Észak-Magyarország, 2004. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-05 / 30. szám

2004. február 5., csütörtök ÉSZM-MA6YAR0RS2ÁS# MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /5 Miskolc és környéke JEGYZET Tovább és megint Balogh Attila E-mail: wmitty@eszak.boon.hu M inden eddiginél hangsúlyosabb elemnek tűnik - legalábbis papíron - a miskolci várospolitikában a turizmus. Mindig megvan, persze, minden érá­ban és minden polgármester alatt, a „varászszó": az a kulcsmomentum, ami­re hivatkozva a politikai vezetés dönté­seit indokolni lehet. Amit elmondhatnak az illetékesek: igen, mi ezt és ezt tartjuk fontosnak, ilyen irányba tartunk, kéretik az energiákat erre összpontosítani - a pénzt majd mi összpontosítjuk, ahhoz közvetlenül nem kell a lakosság közreműködése. Szóval most a turizmus „megy". A héten a képviseló'-testület elé kerülő' terv - amely indoklásában maximálisan ki­emelve hivatkozik a turizmusra mint az elodázhatatlan fejlesztések céljára és magyarázatára - a bejelentések szerint hosszútávú koncepció volna a (bel)város fejlesztésére, ám meglepő módon a sze­rény „a belváros rehabilitációjának a to­vábbfolytatásával kapcsolatos kérdések" címet viseli. Igaz, a belváros szót nagy­betűvel írták, jelezve, mennyire fontos ez az ügy helyhatóságnak. M inden terv annyit ér, mondják, amennyit megvalósítanak belőle, s mint minden frappáns, nagy igazság, ez sem teljesen úgy igaz, ahogy - azért a miskolciak többsége mégiscsak ahhoz köti a maga álláspontjának kialakítását ebben a kérdésben, hogy mit lát a főutcán. Pláne a saját lakóhelyén. Mert mondják már egy ideje, hogy tavaszra megújul a Széchenyi, meg a Vil­lanyrendőr környéke - ha a saját szemé­vel látja a járókelő, hogy hirtelen min­den szebb lett, elkezd bízni a fentről jövő ígéretekben (és nem is fog emlékez­ni, hogy ehhez milyen koncepció meg határozat kellett anno). Ha nem, akkor megint legyint egyet. SZAKÉRTŐI TELEFON Tízszeres, hússzoros a túljelentkezés Szigorú feltételek mellett nehéz Miskolcon önkormányzati bérlakáshoz jutni Miskolc (ÉM - BAL) - Hat­ezerre tehető az önkormány­zati bérlakások száma a me­gyeszékhelyen; a megürülök jellemzően szociális alapon kiosztva találnak bérlőre, egy töredékük pedig piaci alapon. Edőcs József, a MIK Rt. igaz­gatója kedden szerkesztőségünk­ből válaszolt olvasóink telefonon feltett kérdéseire. Az önkormányzati szakcég, a Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. vezetőjét éppen most hívtuk meg a szerkesztőségbe, hogy telefo­non válaszoljon a felvetésekre, bár szinte bármikor lehetne ő a telefonos szakértői sorozat aktu­ális vendége. Szegények az emberek A kedden délután itt töltött másfél óra tapasztalata számára is azonos volt a mindennapoké­val: mint mondta, rendre azt lát­ja, hogy szegények az emberek, nagyon sokan szeretnének olcsó lakhatási lehetőséghez jutni, s M ................................................. Nagyon sokan szeretnének fir m olcsó lakhatási lehetőséghez jutni. i> Edőcs József ^, JMU a MIK Rt. IGAZGATÓJA visszatérő kérdésekből, kérések­ből sokszor szomorú emberi sor­sok rajzolódnak ki. A Drótos család két hölgytagja: a mama, Anett, és leánya, Laura. Az Űjgyőrl főtéri bérházban laknak (Fotó: Ádám János) A hatezres nagyságrendű, MIK-kezelésű bérlakásállomány­ban kicsi a mozgás - ezen a leg­utóbbi városházi rendeletmódo­sítás, illetve az idei, differenci­ált díjemelés hivatott változtat­ni -, olyan értelemben minden­képpen, hogy kevés az időről időre megürülő lakásszám. A MIK évente két-három alkalom­mal hirdet meg pályázatot, ilyenkor húsz-harminc lakásra hirdetnek pályázatot. Egy lakás­ra gyakran harmincán is jelent­keznek... ■ ff „Beszabályozva” Pedig sokan eleve hiába pró­bálkoznak, s ezek a szigorú fel­tételek a kedden telefonon, illet­Kicsi a lakás, nem kíván nagyobbat- Nagy az érdeklődés mos­tanában a régi, nem távfűtött lakások iránt. A kínálat túl­nyomó része azonban éppen hogy paneles lakótelepekről van - számolt be a jelen ta­pasztalatairól Edőcs József. - Korábban mindenki nagyobb lakás megszerzésére töreke­dett, ma ellenkezőleg, a több­gyerekes család is egy-két szo­básra jelentkezik; nyilván az alacsony rezsi miatt. Ebben a helyzetben - isme­ri el az önkormányzati szak­ember - nem sokat számít - még ha büszkék is rá a prog­ram keresztülvivői - az utób­bi években épült egy-két száz szociális bérlakás. ve korábban levélben érkező kér­désekben is fő szerepet kaptak. A nagy igény, szűk kínálat hely­zetében a hatályos szabályozás ott húzza meg a határt, hogy: öt­éves miskolci bejelentett lakcím szükséges, továbbá legalább ak­kora jövedelem, ami biztosítja a lakás fenntarhatóságát (de, per­sze, nem is túl magas), és az, hogy a kérelmezőnek ne legyen más, beköltözhető ingatlana. Diákok kizárva Egy levélírónak máshol van háza, de Miskolcon szeretne él­ni, lakást kapni - a fentiek mi­att nem kaphat. Egy másik né­hány éve ideiglenesen - házas­társi kapcsolat folytán - vidék­re költözött: nála az öt év hibádzik. És még sokaknál (mi­közben elterjedt, tévesen, hogy ez már nem szempont, pedig az). Százakat érinthet, hogy (példá­ul diák lévén) nem tudnak önál­ló jövedelemforrást felmutatni; hiába tudnák fenntartani re­ménybeli otthonukat, nem része­sülhetnek a szociális bérlakás je­lentette kedvezményből. www.boon.hu http://forum.boon.hu Mondja el a véleményét! Kik juthatnak hozzá? —....----------­____________________......___SS .. Szociális önkormányzati bérlakásra benyújtott pályázat feltételei (az önkor­mányzat 1995-ös, többször módosított rendelete szerint):- nagykorúság- a benyújtáskor fennálló legalább ötéves folyamatos miskolci állandó lakóhely- öt éven belül nem fordult eló, hogy a bérbeadó felmondással megszün­tette a bérleti viszonyát, vagy ő maga szüntette meg, öt éven belül nem minősült önkényes lakásfoglalónak, sem rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak (a Családok Átmeneti Otthonában élők kivételével)- nem rendelkezik önkormányzati bérlakással (a házastársa, élettársa sem)- lakás vagy lakásrész tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával nem rendelkezik (kivéve öröklés útján szerzett és haszonélvezettel terhelt lakás)- háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem a mindenkori mi­nimálbér két és félszeresét nem haladja meg ÉM-INTERJÚ: A miskolci közgyűlési pártok véleménye a február 5-i előterjesztésekről j j j j/j j j j j j j j j) jJ j j j v j j j j j j j Ai'J j j j j j j jj j j\j v j ■ j j j j jj-fjj ‘j új j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j jj j j j j Szűcs Etika alnoteármftfitfir /MSZP) Szociális ellátások A belváros rehabilitációjaA DFC Kft. ügye Ingatlanvagyon Ír; ' x 'iÉÉ 'im » ^ 2003-ban a szociális ágazatban támo­gatásra előirányzott összegeket nem sikerült elkölteni. Ezért javasoljuk a szociális rendelet módosítását, a lakásfenntartási támogatásra való jogosultsághoz a háztartásban az egy főre számított havi jövedelem- határ mértékének emelését. A legfontosabb, hogy a belvárost minden miskolci magáénak érezze. Ennek elérésére dolgoztuk ki a kon­cepciót, amelynek része lesz ugyan­úgy az új utcabútorzat kialakítása, mint a közlekedésszervezés, a par­kolás ügyei. Hamarosan elkezdőd­het több belvárosi ingatlan felújítá­sa, s több pályázatot is benyújtunk. Nem mi, a Fidesz indítványozta a DFC Kft. ügyének felmelegítését. Az iratok áttanulmányozásakor egy köl­csönszerződést találtunk, amely a kft. és az önkormányzat között köttetett, az akkori alpolgármester írta alá, s amelyet nem tartottak be. Felmerül a bűncselekmény gyanúja, kezdemé­nyezzük a rendőrségi feljelentést. A miskolci bérlakások közül 368-at jelöltek ki értékesítésre. A bérlaká­sok eladásával kapcsolatos gyakorla­tot meg kívánjuk szüntetni, a meg­üresedett lakásokat versenytárgya­lás útján értékesítjük. A nem lakás­célú helyiségek közül a belvárosiak értékesítéséről továbbra sincs szó. Kohold Tamás, a keresztény- demokrata frakció vezetője \ IP \ T" M Ér Fontos, hogy azok is hozzájuthassa­nak a támogatáshoz, akiknek nem túlságosan alacsony a jövedelmük. Szerencsére olyan helyzetbe került az önkormányzat, hogy egy rende­lettel bővíteni tudja a kört, azaz fel­jebb tudjuk emelni a jövedelemha­tárt. Támogatjuk az előterjesztést. Mondják, semmi sem történt az el­múlt ciklusban, a polgármestersé­gem alatt, de ez nem igaz. Sőt, ki­dolgozott programunk is volt és van, ezt ajánljuk a városvezetés figyelmé­be. Hiányoljuk, hogy a közlekedés szerkezeti áttekintése hiányzik a programból, s hogy csak a belvárost érinti, a többi városrészt nem. Ha egy városvezetőben felmerül a gyanú, hogy bűncselekmény történt, akkor kötelessége eljárást indítani, függetlenül attól, hogy miként sza­vaz a közgyűlés. Ha ugyanis nem­mel szavazna, s később kiderülne, neki tudomása volt az esetről, őt is elmarasztalnák. Annak idején egyébként közgyűlési jóváhagyással történtek a dolgok. Támogatjuk, hogy a bérlakások a piaci értékviszonyok alapján kerül­jenek értékesítésre. Azt viszont nem, hogy a nem lakáscélú helyisé­gek közül (a főutcán érthető, ha nem) többet nem akarnak elidegení­teni. Saját tulajdonú üzletbe köny- nyebb tőkét bevonni, pályázni is jobban lehet rá, a befolyt összeg pe­dig pénzalap lehetne a városnak. Juga György, frakcióvezető (Ósszefogás- Fldesz-MDF) lm mg .■JÉE Támogatjuk az előterjesztést, hiszen ezzel szélesebb réteg juthat szociális támogatáshoz. Indokolt a rendelet módosítása, óriási luxus lenne, ha a rendelkezésre álló keretet nem használnánk fel. A belváros állapota tragikus. Az előterjesztést támogatjuk, de a ben­ne foglaltak nem jelentenek újdon­ságot. Nem csatlakozik hozzá egy konkretizáló megvalósulási és finan­szírozási ütemterv, így nem érheti el a célját. Módosító indítványunk, hogy márciusra készüljön később számonkérhető finanszírozási terv. Már decemberben indítványoztuk a kérdés napirendre kerülését, hogy miután megszületett az ítélet a MI- HŐ Kft. ügyvezetője ellen, fel kell állítani a székéből, s a bűncselek­mény útján kölcsönzött 58 millió megtéríttetésére kell kötelezni. A városvezetés ellenlépése nem más, mint figyelemelterelés. Teljes a zűrzavar az anyagban, már az alapkérdés is tisztázatlan a nem lakáscélú helyiségek elidegenítése ügyében. Miért akarják értékesíteni az egyik üzletet? Miért nem a mási­kat? Nem tisztázott az sem, hogy mit tekintünk belvárosnak, ez a kérdés sincs világosan körülhatá­rolva. Szabó zamás, az SZDSZ frakcióvezetője t : f vpf 9 Nagyon sok pénz megmaradt, amit nem tudtunk kiosztani, ezért min­denképp szükség van a rendeletter­vezetre. Nem állnak viszont rendel­kezésünkre olyan adatok, amelyek­ből kiderülne, hányán vannak, akiknek támogatásra lenne szüksé­ge. A megélhetés költségei nőttek, így a támogatás abszolút értékét is növelni kell. A célokat jól összefoglalták, de konkrét eszközök nem szerepelnek az előterjesztésben. Belvárosi reha­bilitációs alapra lenne szükség, amellyel megteremtődne a forrás egyrészt a felújításokra, másrészt az önerőt is biztosítaná az országos és az EU-s pályázatokhoz. Ellenkező esetben az előterjesztés forrás nél­kül maradna. Ha valaki szándékosan vágj' gon­datlanul törvényt szegett, akkor a bíróság hozzon az ügyben ítéletet. Úgy gondoljuk, helyes meglépni a lépést akkor is, ha a közgyűlés ezt megtehette volna hamarabb is. Támogatjuk az előterjesztést. Eddig az volt a koncepció, hogy a bérlaká­soktól minél előbb megszabadul­junk, ez most megfordulni látszik, így azokat a lakáscélú ingatlanokat kívánja eladni a város, amelyek üresek, mégpedig piaci áron kíván­ja értékesíteni őket. Növelni akarja a bérlakások számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom