Észak-Magyarország, 2003. december (59. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

2003. december 24., szerda ÉSZflK-MAGYARORSZÁG# ÉSZAK-KARÁCSONY / 11 AZ ÜNNEP ÜZENETE Megbékélés önmagunkkal A karácsony sok szolgálatot jelent, ugyanakkor örömteli időszak, az advent­tel együtt az ünnepre készülés. Isten el­küldte a fiát és ember­ré lett, ez az ünnep ak­kor ünnep, ha a lel­künket is ünnepi dísz­be tudjuk öltöztetni, ha kicsit megrendü­lünk, ha rá tudunk csodálkozni a világra, ha belülről éljük meg a csodát. A karácsony lényege ez kellene, hogy legyen, hogy mi­nél közelebb engedjük a lelkűnkhöz a cso­dát. Veczán Pál, evangélikus esperes Fel nagy örömre, ma született... Az ezeréves fennállását ünneplő egri egyházmegyében Gárdonyi Géza soraival hívok mindenkit az örömre: „fel nagy örömre, ma született, aki után a Föld epedett”. A félelmek­kel és feszültségekkel teli világban a betlehe­mi gyermek hozzon mindenkinek reményt, békét és örömet a szí- Mlkolai Vince vekbe. Boldog kará­csonyt kívánok min­den kedves olvasónak. Mikolai Vince, pápai prelátus Az Isten belépett az életünkbe A karácsony számomra is az ajándéko­zás ünnepe - nem abban az értelemben, ahogyan ezt ma általában értjük, hanem a megajándékozott em­ber és a világ örömé­vel. Mert ez az ünnep arról szól, hogy az Is­ten, akinek teremtett világában gyönyörkö­dünk, belépett az éle­tünkbe. Belépett azért, hogy segítsen nekünk, akik a magunk erejéből képtelenek vagyunk arra, hogy megbékél­jünk egymással és önmagunkkal, képtele­nek vagyunk azt a teljes életet élni, amit Isten nekünk szánt. Tudja, hogy bajban va­gyunk, hogy szükségünk van rá, ezért fiá­ban karácsonykor testvérünkké, bará­tunkká, sorstársunkká lett. A karácsony igazi ajándéka, hogy mellénk állt az Isten. Csomós József, Tiszáninneni Református Egyházkerület püspök Csomós József Veczán Pál Elő Betlehem. A karácsonyi ünnepkör- i höz tartozik a betlehemezés is. Úgy tűnik: a rendszerváltozás ebben is változásokat hozott az életünkben. Egyre több helyen idézik fel a kis Jézus születése körüli ese­ményeket, s az ezekhez fűződő népszoká­sokat, amelyek nem mentek feledésbe. V--------------------------------------------------------------------------------------------------------­A pisztrángos ember nem eszi a nemes halat Kezdetben dunsztosüveg, azután kosár volt a halászeszköze az érdi gyereknek S zabados Gábor Miskolc (ÉM) - Ki többet, ki kevesebbet tud a piszt­rángról. Annyit szinte min­denki, hogy igen-igen finom. És hogy ki az, aki a legtöb­bet tudja erről a halról szé­les e hazában? Egyértelműen Hoitsy György. Vele beszél­gettünk. ÉlVl: A hal mint fontos kará­csonyi étel, a pisztrángtelep jubileuma, az ön pisztrángos könyve - bőven van ok arra, hogy kérdezzem. Honnan a hal szeretete? Egyáltalán: szereti a halat? Hoitsy György: Szinte egyálta­lán nem eszem pisztrángot. Ilyen módon tehát nem szeretem. Amúgy viszont természetesen igen. Tenyészteni és elkészíteni egyaránt. Öröm, büszkeség látni, hogy ízlik az embereknek, hogy visszajárnak a lillafüredi piszt­rángtelepre, vagy halat venni, vagy halat enni. Érden éltünk, a Dunától nyolcszáz méterre lak­tunk, és kiskoromtól halásztam. Érdekes, hogy nem a horgászás, hanem a halászás fogott meg. Kezdetben dunsztosüveg, azután kosár volt az eszköz. ÉM: Más gyerek is pecázik, mégse lesz belőle pisztráng­NEVJEGY Hoitsy György, pisztránggal telep-vezető, pisztrángszakíró, megyei főhalász. Hoitsy György: A főhalász az pontosan úgy szól, hogy megyei halászati főfelügyelő. Ötödik éve vagyok ez, és aki ismer, nem­csak elhiszi, tudja is, hogy nem magáért a posztért, a „hatalo­mért” pályáztam annak idején, hanem azért, mert meggyőztek: jól fogom csinálni, rám van Hoitsy György, a pisztrángtelep vezetője Nem szereti, ha garadnaiként említik a lillafüredi pisztrángtelepet Egy kis régmúlt: nagyapja nagyapja, Hoitsy Miksa Kossuth Lajos Sarolta ne­vű unokahúgát vette el. Nagyapja, Hoitsy Andor csinálta az első motort Asbóth Oszkár első helikopterébe. Egyetem: Gödöllői Agrártudományi Egyetem, plusz Deb­recen, ahol halászati szakmérnöki diplomát szerzett. Gö­döllői TDK-munkája, első tudományos kutatása a kecske­béka indukált szaporítását célozta. Felesége: Rieger Ágnes, akivel gimnáziumi iskolatársak voltak, agrár üzemmérnök. Gyermekeik: a 12 éves Márton és a 7 éves Bog­lárka. Kedvenc halétele: a harcsamájpörkölt. szükség. Visszatérve a kezdetek­hez: hétéves koromtól van akvá­riumom, mindig is vonzott a ter­mészet, igyekeztem minél többet tudni flóráról és faunáról. Cso­dálatos gimnáziumi tanáromnak, későbbi jó barátomnak, dr. Sze- rényi Gábornak - aki a tévében a Repeta biológia részét vezette Horgászata, evése A pisztráng tenyésztése és horgászata címmel írt (és adott ki) könyvet Hoitsy György. Talán nem megle­pő, hogy a mű egyedülálló - a tartalma miatt -, és az is magától értetődő, hogy szakszerű, olvasmányos kö­tet került ki a kiváló szak­ember keze alól. (Ő csinál­ta a fotókat és a rajzokat is.) Nem mellékesen: rop­pant étvágygerjesztő recep­tek is szerepelnek a gusz­tusos könyvben. (Fotó: Kőhalmi Péter)- sokat köszönhetek. Rengeteget túráztunk, kirándultunk, tanul­tam tőle. ÉM: Azután jött az egyetem... Hoitsy György: Eredetileg er­dész akartam lenni, de azután úgy alakult, hogy a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemet, annak is a kisállattenyésztési szakát vá­lasztottam. A diplomamunkámat haltenyésztésből írtam. Mivel is­mertem és imádtam ezt a környé­ket, ide is eljöttem. Egy hét alatt harmincnégy helyen jártam Bor- sod-Abaúj-Zemplénben. A piszt­rángtelep volt az utolsó. Akkori vezetője elmondta, hogy egy év múlva nyugdíjba megy, érdeklőd­jem a BEFAG-nál. Annak igaz­gatója, dr. Varga László alaposan elbeszélgetett velem, és mondta: jöhetek. Azóta csinálom, illetve csinálja a család. Nélkülük nem menne, nem is lenne értelme. UNC www.baon.hu http://www.boon.hu írások a nagyvilágról és a régióról „A Te születésed, Krisztus Istenünk...” Kocsis József és felesége emlékei az egykori Miskolc, Mikóháza (ÉM - FL) - A görömbölyi férfi fele­ségét 42 évvel ezelőtt Mikó- házáról hozta. A görög kato­likus vallást gyakorló házas­pár ma is áhítattal emléke­zik vissza a 65-60 évvel ezelőtti karácsonyokra. Juliska néni emlékei szerint az emberek először a lakás ta­karítását végezték el karácsony előtt. Böjt volt, amit szerdán és pénteken szigorúan be kellett tartani és ettől lelkileg is meg­tisztultak. Karácsony előtt min­it.............................. Gyerekkoromban KOCSIS JÓZSEFNÉ HÁZIASSZONY 4NWHS8B .................................................II denki meggyónt, áldozott. A ka­rácsonyi ételként bobájka, olajos hal és rétes került az asztalra. juk egészségére. Az asztal alá szalma is került a jászolban fek­vő Jézusra emlékezve.- Mi gyerekek is szalmán aludtunk. Nagyon kis karácsony­fánk volt, a mestergerendáról ló­gott alá. Az alom egy pokróccal volt leterítve és onnan néztünk fel rá: a melaszból főzött, krepp- papírba csomagolt szaloncukor­ra, a sztaniolba burkolt dióra... Gyertya csak az asztalon égett - emlékezett vissza Juliska néni. Ünnep nagyapánál- Este nagyapánál gyűlt össze a család - vette vissza a szót a házigazda, Kocsis József. - Va­csora közben megérkeztek a kán- tálók, akik bekiabáltak: szabad-e a kis Jézust dicsérni? A gazda kijött és mondta: szabad. Erre el­kezdték énekelni a Mennyből az angyal vagy a Fel nagy örömre kezdetű énekeket. Végül pedig köszöntötték a gazdát ekképpen: „Adjon az Isten több karácsony napokat elérni. Nem ilyen szo­morút, hanem örvendetesebbet. Bő bort, békességet, holtunk után lelki üdvösséget. Tiszta szí­karácsonyokról Karácsonyi üdvözlet, régről ment és minden jószágnak adott a bobájkából, hogy ők is tudják, karácsony van. Együtt a család Karácsony vigíliájának dél­utánjára mindenki megtisztálko­dott és ünneplőbe öltözött. A gazdasszony búzát tett az ünne­pi asztal térítője alá, hogy ezzel gondoljanak az elhunytakra. Ki­csíráztatott búzát is tettek, jelké­pesen bizonyítva, hogy az élet to­vább él. Az asztalnál aztán min­denki lenyelt egy kanál mézet, hogy a torokfájást, a betegséget elűzzék és egy korty bort ittak - még a gyerekek is -, mindnyá­II*.......................... Vacsora közben a kántálók bekiabáltak: szabad-e a kis Jézust dicsérni? Kocsis József EGYKORI KÁNTOR ...............;................................II vünkből kívánjuk az egész házi családnak”. Aztán a vacsora be­fejezését követően a gazda ki­Misén- Az éjféli misén olyan hango­san szólt az ének, hogy a Harsá- nyi útig hallatszott, mint az is, hogy: „A Te születésed, Krisztus Istenünk, felderítette a világnak az istenismeret világosságát...”. Annak a hatását át kellett élni. Most is, hogy újra megtanuljuk: szeretetre, békességre, megér­tésre nemcsak karácsonykor, ha­nem hétköznapjaink során is szükség van - hangsúlyozta Ko­csis József. Fakanalas ponty Miskolc (ÉM) - Varga Lászlónak, a Pedagógusok Szakszervezete országos el­nökének ked­venc karácso­nyi étele a rácponty.- Ellentét­ben a sza­kácskönyvek­kel, én egy kicsit más­hogy készí­tem ezt az ételt. Paradicsomkarikát nem, füstölt szalonnát vi­szont bőven teszek bele. A halat megtisztítom, lepikke- lyezem, aztán tűröm a ve­szekedést, hogy micsoda rumli van tőle a konyhá­ban. A halat ízlés szerint fűszerezzük - én sót és bor­sot használok. Ezután a hasaaljától. ujjnyi szélesség­ben bevágdosom, de vigyáz­ni kell, hogy ne vágjuk át. Ezekbe a vágásokba vörös­hagymát, valamint füstölt szalonnát helyezek. A tepsi­be hasábra vágott, sózott burgonyát teszek, közé vaj­darabkák kerülnek, majd bő tejföllel öntöm le. A bur­gonyára két fakanalat he­lyezek, erre teszem a halat. Sütőben addig sütöm, amíg a burgonya meg nem pu- hul. Azt szoktam mondani, hogy ez olyan, mint a kőle­ves, a fakanál az ételben a kő. Az igazi ok persze praktikus. A megsült hal könnyen darabjaira esik, a két fakanállal viszont sér­tetlenül tudom kiemelni a tepsiből. Varga László

Next

/
Oldalképek
Tartalom