Észak-Magyarország, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-22 / 195. szám
2003. augusztus 22., péntek ÉSZAK<MAGYARORSZÁGÉ JUBILÁLÓ VADASPARK / 13 Grósz Károly „áldása” kellett az építkezéshez Miskolc (ÉM - BAL) - Szendrey Mihály volt talán az első, akinek, még a hetvenes évek elején, eszébe jutott, jó lenne egy állatkert Miskolcra. Mint lapunknak felidézte, a fordulópontot alighanem az a válaszlevél jelentette az ügyben, amit Grósz Károly megyei első titkártól kapott 1981-ben. „Köszönöm levelét, melyben a miskolci állatkert megszervezésére tesz javas- Szendrey Mihály latot. Osztom véleményét. Szerintem is meg kell szerveznünk egy állatkert megépítését - társadalmi erőből és állami anyagi eszközökből. Én azonban úgy gondolom, hogy csak olyan állatokat kellene itt tartanunk, amelyek hazánkban megtalálhatók. Ettől nagyobb célkitűzésre - sajnos - a közeljövőben nem látok anyagi lehetőséget (...)”. Itteni állatok, természetesen Az Anghy Csaba professzorral folytatott beszélgetések során Szendrey Mihályban megfogalmazódott koncepció sem szólt többről: a régióban honos állatfajok bemutatása, minél inkább természetes környezetükben, oktató-nevelő célzattal. Másoké lett a dicsőség A fél évvel későbbi első titkári levél már jelezte: a megyeszékhely városi tanácsa felvette a hatodik ötéves terv programjai közé a vadaspark-létesítés tervét. S mint emlékezetes, újabb másfél évre el is készült a létesítmény, teljes egészében társadalmi munkával, vállalati felajánlások segítségével. A kezdeményezés elindítója addigra távol került a létesítménytől: az irányítást átvették az erre illetékes szervek, hivatalok.- Dicséret illeti az akkori vezetőket, szakembereket, hogy kihasználták a lehetőséget. Az ötlet a lehető legjobbkor került felszínre, egy olyan érában, amikor volt mozgósítható erő és pénz - emlékezik vissza a nyolcvanas évek elejére Szendrey Mihály. ÉM-PORTRÉ Salamon király gyűrűje vezette Miskolc (ÉM - BAL) - Molnár Attila egy évtizede áll igazgatóként intézménye élén, ám már tíz évvel korábban, az előkészületek idején is - civilként - élénk érdeklődéssel kísérte a fejleményeket.- Fiatal koromban a Salamon király gyűrűje, Konrad Lorenz legendás könyve volt az első olvasmányom az állatok világáról, ami megfogott. Azt gondoltam, nagyon naivan, hogy az állatok viselkedését leginkább állatkertben lehet megfigyelni - idézi fel az élethivatásához vezető út első lépéseit. Először a veszprémi állatkertben járt, ott ismerte fel, hogy őt nem annyira a „simogatható” állatok érdeklik, hanem a vadon élő fajok. Az élményt újabb Lorenz-könyvek erősítették, majd Gerald Durrell írásai. Ment volna, de maradtak- Katonaidőmet töltöttem 1982-83-ban: volt. Sokszor felhívtam Kasza Laci bácsit, a veszprémi állatkert-igazgatót, beszélgettünk, úgy volt, leszerelés után ott fogok dolgozni. A költözés az utolsó pillanatban meghiúsult, megnősültem, maradtunk. Első a madárröpde lett Molnár Attila visszament munkahelyére, a kohászatba, ám közben ki-kijárt az épülő vadaspark munkálatait szemlélni. A nevezetes 1983-as augusztusi szombaton még csak érdeklődőként, egy évvel később már dolgozóként - vadápolói minőségben léphetett be a kapun. Első önálló, megvalósult kezdeményezése a két év múlva elkészült nagyragadozómadár-röpde volt. Az összállítást készítette: Balogh Attila (wmitty@eszak.boon.hu) és Szalóczi Katalin (szaloczi@eszak.boon.hu) Molnár Attila Birtokbavétel. A tigrisek az állatkert legnépszerűbb lakói: itt Pótyi „levadássza” a labdát. Fotó: Adám János A Miskolci Vadaspark két évtizede Az intézmény 1993 óta a teljes állatkert koncepcióját felvállta Miskolc (ÉM) - A társadalmi munkában épült állatkertet 1983. augusztus 20-án adták át. Mivel hivatalos beruházás nem volt, így fenntartási költség sem lett. A létesítmény a mai napig nem tudta elérni az önállóságot, a saját költségvetést - ez egyedülálló hátrányt jelent az ország további tucatnyi állatkertjével szemben. Az első években a fafeldolgozó üzemelteti a parkot, tanácsi támogatással. Hamar kiderül: nem jó konstrukció. 1986. február 1. után a város visszaveszi, saját intézményi hatáskörbe. A Városgondnoksághoz csatolják, ott van ma is (csak azóta már Városgazda Kft.-nek hívják az önkormányzati társaságot). Az eredeti koncepció - a hazánkban honos állat- és növényfajok bemutatása - 1993-ig tartotta magát, onnantól az intézmény a teljes állatkert koncepcióját felvállalta, azaz a fauna és flóra bővülni kezdett a más kontinensekről származó fajokkal. 1993- ban alakult a Miskolc Városi Vadaspark Fejlesztéséért Alapítvány, amely a mai napig dolgozik, s a legtöbb építés, fejlesztés szervezője, finanszírozója. Szelíd Palkó és a vadak Miskolc (ÉM) - Palkó egyidős a Vadasparkkal. Már egyetemista, de a család emlékezetében elevenen él a hajdani vadasparki történet. Annak idején a négyéves Palkót lenyűgözte a számára addig csak a mesékben létező őzike. Lelkendezve beszélt hozzá, becézgette, ahogy azt az Öreg néne tette. Alig lehetett elvonszolni a kerítéstől. Vissza-vissza fordult hozzá, integetett: „Szia, őzike!” A fa tövében szundikáló vaddisznó láttán Palkóból ismét kitört a felismerés öröme: „Szia, vaddisznó!” A fene nagy kan félelmetes hor- kanással indult meg felé. Palkó ijedtében nagyot szökkent hátra, s bár kissé remegő hangon, de illedelmesen kivágta: „Kezét csókolom!” NAGYOBB BŐVÍTÉSEK • a gazdasági épületcsoport 1987 körül, • a ragadozómadarak röpdéje 1988-ban, • a medve külső kifutója 1989-ben, • a farkas és a kenguru kifutója, számos új állatfaj beköltözése 1993-ban, • a főemlősház belső kialakítása 1994-ben, • az utóbbi években a bundermajmok, a struccok, emuk, kazuárok, mosőmedvék és más fajok kifutói, a tigrisház, a papagájröpde, a majomház külső része épült meg, a legutóbbi hetekben pedig a feketepárducok „összkomfortos” otthona Öreg rókák: a Vadaspark legrégebbi lakéi közül néhány jellegzetes „arc” Gabi, barnamedve Idetelepülésem Ideje: 1987. Gizi, gímszarvas Idetelepülésem Ideje: 1986. Erkó, farkas Idetelepülésem Ideje: 1986. (nevünk nincs), uhupár Idetelepülésünk ideje: 1988. Zénó, tigris idetelepülésem Ideje: 1994. Lehetne oroszlánunk, tigrisünk? „Legyen csábítóbb, tarkább látványosság” Miskolc (ÉM) - A nyitás után néhány évvel már új gondolatok vetődtek fel; ezekről számol be Bujdos Attila írása az 1985-ös Déli Hírlapban. „A városgondnokság vezetője a napokban a vadasparkba invitált bennünket. Meghívták ide a veszprémi állatkert nyugalmazott igazgatóját és Pécsről a Mecseki Kultúrpark igazgatóhelyettesét. S jó tanácsokban nem volt hiány... Ami közülük leginkább kivihetőnek látszik:-a területünk hüllőit, bogárvilágát bemutató új kiállítás. Ezzel talán már tavaszra előrukkolhatnak a park gazdái. (...) Szóba került még olyan madárház is, ahol az épületen belül szabadon röpködhetnének az apróbb szárnyasok, s zavartalanul, rácsok nélkül gyönyörködhetnének bennük a látogatók. Az is elhangzott: lehetne nagyragadozókkal bővíteni az állományt. Oroszlánhoz például potom összegért hozzájuthatna Miskolc. (...) Például egy óriáskerék Egy óriáskerék, karusszel, cél- badobó nagymértékben növelné a látogatottságot. (...) Ezek még csak ötletek. Arra feltétlenül alkalmasak, hogy elgondolkozzanak az illetékesek: maradjon-e jelenlegi formájában a vadaspark csupán környékünk állatvilágát bemutató területnek. Őzet, szarvast, muflont, vaddisznót Korabeli újságcikk a társadalmi összefogásról Miskolc (ÉM) - A Déli Hírlapban Békés Dezső 1983 tavaszán lelkesen számol be a vadaspark létesítésének tervéről. „Régi kívánsága a miskolciaknak, hogy létesítsenek vadasparkot a Bükk városhoz közel eső részén. A városi tanács idei munkaprogramjában is szerepel e kérés teljesítése. Az átadás határidejét augusztus 20-ban jelölték meg. Mint annyi más létesítmény, a vadaspark létrehozásához is széles körű összefogásra van szükség. Ennek irányítására, koordinálására alakult tegnap operatív bizottság. Tagjai között ott láttunk néhányat azok közül a kipróbált társadalmimunka-szerve- zők közül, akiknek nagy részük volt a műjégpálya megszületésében. Mindannyiunk örömére Ez önmagában is garancia lehet arra, hogy az alkotmány ünnepén, mindannyiunk örömére felavassák a vadasparkot. Valójában azonban csak akkor sikerül elvégezni 15 hét alatt a hatalmas munkát, ha a nemes cél érdekében összefognak a vállalatok, szocialista brigádok, KISZ-fiatalok.” TéleiHiyáron mindenki Napi menü előtt nyitva áll j < j j j* * j j i j Miskolc (ÉM) - A Miskolci Vadaspark a Csanyikban található. Megközelíthető: a Majális-parki autóbusz-végállomástól gyalog (tíz perc erdei sétával), de személykocsival is; a park bejáratánál parkolóhely áll rendelkezésre. Nyári nyitva tartás: a hét minden napján reggel 9-től este 6-ig, hétvégén és ünnepnapon este 7-ig. A park telefonszáma: 46/403-203, 332-121. ÉSZAK1 miskolcEOLttn zoo@ma|| datanet.hu Cím: 3525 Miskolc, Csanylk-völgy, Majális-park 2. Postacím: 3531 Miskolc, Gyó'ri kapu 48-50. A csanylki aliatkertben elfogyasztott táplálók napi mennyisége (kilogramm) Bogyós gyümölcs Déllgyümölcs Káposzta Napraforgó 1.5 kg Apróhús (naposbanxnH. egér, twigerv malac) Marhahús Köles 1,0 kg Lenmag, négermag. fénymag, cirok 1,0 kg Csíráztatott magvak1,0 kg Kenyér és pékáru *5,0 kg Tej 25,0 1 Tolás20 db Tiíró3.2 kg Méz 0,1 kg Joghurt 1,51 Gabonapehefy 0,5 kg Tücsök 20 db Usztkukac60 db
