Észak-Magyarország, 2004. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-11 / 35. szám

2004. február 11., szerda ÉSÍAKMAGYMOBSZÁG# SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK / 4 A JOGÁSZ VÁLASZOL Ha elolvad a hó... így tél végén, a hó elolvadása után előtűnik a szemét. Olvasóink sokszor kérdezik, mit lehet tenni környezetünk állapotáért. Válaszul felidézzük jogá­szunk tanácsait.----------—-----A helyi önkormány­zatokról szóló 1990. évi ■ * szolgáltatások körében jelentkező feladatok el­vény 1994. évi módosí- Demeter Lajos tása szerint ezek között kiemelt jelentősége van a köztisztaság és a településtisztaság biz­tosításának. Az önkormányzatok igye­keznek is eleget tenni ezen kötelezett­ségüknek, mégis talán éppen e tevékeny­ségüket éri leggyakrabban kritika. A szemetes közterületek és az illegá­lis szemétlerakók azonban nemcsak az önkormányzatoknak róhatok fel, ebben tevékenyen közreműködnek, egyes fe­gyelmezetlen lakók is. Ez bizony már az állampolgári fegyelmezettlenség súlyo­sabb esetei közé tartozik. Köztisztasági szabálysértést követ el és 50 000 Ft-ig ter­jedő pénzbírsággal sújtható, aki a közte­rületen szemetel. Aki pedig települési szilárd vagy fo­lyékony hulladékot a közterületen enge­dély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen rak le, vagy he­lyez el, 100 000 forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható. A környezetkárosítás súlyosabb eseteiben már bűncselekmény valósul meg, ami lényegesen súlyosabb jogkövetelményeket von maga után. A személyes példamutatáson túlmenően ne legyünk tehát elnézőek ilyen esetek­ben, akadályozzuk meg a szemét leraká­sát, hívjuk fel az illetékesek figyelmét, adott esetben írjuk fel a gépjármű rend­számát. Sokakat érint, ezért „örökzöld” ügy A Kárrendezési Hivatalok sok tízezer ügyet intéznek, méltányosságra nincs módjuk A Borsod Megyei Kárrendezési Hivatal helye Utánajártunk rovatunk létrehozása óta nem akadt még olyan téma, mint a Jcár- pótlás, mellyel kapcsolatban annyian keresték meg szer­kesztőségünket. Még most is sokan érdeklődnek, ki és mi­kor kaphatja meg a neki já­ró kártérítést. Legutóbb január 15-én jelent meg ebben a témában levél („A Donnal maradt” címmel). En­nek kapcsán ismételten szeret­nénk tájékoztatni az érintette­ket a kárpótlási ügyek elbírálá­sának főbb 'szabályairól és konkrét választ adni a levélíró kérdéseire. A törvény betűje A 46/2000. (XII. 14.) AB. szá­mú alkotmánybírósági határozat döntései alapján a 2003. évi költ­ségvetésről szóló törvény az élet elvesztéséért járó, egyösszegű kárpótlás mértékét újra megha­tározta. A kárpótlás azon személyek után jár, akiken a magyar bíró­ság törvénysértő ítélete alapján hajtották végre a halálos ítéletet, akik esetében a büntetés-végre­hajtás során bekövetkezett ha­lál oka kétséget kizáróan a ma­gyar hatóság szándékos közre­működése volt, akik kétségkívül a magyar hatóság vagy hatósá­gi személy politikai indíttatású önkénye miatt vesztették életü­ket, akik a deportálás, illetve a kényszermunka ideje alatt hal­tak meg. Feltéve, ha a jogosult hozzá­tartozója az 1997. évi XXIX. tör­vény alapján - a 4 hónapos jogvesztő határidőn belül (1997. június 7. és 1997. október 7. kö­zött) - beadta kérelmét. Mind­azok, akik az előbbiekben jelzett feltételeknek megfelelnek, a ko­rábban, a 30 000 Ft figyelembevé­telével megállapított kárpótlás mellett további kárpótlásra lesz­nek jogosultak. 400 000 forint A 2003. évi költségvetésről szó­ló törvény az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás mér­tékét sérelmet szenvedettenként 400 000 Ft-ban határozta meg. A korábban e jogcímen folyósított összeget a kárpótlás megállapí­tásakor figyelembe kell venni. Miután e törvényben pusztán az élet elvesztéséért járó kárpótlás összege került meghatározásra, s újabb kárpótlási jogcímek nem kerültek a törvénybe, így új ké­relmek benyújtására nincs le­hetőség. A kiegészítő kárpótlás­ról szóló határozatok meghoza­taláról a Központi Kárrendezé­si Iroda hivatalból intézkedik. Abban, hogy az elhalt sérelmet szenvedett után kit kell jogosult­nak tekinteni, semmiféle válto­zás nem történt, így kárpótlásra változatlanul az élő özvegy, a sé­relmet szenvedett élő gyermeke és az élő szülő, ezek hiányában- a kárpótlás összegének felére- az élő testvér jogosult. Amennyiben a jogosult az 1997. évi XXIX. törvény alapján beadta kérelmét és kárpótlásra jogosult, de az emelt összegű kárpótlást - időközben bekövet­kezett halála miatt - már nem kaphatja meg, helyette örökösei válnak jogosulttá. A kárpótlás a hagyaték részét képezi. Külföl­di elhunyt jogosult esetén csa­tolni kell az öröklési irat hite­les magyar nyelvű fordítását. Sok tízezer ügy A jogosultak a kárpótlási ha­tározatot tértivevényes postai küldeményként kapják majd meg. A borítékban a következő dokumentumok szerepelnek: ha­tározat, lemondó nyilatkozat, ügyfélnyilatkozat, válaszboríték, a szükséges intézkedésekről szó­ló részletes tájékoztató(k). Uj kérelmek benyújtására nincs lehetőség. Dr. Tergaleczné dr. Nagy Ilona ..........................................................W A kárpótlás összegét megálla­pító jogerős határozatot, vala­mint a kifizetés módjáról ren­delkező, szabályosan kitöltve visszaküldött ügyfélnyilatkozatot a KKI a határozat jogerőre emel­kedését követően megküldi a Ha­digondozottak Közalapítványá­nak, amely a Magyar Állam- kincstár közreműködésével meg­kezdi a kárpótlás átutalását vagy kifizetését a jogosult részére. Miután egyidejűleg több tíz­ezer ügyet kell intéznünk, a ha­tározatok kézhez vételéig szíves türelmüket kérjük. SZÓLÁSTÉR Örökzöld ügy 2. Hangsúlyozni szeretnénk a jogi szabályozásnak azt a nagyon lényeges tartalmát, miszerint az 1997-es szabá­lyozáshoz képest újabb kár­pótlási jogcímek nem kerül­tek törvénybe. Ez azt jelen­ti, hogy az az ügyfelünk, aki az 1997-es kérelmére el­utasító határozatot kapott - mert a jogszabályi rendelke­zések miatt számára nem lehetett kárpótlást meghatá­rozni -, a jelenlegi kiegészítő kárpótlásból sem részesülhet, mert nem bővült a kárpótolható sérel­mek köre. Most sem állapít­ható meg tehát kárpótlás a II. világháború alatt a harc­téren elesett, eltűnt katonák elvesztése miatt. A konkrét eset E ponton kell kapcsolód­nunk Huszár Béláné levelé­hez. Az ő esetében is az okozza a problémát, hogy olyan sérelem miatt sérel­mezi a kárpótlás elmaradá­sát, ami miatt a jogszabály­ok nem teszik ezt lehetővé. Nevezett édesanyja kár­igényében járt el meghatal­mazottként, amely ügyben elutasító határozat született 1998-ban. A határozat ellen jogorvoslati kérelmet nem nyújtották be. Az elutasítás indoka az volt, hogy az igénylő testvére katonai szolgálatának teljesítése közben 1943.01.15-én Kol- binónál a hadszíntéren eltűnt. A jogszabályok nem te­szik lehetővé a Kárrendezé­si Iroda részére, hogy mél­tányossági alapon, az ügyfél egyéni körülményeit mérle­gelve döntsön a kárpótlás odaítéléséről. így tehát az ügyfél érdeklődésére pozitív választ nem adhattunk, sem hivatalos iratai bemutatása után, sem a számítógépben tárolt adatok alapján. A fentiekben ismertetett információkat részletesen tartalmazza a KKI Kárpótlá­si Főosztálya által Huszár Béláné részére 2003. szep­tember 4-én írott tájékoztató levél is. Dr. Tergaleczné dr. Nagy Ilona KIRENDELTSÉGVEZETŐ Téli gumi helyett 1965-ben jó autóoktatóm­tól tanultam: akkor még téli gumiról nem beszéltek és a kocsik alatt „virsligumi” volt. Csúszós úton, télen, járjak puha, nem keményre fújt gumival, ez növeli 20- 50%-kal a tapadófelületet és a biztonságomat a tapadás­sal és az út ellenállásával csökkenti sebességemet. Ennyit a rosszmódú, de ta­pasztalatot hasznosító, öreg autókról. A felelőtlenség, ro­hanás ellen éppúgy nem jó, nem elég, mind a modern téli gumi. Név és cím a szerkesztőségben Sapka kerestetik Iskolánkban működik egy kis „múzeum”, ahol régi bi­zonyítványok, tankönyvek, fa tolltartók, de még pala­tábla is látható. Most egy kirakati bábut szeretnénk felöltöztetni eredeti úttörő ruhába, úgy, mint az vala­mikor az ötvenes-hatvanas években volt. Tulajdonképpen minden kelléket sikerült beszerezni, csak úttörősapkát nem tud­tunk eddig sehonnan keríte­ni. A negyvenes-ötvenes korosztály még biztosan em­lékszik rá, olyan „ködvágó” típusú volt, sötétkék és az oldalán az úttörőjelvény. Ha nem a fején volt az úttörőnek, akkor a váll-lap alá kellett betűzni. Tisztelettel kérjük, hogy akinek megmaradt, és léte­zik még valahol ilyen, jut­tassa el iskolánkba. Termé­szetesen a postaköltséget vállaljuk és nagyon szépen megköszönjük. Címünk: Mó­ra Ferenc Általános Iskola, OLVASÓINK LEVELEIBŐL Költői kérdés A miskolci Petőfi-szo- bor és talpazata 49 évig - 1951. március 15-től 2000. március 15-ig - együtt állt, mint művészi alko­tás! 1997-ben a szobor új talapzatára kétoldali rám­pa épült a kerekesszékkel közlekedők számára. Fittyet hányva törvény­re, meg a saját önkor­mányzati rendeletük előírásaira, a hivatal ille­tékesei átépítették a szo­bor alapzatát. Múzeumba parancsolták Kocsis And­rás szobrászművész posz- tamensének dombor­műveit. Csak ehhez és nem az eredeti poszta- mens lebontáshoz megszerezték a szobrász lányának hozzá­járulását. Az utókornak Terjedelmes levelezé­semben sem a városháza nem adott választ arra, mi késztette a hivatalt ar­ra, hogy a közgyűléssel meghozassák az 1-13/13. 185/2002. sz. határozatot. (A lebontott talapzatból két domborműves kőtáblát a Miskolci Galé­riában elhelyezni rendelte a közgyűlés az „utókor számára”.) Miután a Ko­csis-féle talapzatból az A dombormű részlete északi oldalon volt Petőfi- versidézet elenyészett, az utókor számára megörökí­tem: „Ha majd minden rab­szolga nép, jármát megun­va síkra lép, pirosló arc­cal és piros zászlókkal, és a zászlókon eme szent jel­szóval, világszabadság.” (Pest, 1847.) A posztamens keleti oldalán volt dom­bormű „a nemzetközi sza­badságmozgalmat, a fel­kelt népek harcát”, a nyu­gati oldalon „a felszaba­(Fotó: illusztráció) dúlt magyar népet” jelké­pezték. Káli polgármester úr számomra küldött leve­le szerint 1980-ban és „1992-ben ismételten meg­fogalmazódtak a szobor posztamensén található reliefekkel összefüggésben bizonyos fenntartások”. Petőfi-kultusz sajátos szo­borcsonkító eseménye ez a talapzatcsere?! Tisztelettel az 1950. évi közadakozásom jogán a szobor résztulajdonosa: Iglói Gyula, Miskolc 3812 Homrogd, Kossuth u. 150. Bár a Magyar Úttörők Szövetsége mind a mai na­pig létezik, de a rendszer- változás óta már nincs kötelező egyenruha. Viszont ami előtte volt, az ma már történelem, s az utókornak tudnia kell róla. Mező István igazgató, Homrogd Megdöbbenéssel A Nyugdíjasok Országos Képviselete megdöbbenéssel értesült arról, hogy a méltá­nyossági nyugdíjemelés fel­tételeit megszigorította a kormányzat. A választások után ismét bevezetett, szociális jellegű juttatást örömmel fogadták az arra rászoruló, alacsony összegű nyugdíjjal rendel­kező nyugdíjasok. Azonban 2004-től az igénylés 3 évről 5 évre történő felemelésével a rá­szorulók egy része elesik ettől a lehetőségtől életkora miatt, hiszen e hosszú vára­kozási időt nem éli meg, to­vábbá a bevezetés célja sem érvényesül a megélhetést befolyásoló éves áremelések miatt. Az intézkedés előtt az egyeztetés a nyugdíjas ér­dekvédőkkel - az ígéretek ellenére - nem történt meg, ezért a fenti indokok alap­ján a Nyugdíjasok Országos Képviselete úgy látja, az in­tézkedést felül kell vizsgálni és visszaállítani a 3 éves várakozási időt. Nyugdíjasok Országos Képviselete elnöksége, Budapest Himnusz Himnuszunk a legszebb nemzeti himnuszok közé tartozik. A magyarság ha­mar elfogadta, mély átérzés- sel énekli. Az viszont igaz, hogy az eredeti „hozz rá” helyett gyakran „hozz reá”-t énekel­nek. Miniatűr előjátéka ze­nei remekmű, kiválóan előkészíti a fődallamot. Saj­nálatos, hogy gyakran pon­gyolán, pontatlanul adják elő. A fődallamot külföldi ze­nekarok sokszor hibásan, rossz tempóban játsszák, in­dulót csinálnak belőle. Ér­dekesség, hogy a fődallam egyezik egy német népdal dallamával. (Lásd: Bijster holland zeneszerző „Változa­tok egy német népdalra” című orgonaművét.) Az Észak-Magyarország január 22-ei számában megjelent írásban („Zeneileg csoda született”) Lenkey Csaba ki­fogásolja, hogy sport- rendezvényeken himnuszun­kat az előjáték nélkül játsszák. Véleményem szerint eze­ken nem helyes előjátékkal játszani, azzal túl hosszú, a közönség alig várja, hogy kezdődjék a mérkőzés. Kár a türelmét túlfeszíteni. Petrik Rezső, Sátorauaújhely Olvasóinknak Arra kérjük olvasóinkat, hogy leveleiket, hozzászólá­saikat, közérdekű észrevéte­leiket küldjék ezután is a Miskolc, Zsolcai kapu 3. szám címre, vagy faxon a 46/501- 262-es telefonszámra. Küldhetik e-mailben is a jozsef.kiss@inform.hu, vagy az ildiko.marschalko@in- form.hu címekre. Amint azt sokszor leszö­geztük, névtelen leveleket nem közlünk, azonban - ha ezt olvasónk kéri - bizalma­san kezeljük levélíróink ne­vét és címét. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom