Észak-Magyarország, 2004. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-16 / 39. szám

2004. február 16., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ’é AKTUÁLIS / 3 0A költségvetésről. Kazincbarcika önkor­mányzatának képviselő-testülete február 20-án, pénteken reggel 8 órától rendkívüli ülést tart a polgármesteri hivatal „B” épületének tanácskozó termében. Napi­rend: Javaslat Kazincbarcika önkormány­zatának ez évi költségvetésére. 0 Hulladéklerakó depótere. Elkészült a 40 települést érintő Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakó depóterének bővítése. Ünnepé­lyes átadására február 27-én, pénteken kerül sor. Fagyos a hangulat Bánhegyi Gábor E-iyiail: banhegyi@eszak.boon.hu I agyos a hangulat. Két okból is. Egy­részt mert tél van, másrészt mert a gaz­dák nem látnak más megoldást, demonst­rálni akarnak. A megélhetésükért, ami nem kis tét. N4ari néni - nevezzük így az egysze­rűség kedvéért - a szomszéd faluban saját tejcsárdát tart fent. Van két tehene, reggel kimennek legelni, este bejönnek, megfejik a jószágokat, és a nekik nem kellő tejet eladják. Kicsit drágább, mint a boltban kapható, tehenet alig látott reggeli italnak nevezett tejpótlók, de jóval olcsóbb, mint az ultrapasztörizált gigatartós, hovato­vább magát behú'tő vákuumcsodacso- magolt tejköltemények. Mari néninek be­járatott vevőköre van, kelendő a bocitej. Ha borjas az egyik Riska, akkor kevesebb tejet ad el, szelektál a vevők között. Új kuncsaft csak nagyon fontos ajánlással furakodhat be. Mari néninek egyszerű a dolga, nem ebből él, két tehénnel nem nagy a vesződség, a bocitejre igény van, tisztes kiegészítés a nyugdíj mellé. Hús­ra se nagyon költ, évente kétszer vág­nak disznót, mindig kerül a faluból jutá­nyos áron. A gazdák azonban nincsenek ilyen könnyű helyzetben. Ők az egzisztenciáju­kat arra építették, hogy segítenek ellátni alapélelmiszerekkel ezt a kis országot. Nem kérnek sokat, pár forinttal többet li­terenként, kilónként, ami nekik nagyon nagy segítség, a kereskedőknek valamivel kisebb haszon. Bízunk a kompromisszum­készségben mindkét fél részéről és aztán meg sem lepődünk majd, ha valamilyen ok miatt az üzletekben nem pár forinttal kerül majd többe a tej és a hús. VILLÁMV0KS Megkedvelte a többség Előző kérdésünk: Meghonosodott-e Ön szerint Magyarországon a Valentin-nap? 1 : í i Mai kérdésünk: Eléri-e célját a tejter­melő gazdák demonstrációja? fP^ÉSaK-MflGYBROBSZÁG* , Szavazatát leadhatja: ww.W'b.OO.n.hú . Nemet mondtak a minisztérium ajánlatára A 68 forintos irányár+4 forint támogatás nem egyenlő a gazdák által követelt 72-vel Budapest (ÉM - FL) - Pén­teken Németh Imre minisz­ter bejelentette: az FVM meghirdeti a tej 68 forintos irányárát, valamint az ehhez kapcsolódó literenkénti 4 fo­rintos támogatást. Dankó Bertalan, a demonstrá­ciót szervező bizottság megyei vezetője szerint ez nem kötelező integrációs ár, nem jelent sem­mit, elfogadhatatlan. Dankó Bertalan szerint a mi­nisztérium által felkínált 68 ............................ A mezőgazdaság helyzete nem hi­bája, hanem meg- bocsáthatalan bűne a jelenlegi kormányzatnak. Görcsös Ferenc, ELNÖK ...............................................» irányár a felvásárlókat semmire nem kötelezi, ők a tejet válto­zatlanul 62-ért vásárolhatják fel. A demonstrálok a 72 forintos, a termelőkre és a felvásárlókra egyaránt kötelező integrációs ár­hoz ragaszkodnak. Illetve ahhoz, hogy ha ezt az összeget mégsem kapnák meg, akkor a miniszté­rium határozottan közbelép. Görcsös Ferenc, gesztelyi gaz­dálkodó, a MAGOSZ megyei el­nöke szerint nagyon nagy baj­ban van a magyar mezőgaz­daság. Az ágazat szempontjából elhamarkodott, korai volt uniós csatlakozásunk időpontjának megválasztása. Arra a gazdák 50 százaléka nem tudott felkészül­ni. Visszakapták a földet, de hi­ányos az eszközállományuk, ela­dósodottak, a tej- és a húságazat­ban is veszteséggel termelnek. - Ez nem hibája, hanem megbo­csáthatatlan bűne a jelenlegi kormányzatnak - mondta Gör­csös Ferenc. Kóla helyett tejet Az Encsen működő Agrárcen­ter Rt. elnök-igazgatója, a Mező- gazdasági Érdekvédelmi Szövet­ség megyei elnöke, Pataki Lász­Már tavaly Is demonstráltak a gazdák ló szerint a tejpiac problémájá­ban a termelő, a feldolgozó és a kereskedő egyformán érintett. - A minisztérium ajánlatával a termelői oldal rendeződne, a fel­dolgozóké viszont még nem. Mi, mint feldolgozók változatlanul 2002-es áron értékesítjük a tejet és a tejtermékeket 2004-ben is annak ellenére, hogy az energia, az áfa, a munkabér...költségei időközben jelentősen megemel­kedtek. A kereskedők viszont nem vesznek tőlünk többet; nem adna érte többet, mert a lakos­ság tej helyett inkább kólát fo­gyaszt - panaszolta Pataki Lász­ló, aki végleges megoldásnak a tejfogyasztás növelését tartja. 1 oh 1 www.boon.hu htto: / /forum.boon.hu ' Szóljon hozzá! Finanszírozási partnert keresnek Két feltételtől is függ az esetleges újraindítás Tiszaúj város (ÉM - FA) - A TVK Szabadidő Központjá­nak sorsa bizonytalanná vált, mivel a létesítmény jégpályájának a további üze­meltetése veszélybe került. A műjégpálya hatalmas sikert aratott Magyarországon, de még külföldön is, hiszen hasonló léte­sítmény, amely még nyáron is üzemel, nem túl sok volt a vi­lágon. Elindult a fejlődés Az akkori vezetők felismerve az ebben rejlő lehetőségeket, egy irodákat, éttermet és konyhát is magába foglaló főépületet építtet­tek, majd egy gyermekmedencét, egy lazítómedencét és egy 21x50 méteres versenymedencét alakít­tattak ki. A strandhoz tartozó 30 ezer négyzetméteres park, vala­mint a 14 ezer négyzetméteres fás liget kellemes pihenő- és sportpályának bizonyult. A ne­hézségek a ’90-es évek közepén kezdődtek, amikor is a nem kifizetődő műtrágyagyártást megszüntették, ezért az alap­anyag, vagyis az ammónia feles­legessé vált. A jégpálya megtar­tása miatt az ammóniát már egy külön rendszeren cirkuláltatták, ami megnövelte a költségeket. Csökkent a vendégforgalom is, ami még súlyosabbá tette a hely­zetet. Az évekig télen is működő fűtött medencét és szaunát 2002. őszén bezárták, és ugyanebben az esztendőben a vállalat vezetése a profiltisztítás eredményeképp, a létesítményt átadta a 100 száza­lékig tulajdonában lévő TVK Ingatlankezelő kft.-nek. Kérdéses a jövő A szabadidő-központ évente esedékes karbantartási munká­latainak keretei között a jégpá­lya műszaki állapotfelmérését április elején kezdik a szakem­berek, amely várhatóan 2-3 hó­Áprillsig még korlzhatunk. És az­után? (Fotó: Fenyves Attila) napig tart majd. Az újraindítás két feltételtől függ: egyrészt a jégpálya műszaki állapotától - az előrejelzések szerint a berende­zések és eszközök elöregedése, elavulása megkérdőjelezheti az üzemeltethetőséget - azonban eb­ben a kérdésben csak az állapot- felmérés után lehet állást foglal­ni. Másrészt annak függvénye a jégpálya további sorsa, hogy si­kerül-e partnereket találni egy megfelelő finanszírozási konst­rukció kialakításához az igen magas költségigényű és évek óta veszteséges létesítmény működ­tetésére - jelentette ki Pálffy Gá­bor, kommunikációs vezető. Együttműködésben Miskolc (ÉM) - Az Észak-Magyarország és a BOON szoros együttműkö­désben áll egymással, mely­nek előnyeit az olvasók és a látogatók egyaránt élvez­hetik. Pontosan megállapít­ható, mely oldalakat hány­szor töltenek le; a legutób­bi hónapban 260 ezer láto­gatás és 6,7 millió oldalletöl­tés keletkezett a BOON ol­dalain, mely a www.webau- dit.hu címen a Magyar Online gyűjtőnév alatt na­pi rendszerességgel nyomon követhető. Ezen adatok alapján a hivatalosan audi- tált helyi magyar portálok között hosszú ideje az első helyen található, s az orszá­gos portálokkal összehason­lítva is az első tíz tagja. www.boon.hir ai //webaudlt.hu Szóljon hozzá! Önkormányzatok felkészülése az európai uniós csatlakozásra Egy sor tennivalóval jár a jogharmonizációban is, fontos a rendeletek átvilágítása Miskolc (ÉM - BGY) - Az uniós csatlakozáshoz való felkészülés a jogharmonizáci­óban is egy sor tennivalóval jár. Dr. Illés Pált, a megyei közgyűlés főjegyzőjét kérdez­tük meg a gyakorlati tudni­valókról. ÉM: Napjaink legaktuálisabb feladata az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés. Ez milyen felada­tot ad a helyi önkormányza­toknak? Illés Pál: A csatlakozásra való felkészülés egyik alapvető felada­ta a hazai jogrendszernek a kö­zösségi joghoz történő közelíté­se, a jogharmonizáció. Vala­mennyi csatlakozni kívánó or­szág számára ez alapvető köte­lezettséget jelent. A jogharmoni­záció elsősorban a központi jog­szabályok harmonizációját jelen­ti, de ezzel összefüggésben fel­adatok jelentkeznek a települési és a megyei önkormányzatok számára is. Fontos az önkor­mányzati rendeletek közösségi jogi szempontú átvilágítása. ÉM: Milyen elvárások vannak a jogharmonizáció terén? Ilié* Pál: Az Európai Bizottság több alkalommal felhívta a tár­sult országokat arra, hogy a csat­lakozást megelőző időszakra a közösségi jogszabályok tartalmá­val egyező szabályokat vezesse­nek be, segítve ezzel a társult jog­rendszerek alkalmazkodását. Az önkormányzatoknak jogalkotói minőségükben a közösségi joghoz való igazodása szempontjából el kell különíteni egymástól a csat­lakozást megelőző felkészülést, il­letve a taggá válást követően jelentkező követelményeket. ÉM: A helyi önkormányzatok szervezetére és működésére Illés Pál (Fotó: Ádám János) vonatkozóan van-e közvetlen európai közösségi jogi rendel­kezés? Ilié* Pál: A helyi önkormány­zatok szervezetére és működésé­re vonatkozó közvetlen európai közösségi jogi rendelkezés nin­csen. Viszont az önkormányza­tok több vonatkozásban is érin­tettek az uniós elvárások helyi végrehajtásában. Az önkormány­zatok egyrészt saját maguk kö­vetik a közösségi előírásokat, il­letve a közösségi jogi alapú nem­zeti jogszabályokat. Másrészt irá­nyító tevékenységük során intéz­ményeikkel végrehajtatják a kö­zösségi előírásokat. ÉM: A megyei önkormányzat hány rendeletet alkotott és je­lenleg a felülvizsgálat melyik szakaszában tart? Illés Pál: A megyei önkor­mányzat közgyűlése által - 1990. évtől kezdődően - alkotott önkor­mányzati rendeletek száma: 28 darab. Ebből valamennyi önkor­mányzati rendelet átvilágítása a jelenleg hatályban lévő közpon­ti jogszabályokkal megtörtént. A közgyűlés legutóbbi ülésén elren­delte a jogharmonizációs prog­ramnak megfelelően az önkor­mányzati rendeletek felülvizsgá­latát, az Európai Unió alapelvei, a közösségi általános jogelvek ér­vényesülése szempontjából. A fe­lülvizsgálatot követően az önkor­mányzati rendeletek módosítá­sát, a már harmonizált közpon­ti jogszabályok végrehajtásával párhuzamosan, legkésőbb a kép­viselő-testület áprilisi ülésén kell kezdeményeznünk. Helyi jogalkotás A helyi jogalkotás az Eu­rópai Unió országain belül is elfogadott szabályozási mód. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája is rögzíti az önkormányzatok jogalko­tási (rendeletalkotási) hatás­körét. Az Alkotmány 44/A. paragrafusának (2) bekezdé­se is tartalmazza, hogy a he­lyi önkormányzat képviselő­testülete feladatkörében ren­deletet alkothat. NEVIEGY illés Pál, megyei főjegyző A megyei önkormányzati hivatal Igazgatási és Jogi főosztályának vezetője volt, jelenleg megyei főjegyző Kora: 54 év Diploma: Állam- és Jogtudományi Egyetem (Budapest), jogi szakvizsga Karrier: a megyei önkormányzati iroda személyzeti osztá­lyának főmunkatársa 1989-től, majd vezetője, igaz­gatási és jogi főosztályvezető, jelenleg főjegyző Család: nős, felesége óvodavezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom