Észak-Magyarország, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-18 / 192. szám

2003. augusztus 18., hétfő ÉSZAK'MAGYARORSZÁe# KARRIER / 7 Szabad alkotók lehetőségei Miskolc (ÉM) - A képzőművészet ma min­den ágában megmutaja magát a tömeges piactermelésben is. Hiszen egy forma megter­vezéséhez is a művész tehetségére van szük­ség. Öszszeállításunkban az amatőr képző­művészek jelenlegi lehetőségeit boncolgattuk. JEGYZET Érző, lüktető erő Marschalkő Ildikó E-mail: ildiko.marschalko<a)eszak.boon.hu A művészet haldoklik, halljuk pap mint nap. Mert piacosodott, mert nincs klasszikus érték, és a giccs válik ünnepeltté. Ez nem igaz. Hiszen a művészet ma már mindent beterít és mindent megfogalmaz. o tt van egy autó formájában, egy karórában, egy mobiltelefon dizájnjában, egy szemüvegben. Attól, hogy modern vilá­gunkban a művészet nem klasszikus for­mában jelenik meg, még él és nem haldok­lik. Hiszen ma is épp úgy, mint ősidők óta, a művészet az ember sajátja, a gondolat varázsa, az idő' oltára, az amely meghatároz egy kort, egy közösséget, egy individumot. Az eíemi mozgatórugó, mely nélkül élettelen­né, egyszínűvé válna minden körülöttünk. A hagyomány teremtó'. A gondolat születésének ünnepe, az alkotás erejének felszínre rob­banása. Érző, lüktető erő! Az ember szünte­len alkotásvágyban ég, kacérkodva a teremtéssel, vagyis teszi azt, amitől igazán ember. Elsőként fejében szikraként születik meg a gondolat, mely erőt ad, hogy megfor­málódjon az anyag, a fa, a kő, vagy épp hanggá, ritmussá váljon a gondolat. S lesz belőle valami, ami visszavon­hatatlan, valami, amiben ott van az öröm, a bánat, a vágyak, az álmok megfogható értelme. És válik még többé: emlékké, örökséggé, hagyománnyá... Pályázatfigyelő: Szakmai kollégium pályázatai Miskolc (ÉM) - A Képzőművészeti, Szakmai Kollégium pályázatot hirdet a 2003. II. félévben. Pályázni az alábbi téma­körökben lehet: A kollégium képzőművészek részé­re maximum 10 havi időtartamra, al­kotni támogatást biztosít havi 100 000 Ft összegben, kizárólag alkotások lét­rehozására Benyújtandó: Részletes munkaterv, rész­letes önéletrajz, valamint a pályázó koráb­bi munkáiról képi dokumentáció. A támogatott pályázók a munka végez­tével kötelesek az elkészült mű (művek) dokumentációját, fotóját szakmai beszámo­lójukhoz mellékelni. A pályázóknak min­den esetben belföldi pénzügyi lebonyolítót kell felkérnie. (A lebonyolító kizárólag jo­gi személy lehet) További pályázatok Kortárs képzőművészeti szakkönyvek kiadására pályázatot a kiadó nyújthat be a mű kéziratának és két nyomda áraján­latának mellékelésével. A kollégium az alábbi költségjogcímeket támogatja: • szerzői honorárium és járulékai (írói, illusztrátori, képzőművészeti fotó), vagy számlás kifizetése: • szerzői jogdíjak • fordítói, lektorálási honorárium és járulékai, vagy számlás kifizetése • szerkesztői (főszerkesztő, olvasó- szerkesztő, tervezőszerkesztő, képszerkesz­tő) honorárium és járulékai, vagy szám­lás kifizetése • nyomdai előkészítési munkák Magyar kortárs képzőművészeti alko­tások megvásárlására: A pályázaton hazai, kor társ képzőmű­vészeti közgyűjteménnyel rendelkező költ­ségvetési szervek (múzeumok) és képtárak vehetnek részt. A pályázathoz csatolni kell a kiválasztott műtárgyak listáját, fotóját. A pályázatok 2003. szeptember 11-ig beér­kezően nyújthatják be. Az oldalt összeállította: Marschalkő Ildikó Fotó: Kőhalmi Péter Az amatőr művész nem megfelelni akar, csak alkot Évről évre több lehetőség jut az amatőr művészeknek kiállításon való szerepléshez Miskolc (ÉM) - Modern vi­lágunkban a képző- és ipar­művészet a mindenre kiterje­dő vizualitás alapja. A kép­zőművészet valós szerepéről az amatőr művészet esélyei­ről kérdeztük Borsos István szobrászt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Képző- és Iparművészeti Egyesület a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Közművelődési Inté­zet, a Megyei Mecénás Alap tá­mogatásával nyári képzőművé­szeti alkotótábort szervezett Bodrogkeresztúron. Mai amatőr művészet lehetőségeiről beszél­gettünk a tábor művészeti veze­tőjével, Borsos István szobrász- művésszel. • Több lehetőség Harminc éve vezetem a Dobrik István által létrehozott BAK Képzőművészeti Stúdiót, ezalatt az idő alatt sokat válto­zott a hazai amatőr művészek le­hetősége a magyar művész világ­ban. Amíg a 70-es 80-as években nem lehetett kiállításon szere­pelnie egy nem hivatásos képző­művésznek, csak csoportosan, addig ma már szinte minden amatőr nyílt tárlatra meghívást kapunk - magyarázza Borsos István. Persze ahhoz, hogy az amatőr művészek valamilyen elismerést szerezzenek maguknak sokat kellett harcolni, amiben a me­gyei képzőművészeti egyesület úttörő szerepet vállalt. A 80-as évek elején a Népművelődési In­tézet irányításával, egy országos szerveződés jött létre, ami pró­bált érdekvédelmet adni és szak­mai támogatásta hivatásosokkal szemben, AKT nevezetű amatőr képzőművész mozgalmat. Orszá­gos kiállítások szerveződtek, amelyek azóta is működnek (az idei Országos Amatőr Kiállítást ősszel Budapesten rendezik meg).- Szervezeti részét tekintve romlott az amatőr művészek helyzete, hiszen a művelődési házak elszegényedtek, ami a képzőkörök felbomlását eredmé­nyezte. így egyre kevesebb az amatőr művészek száma, hiszen kevés lehetőség adott a gyakor­lásra. Önmegvalósító funkció Mindezek mellett a rendszer- váltást követően piacosodott a képzőművészet, főleg a giccs szá­mára, ami ugyancsak hátráltat­ja életben maradását. Bár azt hozzá kell tenni az amatőr kép­zőművész kifejezetten nem a pi­acnak dolgozik, szimplán csak saját maga fejlődésére, gyönyör­ködtetésére alkot. Ez a kulcsa a művészetben való elmélyülés­nek, hiszen teljessé teszi az em­bert, akár fiatalon, akár ősz ha­lántékkal. Fontos vetülete a mű­vészetnek a lét lényegének vizs­gálata, kutatása, a szeretet értel­mének keresése, a szenvedés ér­telmének megértése, s ha gya­koroljuk, minderre választ kap­hatunk. Magunkat ismerhetjük meg s a világot az alkotás által. ÉH*5! Jü# A modem képzőművészettel kapcsolatban írják meg véleményüket Alkotások című torn­aiunkon. NÉVJEGY Borsos István Szobrászművész, a BAK Stúdió elnöke Tanulmányok: 1967. Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Matematika-fizika szak, 1963. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Rajz szak Szakmai pályafutása: 1963-től egészen 1995- ig iskolaigazgatóként dolgozott az encsi Váczi Mihály Gimnáziumban. Már fiatal kora óta szobrászkodik, ez tölti ki mindennapjait. 1985-től a BAK Stúdió vezetője IS#" Megkérdeztük: Megyénkben mennyire lehet amatőr művészként érvényesülni? .......................................................................................... c cAv * :-"v K ét éve kezdtem el festeni. Ennek elle­nére már 2000 májusá­ban bekerültem a sáros­pataki kiállításra, idén pedig meghívást kaptam a fővárosi országos ama­tőr kiállításra is. Tisztán látszik, van lehetőség, csak bátorság kell hozzá, hogy tűrjük a kritiká­kat. Én elsősorban nem a közönségnek alkotok, hanem saját magamnak. dr. Szabolcsik Katalin (52) AGRÁRMÉRNÖK S zeretem a festészetet, ezért is kezdtem el két éve festeni. Úgy lá­tom, eltűntek a művé­szetet támogató vállalko­zók, így elég nehéz hely­zetbe került a hazai mű­vésztársadalom. Pedig a művészet egy igen jelen­tős mozgatórugó, amit szükség lenne életben tartani, támogatni. Al­kotni, létrehozni egy csodálatos dolog. Garainé Balogh Márta (49) PÉNZÜGYI SZAKEMBER A szabad kiállítások lehetőséget adnak az amatőr művészeknek is ahhoz, hogy megméret­tessék magukat a közön­ség és a szakmai zsűri előtt. Nem érdemes kife­jezetten kiállításokra al­kotni, dolgozni kell so­kat. Csak azután érde­mes megmérettetni ma­gunkat akár szakmi, akár a közönség szemei előtt. Lőrincz Róbert (52) TECHNIKUS R ajztanár vagyok, ed­dig még csak tanul­tam az alkotásról, most szeretnék igazán bele­kóstolni. Úgy látom, a hazai művészetben min­denki megpróbál a maga útján boldogulni, ami egyáltalán nem egysze­rű, akár amatőr, akár hivatásos személyekről beszélünk. Több támoga­tásra lenne szükség fel­tétlen. Tóth Helga (24) DIÁK H arminc év alatt csak a tanítványaimnak éltem, szakköröket ve­zettem, őket tanítottam, nem volt időm magam­ra. Most már nyolc éve járok alkotó körökbe, ahol az akvarelltől a tűzzománcig mindenben kipróbálhatom magam. Élvezem az alkotást, nem szeretnék mások­nak megfelelni, magam örömére teszem. Sélei Aranka (64) NYUGDÍJAS RAJZTANÁR Az alkotás belső hamónlát ad, amely aztán élővé teszi a művet. Nem kell ahhoz hivatásos művésznek lennünk, hogy ezt alkotás közben átéljük. Fotó: Kőhalmi Péter Kultúra és audiovizuális politika Az unió bátorítja az együttműködést Miskolc (ÉM) - Megvál- tozik-e a kultúra szereplői­nek helyzete Magyarország EU-csatlakozása után? A vá­lasz egyértelműen igen, de a változás nem egyik napról a másikra megy végbe. Az EU alapító szerződései a kultúra kérdéseivel nemigen fog­lalkoznak. A kultúra probléma­köre csupán az 1990-es években jelent meg az unióban. A konk­rét célokat az alapító szerződés az alábbiak szerint fejti ki: az unió hozzájárul az egyes tagál­lamok kultúráinak kibontakozta­tásához, tiszteletben tartva azok nemzeti és regionális különböző­ségét. Az unió bátorítja a tagálla­mok közötti együttműködést: ja­vítja az európai népek kulturá­lis és történelmi ismereteinek terjesztését. Őrzi és védi az eu­rópai jelentőségű kulturális örökségeket. Ösztönző intézkedések Támogatja a nem kereskedel­mi jellegű kulturális cseréket, a művészeti és irodalmi alkotóte­vékenységet, beleértve az audi­ovizuális szektort. Az unió olyan ösztönző intézkedéseket hoz, amelyek nem érintik a tagállam­ok jogrendszerének harmonizá­lását. Magyarország elfogadja a közösségi kulturális programok­ban való résztvételt. Uniós támogatások A művészcsoportoknak a kultúráért Miskolc (ÉM) - A Kultú­ra 2000 program célja az európai kulturális együtt­működés, a párbeszéd elő­segítése, a nemzeti kultú­rák terjesztése. A program támogatja: az előadó-, színház- és táncművé­szetet, képzőművészetet, az irodalmat, a zenét, a kultúr­történeti feldolgozásokat, az új kifejezési formákat, az út­törő kezdeményezéseket, akár többéves projekteket. Ötéves program Ez a program 2004-ig szól. A konkrét pályázatokat éven­ként meghirdetik. Magyaror­szág 2001-től már teljes jogú tagként vehet részt a prog­ramban. A Kultúra 2000 prog­ram éves részvételi díjának összege csaknem 500 ezer eu­ró. A pályázatot egyéni sze­replők kivételével, a kulturá­lis élet bármely szereplője be­nyújthat. Pályázati eljárás Minden projekthez legalább 40 százalékos önrész szükség. A pályázati eljárás centrali­zált, azaz mind a kiírás, mind a döntéshozatal Brüsszelben, az Európai Bizottság Oktatá­si és Kulturális Főigazgatósá­gán történik. A pályázat meg­hirdetésének időpontjáról, a beadási határidőről, az elbírá­lásáról, a szerződéskötésről és az összeg folyósításáról a fő- igazgatóság gondoskodik. Három alprogram A kulturális támogatás há­rom alprogramból áll: az első specifikus és rövid távú tevé­kenységek, legalább három tá­mogatásra jogosult ország kul­turális szereplőinek részvé­telével. Az elnyerhető összeg 50 és 150 ezer között van. A máso­dik alprogram: hosszú távú hároméves kulturális együtt­működési tevékenységek, leg­alább öt támogatásra jogosult ország, kulturális szereplői­nek részvételével. Az elnyer­hető összeg legfeljebb három- százezer euró. A harmadik alprogram ki­emelkedő európai kulturális projektek, mint például az Eu- rópa Kulturális Fővárosa ren­dezvénysorozat, kulturális dí­jak, egyéb kulturális esemé­nyek. Az elnyerhető összeg az esetek többségében 150-300 ezer euró között van. A program öt évére 167 mil­lió euró az előirányzott költ­ség. A pályázati kiírás centra­lizált, azaz mint a kiírás, mind a döntéshozatal Brüsz- szelben, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigaz­gatóságán történik. ÉNfcÜ’fHÜÍ Európai Unióval kapcsolatban további Információkat a www.eu2004.hu című weboldalon iilietve awww. eupont.hu olvashatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom