamed próféta szentségtörő paródiáját látták a Sátáni ver­sekben. A muzulmán közösségek világszerte tiltakozó tüntetéseket szerveztek, melyek több halálos áldozatot is követeltek. A köny­vet az indiai kormány szinte azonnal betiltotta, a felháboro­dott hívők sok helyen nyilvános könyvégetéssel tiltakoztak. 1989- ben az iráni Khomeini ajatollah kimondta Rushdie-ra a szentség- gyalázásért járó fatwát, és 1,5 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Rushdie azóta inkogni­tóban él, 1993-ig egyáltalán nem mutatkozott nagyobb nyilvános­Tizenhat év után: magyarul Is ság előtt. 1998-ban az iráni kor­mány visszavonta a fatwát, de Rushdie még ennek ellenére sem érezheti magát biztonságban. Számos kiadásban A könyv magyar nyelvű kiadására a Konzorcium néven létrejött könyves társulás vállal­kozott. A kötet méltatói szerint a Sátáni versek 1988-as megjele­nése óta a szólásszabadság jelké­pe. Számos kiadást ért meg, nép­szerűsége mindmáig töretlen, ami azt bizonyítja, hogy nem botránykönyv, és nem istenká­romló fertelem, hanem a 20. szá­zad megkerülhetetlen, rendkívü­li jelentőségű irodalmi alkotása. ■észak jjyjyfbúúAíJsii . http: / emtlppek.boon.hu A) ) Rushdie életrajza DOC 24 Kb A könyv ismertetője DOC 24 Kb Lapbemutató. Bemutat­ták a Miskolcon megjelenő Új Holnap című folyóirat újabb, tavaszi számát. NÉPSZERŰ ZENE: A miskolci szimfonikusok koncertje a színházban Népszerű műveket adott elő a Népszerű zenei esték bérletsorozat keretében a zenekar - vezényelt: Kesselyák Gergely (Fotó: Kőhalmi Péter) HANGVERSENYTEREM Ha lehantjuk, nagyon jo Bánhegyi Gábor E-mail: banhegyi@eszak.boon.hu L ítélt egy kis idő. Több mint négy hét. Ennyi ideje nem kon­certezett a Miskolci Szimfonikus Zenekar hazai pályán. Picit érezhető' is volt. Nagyon elkényeztetődött a közönség ebben a szezonban, ezért most már a tavalyi plafon a talaj. Nehéz ilyen elvárások­nak folyamatosan és hosszú tá­von maradéktalanul megfelelni. Szimpatikus is, ha ez nem sike­rül. A kőprofizmus mögül kibú­jik ilyenkor a nyolcvanvalahány ember sok-sok kis apró nyűgje. Kell, hogy néha azért szeressük a zenészt, mert nem a maximu­mon pörög. Mert kéz a szívre, így is jó az eló'adás. Csak az a pici plusz, amitől elalélunk pil­lanatokra, az hiányzik. Ez a nagy tanulsága A há­romszögletű kalap szvitnek. Hiába no, da Fal la nem zene- szerzőóriás, hoz egy szintet sta­bilan, de talán nem véletlenül ritka vendég a koncertszínpado­kon. A spanyol jelleg dominál, szépen ráérős ítenek erre a zené­szek, hiszen ennek a darabnak ez az erőssége. Többet ne is várjunk ettől. Dohnányi Ernő II. zongora- versenye érdekes darab. Érde­mes lenne összevetni Rachmanyinov II. zongoraverse­nyével. Dohnányi - méltatói szerint - Brahmsot tekintette példaképének. Ezt a darabot hallgatva felvetődik a halk meg­jegyzés: nemcsak. Hanem bi­zony hogy a hatalmas termetű orosz későromantikus is otthagy­ta nyomát Dohnányi lelkében. Sűrűn vonódnak a párhuzamok, szinte tudható, most az követke­zik hogy, mert Rachmanyinov c- molljában is ilyeténképp épült a kompozíció. Ha így tekintjük, akkor adódik a lehetőség a fa­nyalgásra, merthát azért Rachmanyinov legalább két számmal nagyobb zenész Dohnányinál, de a lehántoljuk ezeket az összehasonlítósdikat, akkor nagyon jó. Ebben jelentős szerepe van Várjon Dénesnek, aki Zongora- művész, nagy Zével. Mesteri billentyűkezelés, világos fogal­mazás, árnyalt dinamika, bril- liáns előadásmód. Keze alatt na­gyon szép a muzsika. Kihozza a darabból a többnél is többet, ezer fokon lángol, a kedvünkért el is ég, ha kell. Nagyon szépen köszönjük, hogy ebben a sze­zonban ő is megajándékozott minket saját magával. (A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertje, március 29.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom