Észak-Magyarország, 2003. szeptember (59. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-19 / 219. szám

2003. szeptember 19., péntek ÉSIAK-MAGYJIRQfiSIÁG# SZOLASTER / UTÁNAJÁRTUNK / 6 A SZERKESZTŐ ÍRJA Irány a Déli-sark Kiss József E-MAIL: kiss.jozsef@eszak.boon.hu Az ember meglehetősen ambivalens módon viszonyul az állatokhoz. Egyrészt szereti őket, másrészt megeszi őket, oly­kor brutális és értelmetlen módon irtja őket, néha meg nagy fáradtság árán védi őket. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az emberek nem egyformák (e téren sem), így aligha fognak valaha is kibékülni pél­dául a (hogy két végletet említsek) vadá­szok és a „macskás nénik". Ez nem is várható el, hiszen végigtekintve az embe­riség történetén, ennél sokkal egyszerűbb kérdésekben sem született konszenzus. Vannak persze esetek, amelyek egy időre egy táborba terelik az embereket: az em­lékezetes kutyakínzás-ügynek például szinte egyenes folyománya lett az igen eredményes, a törvénymódosítást célzó aláírás-gyűjtési akció. Biztosan jó lesz, ha megszületik majd a törvénymódosítás, jó néhány macska nem is érti majd, hogy miért nem kötnek újabban konzervdobozt a farkára. Áttörést állatvédelem-ügyben azonban csak mélyebb változásoktól le­het remélni. A változások színtere az em­beri lélek és gondolkodás. Egy példa. A múlt század elején, a Déli-sark meghódításakor az angolok Scott-vezette expedícióját megelőzte a norvég Amundsen csapata, ők „létszám feletti" szánhúzó kutyákkal tették meg gyorsabban az utat: hazafelé a levágott kutyákkal etették a többi kutyát. Scotték ott pusztultak a visszaúton. Ótthon hősként emlékeztek meg róluk, a norvé­gok viszont a fejükre mutogattak, és az „önetetős" kutyás módszert éltették. Lon­don válasza úgy hangzott, hogy „angol ember ilyet nem tesz, mert nem így ne­velték". Nem szeretnék norvég macska lenni. Befogni, ivartalanrtani, visszaengedni A jobb más kárán tanulni elmélet hasznos lehet a kóbor macskák befogásánál is A törvény szerint az utcán nem lehetnek kóbor állatok. Mi történik azzal a kutyával macskával, amely elcsatan­gol, hogyan szerezhetjük vissza őket. Ezt kérdeztük Dovák Berta- lannétól a Miskolci Állategész­ségügyi Telep vezetőjétől. - Önkormányzati rendelet szerint kötelességünk elvinni az utcáról az állatot, ha bejelentés érkezik hozzánk, illetve ha gazda, póráz és szájkosár nélkül csatangol. Telepünk sajnos nem tud annyi kóbor állatot befogadni mint amennyit kellene. Jelenleg 30-40 kutya van a telepen, és legalább ennyi macska. Szökés: 7000 forint A befogott állatokat két hétig kötelező karanténban tartjuk, az esetleges betegségek fertőzés ve­szély miatt. Ha egészségesek, így általában két-három hónapig laknak a telepen. Azokat az ál­latokat amelyek csak elszöktek, elkóborolta és gazdájuk jelen­tkezik értük, természetesen fizet­ség (7000 forint) és oltási könyv ellenében visszaszolgáltatjuk. (Mint arról szerdai lapúnkban beszámoltunk, a Semmelweis Kórházban elszaporodtak a macskák, igy a kórház vezetése az ÁNTSZ előírásaira hivatkoz­va macskák kilakoltatásra szán­ta el magát.) Túl vannak rajta A témában jártas állator­vosokkal, állatvédőkkel is beszél­tünk, akik elmondták, kulturál­tabb országokban hogyan próbál­ják szabályozni a túlszaporodó városi macskanépességet. Ott már túl vannak a befogás/elszál- lítás módszeren. Ez ugyanis tel­jesen eredménytelen: a tapasz­talatok szerint néhány hónapon belül ugyanannyi macska lesz az adott helyen, mint amennyit befogtak, ráadásul a macska­mentes időszakban megjelennek a patkányok és egerek, melyek szaporodását addig a macskák tartották féken. Világszerte egyetlen módszer vált be.: befog­ják a macskákat, majd ivartala- nítják és védőoltásokat adnak nekik, végül visszaeresztik őket az eredeti helyükre. így nem szaporodnak túl (az elhullott példányok helyett csak esetenként jönnek újak), birto­^ Kötelességünk elvinni az utcáról az állatokat. Dovák Bertalanné kolják, és megvédik az élőhelyet a többi kóbor macskától. Fontos lenne, hogy az állakedvelők is kivegyék részüket a macskák születésszabályozásából: akinek lánymacskája van, egy, legfel­jebb két ellés után ivartalanítsa a házi kedvencet, hiszen senk­inek sem jó (az állatnak sem) a túlszaporodás. Megkérdeztük: Mit tennének egy kékei állattal? Á llatbarát vagyok, biztos, hogy befogad­nám az árva állatot, hi­szen szeretek rajtuk se­gíteni. Semmi áron sem hagynám sorsára az ut­cára kitett kis állatot. zeretem az állatokat különösen a kutyá­kat, mert nagyon ember­hez kötődők. Biztosan segítenék egy kóbor eben, ha lehetőségeim is engedik is befogadnám. M ivel nem tudok na­gyon foglalkozni egy állattal, és elszállá­solni sem tudom, ezért ha találkoznék vele az utcán biztos odaadnám neki a szendvicsemet. ' A ttól függ müyen álla­potban találnék rá. Ha rossz állapotban len­ne nem biztos, hogy mernék hozzá közeledni, ha jól van, biztos ma­gamhoz venném. saládommal együtt már befogadtunk né­hány kutyát, macskát, biztos nem állnék neki ellent és hazavinném a kóborló jószágot, ha ő is ragaszkodik hozzám. Merczi Zsuzsanna (19) HALLGATÓ Szabó Kinga (20) HALLGATÓ Bánfai Anna (20) HALLGATÓ Liszkai Rita (18) HALLGATÓ Bonbicz Barbara (18) HALLGATÓ SZÓLÁSTÉROLVASÓINK LEVELEIBŐL Nem mind gazdátlan Szeptember 17-én megjelent „Macska-jaj” című cikkükre sze­retnék reagálni. A cikkben az sze­repel, hogy a sintérek, a bol­hanyakörvről tudják megkülön­böztetni a gazdás és gazdátlan macskákat. Szerintem ez nem a legjobb eljárás, hiszen nekem is van négy macskám, és kéthavonta 16 ezer forintért veszek olyan védőanyagot, amit a szemükbe és fülükbe cseppentve a bolhát, a bélférget, fülatkát, mindent eltávo­lít. Bár ez nem látszik úgy mint egy nyakörv, de az, hogy egészsé­ges jól táplált nem csatangoló ut­cai macskákról van szó az annál inkább. Szeretném ha tévedésből nem vinnének el jószágokat men- helyre vagy sintér telepre csak azért-mert kiment az utcára az ember macskája. A macska félék ilyenek, szeretnek vadászni, csa­patokba verődni, éjszaka portyáz- ni, de ez még nem jelenti azt nincs gazdájuk, nincs aki ápolná őket. Csak arra szeretném felhív­ni a figyelmüket az illetékeseknek vegyék szemügyre az utcán lévő állatot mielőtt végleg elszakítanák otthonától. Név és cím A SZERKESZTŐSÉGBEN Állatellenes rendelet Bérházban lakom és imádom az állatokat, de sajnos bérházi lakás­ban nem tarthatok kettőnél több állatot. Különösen a macskákat szeretem nagyon. Hűségesek és nagyon szeretetre méltó állatok. Bérházunk körül sok árva macska él, amelyek szinte egy macska családdá tömörültek össze. Mindig etetem és gondozom őket ameny- nyire lehetőségeimből ez kitelik. Sokszor csapolódik meg a szapo­rulat, hiszen jönnek a sintérek és befogják őket mondván veszélye­sek. Hát kérdem én, egy ártatlan macska miben veszélyezteti a la­kosságot akár egy macska család. Legalább a lakótelepeken gyakori patkányokat és egereket ritkítják. és nem harapnak úgy mint egy kutya. Miért kell őket elvinni on­nan, ahol még gondjukat is vise­lik. Nem értem a hivatal azon rendeletét miszerint, a kidobott vagy utcán felnevelkedett állato­kat be kell fogni és elvinni az ál­lat-egészségügyi telepre. Hiszen ezek az állatok nem tehetnek sem­miről és nem veszélyesek úgy mint sok embertársunk, akik fé- kezhetetlenek és kiszámíthatatla­nok, akár autóban üljenek vagy gyalogosan közlekedjenek. Nem értem miért kell az állatokat azzal kínozni, hogy az utcáról ahol gon­dozták őket belökik egy ketrecbe ahonnan egyenes az útjuk az el­pusztulás felé... EGY KISNYUGDÍJAS Tacskóhalál Az utóbbi időben nagyon sokat lehet olvasni az állatok védelméről. Egy érdekes történe­tet írnék le most. Kedvenc kis tacskókutyám már nagyon beteg volt, ezért el kellett altatni az állatot. Mivel a körzeti állatorvos szabadságon volt, ezért az őt helyettesítő orvost hívtuk el. Megtörtént az altatás, de amikor a fizetendő összeget közölte, na­gyon meglepődtem. A kistermetű kutya altatása 4000 forintba ke­rült. Megy egy ügyhöz kapcsolód­va (megkínzott kutya) arra a kér­désre szeretnék - a közvéleményt is bevonva - választ kapni, hogy miért kerül ilyen sokba ez az or­vosi beavatkozás, miért nem ad az orvos számlát az orvosi beavat­kozásról, miért nem írja be a kis­könyvbe az altatás időpontját, ho­gyan, mi alapján történik a szol­gáltatás árának megállapítása? Talán, ha ezt egységesen megál­lapítanák, akkor nem lenne olyan sok kóbor állat az utcán. Tisztes­séges körülmények között halhat­na meg kedvenc jószágunk, így sok család a kevesebb összeget ki tudná fizetni ezért. Javasolnám az orvosi kamarának az ár megálla­pítását, így az állatvédő szerepét is el tudnánk érni. Mivel az állatorvos által kért összeget túlzónak tartottam, ezért utólag felhívtam az állatkórházat, ahol meglepetésemre azt válaszol­ták, hogy kb. 2000-2500 forintba kerül egy altatás. Mikor én közöl­tem az általam kifizetett árat, már automatikusan mondták az orvos nevét. Ha még egyszer ilyen hely­zetbe kerülök, körültekintőbben járok el és nem ezt az orvost fo­gom hívni. Név és cím A SZERKESZTŐSÉGBEN Adóreform Javaslat a jövő évi adóelképze­léseket egyeztető munkacsoport számára: 1. Szüntessék meg a politikai pártok pénzügyi támogatását. A tagdíjból tartsa el a tagság a párt­ját. Jelenleg a támogatási összeg milliárdokat tesz ki. Legfeljebb nem lesz székház-palotájuk, szol­gálati Mercédeszük, több ezer jól fizetett alkalmazottjuk. 2. Meg kell nyirbálni a képvi­selő jövedelmét, mert jó részük csak pártmunkát végez. Meg kell szüntetni a havi több százezres egyéb jövedelmeket, pl. utazási költségtérítés. 3. A 386 képviselő a lakosság számához képest sok. A fele is elég lenne és ők is a szellemi dol­gozók átlagfizetését kaphatnák. 4. Nagyobb szigorral és a jelen­leginél jóval nagyobb pénzbünteté­sekkel csapjanak le a csempészek­re, adócsalókra, olajszőkítőkre, za­varosban halászó milliárdosokra. Mi, kisemberek így látjuk alulról a jövő évi költségvetést egyensúly­ba hozó lehetőségeket. Papp András Alberttelep Szent István ünnepe Amióta emlékszem ebbe a falu­ba ilyen színvonalas, családias ünneplésre nem volt példa. Ugyanis Aszalón született onnan elszármazottak napját rendezték meg. Tíz órakor a Református Templomban ökomenikus Isten- tiszteletre gyűltünk össze. A hosszú padsorok mind megteltek. Majd 13 órától ízletes ebéd várt ránk az iskolában. Fiatalok és idősek egyaránt boldogan ünne­peltek Aszalón. Ezért szeretnénk köszönetét mondani polgármeste­rünknek, aki közvetlenségével, nagy szeretetével, létrehozta ezt a csodálatos napot. Reméljük jövőre is hasonló ünnepségben lehet részünk. Lengyel Istvánné Encs Gólyacsalád Az utcánkban fészkel évek óta egy villanyoszlopon kis gólyacsa­lád. Kiemelt fészkük van, jól érzik magukat, minden évben felnevel­nek három-négy szép, egészséges fiókát. Addig nincs semmi baj, amíg nem tanulgatnak repülni. Közel van hozzájuk két transzfor­mátor és előfordul, hogy a fiókák rászállnak megpihenni. Ilyen mó­don pusztul el minden évben 1-2 * kis gólya. Ha a fészküket távolab­bi oszlopra lehetne áthelyezni, ak­kor ez nem fordulna elő. Lengyel Gyuláné Bőcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom