Észak-Magyarország, 2004. március (60. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-13 / 62. szám
2004. március 13., szombat ÉSZ/UMMGYARORSÚG# ÜNNEP / II KIRAGADOTT MONDATOK A szabadság, a függetlenség gondolata ma is élő vágy, a törekvés, hogy csináljuk meg, amit szeretnénk, ne hagyjuk magunkat. Halmos Ildikó (34), kismama ★ ★★ A megosztottság jut róla eszembe, és hogy ezeket a különbségeket félretéve fel lehet lépni közös célokért. 1848-ban az osztrák elnyomás ellen tudtunk egységesen fellépni, most pedig az Európai Unión belüli jó, legkedvezőbb helyzetünk kialakításáért kellene a belpolitikai különbségeket félretenni. Pálmai Zsolt (29), vállalkozó ★ ★★ Most is a szent világszabadság az ünnep legfontosabb üzenete, mint egykor, a népek egyenlősége, az egyenlő jogok, a népek egyet akarása. Holló Csaba (55), építőmérnök ★ ★★ Fogjunk össze, és rendezzük végre közös dolgainkatl Őseink példát mutattak számunkra. Az ő céljuk is az volt, hogy független és szabad Magyarországot hozzanak létre, ahol az emberek jól és békében élhetnek. Takács Attila (40), iskolaigazgató ★ ★★ Őrizzük meg magyarságtudatunkat, és a némzeti érzés erősödjön bennünk! Ez az szerintem, amit ezen az ünnepen a szemünk előtt kell tartanunk. Szabó Tamásné (35), óvodapedagógus Balázsi Tibor az őt ábrázoló festménnyel FestméRyek egy borház falán Miskolc (ÉM - SzK) - Ki jut először eszébe március 15. hallatán? A válaszokban a sok „Petőfi” között egy miskolci ön- kormányzati képviselő neve: Balázsi Tiboré. Hozzáfűzve: Az első szabad március 15. szónoka Miskolcon. De vajon Balázsi Tibor számára mit jelent március 15.?- Számomra 1848. március 15. összeforrt 1989. március 15-tel. Nem tudnám felsorolni életem szép napjait, de 1989. március 15. biztosan a legszebb volt. 1956 után az első olyan alkalom, amikor nagy tömegben szabadon ünnepelhettünk - fogalmaz. - A szabadság megízlelése a világ legcsodálatosabb dolga, amihez nincs fogható.- Eleinte féltünk a rendőrségtől, de aztán láttuk, hogy jóindulatúan állnak hozzá. Figyelmeztettek is: mindenféle provokációktól lehet tartani. A provokáció elmaradt - emlékezik lelkesültséggel Balázsi Tibor az MDF, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az SZDSZ és a Szociáldemokrata Párt által meghirdetett eseményre. Festett emlék- Egyszer Pataki János barátom azzal toppant be hozzám: „Tibikéin, nekem 1989. március 15. életem legszebb napja volt! Engedd meg, hogy ennek emlékére a te portádat is elkészítsem!” Hát így lóg most itt a borházamban egymás mellett a falon szép sorban az arcképünk: Kishonty Zsolté, Juga Györgyé, Furmann Imréé, Mile Lajosé, Dombóvári Tiboré és az enyém. Olvasóink március IS-éről: a szabadság ás Petőfi ünnepe (a válaszok, válaszadók százalékos megoszlása) A szabadság 10-19 A válaszadók megoszlása életkor szerint (év) Grafika és forrás: Észak-Magyarország Petőfi neve egybefont március 15-tel Közvélemény-kutatásunk az ünnepről: a legtöbb ember számára a szabadságot jelképezi Miskolc (ÉM) - Március 15- ét egyértelműen Petőfi Sándor nevéhez köti a közvélemény. Ez derült ki lapunk alkalmi felméréséből. Száz embert kérdeztünk arról, ki, illetve mi jut eszükbe elsőként március 15-ről, s hogy szerintük mi az ünnep üzenete 2004 Magyarországán. Közvélemény-kutatásunk azzal szembesít: a megkérdezettek igen nagy többsége szerint Petőfi Sándor személye jelképezi leginkább március 15-ét. Kisebb részt Kossuth Lajost említették még. Az egyéb megemlítettek között szerepelt Táncsics Mihály neve is. Nem volt ekkora az egyetértés a március 15-ét jelképező fogalmak megnevezésében. A válaszolók legtöbbjének március 15-e a szabadsággal azonos. Egyenlő arányban említették még a szabadságharcot és a forradalmat. Ennél kevesebben hozták szóba a kokárdát. A sajtószabadság eszméje mindössze két válaszadónak jutott az eszébe március 15-ről. Az összefogás pedig csupán egyetlen embernek. Ez utóbbi azért is érdekes, hiszen amikor megkérdeztük: mi az ünnep üzenete itt és most, nagyon sokan fogalmaztak úgy, hogy a nemzeti egység érdekében félre kellene tenni a vitákat. Gyakori vélekedés volt még az is, hogy a szabadságot vágyaink valóra váltása érdekében kellene használnunk. A tavaszi ünnep kicsit még megosztó Leendő politológusok a forradalomról, megítélésről, a 12 pontról Miskolc (ÉM - BGO) - A márciusi nemzeti ünnep EU- csatlakozással vont kényszeres párhuzamait kimondottan nem szerették a szerkesztőségünkben járt politológushallgatók. Március 15. alapvetően a fiatalok forradalmi ünnepe, lényegesen „harcosabb” nemzeti ünnep, mint például augusztus 20., ami már nyugalmasabb, a napi ».................................................. bér 23., amely még túl közel van és túlzottan aktualizálható ahhoz, hogy több oldalra szakítsa M........................— A szabadságharc egyes részleteit a szocializmus idején megpróbálták elhallgatni. Szalai Szabolcs HALLGATÓ ........................................................—M- Engem zavar, hogy az 1848- 49-es forradalom eszméit napi EU-csatlakozási vonatkozásokkal politizálják át - hangsúlyozza Barna Dóra. Hozzáteszi: azért fontos ez, mert vannak, akik nem támogatják a csatlakozást, ezért rossz szájízük lehet attól, ha a 48-as eszmék ünnepe az EU- hoz tartozás ünnepévé is válik. Máig érvényes A márciusi forradalom leg- emblematikusabb alakja Petőfi Augusztus 20. népünnepély jellegű, nem őszi meg annyira a társadalmat. Fridrich Tamara HALLGATÓ .................................................w politikával kevésbé átitatható, így kevesebb vitára, nézetkülönbség-ütközésre ad lehetőséget. Második helyen Ha a magyar nemzeti ünnepeket súlyozni kellene, az alsó augusztus 20. lenne, a második március 15. és a harmadik októa közvéleményt - vetette fel kérdésünkre Barna Dóra (21), Fridrich Tamara (21), és Szalai Szabolcs (21), a Miskolci Egyetem három harmadéves politológushallgatója. Átpolitizálva? Fridrich Tamara szerint az augusztus 20. népünnepély jel- legübb és a célja (az államalapítás) nem osztja meg 2004 ünneplőit. Szalai Szabolcs úgy véli, míg a ’48-’49-es szabadságharc egyes részleteit megpróbálták elhallgatni, a szocializmus évei alatt augusztus 20-án az állam- alapítás helyett az alkotmányt vagy az új kenyeret ünnepelték. Sándor, a politológushallgatók véleménye szerint. Hogy melyek a márciusi ifjak 12 pontjának máig is érvényes követelései? Szerintük a közteherviselés, a szólásszabadság és talán a sajtószabadság mindenképpen. » ................................ Engem zavar, hogy a forradalom eszméit az EU-csatlakozással politizálják át. Barna Dóra HALLGATÓ Készülődés az ünnepre: zászlót festenek az egyik miskolci óvodában. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: Mit jelképez ma március 15-e? M árcius 15-nek ma is van jelentősége. Múltba révedés? Igenis szükség van rá. A forradalom jelképe a kokárda. Egy időben szinte szégyen volt kitenni - nem is túl régen. Sablonosak lettek ezek az ünnepek mostanában. Régen jobban belegondolt az ember. Körmöci Attila (46), VÁLLALKOZÓ, OKTATÓ R észben mert magam is Monok szülötte vagyok, Kossuth iránti elfogultságot kell bejelentenem. Március 15-ét tőle indulva tudom megközelíteni. Üzenete ma is rendkívül fontos. Hármas jelszava: összefogás, érdekegyeztetés, demokrácia. Mezei László (50), a Kossuth Koszorúja Alapítvány vezetője M it jelképez? Nekünk a szabadságot. Hogy nem tartozunk senkihez. Büszkék is vagyunk erre, hogy elértük, hogy kivívtuk. Nem hiszem, hogy csak szólam volna. Komolyan vesszük, úgy is ünnepeljük, hogy kimegyünk a családdal a természetbe - a szabadba. Orosz Rolandné (30), kismama Ú gy érzem, régen, amikor még fiatalabb voltam, könnyebb volt az élet - könnyebb volt ünnepelni is. Jó do lóg ma, hogy szabadabban mehetünk bárhová, de a március 15-e is régen egész más érzés volt. Ma csak annyit jelent, mint bármelyik másik ünnep. Marosa SAndorné (54), rokkantnyugdíjas A kisgyermekre tekintettel mostanában nem tudok részt venni az ünneplésben. Hogy mi jelképezi március 15-öt? Szerintem a kokárda. Tudom, persze, miről szól, jártam történelemórára. Vallom, hogy lenne mit ünnepelni ilyenkor, sőt, nagyon is kellene. Horváth Piroska (32), KISMAMA
