Észak-Magyarország, 2004. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-04 / 54. szám

2004. március 4., csütörtök ÉSZJUÍ-MAGYáRORSZÁGt SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK / 7 A JOGÁSZ VÁLASZOL Mikor kapcsolhatják ki? Olvasónk az ÉMÁSZ Rt. Híráram című tájékoztatójában megjelentek közül a pos­tán érkező, tértivevényes fizetési felszó­lításokkal kapcsolatban leírtakat kifogá­solja levelében. A kér­dés azért érdekes, mert más szolgáltatótól is kaphatunk hasonló módon hasonlót. A villamos energia szolgáltatására vonatko­zó alapvető szabályokat a 2001. évi CX. törvény Demeter Lajos (VET) tartalmazza. A VET 88. §-a szerint a fo­gyasztó részéről szerződésszegésnek minősül az úgynevezett áramlopáson túl­menően a díj késedelmes fizetése is. A VET 92. §-a alapján a szolgáltató a fogyasztót kikapcsolhatja a villamosener- gia-szolgáltatásból, ha a fogyasztó a díj­fizetési kötelezettségének az esedékessé válástól számított 60 napon belül írásbe­li felszólítás ellenére nem tesz eleget. A Villamosenergia Közüzemi Szabályzat (VKSZ) felhatalmazza a szolgáltatót ar­ra, hogy a szerződésszegés következmé­nyeként a kikapcsolás előtti felszólítás rendjét az Üzletszabályzatában állapítsa meg. „Az átvételt megtagadta” Az ÉMÁSZ Híráram című kiadványá­ban adott tájékoztatást az ún. térti­vevényes postai küldemények kézbesíté­si szabályairól. Ezek szerint, ha a postai úton továbbított tértivevényes küldemény kézbesítése azért sikertelen, mert a pos­ta azt „nem kereste”, illetve az „átvételt megtagadta” jelzéssel adja vissza a szol­gáltatónak, akkor a küldeményt azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, ami­kor a kézbesítetlen küldeményt a postá­tól a szolgáltató visszakapta. Ez a szabály olvasóink felvetésével el­lentétben összhangban van a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó speciális jogszabályi előírásokkal (254/2001. /XII. 18./' Korm. rendelet). A posta ugyanis csak a második kézbesítés sikertelensé­gét követő ötödik munkanap eltelte után küldi vissza a küldeményt „nem kereste” jelzéssel a feladónak. Sok mindent lehetne tenni, hogy közérzetünk javuljon Néhány éve a megmagyarázhatatlan növénytelepítési hullám elérte a Városház teret István király szobra sem erre a térre készült (Fotó: Bujdos Tibor) Miskolc (ÉM) - A Városház tér vitathatatlanul Miskolc legnagyobb köztere - és ta­lán a legjobb adottságokkal rendelkezik. A legszebb is le­hetne - ha az adottságokkal ízlésesen és értő módon él­tek volna az elmúlt évtize­dekben. Amatőrség, igénytelenség - így lehetne összefoglalni táj és kertépítész levelezőnk Városház téri elemzésének tanulságait. Fedor Vilmos alpolgármester' úr megbízásából egy építészek­ből, kerttervezőkből és formater­vezőkből álló team dolgozik a miskolci belváros arculatának javításán. A kezdeményezés mindenkép­pen dicséretes és egyet is értek vele, még akkor is, ha a problé­ma gyökere talán mélyebben van. Miskolcot az utóbbi évek­ben negyvenezer lakos, egy kö­zepes méretű város lélekszáma hagyta el. A folyamatosan meg­újuló és szaporodó falfirkákból arra következtetek, hogy a nem- kívánatos rész maradt. Egy szelet Én a probléma egy szeletével, a Városház tér állapotával fog­lalkozom, kertépítészeti szem­pontból. Először arról, ami nem látszik. Valamelyik éven egy semmivel meg nem magyarázható növény- telepítési hullám söpört végig Miskolcon, amely nem kímélte a Városház teret sem. A téralakí­tás legelemibb szabályait felrúg­va ültettek itt mindent, madár­berkenyétől kezdve díszalmán és mezei juharon át a tujáig. Jószívű vandálok hamar megsza­badították a fákat a szenvedéseik­től. Eltűnt a díszalma-fasor, a díszcseresznyék, a magnóliák és az ide nem való mezei juharok egy része is, míg a közterületi életre alkalmatlan tujákat a kan kutyák tették tönkre. Aki Miskol­con valaha is foglalkozott fásítás­sal, tudja, esélye csak a túlkoros fának van (ennek sem mindig). „Késik” az óra Az önkormányzat szakembe­rei ezt nem tudnák? Most néz­zük azt, ami látszik. A Városhá­za felől érkezve egy „virágórá­ba” botlunk. Úgy van megépítve, ahogy a tankönyvek tiltják. íz­léstelen. Sokan üldögélnek körü­lötte, de nem hiszem, hogy él ember a városban, aki leolvasta volna róla az időt. Akkor miért pörög az óriási réz mokkáskanál egy marék petúniával? Nem vol­na célszerűbb egy valódi órát ál­lítani a helyére? A tévedést újabb tévedés követi, az Avas ol­dalából a térre kényszerített Ist- ván-szobor. Be kellene látni, hogy egy teret meg kell tervez­ni, nem lehet úgy építeni, hogy elindulunk egy sarokból, mint a pók, húzzuk a fonalat, s minden­ki letesz valamit, ami éppen eszébe jut. Na de haladjunk tovább, s el­érünk kirándulásunk csúcspont­jára. István király háta mögött tavaly megjelent egy tábla. A táblát hulladékvasból hegesztet­ték, mérete kb. 2x1 méteres. Piros felirat Felületét fehérre mázolták, rajta piros felirat hirdeti, hogy mindannyiunk megelégedésére ki gondozza a parkot. Széchenyi, virágóra, István király, majd a cég reklámtáblája. Van-e még egy város az országban, amelyik egy ilyen sorozattal tud büszkél­kedni? Mit lehet tenni? Rendezni kellene a teret, még­hozzá komplex módon. Talán megérne egy pályázatot. Térfa­lak nélkül csak térségről beszél­hetünk (Bodonyi), s a Városház térnek nincsenek térfalai. Össze­firkált provizóriumok, fürdőgé­pészeti létesítmények, fáskamrá­jával a tér felé forduló viskó, egy örökösen szemetes, ízléstelen kocsma határolja két oldalról Miskolc legfőbb terét. Tudom, hogy ez sok pénz, sok idő. De ad­dig is sok mindent lehetne ten­ni, hogy közérzetünk javuljon. Ki kellene ásni a néhány éve ki­vágott bálványfa óriási tuskóját. A vérszilváról le kellene vágni a vadhajtásokat. Ki kellene kapál­ni az elhatalmasodott porcfüvet, s pázsitot telepíteni a helyére. Tövestől ki kellene szedni a magról kelt bálványfa-suhángo- kat. A szegélyek felett le kelle­Rendezni kellene a teret, méghozzá komplex módon. Tarnóczki András ..................................................M ne faragni a sárfelrakódást. A felkopaszodott cserjeültetéseket vissza kellene vágni. A tujaron- csokat és kettétört fatörzseket el kellene távolítani. De mindezek előtt el kell tün­tetni a térről azt az ízléstelen táblát. Ha mindez megvan, ma­rad még egy csemege. A Város­ház tér előtt álló vérszilvafán évek óta lóg egy kerékpár-kül­ső. Valaki feldobta rá. Le kelle­ne venni onnan. Akkor talán Széchenyi sem nézné leszázalé­kolt villanyrendőr módjára elbo­rult tekintettel a teret. Tarnóczky András táj- és kertépítész SZÓLÁSTÉR OLVASÓINK LEVELEIBŐL < j jVí ^ J j i'Jvv /i ////Ti íí J 3 j j v jj - J ^ J J j v'j j j j'J v j j < jv j'j )'^ í j w í j ^ j j ^ j / < < j j j jV)’< J j j j/j * < / J Vív /j') *’) j j j Három bot Késő ősszel ki kezdi el először hordani, nem tu­dom. Azt sem, hogy ta­vasszal ki felejti otthon először. Erről nem illik beszélni. A lényeg az, hogy évek óta hárman va­gyunk törzstagok. Éveink számát illetően sorrendben: Gyuszi, Pista, Pali. Kézi „hólánc” Számunk növekvőben, bár néhányan a hetvene­sek köréből nehezen akar­ják tudomásul venni, hogy neki is jó lenne egy hólánc (ahogyan mi a bo­tot megtiszteljük). A na- . pókban egy hegyjáró vete­rán felzárkózott hozzánk. Kálmán is elérte a bűvös 70 éves kort. Lehetnénk még többen is, de a kor­ban hozzánk közelebb ál­A „hólánc” (Fotó: Kőhalmi Péter) lók „öregesnek” tartják a botot. Egymásról a találkozá­sok alkalmával szerzünk tudomást, és ilsmerjük egymás cipőjének mintáza­tát, botjának lenyomatát. Gyuszi barátom elárulta, hogy más nyomok alapján is tudomására jut, hogy megérkeztem, hogy élek. Mulasztásaink alkalmá­val legfőbb érvelésünk, hogy valakik vagyunk ott­hon is. Hozzál kenyeret, tejet, stb. Télen gyakran kettesben, olykor hármas­ban kezdjük el a kb. egy­másfél km hosszú, jégpá­lyás út csúcsát meghódíta­ni. Negyven-ötven méte­renként szuszogó szünete­ket tartunk. Miért vállaljuk napról napra ezt a rizikót? Ki ezért, ki azért. A bérka­szárnya túl rideg. Kint ál­latokat tartunk, azokat etetni, itatni kell. Kint olyanok vagyunk, mint a börtönéből szabadult rab. Kint igazi barátságok is szövődnek. Bartha István Miskolc Jó itt lakni! Diósgyőr csöndje... A „csekélyke” közös költség ellenében élvezhetjük a han­gulat alapján működő lift változatosságát: ha műkö­dik, gyönyörködhetünk a falfirkákon, ha nem, test­mozgásképpen lépcsőzhe­tünk. A postaládák kiüríté­se visszaállítja az emberiség alapvető jóságába vetett hi­tünket: ma nem loptak el semmit. Ingyenműsor Az ezerszer is újratapétá­zott falak és a sokat látott csővezetékek meljett szinte minden magyar nyelvű adás ingyen fogható. Fogyó­kúrára nem lesz szükség, ha végigállunk egy lakó­gyűlést, kitakarítjuk az elér­hetetlenül magasra terve­zett, beépített konyhaszek­rény felső polcait. A békés együttélés: hajnalban az új­ra és újra felhangzó, ritmu- sos konténercsapkodás vagy a riasztószimfónia adja tud­tunkra: új nap virrad ránk, tele új lehetőségekkel. Tulajdonképpen jó itt lak­ni. Az én házam az én vá­ram. Szeretem. A látszat el­lenére. Vargáné Jánosházi Éva Miskolc Februári „meleg” A február havi fútésszám- lát megkapva, nagyon ma­gasnak találtuk a rajta szereplő összeget. Felháborí­tó, hogy az embert lehetet­len helyzetbe hozzák, nyug­díjasként 25 ezer forintos hirtelen számlát hogyan fi­zessünk ki. Választ szeret­nénk kapni, hogyan lehet, hogy egy hónapban január­ban csak 17-ig mérték a fűtést, amikor a számlán 31- e szerepel és a számla ren­desen egy havi fútésszámlá- nak felel meg. Sok embert érint ez a probléma, és akárhogy is van senki sem fogja kifizetni! Kérdésünk lenne: Miért nem lehet úgy a számlát megírni, hogy mindenki tudja mi áll rajta? Kérdem én mit akar jelenteni a számlákon feltüntetett GJ és LM3? Hogy lehet az, hogy egységesen fizetjük a fűtést és az egyik lakásban meleg van a másikban pe­dig meg lehet fagyni? Ré­gebben a lakásokban egyen­ként mérték a hőmérsék­letet, ma miért nincs ilyen lehetőség? Mindemellett azt is ellenőrizni kellene kinek milyen radiátora van! Leitner Józsefné, Miskolc És a gázfűtés? Mélyen fel vagyok hábo­rodva, hogy Önök a bizo­nyos foglalkoznak! Vegyék már tudomásul, hogy mi, akik családi házban lakunk, 2,5, vagyis két és fél szobás lakásért fizetünk minden hónapban gázt, 24-29 ezer forintot és meg sem melege­dünk. Ezek a bizonyos urak vagy hölgyek fizetnek 19 ezer forintot a 2,5 szobásért és kapnak hozzá 3 ezer fo­rint értékű melegvizet, amit mi nem kapunk és beültek a kész házba, amit nekünk sok munkával kellett meg­szerezni és sok lemondás­sal. Folyik a vizünk is nyá­ron locsolással, kutyaitatás, tyúkitatás, egy fillért nem kapunk a vízműtől, pedig nem megy az aknában. Igen is fizessék meg, mert mi nyugdíjasok vagyunk és kispénzűek és kifizetjük. Ha nem fizetjük, lekapcsolják. Név és cím a szerkesztőségben Túlfűtés A jóval magasabb fútésszámlák egy részének (a magasabb összeg kisebb részének) oka a MIHŐ hőközpont-kezelőinek tre- hánysága is. Plusz foknál megfelelő a fútés (23-24 C-fok), minél hidegebb van kint, annál melegebb van bent. .Januárban nagyobb hidegnél (-6, -10 fok) több­ször előfordult, hogy kb. 5-8 cm-nyire meg kellett nyitni az ablakokat és úgy hagyni állandóan a túlfűtés miatt. Mindezek miatt a laká­somra jutó hőmennyiség-fel­használás januárban 439,737 GigaJ volt, ami 74,1%-kal több, mint a decemberi! Figyeljen oda a MIHŐ is jobban a hőközponti fútéssz- abályozásra! Az óriási ará­nyú alapdíj javaslom, hogy ha már a leválást nem en­gedélyezik, alakítsák át a rendszerüket. Pl. a jelenlegi hőközpontokba szereljenek gázkazánokat, amelyek csak 5-800 közeli lakást látnak el melegvízzel, fűtéssel. A hőközponti méréssel az elhanyagolt épületek na­gyobb hőfelhasználását is mi fizetjük meg! A lakásom 137 légköbméteres + közös légköbméter 24,5. A +74,1%­kal magasabb fűtési hőfel­használás miatt a januári fűtési hőfelhasználás 12 076 Ft, az alapdíj 4977 Ft, ez összesen 17 053 Ft. Az alap­díj istentelenül sok (amit nyáron is fizetünk), még a magas januári fűtési hőfel­használáshoz képest is. Ez nem egy normális arány! Máthé József, Miskolc Iskolakifli Iskolánk tanulóinak szin­te mindegyike nagyon örül az iskolatej-akció újraindítá­sának. Két apró megjegyzés: 1. Az új tanévtől a péksége­ket is be kellene vonni: 1 kifli vagy zsemle jól jönne a tej mellé. Magam részéről a teljes ingyenességet nem tartom jónak. Jelképes ösz- szeggel, de járuljon hozzá a tanuló illetve a szülő. Ak­kor igazán az a gyerek igényli majd, aki el is fo­gyasztja és jobban megbe­csüli a tápláló falatokat. Tőzsér László igazgató Arnót Lyukói állapotok A Lyukó-völgyi állapotok­kal kapcsolatban megjelent cikkel kapcsolatban szeret­ném megjegyezni, hogy a miskolci roma szervezetek szintén nagy problémának tartják az ott kialakult hely­zetet. Nemrég egy konferen­cián vettem részt (magam is írogatok egy roma lap­nak) ahol éppen az iskoláz­tatás nehézsége illetve lehe­tetlensége miatt merült fel a Lyukő helyzete .Képtelen­ség megoldani az óvodázta­tás kérdését, ami pozitívan befolyásolná az első osztá­lyos gyerekek helyzetét, nem beszélve a szociális problémákról abban a tér­ségben. Közösen kell valami módon megoldást találni... Szirmai Virág Miskolc Olvasóinknak Arra kérjük olvasóinkat, hogy leveleiket, hozzászólá­saikat, közérdekű észrevéte­leiket küldjék ezután is a Miskolc, Zsolcai kapu 3. szám címre, vagy faxon a 46/501-262-es telefonszámra. Küldhetik e-mailben is a jozsef.kiss@inform.hu, vagy az ildiko.marschalko@in- form.hu címekre. Amint azt sokszor leszö­geztük, névtelen leveleket nem közlünk, azonban - ha ezt olvasónk kéri - bizalma­san kezeljük levélíróink ne­vét és címét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom