Észak-Magyarország, 2004. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-25 / 47. szám

2004. február 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# GAZDASÁG /5 KAMARAI HÍREK EZf „Nyerjünk együtt Európában!”. A HP Magyarország, a Microsoft Magyarország és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara (BÖKIK) Informá­ciós Napot rendez - neves előadók rész­vételével - 2004. február 26-án „Nyerjünk együtt Európában" cfmmel a lillafüredi Pa- lotaszállőban, ahol többek között sző lesz a változó gazdasági környezethez való al­kalmazkodásról, a szoftverek felhasználá­sáról, valamint több újdonságról. 0 A keményseprésről. „Fejlődő kémény­seprő szolgáltatás, növekvő fűtéskor­szerűsítés, romló baleseti statisztikák" cfmmel a BÖKIK támogatásával rendez konferenciát az Észak-magyarországi Kéményseprők Regionális Ipartestülete február 26-án, délelőtt 10 órától a BOKIK-székházban (Miskolc, Szentpáli u. 1.). A konferencia keretében megtörtént eseteken keresztül mutatják be a fűtés­sel kapcsolatos problémákat, és ismer­tetik a technológiában és a szabályozás­ban bekövetkezett változásokat. Az uniós agrártámogatásokról Miskolc (ÉM) - Az EU-csatlakozást követően jelentős támogatási lehetőség nyílik meg az agrárgazdaságban a vidé­ken élők számára. Az automatikus támo­gatási rendszer helyett a piacgazdálkodás­ra épülő, elsősorban pályázati úton nyer­hető támogatások kerülnek előtérbe. Az EU-támogatások alapelveiről, műkö­déséről azonban széles körű információt kell nyújtani ahhoz, hogy a támogatási rendszert minél jobban megismerjék és igénybe vegyék az érintettek. Ennek érde­kében az FVM Vízgazdálkodási önálló Osz­tálya és a Vízgazdálkodási Társulatok Or­szágos Szövetsége előadás-sorozatot indít a csatlakozás után igénybe vehető támoga­tási források lehetőségéről. „A mezőgaz­dasághoz kötődő infrastruktúra” című vi­tafórumot az ország hat tájegységében ren­dezik meg. Hozzánk legközelebb március 2-án, délelőtt 11 órától Nyíregyházán, a Ma­gyar Honvédség Tiszti Klubjában (Színház u. 2.) várják a Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Heves megyékből érkező érdeklődőket. Eladó. A nemrégiben elkészült kastély- program javaslata szerint a Fáy-kastély többek között bentlakásos zenei kurzusok helyszíne lehetne. Képünk a kastély egyik felújított szobája látható. (Fotó: Úri) Véget ért az EU-Roadshow Miskolc (ÉM) - A PricewaterhouseCoo- pers 16 megyeszékhelyet (köztük Miskol­cot is) érintő EU-Roadshow-jának tapasz­talatai szerint a magyarországi kis- és kö­zépvállalatok, illetve önkormányzatok dön­tő hányada még mindig információ- hiánnyal küzd a csatlakozást érintő kérdé­sekben, holott igen nagy igény mutatkozik a konkrét problémák jövőbeni kezelésére. A konferencia-sorozaton több mint 1500 vállalat és közel 500 polgármester, önkor­mányzati tisztviselő vett részt, így a PwC EU-szakértői pontos képet kaptak a felké­szültség mértékéről és a hiányosságok jel­legéről •- tudatta lapunkkal Tóth Andrea marketing- és kommunikációs vezető. A magas részvételi arány is jelzi, hogy a cé­gek és az önkormányzatok számára az EU- csatlakozásig hátralévő idő szorongatóan kevés a körültekintő felkészüléshez... A gazdatüntetés képekben Másfél hete demonstrálnak félpályás útlezárásokkal országszerte az elkeseredett tejtermelők és a hozzájuk csatlakozók (Fotók: ÉM fotórovat) PÁRHUZAMOS INTERIÚ Utolsó alkalom, hogy tisztába tegyék a tejárakat A magyar agrárium áldatlan állapota több éve visszatérő téma. Most a tejpiaci krízis került előtérbe, amely terület válságára múlt hétfő óta országszerte demonstrációval hívják fel a figyemet a gazdák. A helyzet megoldása nem egyszerű feladat, mint azt dr. Turnyánszki János, a Mezőgazdasági Éredekvédelmi Szövetség megyei elnöke és Görcsös Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megyei vezetője is kifejtette. A témáról velük beszélgettünk. DR. TURNYÁNSZKI JÁNOS: A piacon három tényező van: termelők, feldolgozók és kereskedők - a különböző érdekeket nehéz ösz- szeegyeztetni. S persze negyedik szereplőként vannak a fogyasztók, akik drágának tartják a tejet, holott annak nagyon is nyomott árai vannak hazánkban, ám ahhoz képest valóban drága, hogy a termelők egy liter tej után mi­lyen összeget kapnak. A tejproblémák nem újkeletűek hazánkban, a jelenlegi nehézsé­geknek régi gyökerei vannak... GÖRCSÖS FERENC: Véleményem szerint akkor alakult ki a tejválság, mikor eladták a gaz­dák mellől és nélkül a feldolgozóüzemeket. Ha a mindenkori kormányok meghagyták volna a termelőknek, akkor most nem lenné­nek ilyen problémák, ugyanis más az érdeke egy feldolgozónak és más egy termelőnek. Az agráriumot sajnos egy szükséges rossznak te­kintették. Az államnak lennének további feladatai is, így például az EU-ban is működő iskolatejnek kel­lene teret engedni, továbbá propagandát kelle­ne indítani a tej népszerűsítése érdekében. Ugyanakkor szabályozni kellene, hogy a külön­böző reggeli italnak nevezett tejimitátum ne kerülhessen egy polcra a valódi tejjel, hanem különítsék el egymástól a kettőt, hogy az ne téveszthesse meg a fogyasztókat. Ha az állami támoga­tás csupán „tűzoltás lenne”, s tartósan nem oldaná meg a tejpiaci problémákat, milyen további lépések szük­ségesek a tartós piaci egyensúly érdekében? Az a legnagyobb baj, hogy nem történik meg a másodlagos visszaosztás, s á tejfeldolgozók etikátlanul visszaélnek a termelők kiszolgálta­tott helyzetévelt. Ebben a helyzetben az állam­nak bele kellene avatkozni. Első lépésként pél­dául megszüntetni a tejimitátumokat, vala­mint visszahozni az iskolatejet, hogy ne ala­kuljon ki tejfelesleg, s mindehhez állami támo­gatást kell rendelni. Most kellene a kormánynak a helyére tenni az árakat, ugyanis a csatlakozás után ez már ne­héz lenne. Ugyanakkor támogatással együtt is alacsony a hazai átvételi ár, ami azt jelentheti, a csatlakozás után több országból is nálunk vásárolhatják fel a tejet. Mire lehet számítani az EU-csatlakozás után, kiváltképpen az árak tekintetében? Ha nem megfelelő árakkal lépünk az unióba, akkor sok jóra nem számíthatunk, akkor el kell felejteni a magyar tejet. Ez az utolsó alka­lom, hogy a kormány helyére tegye az árkér­dést (ami legalább a gazdák önköltségét fede­zi), ugyanis utólag már nincs pardon. Miért drága Önnek a fehér ital? A bolti ár drága, ám a Miskolc (ÉM - OlKa) - A cím akár egy reklámszöveg is lehetne, mégsem az, sokkal inkább költői kérdés, bár létezik válasz. A „drágaságnak” egyébként látszólag teljesen ellent mond a tejtermelők tüntetése, mégsem az, sőt, felvetődik a kérdés: egyáltalán miből élnek ezek a gazdák? Ugyanis a termelő egy liter 3,6 százalékos zsírtartalmú tejért 63 forintot (20 százalék) kap, a fel­dolgozó ugyanezért a tejért pasz­tőrözés és zacskózás után 120 forintot (26 százalék), a keres­kedő az eladásért 187 forintot (30 termelők pénze kevés százalék), míg az állam minden ilyen minőségű tej után áfa be­fizetésként 33 forintot (15 száza­lék). Ezért a tejért a fogyasztó pedig 220 forintot fizet az élel­miszerboltokban. Önköltség alatt Ezek az adatok rávilágítanak, a tej literjéért kapott pénz a ter­melők önköltségi szintjét sem fedezi, saját munkájuk bére nincs kifizetve, ergo: csupán a túlélésért dolgoznak. Hogy ez a helyzet meddig tartható, az nem kérdéses: már nem sokáig. Ak­kor pedig a magyar tejtermelők körülbelül 40 százaléka bezárhat­ja az „üzletet”. Olvasói vélemény a tüntetésről Miskolc (ÉM) - Nagy László, hernádnémetiben élő vállalkozó a Borsod Online internetes fórumára küldött levelében felhábo- rodottságának ad hangot a gazdatüntetés miatt. Az „ellentábor” véleményének az ő leveléből idézve adunk helyet. „A tüntető gazdák szerepté­vesztésben vannak. Úgy tudom, hogy nálunk piacgazdaság van. A gazdák és szervezőik sajnos ezt nem tudják. Ha tisztában lennének vele, nem mennének az utakra a traktoraikkal, mert az út az autóké, a föld pedig a traktoroké... A piacgazdaság­ban mindenki azzal foglalko­zik, amivel akar, azt gyárt vagy termel, amit akar, és úgy és annyiért adja el, ahogy tud­ja. Ha ezt nem tudja megolda­ni, hagyja abba és próbálkoz­zon mással. Senki nem mond­ta neki, hogy tejet vagy éppen búzát termeljen. Egy betonter­méket gyártó cég sem mehet a mindenkori kormányhoz, hogy adja el a termékét, vagy éppen egészítse ki az árat, mert ol­csóbban tudja eladni. A közle­kedés akadályoztatásával pedig bennünket akadályoznak...” MEGKÉRDEZTÜK: Ön szerint jogos-e a tejtermelők demonstrációja? J ogos és teljesen egyet­értek velük. Úgy gon­dolom, hogy az állam­nak nem lett volna sza­bad hagynia, hogy idáig fajuljon a helyzet, közbe kell lépnie. Benus István (52) ANYAGBESZERZŐ T eljesen egyetértek a demonstrációval, ugyanis a termelők nem kapnak annak megfelelő mennyiségű pénzt, mint amennyi munkájuk ez­zel adódik. Szobeczki Krisztina (27) ELADÓ E l vannak nyomva a termelők, s nagyon is jogosnak érzem a de­monstrációt, de abban nem vagyok biztos, hogy mindennek lesz is vala­mi eredménye. Pető Csaba (32) AUTÓSZERELŐ D rága a tej, de a ter­melők kevés pénzt kapnak érte, vagyis van alapja az elégedetlensé­güknek, bár nem biztos, hogy ennek így kellene érvényt szerezni. Klaba Mihályné (79) NYUGDÍJAS J ogosnak tartom, s megértem a problé­májukat, de a másik részről mint autós, aki állandóan úton van, egy­ben bosszant is, hogy lassítják a közlekedést. Szabó Péter (28) VÁLLALKOZÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom