Észak-Magyarország, 2003. július (59. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-28 / 174. szám
2003. július 28., hétfő ÉSZAK-MA6YAR0RSZÁG $ SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK / 5 A SZERKESZTŐ ÍRJA Köz(ki>szolgáltatottak Kiss József E-MAIL.: KissjozsEF@inform.hu Jogászunk éppen jól megérdemelt nyári szabadságát tölti, így ezúttal nem a jogász, hanem a szerkesztő „válaszol”. Méghozzá azokra a kérdésekre, amelyek mindannyiunkban felmerülnek, ha figyelemmel kisérjük a Szólástérrovat- ban megjelenő leveleket, olvasói véleményeket. Vannak olyan témák, melyek hosszú ideje visszaköszönnek, és nem azért, mert ezekkel bárkinek is kedve volna folyamatosan foglalkozni, hanem azért mert nem oldódnak meg. Ilyen téma például a közszolgáltatók viszonya a „közkiszolgáltatottakhoz”: e téren (az utóbbi időben) az áramszolgáltató a listavezető. Nagyon sok levelet kaptunk olvasóinktól, melyben kálváriájukat írták le, mely a villanyórájuk körül, pontosabban az áramlopás vádja körül zajlott. Az nyilvánvaló mindenki előtt, hogy hazánkban lopják az áramot (miért pont azt ne lopnák?), és az js nyilvánvaló, hogy egy bevételorientált szolgáltató ezt meg akarja szüntetni, de legalább is elviselhető mértékre kívánja csökkenteni. A baj az, hogy a hozzánk forduló áramlopás gyanújába keveredett panaszosok egytől egyig idősebb, többnyire egyedül élő, nem túl jó anyagiakkal rendelkező emberek. Esetükben többnyire nehezen képzelhető el, hogy újhold idején, sötét éjszaka foguk közé szorított csavarhúzóval kúsznak fel a villanyoszlopra, vagy a lépcsőházban buherálják a villanyórát, hogy a gyermekkocsi tárolóban működő titkos alumíniumkohójuk számára lopott kilowattórák ezreit biztosítsák rosszhiszeműen. Mert a „büntető számla” alumíniumkohóhoz illő visszamenőleges fogyasztást, és dermesztő összegeket tartalmaz, így a nyugdíjból százezreket kell részletekben fizetni, ha megáll az ügy a bíróság előtt. Sajnos, nem ritkán megáll, mert a törvény betűje szerint rendben van minden. Akkor viszont - kedves törvényhozók - tessék megbuherálni a törvényt! A vásárió az udvarias kiszolgálásra vevő A legjobb és ráadásul legolcsóbb „reklámhordozó” az elégedetten távozó vásárló A nyitás óta népszerű az áruház Miskolc (ÉM) - Sokan szinte szabadidősport jelleggel mennek vásárolni, mások igyekeznek mielőbb túlesni rajta. Az udvarias kiszolgálsát azonban minden vásárló igényli, így olvasónk is: „Két dolgot szerettünk volna vásárolni a miskolci Média Markiban: hűtőt és porszívót. Gondoltuk, kérünk róluk információt. Az informátorok a helyükön voltak, de egyetlen kérdésünkre sem tudtak válaszolni. Ekkor jött a második meglepetés. Hoztuk, vittük Az elárusító utasította a férjemet, hogy hozzon fel egy emelettel lentebbről rakodókocsit, velem pedig közölte, hogy hozzam utána a porszívót. Ekkor én megkértem a fiatalembert, hogy legyen szíves ő hozni! Nem mondta, csak arcáról látszott, cifra gondolatok járnak fejében. Miután fizettünk, megköny- nyebbülten távoztunk volna, ha ... Ahhoz ugyanis, hogy a garanciális papírt lepecsételjék, meg kellett volna bontani a hűtő csomagolását, de így az szállíthatat- lanná vált volna. Egy dolgot megfogadtam: ide többet nem jövök.” A válasz: Tisztelt Vásárlónk! Elnézését kéi'jük, hogy áruházunkban tett látogatásuk nem úgy alakult, ahogyan azt Ön és mi is szerettük volna. Reméljük, hogy - a levelében leírtak ellenére - mégis lesz második alkalom, amikor elégedetten Reméljük, lesz második alkalom... Média Markt távozik majd tőlünk. Ami az informálást illeti: azon vagyunk, hogy e téren is javítsuk szolgáltatásainkat. A levelében említett 50 km-en belüli ingyenes házhoz szállítást a cipekedéstől való mentességet a kényelmes vásárlás miatt találtuk ki: sajnos ezúttal ez nem jelentett Önnek köny- nyebbséget. A garanciajegy-ki- töltést, -lepecsételést és az üzembe helyezést szintén a vásárlás megkönnyítése érdekében találtuk ki. Megkérdeztük: nagyáruházakban, vagy a kisebb üzletekben vásárolnak szívesebben? I s-is. Mindkét típusú helyen vásárolok, ha csak egyféle dologra van szükségem, akkor előnyben részesítem a kisebb üzleteket, ha többféle cikket keresek, akkor a nagyokba megyek. Plaszkó Csaba (34) ELADÓ E n szívesebben megyek nagyáruházakba, bevásárlóközpontokba a nagyobb választék, és az alacsonyabb árak miatt. Az eladók hiánya nem zavar: megkeresem, amit venni akarok. Varga Zoltán (38) VASÚTI SZAKEMBER N álam a nagyáruházak, bevásárló- központok vezetik a listát a nagyobb választék miatt. Ugyanilyen fontos szempont az idő tényező is: többféle dolgot tudok egy helyen megvásárolni. Mihály Zoltán (29) INFORMATIKUS H a igényesebb műszaki cikket vásárolok, akkor szívesebben megyek kisebb szaküzletbe, ahol tapsztalatom szerint az eladók tájékozottabbak, többet tudnak segíteni a vásárlásban. Tóth Sándor (20) TANULÓ A nagyobbakat részes! tem előnyben. Szerintem a kisebbek nem tudnak versenyezni a nagyok áraival, akcióival, áruválasztékával - még az igényesebb kiszolgálással sem. Illés Zoltán (20) TANULÓ SZÓLÁSTÉR Hogy élünk? Szeretnénk vitát indítani a levelezési rovatunkban arról, hogy Önök hogy érzik: valóban válságban van-e a magyar gazdaság vagy sem? Épp eleget nyilatkoznak erről a különféle gazdasági szakértők, politikusok, üzletemberek. Mi arra lennénk kíváncsiak, hogy Önök a saját bőrükön hogyan érzik meg a változásokat? Jobban vagy rosszabbul élnek most mint egy-két évvel ezelőtt? Milyen következtetéseket vonnak le az árak és a nyugdíjak, fizetések alakulásából? Tényleg úgy érzik, hogy túl sokat költ el az állam hivatalokra, tisztviselőkre, közalkalmazottakra? Ha a családi kasszájukba néznek Önök, mit látnak: több forint marad benne hó végére mint eddig? S vajon Önök hogyan é^rzik: mit hoz a családjuknak a jövő? Mit terveznek, tervezhetnek gyerekeiknek - akárcsak a következő évet vizsgálva... Várjuk leveleiket - osszák meg véleményüket mindannyiunkkal, ne csak a politikusoké legyen a szó. Természetesen ha valaki úgy kívánja, nem közöljük nevét, címét - csak a szerkesztőség őrzi meg teljes garanciával. Névtelenül azonban nem fogadunk el leveleket. A SZERKESZTŐSÉG Egy régi kaland A rendőrség megítélésével kapcsolatos véleményekhez szeretnék kapcsolódni egy történettel, előre- bocsátva, hogy nekem még soha nem volt semmi problémám a rendőrséggel. A történet a nagyobbik fiamnak esett meg 1995-ben, aki ekkor a húszas éveinek elején járt. Ekkor - jobb híján - egy sütőipari kft.-nél dolgozott sofőrként, mint áruterítő és mindennap hajnal fél négykor indult „Kútba esett” ügy Először június 2-án jelezte mezőkövesdi olvasónk, Csirmaz István, hogy az ottani buszpályaudvaron lezárták a közkutat. Mint írja „...a helyi Volán vezetője figyelmen kívül hagyta, semmibe véve az utasok legelemibb dolgait, lezáratta a közkutat.” Utánajártunk az ügynek, és hamarosan választ is kaptunk a Volántól: „A közkifolyók számának csökkentésére, az autóbuszállomás épületétől 15-20 méterre lévő közkifolyó megszüntetésére a Mezőkövesdi Önkormányzat döntése alapján 1996-ban került sor. Ezzel kapcsolatban társaságunktól előzetesen sem a terület önkormányzati képviselője, sem a hivatal illetékese nem kért véleményt. Az, hogy melyik közkifolyót szüntetik meg, nem a Borsod Volán Rt. hatásköre és nem is tudjuk befolyásolni az ez irányú döntéseket.” Az ügyben tehát nem a Volán a felelős. A közkút hiánya azonAddlg Jár az utas a bán tovább foglalkoztatja a kövesdieket. Július 22-én újabb levelet kaptunk a kút miatt. A nem szüntetik fotó: bényei válasz ezúttal is az, hogy a kút megszüntetése miatt az önkormányzatnál kell kopogtatni. munkába. Egyik ilyen hajnalon saját személygépkocsijával munkába menet az Avason megállította két gyalogos rendőr (utólag kiderült: a készenléti ezredből) a következő szöveggel: „Hol voltunk- diszkóban?”,A fiam közölte, hogy dolgozni megy. Erre körbejárták az autóját és cikizve kérdezték: milyen autó ez? Alfa?- ráadásul Gulietta? Na akkor adja át az iratait! A fiam kinyitotta a kocsiban a kesztyűtartót és ekkor láthatóvá vált egy - tokban lévő - úgynevezett úttörőkés, amit én adtam a fiamnak és gyerekkorunkban a derekunkon hordtuk. A rendőrök azt mondták, hogy „Adja csak ide egy kicsit!” - amit a fiam meg is tett. Erre ők azonnal elvették és közölték, hogy feljelentik veszélyes szerszám birtoklása miatt. Idézést kapott a rendőrségre, ahol egy bennünk bűnözőt látó nyomozó főhadnagy közölte velünk, hogy - a rendőrségi törvényre hivatkozva - megbünteti a fiamat 12 000 Ft-ra, mert közterületen 8 cm-nél hosszabb pengéjű kés volt nála. Amikor közöltük vele, hogy nem nyilvános helyen, nem közterületen birtokolta, azt válaszolta, hogy az autó belseje is közterület!” Végül megkérdezte a fiamat, hogy volt-e már dolga a rendőrséggel? Mire ő azt válaszolta, hogy: „Igen, a BM- nél voltam határőr, Ferihegyen akciószázadban. Remélem, ez nem hátrány.” Ezek alapján közölte, hogy a bírságot 6000 Ft-ra mérsékli, amit a fiam - további fellebbezés nélkül - ki is fizetett, de láttam rajta, hogy a rendőrségről alkotott véleménye jó időre igencsak negatív irányba fordult. Név és cím a szerkesztőségben Egy eb fohásza Hű, de kutya meleg van, pedig még csak most jön a neheze, mennem kell futni, amihez semmi kedvem. Jól van ez így, édes gazdám? Szerintem nem egészen tisztességes dolog, hogy te ülsz a volán mögött, én meg loholok utánad? Amikor hozzád kerültem, azt ígérted, hogy majd együtt játszunk, futunk, gondoskodsz rólam, OLVASÓINK LEVELEIRŐL meg hogy barátok leszünk és én leszek az élő lelkiismereted. Cserében segítek majd rendbe tenni az egészségedet. Na jó, belátom, azért töltöttünk együtt sok szép, örömteli időket is. Talán még szerettél egy kicsit akkoriban. De egy ideje csak bevágod magad a kocsiba, aztán uccu neki, hadd menjen. Úgy teszel, mintha nekem kellene lefogynom, mintha az én vérkeringésem, a szívem rendetlenkedne, az én koleszterinszintem volna magas. Nem gondolod, hogy ismét biciklire kellene ülnöd?! Persze, meg elfeledtem: nem tudnád elviselni, hogy még egy kutya is megelőzhet téged, mert nem bírod úgy tekerni a pedált, hogy versenybe legyél velem. És ez igaz is, hiszen az én utazósebességem nagyobb, mint egy átlag kerékpárosé - lévén, hogy németjuhász kutya vagyok. Csakhogy én sohasem éltem vissza helyzeti előnyömmel. Egyszer sem kényszerítettelek arra, hogy az én tempómban biciklizzél és sohasem bírtalak arra, hogy úgy fuss, mint én. Mindig a lábaidnál voltam, alázatosan. Most már érzékeled: milyen megalázó érzés és megerőltetőén fárasztó futni a te gépi lóerőid után? Jaj gazdám, ne nyomd már úgy azt a gázpedált, mindjárt elszakad a póráz. Nem látod, a nyelvem is lóg már. Nem igaz, hogy mindez velem történik. Micsoda kutyavilág jár mostanában rám!? Ha nem hagyod abba, esküszöm, világgá megyek vagy feljelentelek az első elémbe kerülő hatóságnak állatkínzásért. Pedig te jó ember voltál, nem érdemelnéd meg a büntetést. Kérlek gazdám, ne legyél ilyen gonosz, kegyetlen (embertelen) ember. Javulj meg, legyél a régi, szeretetre méltó gazdi ismét. Emlékszel, milyen jó volt kezdetben...?! Pásztor György Miskolctapolca
