Észak-Magyarország, 2003. december (59. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-27 / 300. szám

2003. december 27., szombat ÉStfK-MAGYARORSZÁB# SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK / 7 A SZERKESZTŐ ÍRJA Svédzsebes immobilizer Kiss József E-MAIL kiss.jozsef@eszak.boon.hu f^Aár az is jól jelzi a közállapotokat, hogy mennyit költünk kerítésépítésre, ho­lott kerítésre csak akkor van szüksége az embernek, ha tyúkokat tart, amelyek haj­lamosak egy autó alatt végezni. Egyéb­ként nem lenne szükség kerítésre, hiszen mindenki tudja, hogy ó' hol lakik, és ha pont nem ott van, akkor nem illik bemen­ni, hacsak nem hívták meg. Hasonlóan áll ez a dolog a zsebünkre és táskánkra, hiszen nehéz elképzelni olyan szórakozott embert, aki nem tudja, hogy melyik az ó' zsebe, és mondjuk a pénztárnál sorban állva véletlenül a más zsebébe teszi be a visszajáró pénzét. M iután a zsebünket nehéz szöges­dróttal körülvenni, így virágzik a zsebtol­vaj-iparág, amely egyidó's a zsebbel. Má­ra kicsiszolt módszerekkel dolgoznak, a team-munka jellemzi a projektet. Az egyik benyúl, viszi, még annyit sem lép vele mint a kosárlabdában, már passzolja, újra passz, majd hosszú szöktetés. ✓ Általános a fejló'dés a lopások terén. Ismerősömnek a mikrobusza jobb hátsó kerekét szúrták ki, s miközben egy szim­patikus járókelő (team-tag) segített kereket cserélni, bal oldalt elöl feltörték az autót, és vitték a táskát, meg ami volt. A tolvajok és áldozataik esélyeit saj­nos még a katonai támadó és elhárító fegyverrendszerek fej-fej melletti versenye sem teszi elfogadhatóbbá: ők fejlődnek, mi meg nem. A sógorommal kidolgoz­tunk egy nadrág-immobilizert, amely lo­pás esetén mozdíthatatlanná teszi zsebün­ket. A prototípus egyelőre megbízhatat­lan: a múltkor magától megállt a nadrá­gom, és órákig ácsoroghattam a hideg­ben, míg végre megjött a sógorom, és hazavontatott a Ladájával. Ki felelős a zsebünk biztonságáért? Ahogy észleljük a bankkártyalopást, azonnal értesítsük a bankot és a rendőrséget Ilyenkor különösen, de máskor Is ügyeljünk pénzünkra (Fotó: Bujdos Tibor) Olvasónkat még az ősszel lopták meg a miskolci Tesco áruház külső sátras elárusí­tóhelyén. A karácsonyi ün­nepek táján újra aktuális a zsebtolvajlás témája, így visszatértünk az esetre. Olvasónk azt írja levelében, hogy mire értesítették a bankot, a tolvajok már leemelték ellopott bankkártyájukkal félretett pén­züket. A lopás felfedezése után szóltak a biztonsági őröknek, de azok nem értesítették a rendőr­séget. A parkoló nem őrzött „Az áruház parkolója nem őrzött terület - így kezdődik a válasz -, az ott felállított sátor­ban sem volt biztonsági személy­zet. A panaszával kapcsolatban a meghallgatott biztonsági őrök elmondták, hogy a szükséges fel­világosítást megadták (hogyan lehetséges a vevőszolgálaton ke­resztül a rendőrség értesítése). Ezzel a lehetőséggel akkor ott ön nem kívánt élni. A vagyonőr a jelzési kötelességének eleget tett, és az esetet jelezte a szol­gálati út betartásával. A videó felvételeket visszanéztük, de az ön ügyével kapcsolatos, értékel­hető felvételt nem találtunk. Az áruház kamerarendszere kettős célt szolgál. Az áruház va­gyonvédelmén kívül a biztonsá­gos vásárlói környezet megterem­tését. Annak ellenére, hogy a par­kolónk nem őrzött terület, a biz­tonsági szolgálat munkájának eredményeként az biztonságos. Autót nem loptak el A parkolónkban 2002-ben gép­kocsilopás nem volt. Gépkocsi­feltörés 18 esetben fordult elő, amelyből 7 esetben tetten értük az elkövetőket, együttműködve a rendőrség embereivel. A többi esetből 8 alkalommal a nyitva fe­lejtett gépkocsi, a felelőtlenül, az ellenőrizetlenül hagyott nagy értékek szerepeltek okként. Kéregető csoportokkal, koldul- tatókkal szemben több esetben kezdeményeztünk rendőrségi el­járást, amelyek sikeres zárással » ................................................. Célunk a vásárlók biztonságos környezetének megteremtése Kalecsár Tibor bizt. ig. .................................................w végződtek az általunk rendelke­zésre bocsátott bizonyítékok alapján. Sajnálom, hogy problé­májával levél utján kellett szem­besülnöm, mert az ügyben legin­kább illetékes személyt, engem a miskolci áruház biztonsági igazgatóját a mai napig szemé­lyesen vagy levél útján nem ke­resett meg. Elnézését kérem ha az áruház hibájából önt bármi­lyen kár érte. Kalecsár Tibor biztonsági IG. N agy baj, hogy ilyen manapság a világ, mások meglopásából jól élnek egyesek, akik pe­dig becsülettel dolgoz­nak, szegények. Bacsó Jánosné (51) takarító N em tudom, hogy nőtt- e a zsebtolvajok szá­ma, csak egyszerűen vi­gyázok az értékeimre, eldugom a belső zsebem­be pénztárcámat. Kazsella János (18) TANULÓ F olyamatosan fogom a zsebemben a pénztár­cámat, félek a lopástól, így nem adok lehetősé­get arra, hogy megkáro­sítsanak. Bihari Tibor (64) NYUGDÍJAS P iacon sok a zsebtol­vaj. Az időseket, akik már nem tudnak védekezni, azokat tá­madják, sajnálatos, hogy ez már megszokott. NyIri Pálné (55) nyugdíjas N em foglalkozom a zsebtolvajok számá­val, megpróbálok figyel­ni az értékeimre ameny- nyire csak lehet, de nem idegeskedek ezen. Kiss Katalin (18) TANULÓ SZÓLÁSTER j 7*j j jj j v yS j j j j j j } j j j í/j j'j Jjfj j j j Jyri j j j j j j j j s* j * * OLVASÓINK LEVELEIRŐL J'j - ­A sírfelirat Molnár Ferenctől származik (Fotó: szerzó) Limanowa 1914 Az 1914-18-as világhábo­rú kezdeti szakaszának ne­vezetes hadieseménye volt Lengyelországban a limanowai csata 1914. november 11. és december 17. között. Ebben a csatá­ban - különösen a decem­ber 11-12-i kemény csatá­ban - derekasan helytáll­tak a magyar gyalogezre­dek és a Muhr Ottmár ezredes által vezetett hu­szárok. A harcban elesett kato­nákat, köztük Muhr ezre­dest, Limanowa határában és a környező falvakban temették el. Limanowában művészi érzékkel kialakí­tott temető őrzi ma is az elesettek emlékét, magya­rokét, osztrákokét, oroszo­két. Koszorúzás Muhr ezredes síremlé­kének magyar nyelvű fel­iratát Molnár Ferenc, a Pál utcai fiúk írója fogal­mazta, aki akkor haditu­dósítóként tartózkodott a városkában. A Volt Hadifoglyok Baj­társi Szövetsége Borsod­Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete, mint a honvéd­hagyományok feltárására és ápolására is hivatott egyesület, Kazincbarcika város vezetőinek támoga­tásával kapcsolatba lépett Limanowa vezetőivel és így vált lehetővé, hogy a halottak napja alkalmából küldöttség utazzon oda és koszorút helyezzen el a temető központi síremléké­nél. A kapcsolatfelvétel fő indítéka az a tény, hogy a temetőben sok borsodi hősi halott is nyugszik. A küldöttséget a város polgármestere az évszáza­dos lengyel-magyar barát­ság szellemében fogadta és meghívta a szövetség képviselőit a csata 90. év­fordulójára rendezendő, nagyszabásúnak ígérkező ünnepségre. A küldöttséget a teme­tőben a városi múzeum igazgatója kalauzolta és közölte, hogy most kutat­ják Molnár Ferenc egykori lakóházát, mert azon a jövő évi megemlékezés ke­retében emléktáblát kíván­nak elhelyezni. Tarczai Béla Miskolc A jó szakember Olvasom az Északban, hogy az Oktatási Miniszté­rium - már négy éve - minden ősszel pályázatot hirdet a kistelepülési ön- kormányzatok számára a településükön lakó, tehetsé­ges nyolcadik osztályos ta­nulók részére. Minden, 5000 lakosnál kisebb településen élő, tehetséges, de valami­lyen ok miatt hátrányos helyzetű diák továbbtanulá­sát segítik, készítik fel a felsőfokú tanulmányokra. Az árnyoldal Tulajdonképpen én most nem is ezzel a dicséretes kezdeményezéssel szeretnék foglalkozni, hanem ennek ellentetjével, az ún. árnyé­kos oldalával. Egy korábbi olvasatomból tudom, hogy a nyolcadik osztályt befejező diákok közül kevesen je­lentkeznek iparosnak vagy ahogy most nevezik, szak­képző iskolába. Akik mégis vállalkoznak valamilyen szakma elsajátítására, azok is inkább a gyengébb tanu­lók köréből kerülnek ki. Ezt a megállapítást alátá­masztja az a tény is, misze­rint a 2002/2003-as tanévben a szakképző iskolák osztá­lyaiban minden harmadik diák megbukott valamilyen tantárgyból. És az az adat is igaz, hogy a diákok 5 százaléka nem tudja befe­jezni a nyolc osztályt ha­zánkban. Ezek az ismeretek mind azt bizonyítják, hogy baj lehet (van) az alapokta­tásunkkal. Egyébként Ma­gyar Bálint oktatásügyi mi­niszter is ezt erősíti meg, amikor azt mondja: jelentős hiányosságok tapasztalha­tók a gyermekeknél olva­sás-szövegértés tekinteté­ben. Márpedig, ha a diákok nem értik mindazt, amit el­olvasnak, akkor aligha tud­nak más tantárgyakat tisz­tességesen megtanulni. Úgy tűnik, a hiba kiküszöbölé­sét a gyökereknél kell el­kezdeni. Ezért is értek egyet az új oktatási tanterv­vel, amely más alapokra kí­vánja helyezni a kicsinyek oktatási módszerét és nem mindjárt a buktatással hoz­zák hátrányos helyzetbe a gyereket. Hiszen nem lehet egy kaptafára húzni mind­egyik tanulót. Ezek a pici­nyek ahányan vannak, any- nyifélék. Mint a virágok Sokszínűek, mint a réten a virág. Az egyik lassúbb felfogású, később érő típus, a másikból meg mint a szikra pattan ki az értelem. Aztán van közöttük lustább és szorgalmasabb, érzéke­nyebb és sértődékenyebb. Nyilvánvaló, az egyiknek több időre van szükség az írás, a számolás és olvasás­szövegértés elsajátításához, mint a másiknak. Meggyőződésem, hogy tü­relmes, lelkiismeretes mun­kával majd mindegyik kis­diákot meg lehet tanítani olyan szinten, hogy eredmé­nyesen be tudja fejezni a nyolc osztályt és képes lesz egy neki tetsző, szép szak­ma elsajátítására. Még vala­mit, ami nincs az új oktatá­si tantervben: megérné az anyagi és személyi feltéte­lek biztosítása, amit az emi­nens, rászoruló nyolcadikos tanulók is kapnak, mert ez a befektetés is többszörösen megtérülne. Elsősorban mo­rális értelemben, amikor a fiatal megtalálja helyét a társadalomban. Pásztor György Miskolctapolca Érthetetlen Régen készülök e levél megírására, hogy mintegy elpanaszolhassam egyes tévéműsorok érthetetlensé- gét. A filmek szinkronizálá­sa több esetben nem tekinthető színvonalas munkának. Azt hittem ed­dig, hogy a hallásommal vagy a tévékészülékkel van baj a beszéd érthetetlensége miatt. Rá kellett azonban jönnöm, hogy a filmek szinkronizálásában közreműködő színészek be­szédstílusára vezethető visz- sza az érthetetlenség. Elha­rapják a szavak végét, a szótagok hangsúlyát felcse­rélik, visszhangzik a hang­juk - bár e hibák a hang­mérnököknek címezhetők. Magyarul beszélő? Azért gondolom, hogy a színészek hanghordozásával van gond, mert ugyanazon filmen belül egyeseknél jól érthető a beszéd, másoknál érthetetlen. Például: a most közvetített „Szerelmem Af­rika” című filmben a fősze­replő doktornő szavait nem értem, de a többi főszere­plőé kitünően érthető. De szinte minden filmnél ta­pasztalható hasonló jelen­ség. Kissé megnyugtat, hogy mások is felfigyeltek erre a jelenségre, így pl. a „Sárga TV-újság” 40. heti számában Piros Ildikó színésznő kiválóságát mél­tató cikk is erre utal, ami­kor azt írtja, hogy ....ma­gyarul beszél (mármint Pi­ros Ildikó!), az anyanyelv szabályait megtartva hang­súlyoz, úgy, ahogy régen egy vezető színésznőtől a közönség ... elvárja. Mára ez lett ritkaság. Jópofiznak Fiatal színésznők beszél­nek valami új magyar hada­ró... nyelven, jópofiznak...” Egyetértek ezzel a megálla­pítással. A filmek szinkroni­zálása tökéletlen. Idősebb színészek, színésznők min­den kiejtett szava érthető, miért nem lehet ma is ezt a gyakorlatot, hagyományt to­vábbvinni? Dr. Rónaszéki Árpád Miskolc

Next

/
Oldalképek
Tartalom