Észak-Magyarország, 2004. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-23 / 69. szám

2004. március 23., kedd ÉSZJUtMAGYARORSZÁG# KULTÚRA / 4 HÍRCSOKOR 0 Felolvasások. Meghirdette idén is a Miskolci Nemzeti Színház a kortárs euró­pai drámaszemlét. A felolvasószínház - amelyet ebben a szezonban is Hár- sing Hilda dramaturg szervez - április 4-én este 7 órától kezdődik a Játék­színben. 0 Kistérség, kultúra. Kistérség-kultúra- turizmus címmel szervez konferenciát a megyei közművelődési és idegenforgal­mi intézet március 24-én délelőtt 10 órá­tól a miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központban. JÁTÉK A JEGYÉRT Vagina monológok a Rónaiban Miskolc (ÉM) - A Vagina monológok cí­mű darabot eddig 20 országban játszották és játsszák jelenleg is. Magyarországon a Pécsi Harmadik Színház produkciójaként ismerhette meg a közönség. A darab nem pornográf, nem trágár, de kíméletlenül őszinte, és olyan dolgokról beszél, amik­ről nem szoktak. Ez a darab ugyanúgy az életről szól, mint minden színdarab, csak egy sajátos, izgalmas és szokatlan néző­pontból, a vagina szemszögéből. Előadások: április 4-én Az érdeklődők április 4-én 18 és 20 órai kezdettel a Rónai Művelődési Házban lát­hatják a Vagina monológok című előadást. Akik a monológokat előadják: Dévényi Il­dikó, Nyertes Zsuzsa és Xantus Barbara. Jegyek válthatóak a Dzsungel Játékbolt­ban, a TNS Zeneszalonban és a Rónai Mű­velődési Házban. Az Észak-Magyarország játékában két je­gyet sorsolunk ki. A megfejtéseket március 31-ig várjuk, a nyertesek nevét pedig az áp­rilis 2-ai számunkban olvashatják. Kérdésünk: Ki írta a Vagina monológok című könyvet? Cím: Észak-Magyarország 3526 Miskolc Zsolcai kapu 3. Jelige: Va­gina monológok KÖNYVBARÁT „Jó tudni, mit gondolnak a filmjeimről” A fiatal filmesek a miskolci találkozóról: fontos a közönség ítélete, és azt itt hallhattuk Miskolc (ÉM - HM) - A kö­zönséggel és a szakmabe­liekkel való találkozás lehe­tősége miatt is hasznos öt­letnek tartják a fiatal filme­sek a számukra rendezett találkozót. A miskolci Kossuth Artmozi adott otthont az elmúlt hétvégén a fiatal filmesek második ta­lálkozójának. Számos alkotóval nyílt alkalmunk beszélgetni. Az alábbiakban a filmesek nyilatko­zataiból tallózunk. Bemutató előtt Salamon András a Getno ren­dezője. Bár a filmet még nem mutatták be a mozik, már nagy 99.............. Imádom az ilyen találkozókat. Sokat tanulok a közönség véleményéből. Salamon András FILMRENDEZŐ ..............................99 a visszhangja. Nemrégiben az Amerikában élő magyarok egy csoportja tiltakozott a film be­mutatása ellen, mondván, rossz színben tünteti fel őket. Salamon András a hírrel kapcsolatban megjegyezte, a történtek ellené­re több előadást szerveztek már le a tengerentúlra. Oscar és négy díj- Imádom az ilyen találkozó­kat - vallotta be lapunknak a rendezvénnyel kapcsolatban.- Jó tudni, hogy a közönség mit gon­dol a filmjeimről, sokat tanulok belőle. Pesten még sosem szer­veztek ilyet... Egy főiskolás Oscar-díj, így in­dult Böszörményi Zsuzsa pályá­A Kossuth Artmozi előterében berendezett filmes kávézó alkalmat adott a beszélgetésekre (Fotó: Végh Csaba) ja. A folytatás: Mélyen őrzött tit­kok című filmje négy díjat is nyert a legutóbbi filmszemlén.- Őszintén kíváncsi vagyok a közönség véleményére - mond­ta lapunknak a miskolci talál­kozón. - Mindig elgondolkodom a hallottakon. Jobban érdekel, mint a szakma véleménye, sőt bevallom, a szakmáét ritkán hallom. 99 ............ A szakma véleményét eléggé ritkán hallom. Böszörményi Zsuzsa, rendező ..............................99 Még elárulta, a forgatás inten­zív munka, ami egy nőnek még nehezebb, hiszen a családdal, öt és fél éves kislányával is törőd­nie kell közben. (A Mélyen őr­zött titkok egyik díjazottja a film producere, Gyarmathy Lívia, aki maga is híres rendező, egyéb­ként Böszörményi Zsuzsa édes­anyja. Édesapja szintén kolléga: Böszörményi Géza.) Gyümölcsöző kapcsolat A Celluloid Műhely képvisele­tében érkezett Miskolcra Szlam- ka György. Az érdeklődők több rövidfilmjét is láthatták a prog­ram során (Állva maradás, To­boz), de egy nagyjátékfilm alko­tógárdájában is szerepel a neve.- A Lóth Balázs rendezte Nincs mese című filmben a rendező munkatársa voltam - mondta. - Ez az első nagyjátékfilmünk, nagy örömünkre hálásan fogad­ta a közönség. Segítjük egymás munkáját, legközelebb Balázs lesz majd az én „munkatársam”. Kis költségvetésű filmeket készí­tünk: 16 millióból jöttünk ki, a legtöbbe az utómunkálatok ke­rültek. 99 .............. Az első nagyjátékfilmün­ket hálásan fogadta a közönség. Szlamka György RENDEZŐ 99 Szlamka György megjegyezte azt is, számukra a miskolcihoz hasonló rendezvények legna­gyobb erénye, hogy a hasonló ér­deklődési körűek találkozhatnak egymással. A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Legutóbbi kérdésünk: milyen légióról írt Rejtő Jenő? A helyes válasz: A látha­tatlan légió. A helyes választ beküldők kö­zül Jean Pierre Montcassen: A légionárius című című könyvét Nagy Pál (Szerencs) a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Szé­chenyi u. 107., tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: melyik tér mellett áll Mis­kolcon a Földes Ferenc Gimnázium? A he­lyes választ beküldők között Pápay Sán­dor: Kalauz lelki szárazság idejére című kötetét sorsoljuk ki. A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk szerkesztőségünkbe (Miskolc 3501 Pf.: 351). Válasz: ____________________________ Név:______ Cím:______________________________ Kamarazene a Bartók Teremben. A Reményi Ede Kamarazenekar adott hangversenyt a napokban a Bartók Teremben. A műsoron Geminiani, Haydn, Rossini, Schubert és Mendels­sohn művei szerepeltek. (Fotó: Ádám János) Shakespeareről, angolul Miskolc (ÉM) - Shakespeare- előadássorozatot rendez a Mis­kolci Egyetem Angol Irodalmi Tanszéke március 23-a és 25-e között. Az előadó Professzor Lawrence Normand lesz, a Middlesex University (Nagy Brittania) Erasmus vendégpro­fesszora. Az előadások az egyetemen, az A/6-os épületben a XX-as előadó­ban, angol nyelven zajlanak. A TÉMÁK Március 23 (kedd) 10-12 óra Introduction to Contemporary Shakespeare Criticism Március 24 (szerda) 16-18 óra Macbeth Március 25 (csütórtök)16-18 óra The Tempest NAPLÓ Alkotó és esztéta Hegyi Árpád Jutocsa E-MAIL: eszak@eszak.boon.hu /VI ondják, a művészetben kétfé­le ember létezik. Az egyik nincs a másik nélkül. Az egyik fajta az, akinek képes­sége van az alkotásra. Műalkotást képes teremteni, tehetsége, ereje, hite segítségével. Ő az alkotó. A másik fajta az, akinek képessé­ge van érzékelni a műalkotás min­den titkát. Ő az esztéta. (Aesthesia görög szó, annyit tesz: érzékelés, érzőképesség - következésképpen: aestheta, aki érzékel.) Namármost, az esztéta is alkot. Művét azoknak a gondolatoknak a megjelenítése (leírása, elbeszélése stb.) képezi, amit az alkotó-művész munkájáról, a műró'l megfogalmaz. ö az alkotás hivatott megfejtője. A színház művészetének terüle­tén évezredek óta fejlődik és ár- nyalódik ennek a két fajta ember­nek a viszonya. Az alkotó kategóriába tartozik a színműíró és a színművész, a szí­nész, rendező, táncos, zenész vagy díszlettervező. A másik kategóriába, tágabb ér­telemben a nézők tartoznak. Sző­kébb értelemben pedig a színházi esztéták, ezen belül az élő színház tudósai, a színikritikusok. Ha len­nének. Aiert nincsenek. Hívatlan színi- kritikusok természetesen vannak: a nézők estéről estére kritizálnak a színházban, azzal, hogy lelkesek és tapsolnak, avagy éppen unatkoz­nak és fütyülnek. De hivatásos kri­tikus, szakmai és újságolvasói respekttel rendelkező újságíró egy­re kevesebb. A fővárosban még akadnak szí­nikritikusok, hivatásos műítészek, akik értik, szeretik és szenvedélye­sen bírálják a színi előadásokat, úgy, mint nagy elődeik annak ide­jén: Ady, Kosztolányi, Tóth Aladár és a többiek. De vidéken, ahol a magyar színjátszás fele zajlik, nincs színi­kritika. Különösen és fájón igaz ez Miskolcra, ahol a legrégibb magyar kőszínház működik. A színikritikus finom, szofisztikáit, művelt és érzékeny író-ember, valahol a művészet és a tudomány, az újságírás és az eszté­tika határvidékén. Ért a színházhoz és a dramaturgiához, a kultúrpoliti­kához és a közízléshez, a lélektan­hoz és az írástudás felelősségéhez. Régen valamit is magára adó napilap tartott színikritikust. Hiszen maga a színház művé­szete is múlandó, minden esti, elil­lanó művészet, úgy ahogy a napi­lap aktualitása is elillan másnapra. Éppen ezért élt a színikritika művé­szete épp a napilapokban, Buda­pesten kívül Kolozsvár vagy Nagy­várad, Pécs vagy Szeged napilap­jaiban. A színikritika jelenléte egy vá­ros kulturális sokszínűségét jelzi. Ahol nincs, ott hiányzik valami ár­nyalt szellemi dimenzió, polgári miliő, színházi köztudat a város­ból - és a lapból is, hiszen minden napilap egy kicsit olyan, mint a vá­ros, ahol szerkesztik. Természetesen nem él minden egyes városban tehetséges színikri­tikus, aki a városi (regionális) lap szerkesztőségében dolgozva írja fi­nom és dörgedelmes, érzékeny vagy himnikus kritikáit, melyeket élvezettel és rettegve vesz kézbe a színész és jó érzéssel, elégedetten vagy épp dühöngve olvas az olva­só. A minőségi színikritikust oda kell csábítani a laphoz. Átcsábítani más lapoktól, vagy helyben fölfe­dezni és kinevelni, érzékenységre orientált redaktóriumi légkörben csiszolni képességeit. ^/liskolcon a város társadalmá­nak mintegy 20 százaléka jár szín­házba. New Yorkban csak 2 száza­léka. Miskolcon a színház a város­lakók életében, immár 185 éve nagy jelentőségű, állandó esemény. A színházba járók arányát tekintve Miskolc sokkal inkább színházi vá­ros mint New York. New York ve­zető napilapjának színikritikai ro­vatára az egész világ figyel. Mis­kolcon és környékén csak a szín­házba járók olvasnák és azok, aki­ket érdekel a színház. Nem emelkedne a példányszám. Csak megmenekülne egy műfaj a globalizálódó ízlést kiszolgáló hír­lapírásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom