Észak-Magyarország, 2003. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-07 / 234. szám

2003. október 7., kedd KULTÚRA / 5 íittMftiffiiiiESás; HÍRCSOKOR 0 Kiállítás. Kovács Éva kerámiáiból ren­deznek kiállítást a tiszaújvárosi Városi Kiállítótermben. A tárlat október 15-én, délután 5 órakor nyílik. 0 Ráadás. Kezdődik a miskolci színház Csarnokába hirdetett Ráadás-sorozat. Október 14-én és 30-án az Azt meséld el, Pista! című előadást láthatják az érdeklődők. Miskolci Hip-Hop Rap Jam Miskolc (ÉM) - Rapperek gyűltek ösz- sze szombat este a Miskolc Városi Sport- csarnokban, a Hip-Hop Rap Jam rendez­vényen. A program előadói voltak az Ani­mál Canibals, Majka és Dopeman, Sub Bas Monster, valamint tehetséges amatőr zenekarok. Dopeman (Fotó: Bujdos Tibor) Színház- és előadóművészét: versfesztivál egy héten át Miskolc (ÉM - SzG) - A Kaleidoszkóp VersÉesztivál az országban egyedülálló rendezvénnyé nőtte ki magát. Rendhagyó módon ötvözi a színház- és előadóművé­szetet, a prózairodalmat és a költészetet. Eseményei egy héten át zajlanak Miskol­con és Pesten. Az ország legátfogóbb vers­fesztiváljáról - amely öt éve Kaleidosz­kóp Versnapokként indult - annak igaz­gatója, dr. Lutter Imre előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének alel- nöke egyebek között a következőket mondta el. Kult-túrára invitálnak A versfesztiválon kétszáz versmondó, előadóművész és költő vesz részt. Ellentét­ben az ország nagy fesztiváljaival, a Ka­leidoszkóp az amatőr és a hivatásos vers­mondókat és színjátszókat egyszerre in­vitálja egyhetes, szinte megállás nélküli kult-túrára, és közönségükkel együttélés­re. Az első öt, miskolci napon versenyzők közül mindennap kiválasztja a szakmai zsűri a legjobbakat, akik továbbjutnak a budapesti döntőre. A fesztivál eseményei október 13-19. között zajla- V nak a Miskolci Nemzeti Színház Játékszínében (13- ától 17-élg) és (18-19-én) a Merlin Színház Kamaratermében. Kiállítás a vas tiszteletére. Fülöp Ti­bor népi iparművésznek nyílt kiállítása az edelényi Művelődési Központban. A tárla­tot - amelyet október 10-ig lehet megtekin­teni - Hadobás Sándor, a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum igazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe. (Fotó: kba) Megörökíteni a kortársak művészetéből valamit Megjelent a Serfőző Simon verseiből összeállított CD Dinnyés József előadásában Hajdú Mariann Miskolc (ÉM) - Az Új Hol­nap című irodalmi folyóirat bemutatóján több dalt is meghallgathatott a közönség Dinnyés József legújabb CD- jéről, amelyet Serfőző Si­mon, költő, a lap főmunka- társa és lapunk rendszeres szerzője verseiből állított össze. ÉM: Hogyan került kapcsolat­ba Serfőző Simonnal? D. J.: Már hosszú évtizedek óta autóstoppal járom az orszá­got. Úgy terveztem, minden ma­gyar költőt felkeresek majd, hogy megtudjam, milyen is az igazi vers. Buda Ferencnél járván hal­lottam először Serfőző Simon ne­vét. Már akkor kiváncsi voltam rá, aztán később Miskolcon meg­ismerkedhettem vele személye­sen is. Nagyon tetszettek a ver­sei. Később alakítottam egy saját lemezkiadót, az Aranyalmás ne­vűt. Azóta úgy tervezem, hogy megörökítek az összes jelentős magyar kortárs költő művészeté­ből valamit. így szenteltem egy egész CD-t Buda Ferencnek, Ratkó Józsefnek, s most, immár Serfőző Simonnak is. A kö­vetkező - szintén a Hetek költőc­soport tagja - Kalász László lesz. ÉM: Mi az, ami hatással volt Önre Serfőző Simon ver­seiből? D. J.: Az, hogy sosem harsány, s hogy - divatos szavakat fogok Dinnyés József és Serfőző Simon használni - EU-kompatibilis. Mu­száj volt, hogy megzenésítsem ezeket a verseket, mert nélkülük nem lenne egész a magyar iro­dalomról alkotott képünk. ÉM: A lemez harminchat ver­set tartalmaz, ebből kettőt a költő maga mond el, ötöt pe­dig Torma Mária. Miért? D. J.: így válik igazán port­ré-lemezzé ez a lemez. A költő nem akarta maga szavalni a ver­seit, de sikei'ült mégis rábeszél­ni őt erre. Torma Mária hangja pedig határozott asszonyhang, társként szólal meg a felvételen. Ez illik Serfőző Simon verseihez, egy fiatal lányé csak szemlélődő előadás lehetne. (Fotó: Kőhalmi Péter) „...pontos ez a kép” Amikor megismertem Dinnyés József terveit, oda­adtam neki a Közel, távol című kötetemet, amely 2002-ben az addig megjelent verseimből közölt váloga­tást. Ebből választott. A CD címe is hasonló lett: Égen, földön. Úgy érzem, pontos a kép, ami az előadás alapján kirajzolódik rólam. Ilyen vagyok: melankolikus, né­ha kicsit indulatos - nyi­latkozta lapunknak Serfőző Simon. Névjegy Dinnyés József, zeneszerző, előadóművész, Ő maga így jellemzi saját magát: a költők között zenész, a zenészek kö­zött költő Született: 1948-ban, Szegeden Iskolák: 1954-66 Szeged Pályája: 1966 - hivatalos előadóművész, sanzonénekes. 1974-től a Magyar Alkotók Országos Egyesülete (zenesz-1 érző) Első kislemeze 1973-ban jelent meg 1999: Az Aranyalmás kiadót hozza létre. 14 lemeze je­lent meg, a szamizdatokkal együtt számuk 30 körüii-| re tehető. Család: nős, két lánya van A kassai kórusfesztiválon járhattak A Mindszenty a Csermely vendége volt: két nap, négy hangverseny Miskolc (ÉM - BGO) - Nem­zetközi eredményei alapján hívták meg a miskolci Cardi­nal Mindszenty kórust a kas­sai Csermely kórus működésének 30. évfordulója alkalmából rendezett nem­zetközi fesztiválra. A szlovákiai magyar kultúra életben tartásában rendkívüli szerepe volt a Havasi József kar­n Nemcsak külföldön, de itthon is elismerik a munkánkat. Gergely Péter Pál MŰVÉSZETI VEZETŐ ..............................w nagy művészeti vezetésével működő Csermelynek. Fesztiválok vendégei Az elmúlt három évtized so­rán, a magyar és szlovák kultú­ra képviseleteiét egyaránt felvál­lalta az együttes - hallhattuk Gergely Péter Páltól, a Cardinal Mindszenty művészeti vezető­jétől. A Csermely szeptember 27- 28-án várta a francia, finn és ma­gyar vendégeket. Itthon is elismerve Gergely Péter Pál hangsúlyoz­ta, nemcsak külföldön, hanem itthon is elismerik munkájukat, Egy kis kartörténet A Cardinal Mindszenty 1982 óta működik, négysze­res nemzetközi díjas együt­tes, európai kórusfesztivá­lok rendszeres vendége - tudtuk meg. Három alka­lommal nyertek első díjat a Palestrináról elnevezett ró­mai világversenyen. A kó­rus több alkalommal szere­pelt a regensburgi Dóm művészeti rendezvényein és állandó vendége a miskolci városi és regionális rendez­vényeknek, köztük a Bar- tók+... operafesztiválnak is. jelen állapotban például önnfenn- tartó művészeti együttesként te­vékenykednek, de a miskolci ön- kormányzat segítségével állandó próbahelyük lehet a Miskolci Kórusház. És Kassára is a megyei és vá­rosi önkormányzat támogatásá­val jutottak ki - hangsúlyozta Gergely Péter Pál. Szlovákiában a két nap során felléptek a Kassai Filharmónia Dísztermében, a Premontrei templomban, a Kassai Dómban és egy kihelyezett hangverse­nyen Sepsiben. Visszahívják A kórus művészeti vezetője a jövőt érintve azt is elmondta: a Csermely gesztusát viszonozzák és az Észak-magyarországi régió nevében meghívták az együttest Egerbe, ahol még ebben a hó­napban, október 25-én és 26-án a művelődés házában adnak hang­versenyt. mncI j'j j.búiulJjjj http://eszak.boon.hu írásaink a kultúra világából Farkas Gábor zongo­raművész, az iskola volt nö­vendéke hangversenyét hall- lgathatták az érdeklődők a napokban a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépisko­la nagytermében. (Fotó: b.t.) F0LYÓ1RATSZEMLE Gyereknek lenni, európainak lenni... Utak, életutak, mesébe oltott elbeszélések, avagy milyen volt rég Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Csend. Éle­tek. Ezzel a címmel írt meg­kapó prózát Urbán Tibor ké­peihez az Új Holnap őszi szá­mába Ficsku Pál. Ficsku Pál írása nem illuszt­ráció, a folyóirat szerkesztői sem ekként értel­mezték (az egyetlen kép, amelyet az utolsó bekez­dés után illesz­tettek sem Urbán Tibortól való, hanem Só várad i Valé­ria grafikája). Jól van ez így: Az Új Holnap a közölt mű valóban önálló alko­tás. Ha valamiért mégis rokonít­ható a hangulata Urbán Tibor képeivel, az a felnőtt elbeszélő belső monológjának gyerekkort idéző töredezettsége. A darabok­ból összeálló szöveg Ficsku Pál Szakbarbárok című kötetének némely írásához hasonlatos - a nyers életöröm ábrázolása he­lyett meseszerű, szinte költői. Ha tehát nem is teljesen új hang ez Ficsku Páltól, mind erőteljesebb­nek érződő. Nemcsak megejtő, de hasznos is: nem mindig emlékszünk, mi­lyen lehetett a gyerekkor, de Urbán Tibor képei, és Ficsku Pál prózája alapján alighanem va­rázslatos volt, titokzatos, tündé- ri, minden keserve ellenére. Fon­tos, hogy jönnek időnként olyan emberek, akik szégyen nélkül, őszintén tudnak és akarnak erről beszélni. Aligha lehet en­nél felnőttebb program. Egy életút: Kallós Zoltán Hogy mennyire értelmetlen ma már a népiesek és urbánu­sok szembenállása - erre muta­tott rá egy interjúban Ficsku Pál: a 70-es, 80-as években fel­növő generációk választott érték­rendjében teljesen feloldódtak, értelmüket veszítették az egyko­ri indulatok. A városlakók világképe egy­szerre táplálkozott a nyugat és a vidéki Magyarország értékeiből, hagyományaiból. Ezt a szemléletet idézi az Eu­rópai utas új, keletre és nyugat­ra egyaránt tekintő száma is. Kallós Zoltán hosszabb interjú­ban beszél arról, miként lett belőle „Kallós Zoltán”, akinek ma tiszteljük - s bár a beszélge­tés sok újdonsággal nem igazán szolgál, mégis jó olvasni, mé­gis szinte ter­mészetesnek tetszik, hogy egy folyóirat úgy mond igent az Euró­pát átrendező folyamatokra, hogy nem fe­lejt el figyel­meztetni rá: honnan jövünk. Rendjén való az is, ahogyan magyar írók beszélnek ebben a számban (is) Európáról, a kis keserű mosoly, amelyet Lázár Ervin írása varázsol az arcunk­ra. Bizony, a veszteségeinkről sem hallgathatunk. A cikkben szereplő folyóiratok az inter- t A.; MÜ neten: Új Holnap: http://gale- ria.olh.hu/holnap/index.htmi, Európai utas: http://www.europaiutas.hu Az Európai utas

Next

/
Oldalképek
Tartalom