Észak-Magyarország, 2003. december (59. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-29 / 301. szám
2003. december 29., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZáG# KARRIER / 7 JEGYZET Két tűz között Marschalkó Ildikó e-mail: ildiko.marschalko@eszak.boon.hu emancipáció azaz egyenjogúság, ami még a ködös múlt században született. Kitalálói, a felvilágosult nó'k nem is gondolták, hogy napjainkra reformtörekvéseikkel pont az ellenkeződét fogják elérni. Hiszen a családi tűzhelyet melegen tartani és mindeközben karriert építeni sokunk számára lehetetlennek tűnő feladat. Nőként munkát találni, különösen, ha van már egy gyermek nem könnyű, hiszen legtöbbször a munkaadó nem törődik azzal, hogy van egyéb kötelezettségünk is. Két műszakban helytállni pedig igen embert próbáló feladat. De nem lehetetlen! Van egy ismerősöm, aki alig harminc és három gyermek mellett karriert épít, és hozzáteszem, nem is akármilyet. Ügyvezető egy országos érdekeltségű cég élén. És mégis teljesíteni tudja a rá háruló anyai és vezetői szerepeket. Persze mindez nem könnyű. De amire ki akarok lyukadni az az, hogy mindez nem is olyan nehéz, csak akarni kell. M a már nem arról van szó, hogy egy nő nem kap meg elég lehetőséget szakmailag, hanem sokkal inkább arról, mennyire képes több szerepet felvállalni sikeresen. A társadalmi elvárás, hogy egy nő kenyeret keressen és anya is legyen egyben, kemény követelmények elé állítja a nőket, de ha mi ezt bevállaljuk, ne hibáztassuk a nem létező társadalmi elvárásokat, hanem próbáljuk magunkban feltenni a kérdést: Mit is szeretnénk valójában? - anyák vagy jó munkaerő lenni? Ha mindkettő egyszerre, vállaljuk a következményeket, és meglátjuk, nem is olyan nagy ördöngösség az egész... A nők munkaerőpiac! helyzete Miskolc (ÉM) - Az amszterdami szerződés is megerősítette, hogy az egyenlő esélyek biztosítása a munka világában, nem csupán lehetőség, * hanem az EU kötelessé£ ge. A 2000-től kezdődött programozási időszak- .,C bán az esélyegyenlőség nem egyszerűen cél, hanem általános elvárás, amelyet valamennyi Strukturális Alap által biztosított támogatás esetében érvényesíteni kell. Bár a strukturális alapokból már a hetvenes évek óta támogattak nőket segítő projekteket, de speciális célcsoportként a nők csak az 1989. évi reform óta kerültek a strukturális alapok tevékenységének középpontjába. A munkaerőpiaci esélyegyenlőségük fokozottabb támogatását az indokolta, hogy tovább növekedtek az őket érő hátrányok, így 2000-ben csupán 54%-uk volt foglalkoztatott, míg a férfiak esetében ez az arány. 72,5% volt. A nők munkaerőpiaci hátrányait jól szemléltetik a női munkanélküliségre vonatkozó adatok is, némi javulás 2000-től mutatkozott, csökkent a különbség a férfiak és a nők munkanélkülisége között, de a tendencia nem változott. Leginkább a mediterrán országokban tűnik aggasztónak a nők munkaerőpiaci helyzete. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a speciális hátrányokat, amelyek a munka világában a nőket sújtják:- gyakrabban dolgoznak képzettségükhöz mérten alacsonyabb beosztásban és szakmai előrelépésre is kisebb az esélyük, mint a férfiaknak- átlagosan lényegesen kevesebbet keresnek mint a férfiak - a gyermeknevelést követően a nők munkaerőpiacra való visz- szakerülése nehézségekkel jár - a nők által dominált szakmák presztízse általában alacsonyabb mint a férfias szakmáké. Az oldalt készítette: Marschalkó Ildikó Az ENSZ szerint 2004 a család éve lesz Esélyegyenlőségi terv a minél több családbarát munkahelyek megteremtéséért Miskolc (ÉM - MA) - Tagadhatatlan tény, hogy a nők hátrányban vannak a munka világában. Ez megmutatkozik a bérkülönbségekben és a szerényebb előmeneteli lehetőségekben, de elsősorban a nőket terhelik a családi kötelezettségek is. A nők munkaerő-piaci esély- egyenlőségének javítását kívánta elősegíteni a Nemzeti ILO Tanács, amikor az ENSZ szakosított munkaügyi szervezetével, az ILO-val és az Esélyegyenlőségi Kormányhivatallal együtt tópartit nemzetközi tanácskozás megrendezését határozta el „A nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítása a munkahelyen kollektív tárgyalások útján és a családbarát munkahely” címmel. Esélyegyenlőségi Terv A tanácskozás különös aktualitását az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény elfogadása adja. A törvény egyik fontos célja ugyanis az, hogy mind a munkahelyeken, mind pedig országos szinten induljanak programok a nemek közötti esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében. Ezt a célt munkahelyi szinten az ún. Esélyegyenlőségi Terv szolgálja, amely egy nyugat-európai példára épülő, Magyarországon újdonságnak számító „intézmény”. Esélyegyenlőségi Tervet a törvény alapján csupán az állami intézményekben és az állam többségi tulajdonában lévő vállalkozásoknál kell majd készíteni, ha a munkavállalók száma meghaladja az 50 főt. Lehetőségek javítása Minden más vállalkozásnál ilyen tervet készíteni nem kötelező, de lehetséges. Az Esélyegyenlőségi Terv célja az, hogy a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a nők esélyeit javítsa a munkahelyeken. Országos szinten ugyanezeket a célokat a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program szolgálja. A programot a kormány fogadja el és tartalmát a törvény határozza meg. A törvény tehát keretszabályokat tartalmaz az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, amelyeket tartalommal a szociális partnerek, ill. a kormány tölt majd ki. Ismertetés A tanácskozás egyik célja tehát a törvényben rejlő lehetőségek ismertetése volt. Ezt a feladatot a legautentikusabb személy, dr. Lévai Katalin miniszter asszony vállalta el. Az egyenlő esélyek biztosítása a munkaadók és munkavállalók sikeres együttműködésétől függ. Képzési anyag Az ENSZ szakosított munkaügyi szervezete, az ILO nagy tapasztalatokkal rendelkezik a munkavállalók „helyzetbe hozása” területén, számos nemzetközi egyezményt fogadott el az egyenlő esélyek biztosításáról és a munkavállalók alapvető jogainak érvényesítéséről. A konferencián a női munkavállalók egyenlő esélyeinek biztosítását szolgáló képzési anyagot mutatják be. Rugalmas munka A foglalkoztatottak száma növelésének egyik fontos eszköze a munkaviszony rugalmasságának növelése pl. a tipikus foglalkoztatási formák elterjesztése útján. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a flexibilitás erősítése a munkaadók és a munkavállalók számára kölcsönösen előnyös formában történjen. Az Európai Munka és Család Audit átvilágító rendszer kiváló segítséget jelent a családbarát intézkedések megtervezéséhez és végrehajtásához a vállalkozások és intézmények által igénybe vehető szakértői támogatás biztosításával, az európai minőségbiztosítási rendszerbe illesztésével. A családbarát intézkedések bevezetése így a szervezet- és humánerőforrás-fejlesztés, a foglalkoztatás-korszerűsítés és bővítés egyik fontos eszköze. Szerződés A magyar kormány licenc-szer- ződést kötött a Hertie Alapítványnyal az Európai Munka és Család Audit átvételére, az auditálás folyamatának minőségbiztosítására és a tagállami auditáló rendszerekkel történő együttműködésre. A Konferencián bemutatásra került a családbarát munkahelyek megvalósítására irányuló legjobb magyar törekvéseket egy multinacionális cég, az Ericsson Magyarország és egy magyar tulajdonú nagyvállalat, a Macher Kft. példáján keresztül. Családbarát év Az ENSZ 2004-et a család évének nyilvánította. A tanácskozás a maga eszközeivel egy eredményes, a nők és a családok helyzetét valóban javító családév megalapozásához is hozzá kívánt járulni. www.boon.hu karrler.boon.hu Helyi és nagyvilági karrier A nők órabéra a férfiak órabérének százalékában az EU agyas tagállamaiban Az Ell-ban már igyekeznek egyenlő esélyeket nyújtani a dolgozóknak 100 W ■ Ausztria Qg fOBL. H Belgium 38 '*9 pl Németország ( 96 >3jXI ü Dánia m ■ i' , ' , Spanyolország Franciaország Finnország Írország Luxemburg Hollandia Portugália Svédország Anglia Gazdasági Felsővezetők Szakvezetők technikusok Alkalmazott Irodai munka ágazat Eladók Kétkezi munka Iparosok Egyéb Összesen Grafika: Észak-Magyarország. forrás: Eurostat, Women's earlngs In the EU Fiatalok helyzete - boldogtalanság Sokan szeretnének stabil munkahelyen és jó családban élni Mindenki családra vágyik, de sokan nem tudnak vállalni (Fotó: archív) Miskolc (ÉM) - A magyar fiatalok kétharmada két gyereket szeretne, ha az ideális családnagyságra gondol. A boldogsághoz egyaránt 98 százalék számára fontos a jó kapcsolat a szülőkkel, olyan munka, amit szívesen csinál, illetve a biztos munkahely. A többség gondolja azt, hogy a társadalomban jó a verseny, mert kemény munkára ösztönöz, új ötletek fejlesztésére készteti az embereket. Többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet a fiatalok értékvilágáról végzett átfogó vizsgálata. A munka nemesít A 14-24 évesek életfelfogására jellemző, hogy igyekeznek egyensúlyban tartani a munkára, illetve a szabadidőre fordított energiáikat. Nagyobb azonban azok aránya, akik a munkát a szabadidő elé helyezik, mint fordítva. Még inkább érvényes ez a 20 évesnél idősebbek igazán érintett csoportjára, a már dolgozókra vagy hamarosan munkát vállalókra: 32 százalékuk mondja, hogy fontosabb a munka, és csak 20 százalék számára élvez elsőbbséget a szabadidő. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium megbízásából végzett kutatás során a 14-24 éves korosztályt fontos szempontokból képviselő 1 500 embert kérdeztek meg személyesen. Fontos a kötelék A fiatalok nagy része kifejezetten értéknek tartja a szoros családi kötelékeket. A ragaszkodás érdekes vonatkozása, hogy a válaszadók 59 százaléka szerint a szülőknek kötelességük mindent megtenniük a gyermekükért, akár saját jólétük árán is. A másik oldalon 35 százalék vélekedik úgy, hogy a szülőknek megvan a saját életük, és nem muszáj mindent feláldozniuk gyermekük kedvéért. A család hagyományos tisztelete azonban nem jelenti az értékek általános konzervativizmusát. Például a férfi és női szerepeket általában nyitottan látják. A válaszadók jó kétharmada gondolja a következőket: 1. A férjnek és a feleségnek is hozzá kell járulnia a háztartás jövedelméhez. 2. Ha kevés a munka, akkor nőknek is, férfiaknak is egyforma joguk van dolgozni. 3. A felsőfokú végzettség egyformán fontos mind a két nem képviselőinek. 4. Egy dolgozó nő is lehet olyan jó anya, mint aki nem dolgozik. Pályázatfigyelő Miskolc (ÉM) - A „Pályázati Alap” vissza nem térítendő támogatás formájában nyújt lehetőséget a munkavállalásra, a pályázó szervezetek vállalkoznak a munkaerőpiacra való visszatérés elősegítését célzó modulrendszerű, utánkövetéses képzéssorozat megszervezésére nők számára. Projektek E képzések a foglalkoztathatóság esélyét növelő készségek fejlesztése mellett közösségi-, illetve egyéni vállalkozások működtetésével kapcsolatos általános (jogi, gazdasági, pénzügyi, stb.), valamint egyes esetekben humán és személyi szolgáltatások nyújtásához szükséges speciális ismereteket is biztosítanak. A képzést mentori hálózat működtetése és támogató szolgáltatások egészítik ki. A program megvalósítására pályázhattak civil szervezetek önállóan, civil szervezetek által vezetett regionális együttműködésen alapuló konzorciumok.
