Észak-Magyarország, 2004. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-06 / 4. szám

2004. január 6., kedd ÍSMX»116YM0ilát# SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK / 4 A SZERKESZTŐ ÍRJA A fizika csodái Kiss József E-MAIL kiss.jozsef@eszak.boon.hu Régebben számos olyan panaszos le­velet közöltünk, melyekben többnyire idős emberek fordultak hozzánk kétségbe esve, hogy áramlopással gyanúsítják ó'ket, mert a villanyórák felülvizsgálata során valamit nem találtak rendben. Az esetek szerencsére legtöbbször megnyugtatóan végződtek, kiderült, hogy nem a nyugdí­jasok piszkálták meg a villanyórát, hanem (például) az idő vasfoga, így nem kellett százezres számlát fizetni. Az áramszolgáltató törekvése érthető': nincs az az üzleti terv, amely elviselné a cég fő termékét jelentő cikk rendszeres és nagymértékű ellopását. Sajnos az elektro­mos energia ebbe a műfajba tartozik: drága, mindenkinek szüksége van rá, és műszakilag (legalábbis egy ideig) megold­ható az „ingyenes igénybevétele". A leg­inkább bosszantó az lehet a szolgáltató­nak, hogy az ellopott elektromos áram mennyiségét szinte hajszálpontosan lehet tudni (mérni), azonban kideríteni a lopás tényét sokkal nehezebb. Nem miskolci problémáról van szó. A napokban volt látható egy, a főváros­ban forgatott riport a televízióban, mely­ből két dolog derült ki. Az egyik az, hogy az „áramkommandónak" becézett csoport eredményesen dolgozik, sok esetet derí­tettek fel. Összességében azonban nem sokkal csökkent az eltűnt villanyáram mennyisége. Mert - mint elhangzott - a nagy mennyiség ott tűnik el, ahol (főként Budán divat ez) a ház előtti járdát és a gépkocsifeljárót fűtik lopott energiával, de ennek nem könnyű nyomára lelni. Gimnáziumban nem voltam valami jó elektromos fizikából, így azóta is haszta­lanul töröm a fejem, hogy lehetne észre­venni (télen!), ha valaki illegálisan fűti a járdát, és az gépkocsifeljárót... Az előírások a biztonságot szolgálják A villanyóra csak megfelelően kialakított, szakszerűen felszerelt szekrényben lehet Miskolc (ÉM) - Rovatunk­ban a megjelent levelek szá­ma alapján úgy tűnhet, hogy az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt.-re „rá­jár a rúd”. Sokkal inkább arról van szó, hogy az áram- szolgáltatóval szinte minden­ki kapcsolatban áll, így akad panasz is. Mellettük szól azonban, hogy készségesen válaszolnak, és el­ismerik, ha hibáztak. Az ese­tekből mások is okulhatnak: ez rovatunk egyik célja. Olvasónk írja: „2003. szeptem­ber 25-én 21.10-kor az avasi pin­cémben a villanyóraszekrényt feltörték és a berendezéseket el­lopták. Másnap a rendőrségen feljelentést tettem, majd az ÉMÁSZ ügyfélszolgálati irodájá­ban is. A kikötés A bejelentés után délután a szerelő az oszlopon kikötötte az áramot, mivel járdán van és élet- veszélyes. 2003. október 8-án te­lefonon értesítettek, hogy az ügy­félszolgálatra vissza kell men­nem. 2003. október 9-án elmen­tem és ott kaptam egy megálla­podást, miszerint az órát vissza­kötik 2003. október 21-én 8-12 óra között. 2003. október 10-én felhív­tak, hogy nem kötik így vissza, mert az óraszekrényt át kell ala­kítani és új, műanyag szekrényt kell kiépíteni olyan szerelővel, akit ők nyilvántartanak. Ez az ügyintéző ezzel lezárta az ügyet, de közölte, hogy be kell menni a papírokért. Én 2003. október 14-én és 17-én bementem, de az ügyintéző hölgyek semmit nem tudtak minderről. A bekötés Közölték, hogy 2003. október 20-án menjek be és majd meg­mondják. Sajnos én október 17-én 15 órától október 20-án 22 óráig nem voltam a városban, így nem tudtam bemenni. Október 21-én 8-12 óra között a pincénél vár­tam, hogy bekötik az órát, de nem jöttek. 12.15-kor visszamen­tem az ügyfélszolgálatra, hogy ki­derítsem, miért nem jöttek. Sze­rencsémre most az a férfi volt az ÉttláSZ ügyfélszolgálati irodák és befizetőhelyek Olykor a villanyórákat Is lopják errefelé (Fotó: Bujdos Tibor) ügyintéző, akivel előzőleg beszél­tem telefonon. Akkor mondja, hogy ő ki sem adta ezt a munkát, de erről nem adott információt az ott lévő hölgyeknek és így én két­szer is feleslegesen mentem be.” Először is szeretnék köszöne­tét mondani, hogy válaszlehe­tőséget kaptunk a panaszával kapcsolatban. Az ott leírtak és vizsgálatunk alapján álláspon­tunk a következő. (betöréssel kapcsolatos rongálás) figyelembe véve a villamosener­gia-szolgáltatási a következő fel­tételek teljesítése mellett tudjuk visszaállítani:- a fogyasztási hely minősített villanyszerelő általi felülvizsgá­lata és az erről szóló írásos nyi­latkozat- a fogyasztásmérő hely mű­szakilag alkalmas legyen a mérő fölszerelésére. » ................................................ A szolgáltatást díjmentesen helyreállítjuk. Mászáros Sándor ig.h. .................................................» A területileg illetékes (Mis- kolc-Szinvapark) ügyfélszolgála­ti irodán a nyomtatványok ren­delkezésre állnak, és a szükséges munkálatok elvégzése, valamint a nyilatkozattétel után a szolgál­tatást díjmentesen helyreállítjuk. Üdvözlettel: Mészáros Sándor IGAZGATÓHELYETTES Nem öncélú Munkatársaink a vonatkozó rendeletek és belső utasítások szerint jártak el, azonban elné­zést kérünk fogyasztónktól, ami­ért az első alkalommal nem ka­pott pontos felvilágosítást. Októ­ber 10-én viszont egyértelmű tá­jékoztatást adtunk, így az előírá­sok teljesítése hiányában felesle- volt munkatársainkat várni október 21-én. A betartandó előírások nem öncélúak, hanem az élet- és va­gyonbiztonság érdekében szület­tek. Mindezeket, valamint fo­gyasztónk különleges helyzetét SZÓLÁSTÉR OLVASÓINK LEVELEIBŐL Találkozás... Elnézem a képet ma­gam előtt, a kassai dóm szárnyasoltárának egyik darabját: egy gyönyörű, törékeny, sugárzóan kedves, tiszta teremtés és egy csonttá-bőrré leso­ványodott, teljesen elgyen­gült beteg ember találko­zása. Érintés Ahogy a szépség meg­érinti az útálatost, a kive­tettet, a kiszolgáltatottat. Misztikum ez: isteni és emberi találkozása... S míg a kívülálló csodálko­zik vagy megbotránkozik- de hűvösen távol marad- addig beteg és gondozója között valami kimondha­tatlan vonzás izzik föl: az elesettség szerető odafor- dulást indukál. Ma úgy gondoljuk, a vi­lág megköveteli, hogy bi­zonyos mértékig önzőek legyünk, karriert épít­sünk, gazdagodjunk. Hisz el kell tartanunk csalá­dunkat, meg kell élnünk, lépést kell tartanunk a fejlődéssel. Az elismerés, a siker alapvető igény. És Erzsébet? Jelenthet-e követendő példát a mai Az oltárkép (Fotó: szerző) kor emberének egy majd 800 évvel ezelőtti király­lány ? Aki címet és mél­tóságot odadobott, ha egy szenvedőn kellett se­gítenie? Mindenképpen igen. Mert az évszázadok­kal a gazdaság és a kultú­ra ugyan változik, de az ember lényege változat­lan. A kiszolgáltatott, meggyötört ember ma is gondoskodást vár, az Er­zsébetét... Vannak, akik ma is hallják a követni hívó szót, akik szívekbe vés­ték az ő buzgalmát: Sem­miért egészen. Önkéntese­inkre gondolok, akik min­denféle anyagi juttatás nélkül, a rejtekben teszik a jót: betegeket látogat­nak, csüggedőket vígasz­talnak, s sokszor mind­ezért még köszönöm sem jár nekik. November 22-én este immár kilencedik alka­lommal invitáltuk a város lakosságát - idén a Nagy­boldogasszony (ismertebb nevén: Minorita) templom­ba - jótékonysági hangver­senyünkre. A zene varázsa A cél évről évre ugyan­az: a betegellátás javítá­sáráért adománygyűjtés, pártolóinkkal való szo­rosabb kapcsolat kiépítése és az önkénteseinkről va­ló megemlékezés. Mindezt nagymértékben elősegíti a zene varázsa. A közel egy órás koncerten az Egressy Béni Zeneiskola művésztanáraiból álló Telemann együttes tolmá­csolásában Bach, Vivaldi, Telemann, Marcello és Quantz műveiben gyö­nyörködhettünk. Köszön­jük a művészek csodála­tos játékát! Simkó Csaba ov. főorvos Miskolci Semmelweis Kórház Hospice Miskolci mozaik Tisztelt város-, műem­lékvédő-, városszépítő vezetők! Végre felébredtek Csipkerózsika-álmukból. Felébredve nagy bőszen vé­dik a semmit. Kedves höl­gyek, urak, ez a hely több mint tíz éve üres, elhagya­tott. Szabad lett volna ásat- ni, kutatni, miért nem tet­ték? Most mi ébresztette fel Önöket, hogy pont itt kell kutatni?! Eltűnt házak Eltűnt Szabó Lőrinc, Kaffka Margit szülőháza, eltűnt a Bató-ház, eltűnt a Magyar Huszár békástul. Bezárt az Arany Szarvas gyógyszertár, az Avas Szál­ló, a Gőzfürdő stb.? A Szé­chenyi út-, a Tiszai pálya­udvar környéke tiszta rom­halmaz. Lett volna ok fel­háborodni, nem is egyszer, nem tették soha. Csak nem izgatta fel Önöket, hogy Diósgyőrön kívül is van élet. Jégcsarnok épül­het Miskolcon. Jégcsar­nok??? Miskolcon? Hogy gondolja ezt a proli? Ki Diósgyőrbe, ott a helye!!! Ezt a játékot már átéltük egyszer. A selyemréti úszó­csarnok is így végezte. Hiá­ba voltak meg a tervek, mégsem épülhetett fel ere­deti helyén. Most van egy tanuszoda Diósgyőrben. A selyemréti strand meg ro­had lefelé Miskolc dicső­ségére. Ókori leletek A Tiszai pályaudvar a strandig tiszta ókori lelet. Lehetne itt bontani, kutatni bőven. Meddig lehet még Miskolc hátrányára csele­kedni? A jégkorong, a jégvi­rágok maradjanak a Nép­kertben. Itt kell a jégcsar­nokot felépíteni! Tisztelettel kérem a hölgyeket, urakat, Miskolc érdekében cseleked­jenek! Vízkeleti József Miskolc Nincs eredménye A szeptember 4-ei szám­ban ugyan részben benne van az ügyem, de még ed­dig nincs eredménye. Úgy volna értelme, alapja az egész ügyemnek, hogy itt a helyszínen megnézzék és jobban, alaposabban intéz­kedjenek. Egyszer megoldódott Én kérem a szerkesztő urat, hogy segítsenek: az itteni vezetőség velem el­lenséges alapon van, mert 1986-ban kijött az Északtól egy újságírónő és bizonyos véleménycsere folytán az akkori polgármesterrel, helyesebben tanácselnökkel (ma polgármester) meg­vitatta az ügyet, betette az újságba és utána in­tézkedtek. Ma is így kel­lene. Hogy lehet ott dön­tést hozni, amikor szemé­lyesen nem hallgatnak meg, az orvosok elébe nem mehetek, mert nincs hadi­igazolásom. Én erről min­dent leírtam az előző leve­lemben. Ismételten arra kérem a szerkesztő urat, hogy ha itt sem segítenek, akkor is fel­sőszerveknél, hiszen elmen­nek még az Alkotmánybíró­sághoz is. Sajnos én ebben az ügyben eljárni nem tu­dok, mert idős vagyok és fájnak a lábaim. Nem értem És még azt kérném, hogy a Doni Bajtársi Szövetség címét tessenek elküldeni. Nem értem, csak ennyinek tartanak bennünket a mai Vezetők?! Ezek az emberek döntenek rólunk, akik ab­ban az időben még a vilá­gon sem voltak?! Rémiás Imre Bődvarákó Olvasónk ügyében egy­szer már próbáltunk segít- nei: most is megpróbáljuk: levelét átadtuk ottani tudó­sítónknak. Megtudtuk a Do­ni Bajtársi Szövetség címét: Miskolc, Bakonyi u. 1. Tele­fon: 46/422-344 SZERK. Megszokta? A napokban olvastam lap­jukban a gömöri állomás várótermében tartózkodó hajléktalan, rokkant, idős nyugdíjasról. Azt kérelmezi, hogy olcsó bérű albérletet biztosítsanak neki, mert nem hajlandó a hajléktala­nok szállóját igénybe venni, mert még ott is meglopják egymást. Én látásból isme­rem, szoktam is beszélni ve­le, javasoltam neki, hogy inkább jobb lenne neki az időskorúak otthona, ott ket- ten vannak egy szobában, minden ellátást megkapnak és még a nyugdíjukat sem veszik el mind. De úgy ta­pasztalom, hogy ezek az em­berek nem is akarnak az otthonba bekerülni, annyira megszokták a lanyha életet. Egyszerűen nem tudnak be­illeszkedni, így a hatósági hivatalok sem tudnak az ér­dekükben mit tenni. To­vábbra is marad a változat­lan életmódjuk. Drab Lászlóné Miskolc Olvasóinknak Arra kérjük olvasóinkat, hogy leveleiket, hozzászólása­ikat, közérdekű észrevételei­ket küldjék ezután is a Mis­kolc, Zsolcai kapu 3. szám címre, vagy faxon a 46/501- 262-es telefonszámon. Küld­hetik e-mailben is a jo- zsef.kiss@inform.hu, vagy az ildiko.marschalko@inform.hu címekre. Amint azt sokszor leszö­geztük, névtelen leveleket nem közlünk, azonban - ké­résre - bizalmasan kezeljük levélíróink nevét és címét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom