Észak-Magyarország, 2003. szeptember (59. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-04 / 206. szám

2003. szeptember 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK / 12 A SZERKESZTŐ ÍRJA Nem pótlás, enyhítés Kiss József E-MAIL: jozsef.kiss@eszak.boon.hu ---------------------------------------------------------­M ióta rovatunk működik, és meg­próbálunk utánajárni olyan ügyeknek, amelyek inkább több, mint kevesebb embert érintenek, néha nem könnyű a döntés, melyik legyen az a panasz, me­lyet e célra kiválasztunk. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mindenkinek a saját problémája a legfontosabb, és legszíve­sebben arról, de legalábbis hasonlóról olvas. így aztán néha olyan levelet vá­lasztunk, amely talán szűkebb kört érint, de - legalábbis így reméljük - az általános tanulságokat, tapasztalatokat mások is tudják saját egyedi esetükben használni. Vannak témák, amikor könnyű a választás, mert nagy halom levelet ka­punk, amelyekben újra és újra vissza­köszönnek ugyanazok a kérdések. E té­mák közé tartozik az egykori hadifog­lyok, kényszermunkára („málenkij ro- bot"-ra) elhurcoltak kárpótlása. A levél­halom láttán döbben rá az ember, mit is jelent az, hogy a második világhábo­rú, a hadifogság, majd a 40-es évek végétől „bekeményedő" diktatúra úgy­szólván minden második, harmadik magyar családot érintette: ki a férjét, ki a testvérét, édesapját vesztette el, vagy volt kénytelen halottnak, elveszettnek hinni a tájékoztatás (gyakran szándé­kos) hiányosságai miatt. M őst a jó szándék igyekszik vala­mit (ha nem is jóvá tenni, kárpótolni, mert az aligha lehetséges) enyhíteni a még élők, vagy már csak az atrocitáso­kat elszenvedők emlékét ápoló leszár­mazottak helyzetén. Dicséretes, de ele­ve kudarcra ítélt vállalkozás: részben a pénzhiány, részben a szenvedések nem forintosítható volta miatt. Ezért aztán helyesebb és találóbb lenne a kárpót­lást kárenyhítésnek nevezni... Még egyszer a „Málenkij roboT-ról Sokan nem tudják: az új jogszabály új kárpótlási jogcímet nem állapított meg Miskolc (ÉM) - Alább az rovatunkban augusztus 21-én megjelent cikkben szereplő téves adatokat helyesbíti az illetékes. Az életüktől és szabadságuk­tól politikai okból jogtalanul meg­fosztottak kárpótlásáról szóló, az 1997. évi XXIX. törvénnyel mó­dosított 1992. évi XXXII. törvény alapján életelvesztés miatt kár­pótlásban részesültek többek kö­zött, akiknek hozzátartozói szov­jet kényszermunka során vesztet­ték életüket, illetve ha hadifogoly volt a sérelmet szenvedett és el­halálozása 1945. augusztus 1. után történt. Életvesztés miatt Az életelvesztés miatt a kár­pótlás iránti kérelmet 1997. júni­us 7. és 1997. október 7. között lehetett - jogvesztés terhe mel­lett - benyújtani. (A cikk téve­Itt működik a Kárrendezési Hivatal sen azt írja, hogy 1997. október 15. volt a beadási határidő vége.) Mindazok, akik fenti határ­időben, életelvesztés miatt kár­pótlás iránti kérelmet nyújtottak be, a korábban megállapított (30 000 Ft) kárpótláshoz képest további kárpótlásra jogosultak, ugyanis a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 57/A §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében az élet el­vesztéséért járó egyösszegű kár­pótlás sérelmet szenvedettenként 400 000 Ft. Az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtá­sáról szóló 31/2003. (III. 27.) Korm.-rendelet alapján a Köz­ponti Kárrendezési Iroda a jo­gosultságról és a jogarányról rendelkező jogerős határozatnak megfelelően kiegészítő határozat­ban rendelkezik a további kár­pótlás pontos összegéről. Nincs lehetőség A jogszabály új kárpótlási jog­címet nem állapított meg, ezért új igények előterjesztésére nincs jogi lehetőség. Az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedet­tek részére járó juttatásról szó­ló, többször módosított 267/2000. (XII. 26.) Korm.-ren­delet d. pontja szerint, akit 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunká­ra elhurcoltak és három évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabad­ságkorlátozást szenvedett el, juttatásra jogosult. ^ Új igények előterjesztésére nincs jogi lehetőség. Központi Kárrendezési Iroda Az Alkotmánybíróság 11/2003. (IV. 9.) AB határozat értelmében a kérelmezőnek csak azt kell iga­zolnia, hogy a szovjet szervek 1944. október 1. után a Szovjet­unióba elhurcolták és ott három évet meghaladó szabadságkorlá­tozást szenvedett el. Nem kell azonban igazolnia azt, hogy a szabadságkorlátozás­ra milyen minőségben - politi­kai elítéltként, polgári személy­ként vágj' hadifogolyként - ke­rült sor. (folytatás lent) Megkérdeztük: Mi a miskolci egyetemisták véleménye a Neptun számitógépes rendszerről? A^wCwv v: J obb, mint amire szá­mítottunk, bár nehéz­kesen működik. De majd kialakul, minden rend­szer bevezetése nehéz, ez sem kivétel alóla. Szerin­tem egy idő után sokkal jobb lesz, mint a régi. Lukács Dávid (23) HALLGATÓ S zerintem rosszabb ez a rendszer, mint a régi. Hiszen egy géppel tartunk kapcsolatot, nem egy személlyel. Sokkal jobban tetszett a hagyományos beirat­kozás, papíron és tollal. Erdő Éva (23) HALLGATÓ Ú gy gondolom a Nep­tun rendszer a diá­kok minél kényelmesebb és gondtalanabb beirat­kozását segíti. Örülök neki, legalább nem kell mindig szaladgálni az adminisztrátorhoz. J ó ez a rendszer, bár azért vannak hiá­nyosságai. Például, ha túlterhelt a Neptun, mit tegyen a diák, vagy ha valakinek rossz a kódja, így nem tud beiratkozni sem. P roblémás egy kicsit ez az új beiratkozási rendszer, hiszen sokan nem tudtak még beje­lentkezni különféle okok miatt. Kéthetes a Nep­tun, ahhoz képest vi­szont nagyon jó. Feledi Olga (27) HALLGATÓ Teszárovics Natália (29) HALLGATÓ Szabó Gábor (21) HALLGATÓ SZÓLÁSTÉR Málenkij robot 2. Az elhurcolás napjától kell számí­tani a többször módosított 267/2000. (XII. 26.) Korm.-rendeletben előírt hároméves időtartamot. Az Alkot­mánybíróság határozata helyett a cikk tévesen a 267/2003. 04. 09. Korm.-rendeletre hivatkozik. Az igénybejelentést a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, a MÁV-tól nyugdíjba vonultak ese­tében a MÁV Rt. Nyugdíj Igazga­tóságához kell megküldeni. Az igénybejelentéshez az okirati bizo­nyíték mellett a KKI, illetve jog­elődje által kiállított jogerős hatá­rozatot vagy hitelesített másolatát kell csatolni, illetve házastársi jogú igény esetében az anyakönyvi kivonatokon túl nyilatkozatot arról, hogy hányadik házastársa volt a sérelmet szenvedettnek. Nem szükséges a közjegyzővel hite­lesített határozat másolat, ugyanis irodánk ingyen kiállítja a jogerős határozat hiteles másolatát, amit az elbíráló szervek elfogadnak. Az igénybejelentés a 267/2000. (XII. 26.) Korm.-rendelet alapján nincs határidőhöz kötve. Azon kérelmezők, akik kérelmüket 2001. július 31-ig benyújtották - a jogo­sultsági feltételek megléte esetén - 2001. január 1-jétől jogosultak az ellátásra. A 2001. július 31-ét követően benyújtott igény esetén a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától kapják meg az ellátást. Amennyiben az olvasóknak további kérdéseik vannak a fenti jogszabályok értelmezésével kap­csolatban, írásban vagy személye­sen keressék fel a Központi Kár- rendezési irodát (1116 Budapest, Hauszmann Alajos utca 1-3. szám) vagy a lakóhelyükhöz legközelebbi megyei kárrendezési irodát. Olvasóink figyelmébe A Szólástér-Utánajártunk rovat kifejezetten azokkal az esetekkel, .. Jk ■ Sándor Barbara (10) 1 jffcr4 V 1 V* ’ {.*<»"■■■•'■■ fl'WK w % m # á k * < Vigyázz ■ .................... < rám is! '< j j jjj'J j jjj j'j problémákkal foglalkozik, amivel Önök, kedves olvasók megkeres­nek minket. így az elkövetkezen­dőkben is szívesen várjuk levelei­ket, személyes megkereséseiket a szerkesztőségünkben, közérdekeket érintő problémáikkal. írják meg olvasói levélként és mi utánajárunk, feltérképezzük az ügyet, ha nem is egy hét alatt. így kérjük, levélben a Miskolc Zsolcai kapu 3. szám alá, vagy faxon a 46/501-262 telefonszámon illetve a jozsef.kiss@inform.hu vagy ildiko.marschalko@inform.hu e-mail címekre juttassák el leve­leiket, történeteiket, hogy segít­hessünk. Virtuális Neptun Harmadéves egyetemista va­gyok. Idén indították el a Miskol­ci Egyetemen az ország több fel­sőoktatási intézményében már működő Neptun - internetes - beiratkozási és tantárgyfelvételi rendszert. Jól hangzik, de nem olyan könnyű használni, mint az elsőre tűnik. Először is kell hozzá internet. Ami persze nem elérhe­tetlen, de még sokan különösen azok akik kistelepülésen élnek, nem biztos, hogy egy-kettőre el tudják intézni, hogy internethez jussanak. Másodjára, ha nem megfelelő számítógépes rendszer­ről próbálunk csatlakozni, megette a fene az egészet, hiszen nem lép­hetünk be. S mindezt még tetőzi az, ha a jelszavunk sem stimmel, és be kell fáradnunk az egyetemre új jelszót igényelni. Persze mond­hatjuk erre: minden kezdet nehéz. De azért jó lett volna honatyáink­nak elgondolkodni, mielőtt ezt a rendszert kötelezővé teszik, meny­nyi fiatal és milyen gépekkel van­nak felszerelve, egyáltalán van-e internete, ami alapvető ehhez az egész beiratkozási, kapcsolattartá­si művelethez. Kicsit felháborító, ha nincs az embernek zsebében az internet, azonnal kikerül a nor­mális hallgatóság közül és nem tud beiratkozni a következő tan­évre. Természetesen megtehetjük azt is, hogy nem otthon, hanem közvetlenül az egyetemen iratko­zunk be, csak azzal számoljunk, hogy hosszú-hosszú sorokat kell majd kiállnunk az ottani számító­gépre várva. Egy új rendszernek sok átka van, de talán lehetett volna fokozatosabban is bevezetni ezt a elektronikus beiratkozást, nem így, hogy ekkora kavarodás legyen belőle... Név és cím a szerkesztőségben Minden kezdet nehéz, nehéz például egy új számítógépes rend­szerhez alkalmazkodni, különösen akkor, ha az ember mondjuk éppen elsős, és az egyetem maga is teljesen új. A Neptun internetes beiratkozási és tantárgyfelvételi számítógépes rendszerrel kapcso­latos eddigi tapasztalatokról a legilletékesebbeket, a miskolci egyetemistákat kérdeztük meg „Megkérdeztük” rovatunkban. A SZERKESZTŐ Rossz hangulatban Őszinte örömmel értesültem a Magyar Betegek Kamarájának (MBK) megalakulásáról és sztrájk­hajlandóságáról az Észak-Magyar­ország 2003. 08. 30-ai számának „Nézőpont” című írásából. A felsorolt sérelmek, bajok nemcsak az egészségüggyel kap­csolatba került betegeket és hozzátartozóikat sújtják, hanem az egészségügyben dolgozókat, így az orvosokat is. Évek óta várjuk, hogy a beteg társadalom, a beteg­társadalom is felemelje a szavát, hallassa a hangját, hiszen ami az egészségügyben rossz, ami mél­tatlan és kiszolgáltatottá tesz, az elsősorban a betegeket sújtja, s csak másodsorban a gyógyítókat. Míg azonban a beteg számára az egészségüggyel való kapcsolat - szerencsés esetben - epizódok so­ra, nekünk az egész életünk. Ér­demi változásokat, jó irányba tett lépéseket javasolni, s ha kell, ki­kényszeríteni: közös érdekünk. Mi is úgy gondoljuk, e célok eléréséhez ne az orvos sztrájkol­jon. Ez méltatlan és veszélyes. Méltatlan a hippokratészi eskü­höz, és veszélyes a betegre, a szenvedőre, a segítségre szoruló­ra. Sztrájkoljon a beteg, a „bizto- sítc/.-t”, aki nem azt kapja és nem úgy kapja, ahogy azt ígérték ne­ki. (Nem mi ígértük...) Eddig azonban a társadalom hallgatott. A beteg morgolódik, néha kifa­kad, esetleg feljelent. Az orvos­nak morog, az orvos háta mögött fakad ki, az orvost jelenti fel. OLVASÓINK LEVELEIBŐL J J J J J J J J J J J j J V V rfW J J > W 'J J J 4 J J J J j J J j'-J J J 'J Talán sejti, hogy mindezért nem csak az orvos a felelős, de vele kerül kapcsolatba. Az egészségbiztosító, a kormány megfoghatatlan és messze van, a parlamenti képviselőjét pedig csak néhány megfakult, el- rongyolódott plakáton láthatja vi­szont... Számomra az írás egyetlen fájó megállapítás a hálapénz híján „farral forgó orvos” megjeleníté­se volt. A jegyzet írója felelős írástudó, ezért nem cáfolom, nem cáfolhatom, biztos találkozott ilyennel. Remélem, ritka kivétel­ként... Ha így van, szégyellem magam az illető kolléga helyett is, de arra biztatom a cikk szerzőjét és olvasóját is, legköze­lebb rúgja ...-be az illetőt. A ne­héz helyzetben lévőnek, kiszolgál­tatottnak, a segítségre szoruló­nak hátat fordítani, nos: ez indo­kolttá teszi az illetlen, netán drasztikus reakciót is. A Magyar Orvosi Kamara most ilyenre készül. Az egyre nehe­zebb helyzetben lévő, kiszolgálta­tott, segítségre szoruló egészség­ügy felé a (mindenkori) kor­mányok) már évtizedek óta far­ral forog(nak)... Dr. Boda Péter GYERMEKORVOS Köszöni szépen! Külföldön élő hazánkfia a Match áruházban elvesztette pénz­tárcáját. Amikor másnap vissza­ment, átvehette a pénztárcáját a pénztárosnőtől, hiánytalan tartal­mával együtt. Pedig, mint írja „sok érték volt benne: 150 ezer fo­rint, 240 korona, 5 font, OTP hi­telkártya, arany Visa hitelkártya, Barcalys Visa hitelkártya.” Ezért igen hálás az üzletnek, a pénztá­ros hölgynek és Miskolcnak... Kántor László Szuhogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom