Észak-Magyarország, 2004. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-02 / 27. szám

2004. február 2., hétfő Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Mérnök-közgazdász bál. Február 21- én a Vigadóban tartják a bált, amelyre nemcsak szakmabelieket várnak. A ze­nét az Apostol és a Wamp együttes szolgáltatja. Érdeklődni Péchy Tibornál: 06/20-382-0150. 0 Kiállítás. Borgó Munkácsy-díjas kép­zőművész kiállításának megnyitója feb­ruár 6-án délután 2 órakor lesz a szir- mabesenyői Szinyei Merse Pál Általános Iskolában. 0 Angolul drámáznak. Angol nyelvű drá­maversenyt rendez a Petőfi Sándor Álta­lános Iskola és Magyar-Angol Kéttanítá- sú Nyelvű Iskola Rónai Ferenc tagisko­lája. Érdeklődni: 411-953 FOGADÓÓRA • Varga Zoltán miskolci önkormányzati kép­viselő (MSZP) lakossági fogadóórát tart ma délután 5 órától a Kazinczy Ferenc Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolá­ban. (Középszer u. 3.) • Szilágyi Gizella miskolci önkormányzati képviselő (MSZP) lakossági fogadóórája ma délután 4 órától lesz a Szabó Lőrinc Általá­nos és Magyar-Angol Két Tanítású Nyelvű Is­kolában. (Vörösmarty u. 76.) Változás csak rendszerváltáskor Miskolc (ÉM - Hl) - Miskolcon a köz­gyűlés rendszeresen dönt utcák, terek el­nevezéséről, ezek azonban mindig névte­len utcák. Kevés az esély arra, hogy egy meglévő utcanév megváltozzon. A beépítések során kialakuló közterek, utcák elnevezésére bárki tehet javaslatot a polgármesteri hivatalban. Ezek kidol­gozásában több osztály is részt vesz, majd ezek után kerülnek a névjavasla­tok a közgyűlés elé, és a képviselők dön­tenek róla. Bárki javasolhat A meglévő utcanevek átnevezése már korántsem ilyen egyszerű. Ahogy más vá­rosok, úgy Miskolc sem szívesen változ­tat meglévő utcanevein, lévén ez zavart okozhat. A rendszerváltást követő nagy névváltoztatási hullámot követően nem sok esetben fordult elő ilyen eset. Ettől függetlenül bárki élhet javaslattal, ha pél­dául arra érdemes személyt jelöl meg, aki megérdemelné, hogy a városban utcát ne­vezzenek el róla. Ilyen volt például az An­tall József park esete. Mint a polgármesteri hivatalban meg­tudtuk, az utcaneveknek nincs időszakos felülvizsgálata, erre csak speciális esetben kerülhet sor, mint amilyen a rendszervál­tás is volt. Persze az önkormányzat törek­szik arra, hogy olyan utcaneveket vá­lasszon, melyek megállják a helyüket min­den politikai, társadalmi változás esetén. Flto^stván, a City Hotel igazgatója és leánya Máger Ágnes festőművész és leánya, Végvári Zsófia díszlettervező Marica grófnő a Miskolci Páholyban Eddig harminc kis- és középvállalkozás vásárolt telkeket Felsőzsolca (ÉM - SZG) - Nagy reményeket fűz Felső­zsolca a FIZ-hez, a Felsőzsol- cai Ipari Zónához. Jó esély van rá, hogy nemcsak hazai, hanem külföldi vállalkozá­sok is otthonra találjanak benne. Szász Csaba, a FIZ Felsőzsol- cai Ipari Zóna Befektetési, Ingat­lanforgalmazási és Szolgáltató Kft. igazgatója elmondta: megin­dult az élet a zónában, amelynek létrehozásáról 2000 nyarán dön­tött az önkormányzat. Azóta több mint ötven hektár területet vásároltak meg. A beruházás lát­ványos része 2002 őszén kezdő­dött, akkor indult a kivitelezés. Tíz hektár előkészített, zöld­mezős beruházásra alkalmas te­rületük van. Eddig harminc kis- és középvállalkozás vásárolt már Még a műsorvezető (Fodor János) Is Jelmezbe öltözött A már kiépített, illetve hama­rosan kiépítendő, 1300 folyómé­ter úthálózat mellett levő terü­letek mindegyike gazdára talált. A cégek között szép számmal vannak szállítmányozással fog­lalkozók, ami azzal is magyaráz­ható, hogy a terület kiváló lo­gisztikai fekvésű - fogalmazott az ügyvezető. A zónabeliek közül többen el­kezdték a beruházás előkészüle­teit, a terveztetést, engedélyezte­tést. Szász Csaba és a zónaélet megindulásáról tartott tájékozta­tó házigazdája, Fehér Attila pol­gármester elmondta: azzal szá­molnak, hogy tavasszal jelentős építkezések kezdődnek meg a te­rületen. http://forum.boon.hu Mondja el a véleményét! Komáromy Éva hatalmas csokrot kapott Halasi Imrétől, a színház igazgatójától telephelyet az ipari zónában. Va­lamennyi hazai, de az érdeklő­dők között van külföldi is. Itt van a Csúcstechnika Kft. szék­helye - mutatja Szász Csaba. (Fotó: Végh Csaba) Miskolc (ÉM) - Szombaton este Kálmán Imre nagyope­rettje, a Marica grófnő csendült föl a Nagyszín­házban. Az előadásra és az azt követő partira a Miskolci Páholy tagjai voltak hivata­losak. A parti vendégei a negyven évvel ezelőtti Marica grófnő előadás szereplői, Komáromy Éva, Sallós Gábor és Makay Sán­dor voltak, ez utóbbi karikatú­ráiból kiállítás is nyílt a néző­téri társalgóban. A résztvevőket farsangi mulatságra invitálták a rendezők, jelmezversenyt hirdet­tek, melyhez a színház jelmez­tára kölcsönzött hozzávalókat: parókát és jelmezeket. A tökéle­tes megjelenéshez a színház fod­rásztára is segítséget nyújtott, így akár jelmezben is lehetett ropni a táncot hajnalig. A far­sangi ötlet nagy sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezt sokan meg is tették. Csaknem kivilágos-kivirradtig állt a színé­szek és a Páholy-parti résztve­vőinek bálja a Miskolci Nemze­ti Színházban. A jó hangulatról az Integrál Zenekar és a színház művészei gondoskodtak. Jelmezben a három grácia (Fotó: Ádám János) Háromszázhatvan idős embert várnak Miskolc (ÉM - FL) - Miskolc-Görömbölyön a ha­gyományoknak megfelelően idén is megrendezik az öre­gek napját. Február 3-án, kedden délután fél 4-re a Közösségi Házba hívják a városrész 70 éven felüli la­kóit. A helyi általános isko­la tanulói összesen 360 meg­hívót vittek ki az idős em­berek számára és szép szó­val is invitálják őket a meg­jelenésre. A résztvevőket az általá­nos iskola konyhájában ké­szített finom vacsora várja, a gyerekek kultúrműsorral szórakoztatják nagyszülői­ket, majd operettrészletek következnek. Végül aján­dékcsomaggal köszönti az időseket a településrész ön- kormányzata. Megindult az élet a Felsőzsolca! Ipari Zónában SZÍNE ÉS FONÁKJA Ha Dorottya szorítja. Békés Dezső Ilyenkor februárban, télutó ha­vában, már az a mondás járta eleinknél, hogy „január, február, itt a nyár". Igaznak nem igaz, de legalább kedves rigmus ez. Mele­get csempész a kabátbélés alá és talán némi mágikus erővel is bír: sietteti a tél múlását. Mert bizony télutó és böjt-más havában már unja az ember a zord időt. Ami izgalmas és szép ebben az évszakban, az eddigre jórészt mögöttünk maradt. A csillagfényű karácsony csupán emlék és néhány kiporszívózhatatlan levéltüske a szőnyegben. A gyerekek túl vannak az első hó örömén, a felnó'ttek gyomra meg kezd kigyógyulni a bejgli, töltött káposzta, kocsonya okozta heveny rontásokból. Elcsi­tult a nagy rokonjárás, az utóbbi napokban már nem érkezett csak egy hívatlan vendég: az influenza. De nem akarok én igazságtalan lenni, inkább elismerem, hogy feb­ruárban ér csúcsra a báli szezon, meg az a síelő is, aki az idén nem sokszor köthette fel a lécet. Már aki megelégszik a hazai pályákkal, mert a jobbak minimum a Tátrá­ban, de még inkább az Alpokban csúszkálnak manapság. Ráadásul én sem laktam még jól szép szalagos farsangi fánkkal, így elfogadom, hoz(hat) még némely örömöket a télutó is. Itt van pél­dául 14-én Bálint-nap. A mi ked­ves régi jó Bálintunk az utóbbi években nagyzási hóbortba esett és Valentinnak nevezteti magát. Só't, Ámor babérjaira pályázik, szerel­met hirdet, párokat boronái össze és ajándékvásárlásra biztogat. De bárhogy is igyekszik elő- nyös arcát mutatni február, mégis­csak „télutódnak neveztetik a nap­tárban, és a néphagyomány sok olyan napot tart számon, mely az idó'járással, ezen belül a tavasz ígérgetésével foglalkozik. A legis­mertebb természetesen a gyertya­szentelő', amikor ugye a medve... Ahány állatkert- és vadaspark-igaz- gató van széles e hazában, rojtosra beszéli a száját, bizonygatván a sajtó munkatársainak, a civil érdek­lődőknek, hogy a ketrecben tartott medve nem alszik téli álmot, azaz semmi sem érvényes a régi hiede­lemből. No, de olyan jól van kita­lálva ez a gyertyaszentelős regula, hogy az istennek sem lehet lebe­szélni róla bennünket. Mi ugyanis szívesen hiszünk minden biztató jövendölésben. Például abban, hogy „Ha Dorottya szorítja (értsd zord idő van 6-án), akkor Julianna (16-án) tágítja", enyhíti a fagyot, jeget. Zsuzsanna 19-én már azt ígéri, hogy megszólal a pacsirta, de csak akkor ússza meg torokgyulla­dás nélkül, ha Mátyás 25-én talál némi jeget. Ha ugyanis nem talál, akkor csinál. Lassan be is fejezem csíziós tudományom fitogtatását. (Régen csíziónak nevezték a kalendáriumot és átvitt értelemben a benne olvas­ható néphagyományokat, jóslatokat is.) Mindössze annyit teszek hozzá az eddigiekhez, hogy a háziasszony Bálint napján ültette rá a kotlóst a tojásokkal rakott kosárra, és ha jó idők jártak, február közepe táján már vethette a szorgos gazda a sár­garépát, petrezselymet, borsót, a kiskert szélvédett zugában. Ha jó idők jártak! - mondom nyomatékkai. Mert mostanában fity- tyet hány a valóság a sok évszáza­dos hagyományokra. Tyúkanyó csirkéit csak áron alul lehetne elad­ni, s az is lüké - mondják az őster­melők - aki piacra szánt zöldséget termel. Megbolondult az időjárás is, így aztán a csízióban járatos ember sem mondhat mást, mint annyit, hogy nagy valószínűséggel az idén is lesz tavasz. Akinek pedig ennyi nem elég és a dolgok ilyetén alakulása miatt szüntelenül rágja a méreg, az igyon kutyabengekéreg- teát epeömlés ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom