Észak-Magyarország, 2004. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-05 / 55. szám

2004. március 5., péntek ÉSZM-MJIGYJiRORSZÁS# KARRIER / 7 JEGYZET Egy lépés Marschalkó Ildikó E-mail: ildlko.marschalko@eszak.boon.hu Izzad a tenyerünk, szárad a szánk, s a szívünk úgy ver, mintha ki akarna ugrani a helyéről - ezt érezhetjük akkor, ha sze­relmesek vagyunk, és talán sokkal gyak­rabban akkor is, amikor átlagos stressz­helyzetbe kerülünk. Általában a stresszről azt állítják káros dolog, valami olyasféle ami sok bajt okozhat és feszültséget te­remt, amiből nem sülhet ki jó. Yedig feszültség nélkül nem sok min­denre jutnánk az életben. Gondoljunk csak bele, ha nem kényszerítene minket az élet arra, hogy megtanuljunk járni, ha nem lennénk rákényszerítve az egyre több ismeretnek az elsajátítására: Lenne-e egyáltalán emberiség? Teher alatt nő a pálma.Sajnos sokan nem így látják, emiatt valami nagyon ne­héznek, teljesíthetetlen dolognak vélik az életet, amiben csak szenvedés és fájda­lom jut az embereknek. Ezért vannak sokan elkeseredve, akik nem képesek mosolyogni, mert arra vár­nak mások mosolyogtassák meg őket, ezért van sok elhízott ember, akik nem képesek mozogni, mert arra várnak majd lefogynak maguktól, ők nem tesznek érte semmit. A világra mondhatjuk stresszes, és felgyorsult, nagy terheket és nyomást rak ránk, de nem mondhatjuk azt: mind­ez megoldhatatlan és élhetetlen. Az első lépést minden esetben nekünk kell megtennünk, egy mosollyal, egy gesztussal ahhoz, hogy jó irányt vegyünk, ha ezt nem tesszük, a stressz marad, és árnyékban éljük le életünket... Éltető stressz? Sokkal magasabb a koszorúér-meg­betegedések és az elhalálozások aránya azoknál, akik felnőttkori életük jelentős részét háztartásbeliként élik le, nem pedig stresszes munkahelyeken - fedezték fel amerikai kutatók. A tudósok azt is megál­lapították, hogy a szívbetegségek kétszer olyan gyakran fordulnak elő azoknál a foghíjas műveltségű személyeknél, akik­nek éves jövedelme nem éri el a 10 ezer dollárt, mint azoknál, akik legalább 50 ezer dollárt keresnek évente. A tanulmány készítői külön kiemelik, hogy a jelentős stresszel járó munkák férfi képviselői, mint például az orvosok, ügyvédek, tanárok, építészek és mérnökök körében a vártnál lényegesen alacsonyabb a szív­érrendszeri megbetegedések kialakulásá­nak veszélye. Külső hatások, családi. társas-szociális, környezeti, anyagi, munkahelyi-iskolai. genetikai hajiam, megbirkózási készségek, életmód. tapasztalatok, attitűdök, vélemények. értékek, fiziológiai, pszichológiai, fiziológiai, pszichológiai, viselkedéses, hiányzás, betegállomány termelékenység csökkenése, konfliktusok. ÉS SZERVEZETI KÖVETKEZMÉNYEK: IOYENI Munkahelyi stressz modellje Kiváltó okok és tünetek Munkahelyi stressz Csökkenő munkakedv, növekvő vérnyomás Miskolc (ÉM) - A munka­helyi terhelésekből, bizony­talanságból származó stresszt szinte mindenki érezte már a saját bőrén. A Gordio Tanácsadó Csoport által végzett kutatásból kiderül, hogy a magas általános stressz- szint a hazai munkavállalóknál jelentősen növelik a magas vér­nyomás és a hátfájás kockázatát, valamint rontják a munkatelje­sítményt és csökkentik a mun­kakedvet. A vizsgálat eredményei A munkatevékenységek jel­lemzőit tekintve a legtöbben az időnyomás alatt végzett munkák­ra, a munka mennyiségére és a munka túl gyors ütemére pa­naszkodtak. Átlagos munkaidő a törvény által megszabott 40 óra helyett 44.5 óra hetente, ezt a megkérdezettek mintegy 3/5-e részben az elvárások miatt, rész­ben önként vállalja. A fizikai munkakörülmények közül a legtöbb panaszt a zaj és hőmérséklet okozza (kb. 40% Túlzott stressz, rohamosan vezethet szervi megbetegéshez, kiégéshez. KOVÁCS ÁGOTA PSZICHOLÓGUS .................................................» nincs megelégedve ezekkel a tényezőkkel). A munkahelyi kap­csolatok területén a legtöbb stresszt a vezetők intézkedései, és a vezetői támogatás elmaradá­sa okozza. A túlzott munkahe­lyi terhelésekért a válaszolók 62%-a okolja a rossz kommuni­kációt, 54%-a pedig a munka- szervezési hiányosságokat. Szo­morú tény, amely jól jelzi az or­szág lakosságának leromlott egészségi állapotát, hogy a meg­kérdezettek 20 %-a szenved vala­milyen tartós betegségben. Kiégés, betegség A káros következmények kö­zül kimagaslik a kiégés (24,1%), a magas vérnyomás (23,5%), a betegállomány (17,2%) és a tel­jesítmény-csökkenés (16,2%).- A túlzott stressz rohamosan vezethet szervi megbetegedéshez, kiégéshez, ha nem tudja az illető megfelelően kezelni, levezetni a rá háruló nyomást - hangsúlyoz­ta Kovács Ágota pszichológus. A stresszel való megküzdés fő egyé­ni segítői: a céltudatosság, a po­zitív gondolkodás, a megvalósít­ható célok, a szabadidős progra­mok és a hobbik - tette hozzá. Megoldások A stressz-oldási stratégiák kö­zül a leggyakrabban alkalmazott a problémacentrikus megközelí­tés (81,2%), a kevésbé hatékony támaszkeresést a megkérdezet­tek 10,5%-a, az érzelmi reagálást pedig 8,3%-a választotta. A szer­vezetek segítsége a stresszel va­ló megküzdésben elsősorban az orvosi ellátás biztosítására ter­jed ki (79,8%). A vállalatok mint­egy 30%-ánál vannak szabadidős és egészségmegőrző programok, ami még elég kevésnek tűnik. 23^ — - — http://forum.boon.hu Szóljon hozzá! Testmozgás, humor lehet megoldás. Mindennapi testmozgás, a sport segít a konfliktusok megoldásában és a stresszhormonok leépítésében. A mozgás elősegíti a nevetést, amely pozitív jelzéseket közvetít ember és ember között és mindemellett segíti a kreativitást és a motivációt. A nevetés társadalmi olajozó eszköz, felébreszti az életkedvet. Már egy mosoly is pozitív hatással van az agy tevékenységére. (Fotó: Kőhalmi Péter) MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: Önre a stressz építő vagy romboló hatással van? R ám sajnos nagyon rossz hatással van a stressz, bár igazán nem vagyok ideges típus. Engem igazából a stressz lelkileg visel meg, nincsenek szervi panaszaim, ha idegeske­dem. Nem szoktam sokat stresszelni. Csóka Miklós (27), DIÁK N agyon tudok stresszelni, főleg a munkahelyi dolgok miatt, hiszen sok min­denkiért felelek. Stresszes típus vagyok, hamar kiborulok, de ezt nem mutatom ki, sokkal inkább magamat emésztem. bényei Attila (34), MOZDONYVEZETŐ M ostanában sokat stresszeltem, hiszen felvételire készültem. Attól függ milyen a nyomás, mert van amikor a jót hozza ki belőlem, de van olyan is amikor teljesen leblokkolok és nem tudok mit kezdeni vele. Fekete pál (15), diák E gyszerűen nem vagyok stresszes, de ha ér valami akkor nem a jót hozza ki belőlem általában, megbirkózom a rám háruló felada­tokkal, nem gondolko­dom sokat rajta, szerin­tem ez az egészséges, így lehet haladni. Tóth levente (15), DIÁK típus. Ha stressz ér általában a rossz dolgo­kat hozza ki belőlem, szorongást mint erőt s, felszabadultságot, de ez szerintem természetes reagálás. Nem jó dolog stresszelni. Misi Anett (23), DIÁK Leggyakoribb stressztényezők, és hatásaik A tünetek, következmények a terheléssel arányosan változnak Miskolc (ÉM) - A stresszin- dex alkalmasnak mutatkozik arra, hogy összegezze a különböző terheléseket, és lehetővé tegye a különböző változók differenciálását. A stresszindex tartalmazza a - magas munkaterhelésekből, a döntési-, cselekvési tér hiányá­ból, a magánéleti problémákból és a társas támogatás hiányából származó problémákat. Stresszről szóló kutatások ki­mutatják, hogy a tünetek és a következmények a terhelésekkel arányosan változnak, és hogy ezek mértékét az egyéni és a vál­lalati stresszt kezelő megoldások jelentősen csökkenthetik. Tünetek Hazánkban a magas vérnyo­másban az alacsony stressz mel­lett dolgozók csupán 10 %-a érin­tett, míg a magas stresszt elszen­vedőknél ez az arány 27%. A tes­ti tünetek közül a legerőtelje­sebben az általános kimerültség, majd a hátfájás jelentkezik. Mindkét esetben szoros össze­függés van a terhelések nagysá­ga és a tünetek előfordulásának mértéke között. A pszichés tüne­tek közül sorrendben az elégedet­lenség, a csökkent munkakedv és a szorongás a legkifej ezettebb. A munkahelyi stressz Ebben az esetben is a stressz fokozottabbá válásával a tünetek nagysága is növekszik. A két leggyakrabban jelentkező visel­kedéses következmény (betegál­lomány, illetve a munkateljesít­mény és -hatékonyság-csökke­nés) esetében a magasabb terhe­léssel a következmény előfor­dulása is növekszik. Amikor a dolgozóra ható kö­vetelmények és terhelések meg­haladják a rendelkezésére álló erőforrásokat, vagy nem elégítik ki az egyén szükségleteit vagy motivációit, stressz léphet fel, amely veszélyeztetheti az egyén egészségét vagy jó közérzetét. Rövid távon a stressz meg­gyengít, hosszú távon halálos is lehet. Az EU-tagországokban és a fel­vételre kerülő országokban el­végzett munkafeltételi felmérés szerint a munkavállalók 28, illet­ve 29 %-a dolgozik magas stressz mellett, és ez mintegy 510 mil­lió embert érint. óvatos becslések szerint az Európai Unióban a munkavál­lalóknál kimutatható munkahe­lyi stresszel kapcsolatos költsé­gek elérik az évi 20 milliárd eurót. Figyeljünk Sajnálatos módon a stresszt nem sokan tudjuk kezelni, in­kább struccpolitikát folytatva nem szeretnénk róla tudomást sem venni. Pedig számos oldó tevékeny­ség van, mint a jóga avagy a fu­tás, amely megkönnyítheti min­dennapi életünket, elsimíthatja feszültségeinket. ».||l 11 HU) 1.1 II 11.(11IIII V ^ http://foruni.boon.hu y _j Szóljon hozzá! Tudatos törődés A rendszeres és tudatos törődés nem jellemzi a munkaadókat, sem a mun­kavállalókat. A vállalatoknak csupán egyharmada kínál a dolgo­zóinak valamilyen stress­zoldó vagy megelőző prog­ramot, és alig néhány foly­tat stresszmegelőzést célzó felvilágosító propagandát. A dolgozók esetében pe­dig jellemző példa, hogy a tudatos törődést elhanya­golja, nem foglalkozik saját magával. VESZÉLYBEN 1. 28-39 évesek _______________ 2. fizikai dolgozók 3. termelési területen fogalkoz- tatottak 4. munkahelyüket elhagyni szán­dékozók 5. elégedetlenek 6. egészségi, pszichés panaszok­kal küszködök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom