Észak-Magyarország, 2003. november (59. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-28 / 277. szám
2003. november 28., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG $ KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Varga Rudolf (képünkön) dedikálja legújabb, Döglött kutyák mennyországa című könyvét a Magyar Könyvklub Kazinczy Könyvesboltjában december 1-jén, hétfőn 10 órakor. 0 Színházbarátok köre. A 180. születésnapját ünnepló' Miskolci Nemzeti Színház barátainak társasága szerdán tartotta első, alakuló ülését. Újra irodalmi szalon szombaton, Ladik Katalinnal és a váciakkal Miskolc (ÉM - HM) - Idéző. Ez lesz a címe annak az előadásnak, ami a miskolci irodalmi szalonban látható-hallható szombaton este. Zem- lényi Attila költőtől, az irodalmi szalonok egyik házigazdájától megtudhattuk, hogy a Váci Expanzió törzstagjai érkeznek Miskolcra. A fellépő művészek Vácott a helyi Kálváriahegyen, amely szabadtéri színpadnak is alkalmas, kortárs művészeti fesztiváljaikon mutatkoznak be performanszaikkal, alternatív színházaikkal. Miskolcra közülük Ladik Katalint várják, aki akusztikus, fonikus költészetet tervez erre az estére. Itt lesz Szatmári Botond is, valamint Németh Péter Mikola, akinek neve a 80-as évek vége óta fémjelzi a társaságot. Zártkörű Az estén kiállítást is láthat a nagyérdemű, például Csorba Simon tekercseit mutatják be, sőt zenei produkciók is szórakoztatják majd a közönséget. A program azonban zártkörű lesz. Az irodalmi szalonokba ugyanis csakis meghívásos alapon lehet bejutni. Zemlényl Attila Kiállítás a megyeházán. A megyeháza galériájában tegnap délelőtt megnyílt a Diósgyőri Vasas Képzőművészeti Kör 50 éves fennállása alkalmából rendezett kiállítás. (Fotó: Végh Csaba) Tárlat roma gyerekrajzokból Miskolc (ÉM - HM) - Kiállítás nyüt a napokban Budapesten a megyénkben élő roma gyerekek rajzaiból. A kiállítást miskolci rajztanárok szervezték, akik már másfél évtizede foglalkoznak más tehetséges gyerekek mellett a roma szárma- zásúakkal is.- Régen felfigyeltünk arra, milyen jelentős arányú a tehetséges cigánygyerekek száma a diákok között - mondta Rézművesné Nagy Ildikó, rajztanár, a fejlesztőprogram egyik vezetője. A cigány gyerekek munkáit - elsősorban a kiemelkedőket - a kifejezés bátorsága, az eredetiség, a színbeli gazdagság, dekorativitás, az átélés ereje jellemzi, magyarázta. A felismerés eredményeként megpróbálják a tapasztaltakat a vizuális nevelésben is alkalmazni. Bódi Rlchárd és Bódi Edina egy alkotással Csak jó emlékei maradtak Miskolcról Verebes István élete a színház és a csaj ozás volt - amíg el nem jött a nagy Ő, a szerelem Szabados Gábor Miskolc (ÉM) - Miskolcról csak jó emlékei vannak Verebes Istvánnak. Például életében először itt lett népszerű - mondja a vele készült interjúban. Ő konferálja a szombati, színházi gálát - ebből az alkalomból beszélgettünk vele. ÉM: Ország-világ tudja, hogy innen vitt magának feleséget, azóta már két nagy gyermeke édesanyját. Verebes István: Nem csak emiMiskold szerepei és rendezései Csehov: Három nővér - Szoljonij 1976. 03. 19. Shakespeare: Sok hűhó semmiért - Benedek 1976. 05. 14. Görgey: Komámasszony, hol a stukker? - K. Müller 1976. 11. 11. Euripidész: Hekabé Odüsszeusz 1977. 03. 18. Elektra - Kasztor 1977. 03. 18. Szép Ernő: Háromlevelű lóhere - író 1993. 04. 30. Miskolci rendezései: Yliruusi: Börtönkarrier 1975. 12. 12. Feydeau: Ki mint veti ágyát - 1977. 01. 21. Rostand: Cyrano de Bergerac - 1992. 11. 13. Bródy Sándor: A szerető - 1994. 05. 26. att mondom, hogy nagyszerű városom Miskolc. A szerelem, majd házasság, családalapítás öröme mellett sok egyéb jó adaNincs a világ drámairodalmában olyan mű, amit ne lehetett volna kiosztani rájuk... Verebes István színész .................................................W tott meg nekem. Sőt: jószerivel csak jó történt velem Miskolcon, ahol két esztendőt töltöttem, de ahová azután is visszajártam. ÉM: Soroljon a jókból! Verebe* István: Nem tudom, ma mi a helyzet, de akkor nagyon sok szép lány volt Miskolcon. Az életem a színház és a csajozás volt. Ameddig Évát meg nem ismertem. Attól kezdve csak ő volt és a színház. Továbbá: Miskolcon lettem először népszerű. Dagadt a keblem, amikor 27 éves ifjú titánként felismertek a főutcán, ujjal mutattak rám a gimnazista lányok. És hát az a fantasztikus társulat! Nincs a világ drámairodalmában olyan mű, amit ne lehetett volna kiosztani rájuk. ÉM: Mondana neveket? Verebes István: Kovács Mari, Demeter Hédi, Lenkey Edit, Máté Eta, Márffy Veronika, Nádassy Anci, Paláncz Feri, Simon Gyuri, Csiszér Bandi, Fehér Pufi, Kanalas Laci, Szabados Ambrus, Szili Jancsi, Bánó Pali, Hidvéghy Lexi és még sorolhatnám az elhunytakat. Meg az élőket. Máté Babától Kulcsár Imrén át Varga Gyusziig, Somló Feri bácsitól Komáromi Évin át Csapó Janiig. És még nagyon sokan vannak, akik azt a csodálatos színházat alkották, nemcsak színészek, hanem műszakiak, mint Pindur Pista, Czövek Jani, Sárossy Laci, Nagy Laci, nagy- nagy elnézés azoktól, akiket nem említettem, hosszú a névsor. NÉVJEGY Verebes István színész, rendező, író, humorista A sokoldalú művész, egyben közéleti ember lesz a miskolci színház szombati, jubileumi gálájának szóvivője (Seres Ildikó primadonnával) Született: 1948-ban Budapesten Gyermekei: Zoltán (26, filmrendező), Linda (24, színésznő), Mihály (7 éves). A nagyok anyja Hétczey Éva volt miskolci színésznő, ma gyógypedagógus, a kicsié Fejes Ágnes közgazdász /' Tanulmányai: Színház-és Filmművészeti Főiskola, 1966-70 i Életútjából: 1970-71, a 25. Színház, 1971-73, 1974-75 a f ' kaposvári Csiky Gergely Színház, 1975-78 a Miskolci 'Zt Nemzeti Színház (...) 1993-98 a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója. DQak, elismerések: Jászai Mari-díj (1983), Karinthy- j gyűrű (1985), Veszprémi tv-fesztivál rendezői nagydíja (1985), Móricz Zsigmond-gyűrű (1996). Decemberben operagála lesz Miskolcon Világhírű művészeket várnak a városba az operafesztivál szervezői Miskolc (ÉM - HM) - Nemzetközi elismerést kapott a napokban a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. Felvételi tagságot nyert ugyanis az Európai Fesztiválok Szövetségébe.- Nagy eredmény ez, hiszen Magyarországon közel 1200 fesztivált szerveznek évente, s ebből mindössze három a tagja a szövetségnek - mondta Bátor Tamás, az operafesztivál ügyvezető igazgatója azon a sajtótájékoztatón, amit az operafesztivál legújabb rendezvényével, a decemberi operagálával kapcsolatban tartottak.- Szeretnénk elérni, hogy ne csak nyáron, egy hétig legyenek Miskolcon világhírű zenészek, énekesek - folytatta az igazgató. - Ezért tervezzük, hogy rendszeresen operagálákat rendezünk az év más időpontjaiban is: mint legközelebb december 13-án. Ez alkalommal Lukács Gyöngyi (szoprán), Roberto Frontali (bariton) és Roberto Scandiuzzi (basszus) lép színpadra. A műsor.................................................» bán Verdi, Puccini, Mozart, Csajkovszkij, Bellini és Donizetti operáiból hangzanak el részletek. Bartók+Csajkovszkij Bátor Tamás a jövő nyári operafesztivál terveiről is beszélt. A 2004-es év Bartók+Csajkovszkij éve lesz, így az operákon kívül több balettet is láthat majd közönség. »......................... Szeretnénk elérni, hogy ne csak nyáron legyenek itt világhírű zenészek, énekesek. Bátor Tamás FESZTIVÁLIGAZGATÓ Halasi Imre, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója az elmondottakhoz hozzáfűzte, az idei évadban új időszámítás kezdődik az operafesztivál és a színház életében, tartalmas, művészi együttműködést terveznek. Reméli, hogy méltó befejezése lesz a fesztivál az ünnepi évadnak, amelyben a színház 180. születésnapját ünnepeljük. Ez is lesz jövő nyáron Csajkovszkij Anyegin című operája oroszul. Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjára épül a tánctagozat produkciója, a Hattyúk tava mulató www.bűon.hu http://szlnhaz.boon.hu \_J írásaink a színházról A HANGVERSENYTEREMBŐL ............................ Néhány perc csoda Bánhegyi Gábor Jó dolog beülni egy jubileumi koncertre. A gálahangversenyen általában felszabadult a zenekar, szól az örömzene, repes a szív, mosolyog zenész, karmester, közönség. Úgy érezzük, jó így együtt. Máskor is, de ilyenkor különösen. Valami ilyesmi volt a Miskolci Szimfonikus Zenekar 40. születésnapját ünneplő jubileumi koncert is. Egy kirobbanó formában remek teljesítményt nyújtó zenekart hallottunk. így kell szólnia Erkel Ünnepi nyitányának és Ránki Pomádé király új ruhájának, mert csak így van értelme. Ez az este azonban most nem róluk szólt. Az említett két zenedarab csak körítésül szolgált ahhoz a csodához, amit Ágoston András varázsolt a színpadra. Az erdélyi születésű, Németországban élő magyar muzsikus sokadszor ejtette ámulatba a miskolci közönséget, de ennyire talán még sosem. Ha Mendelssohn hallotta volna az e-moll hegedűversenyét november 3-án a Miskolci Nemzeti Színházban Ágoston András előadásában, alighanem többször is rácsodálkozott volna a műre: „Atyavilág! Ezt a csodát tényleg én írtam?" Ágoston András belép a színpadra, szerény, szimpatikus, megnyerő mosolyú férfi, szolidan meghajol, tekintetével végigsimogatja a hangszerét, majd attól a pillanattól foga, hogy elkezdődik a mű, bűvkörébe vonja a közönséget, hogy onnan egy pillanatra el ne eressze. Ágoston András képes tömény esszenciáját nyújtani a zenének, hogy aki életében először és utoljára általa részesül élő koncertélményben, el tudja mondani, már nem élt hiába. Az a kifejezés, hogy mestere hangszerének, nagyon távolról közelíti Ágoston András művészetét. Jelen sorok rovója nem látott és hallott olyan hegedűművészt, aki ennyire szerette, tiszÉM: Maga a város is tetszett? Vsrebes István: Tetszett. Nekem Miskolc nem csúnya. Rengeteget sétáltam az Avason, sokat voltam Tapolcán, de a város is tetszett. Az, hogy lakótelepek vannak, romantikusnak tűnt. Igaz, akkor a lakótelepek a jólétet jelképezték, nem mint ma, a szegénységet. És hadd beszéljek a közönségről. Ahogy például Szeged rossz városom, úgy jó Miskolc. Van mindkettőből több is. Mindig arra törekedtem, hogy közérthető legyek. És a szándékom, nyilván valamiféle tehetséggel párosulva, találkozott a romlatlan miskolci közönség várakozásával, tetszésével. ÉM: Az mit jelent, hogy romlatlan közönség? Verebes István: Vannak rátarti, nagyképű városok, amelyek polgárai szolgának tekintenek bennünket. A miskolciak, de például a szolnokiak, békéscsabaiak, nyíregyháziak sem ilyenek. Ami nyilván a városok történelméből, társadalmi szerkezetéből fakad. Hát ezt jeleni. A 180 ÉVES MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ TÁMOGATÓJA AZ 50 ÉVES TISZAI VEGYI KOMBINÁT Mozart az egyetemen. Mozart-művek csendültek fel a Miskolci Egyetemi Hangversenyek-sorozat keretében kedden este a díszaulában. (Fotó: Kőhalmi Péter) telte és becsülte volna hangszerét. Ágoston András egyike azon nagyon kevés zeneművésznek, aki képes elérni azt, hogy őt hallva egyszerre vagyunk mérhetetlenül hálásak azért a csodáért, amit hallunk, miközben minden pillanat múltával egyre jobban haragszunk rá, mert tudjuk, lassan, de egyre biztosabban közeledik az utolsó taktus, amely után kénytelenek vagyunk vissza- zöttyenni a földre, mindeközben alig várjuk már, hogy abbahagyja, mert szeretnénk vörösre verni a tenyerünket. Ráadásul azt is tudjuk, most egy-két évig valószínűleg nem hallhatjuk, de ha mégis neszét vesszük, ellátogat hozzánk, akkor már előre félrelökünk minden más programot, hogy ott lehessünk ismét. r i
