Észak-Magyarország, 2003. szeptember (59. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-22 / 221. szám

2003. szeptember 22., hétfő ÍSIAK-MJlfiYARORSZÁG* KARRIER / 7 Elvándorló borsodi fiatalok A Miskolci Egyetemen évente több szá­zan vehetik át diplomájukat. Nagy részük viszont a kevés munkalehetőség miatt nem a megyében marad, hanem letelepül a fővárosba, az ország nyugati részére. Az elvándorlás ellen most maguk a hallgatók próbálnak tenni. JEGYZET Elmegy az eszünk Marschalkó Ildikó E-mail: ildiko.marschalko@eszak.boon.hu /VI indenki elment a barátaim közül, páran maradtak csak akik küzdenek a munkahelyért és kitartanak ha foggal kö­römmel és keservesen is szülővárosuk mellett. Látom a képet, ülünk gimnazistaként a parkban ellógva az egyik számonkérésről, és tervezgetjük a jövőnket. Miskolcból ide­genforgalmi várost csinálunk, a gyártelep­ből eklektikus vidámparkot és megváltjuk a világot. Aztán eltelt egy-két év és nem változott sok minden, már ami a város lehetőségéit illeti. Barátaim közül jó néhá- nyan azért nem kaptak munkát, mert nem volt gyakorlatuk, gyakorlattal azért nem, mert nem „szűz szakemberek" - már el vannak rontva -, diplomásként azért nem, mert túlkvalifikáltak, középfokú végzettség­gel azért nem, mert mégis csak diplomát kellene szerezni, és így tovább. Nem csoda, ha sokuknak fogyott a lendületükből a rengeteg „azértnemért" és inkább elmentek más városba szerencsét próbálni, minthogy itthon éljenek szüleik nyakán, fiatalon és szakképzetten. Hogy visszajönnek-e egyáltalán? - nem tudni. Saját kis közvélemény-kutatásom szerint 10 emberből, jó ha egy visszajön. Akkor majd nem lesz fiatal szakképzett munkaerő a megyében? - nem hinném, hiszen ha lesz lehetőség, biztos jönnek majd jó sokan ide hozzánk szerencsét próbálni, letelepedni, csak a probléma ott van, mindezt nem az innen elvándoroltak fogják megtenni... Nem baj, ha elmennek Miskolc (ÉM) Vajon mit lehet tenni azért, hogy ne menjenek el a képzett, leg­többször diplomás fiatalok a megyéből? Erről kérdeztük Gyárfás Ildikót, a megyei közgyűlés elnökét, arra kérve, hogy első­sorban a megyei önkormányzat előtt álló lehetőségeket taglalja. Az elnök asszony elmondta: ma már nem ez a jó kérdés. Azért nem, mert tel­jesen természetes dolog, hogy aki tanul, az nyelveket ismer meg, és az iskolapadból kilépve, szeretné kipróbálni a világot is. Ma már erre van lehetőség, nem úgy, mint a rendszerváltás és a világútlevél előtt. Az EU-ba belépve még inkább így lesz, még tovább sokasodnak a külföldi munkaválla­lás és tapasztalatszerzés lehetőségei. Nem lehet ide ragasztani senkit, különösen nem egy kistelepülésen. Ráadásul óriási szük­sége is van megyénknek a világlátott, ta­pasztalt nemzetközi szinten is helytálló diplomásokra. Tehát az a jó kérdés az el­nök asszony szerint, hogy visszajönnek-e? Személyes véleménye, hogy ma egyre töb­ben teszik ezt, részint azért, mert az autó­pálya ideértével néhány nagy befektető le­telepedésével, fejlesztéseivel több lehetőség nyílt meg mint régebben, többen bíznak a szűkebb pátria fejlődésében. Másrészt azért is, mert kiderül, hogy másutt is igen ne­héz a helyzet: ahol van munka, ott igen drága a megélhetés vagy nagyon nagy a versenyfutás a munkahelyekért. Az termé­szetes, hogy mindent megteszünk a nagy befektetők idevonzásáért, s az autópálya is sokat segít ebben, de óriási és most kiak­názandó lehetőségeink vannak a turizmus fejlesztésében - tette hozzá. Itt ülünk egy kincsesbánya tetején, melynek kiaknázá­sához elsősorban világlátott, magasan kép­zett, energikus emberek kellenek. Az oldalt összeállította: Marschalkó Ildikó Betút-program az eWándoilás megállítására Egyetemisták elhelyezkedési esélyeinek növelése, a fiatal szakemberek régióban tartása Miskolc (ÉM) - Megyénk­ben évek óta növekszik az elvándorlóit szakképzett munkaerő száma. A folya­mat mérséklésére - a fiata­lok itthon tartására - az utóbbi időben egyre több kezdeményezés született. Most szeptembertől a Miskol­ci Egyetem néhány hallgatója fogott össze, hogy tegyen valamit a fiatalok régióban, megyénkben való elhelyezkedéséért. Szerve­ződésük kifejezett célja a Miskol­ci Egyetemen tanuló, szakkép­zett munkaerő helyben tartása. Helyben vállaljanak munkát a végzősök- Életút programunk, azt a célt szolgálná, hogy az egyete­münkön tanuló hallgatóknak ne kelljen más városba, akár az or­szág más pontjára elmenni mun­kát vállalni, hanem lehetősé­gekhez képest itt helyben kapja­nak munkát - mondta Kaldau Szabolcs az Életút Program ve­zetője. Bár azt hozzá kell tenni ha­sonló munkát végeznek nemcsak a szakmai képviseletek (BÖKIK) de, maguk az egyes karok is, hallgatóiknak gyakorlati helyet, a jobbaknak álláslehetőségeket kínálnak.-Természetesen ennek a munkaerő-közvetítő, -toborzó te­vékenységnek már kijárt útjai vannak, az egyetemen is, bár hallgatói szemmel nézve ezek. nem elégségesek, sokkal jobb ha minél több segítség van az elhe­lyezkedésben. Természetesen Sokan elvándorolnak 25 óv alattiak ki- és beköltözése mindez nem könnyű hiszen ke­vés a munkaadó és rengeteg a munkát vállaló szakképzett fia­tal. Mi azt szeretnénk, ha a megfelelő számú és összetételű munkaerő, megfelelő munkakör­ben tudjon elhelyezkedni hangsúlyozta Kaldau Szabolcs. A beáramló tőke az igazi segítség Bár ezen elképzeléseknek a szándékon kívül még rengeteg feltétele van, hiszen amíg a me­gyénkbe nem indul el valami faj­ta tőke beáramlás nem sok min­dent lehet tenni, az egyetemün­kön végzett hallgatók helyben tartásáért , elhelyezésükért. Az életút program nyomon kö­vetné a Miskolci Egyetemen ta­nuló hallgatók elhelyezkedési esélyeit, segíteni szeretné ösztön­díjak, pályázatok megszerzésével a gyakorlati képzésüket. Helyi munkaerő támogatása A szépre'ményű programba mintegy száz hallgató kapcsoló­dott be, mindemellett a fősz­ervezők folyamatosan próbálják felvenni a kapcsolatot a helyi nagyvállalatokkal, cégekkel.- Tisztában vagyunk azzal ah­hoz, hogy ez a program jól működővé váljon, sok-sok időnek kell eltelnie, a cégeknek is rá kell jönniük a helyi munkarőt részesítsék előnyben, s talán akkor sikerülhet valamit tenni azért, ne ürüljön ki a ré­gió fiatal értelmiségi rétege- tet­te hozzá a vezető. A régiónak, megyének sőt me­gyeszékhelyünknek is óriási szüksége lenne ehhez hasonló kezdeményezésekre. Talán kez­detnek az is megfelelő lenne, ha az itt jelen lévő illetve később idetelepülni szándékozó tőkés, befektető elsősorban a helyi munkaerőt részasítené előnyben és nem lenne neki mindegy ki- ....................................................... Fő célunk, hogy ne vándorolja­nak el a fiatal egyetemisták a megyéből, itt kamatoztassák tudásukat. Kaldau Szabolcs vezető .......................................................M két foglalkoztat. Mindez lehetővé tehetné, hogy ne az ország más pontján, hanem ebben a régió­ban helyezkedjenek el a fiatalok. CCTfllf Az étatút-programmal. esetleg jelent­kezéssel. regisztrációval kapcsolatban részletesebb Információkat a www.mlndandyoung.hu internetes oldalon olvashatnak. MEGKÉRDEZTÜK A HALLGATÓKAT: A MEGYE VAGY AZ ORSZÁG MÁS PONTJÁN HELYEZKEDNEK EL? A z ország más területére költözünk a családommal egyéb­ként is úgy érzem nem lenne rá lehetőségem, hogy itt a régióban vállaljak munkát. Fodor Balázs (21) HALLGATÓ N em tudom még mit hoz a jövő egyenlőre elsős vagyok, ha sikerül elvégeznem a műszaki informatika szakot és diplomát kapok majd meglátom merre megyek. Meszticzky Tamás (18) HALLGATÓ M ost kezdtem az egyetemet, nem látom még milyenek lesznek a gazdasági viszonyok ebben a régió­ban, érdemes lesz-e itt maradni vagy inkább ellenkezőleg. Szegedi Tamás (19) HALLGATÓ E gerben szeretnék munkát vállalni mert ott lakom és szeretem azt a várost, a hangulatát. Magyar szakos vagyok később sportújságíró szeretnék lenni. Szepesi Gábor (19) HALLGATÓ N em szeretnék itt maradni, mert Borsodban nem sok lehetőség van. Ha úgy adódik megpróbál­nám Budapestet vagy az ország nyugati felét. Szabó Helga (20) HALLGATÓ Minden második fiatal fogja sátorfáját és elköltözik Miskolcról, a megyéből, munkát keresni az ország, világ más pontjára (Fotó: Á. j.) InformatikaMaitatási-fejlesztési projekt Megerősítik a kapcsolataikat a tanszékekkel Ösztöndíj-pályázatot hirdet informatikus hallgatók ré­szére a BalaBit informatikai cég kutatási-fejlesztési pro­jekt megvalósítására. A szeptemberben indult prog­ramban hazai felsőoktatási intéz­mények hallgatói pályázhatnak diploma vagy PhD keretében elvégzendő kutatómunka tervé­vel. A Zorp és a syslog-ng háló­zati szoftverek nemzetközileg el­ismert fejlesztője az áprilisi CeBIT-en határozta el, hogy kül­földi mintára megerősíti kapcso­latait a felsőoktatási intézmé­nyek tanszékeivel. Az elhatáro­zást tett követte, így szeptember­ben elindulhat az ösztöndíj pá­lyázat és a gyakornoki program, a jövő év elején pedig megala­kulhat az első hálózati-biztonság­technikai labor a főváros egyik egyetemén. ,*A hazai informati­kai cégek egyetlen esélye az in­nováció, melynek természetes forrása az egyetemekről kik­erülő tehetséges, fiatal mun­kaerő” - mesélt cége filozófiájá­ról Scheidler Balázs a BalaBit ügyvezetője, aki néhány éve még maga is egyetemi padokat kop­tatott. Valódi értékek Az ösztöndíj azt a célt szol­gálja, hogy a tehetséges hallga­tók valódi értéket alkothassanak a diplomamunkájuk során. Az ösztöndíjat nyert hallgatóknak erre nem lesz szükségük, sőt lehetőségük nyílik szakkönyvek és számítástechnikai eszközök vásárlására, de akár külföldi ta- nulmányutakra is. Miskolci Egyetem karain végzettek A legtöbb karon nincs visszajelzés Miskolc (ÉM) - A Mis­kolci Egyetem karait kér­deztük, mennyien kaptak diplomát az idén és milyen esélyeik vannak az elhe­lyezkedésre. Legtöbb kar­nak sajnos nincs pontos adata mennyien tudnak munkába állni az iskola végeztével. Anyag és Kóhómérnöki Ka­ron idén 47 kaptak oklevelet. A dékáni hivatalnak arra vo­natkozóan, mennyien tudnak elhelyezkedni a végzett hallga­tóik közül sajnálatosan nincs visszajelzése, de tapasztalata­ik azt mutatják a kohómérnö­kök el tudnak helyezkedni az országban. Jogászok Az Állami és Jogtudomá­nyi Karon ebben az évben 350 fő kapott diplomát. A végzet­tek közül kevesen tudnak el­helyezkedni hagyományos (ügyvéd, bíró, ügyész) jogászi pályákon a szakma telítettsé­ge miatt. Viszont jogtanácsos­ként maradéktalanul el tud­nak helyezkedni. Bölcsészek A Bölcsésztudományi Ka­ron 550 kaptak diplomát az idei évben. Arról, hogy ebből a nagy számból hány fő tud és tudott elhelyezkedni még nincs adatuk, de készítettek kérdőívet amelyet kiküldtek volt hallgatóiknak és október­ben várnak vissza. Közgazdászok Gazdaságtudományi Karon ebben az évben 449-en kaptak diplomát. A dékáni hivatal szerint a karon végzett hallga­tók a megyében is és országo­san is el tudnak helyezkedni. Pontos adatokat szeretnének az elhelyezkedésekkel kapcso­latban ezért kérdőíveket küld­tek ki végzett hallgatóiknak amiről a közeljövőben várnak visszajelzéseket. Mérnökök Gépészmérnöki Karon 611- en végeztek ebben az évben. A diplomás fiataloknak nincse­nek elhelyezkedési problémá­ik, akár a megyei szinten, de országszerte is keresettek. Műszaki és Földtudományi Karon 102-en fejezték be tanul­mányaikat az idén. Hatvan százalékuk általában már szeptemberig el tud helyezked­ni, a maradék negyven száza­lék pedig év végéig talál ma­gának állást. A karok mint a fentiek is bizonyítják optimisták, ami a diplomás hallgatóik elhelyez­kedésit illeti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom