Észak-Magyarország, 2003. július (59. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-21 / 168. szám
2003. július 21., hétfő ÉSZAK-MAGYAR0RSZÁ6 $ AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR B Édesvíz éve. Tudományos ülést rendeznek az Édesvíz nemzetközi éve alkalmából a IX. Jósvafői Falunapokon. A polgármesteri hivatalban 25-én délelőtt 10 órától Jósvafő csatornázásának jelentőségéről cserélnek eszmét önkormányzati és környezetvédelmi szakemberek. 0 Nemzedékek találkozója. A nyugdíjasok megyei találkozójának alkalmából rendezik meg a részt vevő nyugdíjasszervezetek jűlius 25-én Miskolcon a Nemzedékek találkozóját. Városbújócska ff f 9 Balogh Attila e-mail: wmetty@inform.hu N4iért rivalizálnának egymással városok? Persze, tudjuk, miért. Például pénzért. Hogy több jusson nekik, az ott élőknek, mint másoknak. Vagy mint nekik, korábban. Bizonyára minden település úgy érzi (mindig), neki több járt volna korábban. Meg most is. Ha a torta ugyanakkora marad, akkor a mi szeletünk úgy lesz nagyobb (csak úgy lehet), ha a másé közben kisebb. Ha ugyanakkora marad. Nincs szebb gondolat, mint hogy készítsünk együtt nagyobb tortát. Különösen ha a hangsúly nem a torta, hanem az együtt kifejezésen van. Fogjunk össze, ne vetélytársnak, de legjobb esetben is versenytársnak, azt ne mondjam, útitársnak tekintsük egymást! Egy ilyen gondolat ellen senkinek sem lehet kifogása. Kérdés, ki mennyire gondolja komolyan az ilyesmit. ^4ert ha két város lakói nem is, a két város politikusai miért is ne tekintenék egymás riválisnak? Mi másnak is tekinthetnék. Az egyik helyen azt hallják választóiktól: mi miért nem fejlődünk annyira, mint azok? A másik helyen talán azt: miért nem hagyjuk el még jobban amazokat, nehogy később utolérjenek! Most az úgynevezett régióközponti szerep a kulcsszó. Hát nem jobb régióközpontot vezetni, ott pozícióban lenni, mint egy lemaradó városban? Dehogynem. Vagy mégsem? De fejlődik-e a mi pályázónk annyira, hogy joggal igényt tarthasson a kiemelt funkcióra? Attól függ, kitől kérdezzük. Az éppen hatalmon lévők szerint igen - a többiek szerint nem. Váltáskor változik a vélemény is. No, nem a lakosságé. A vélt rivális meg közben azt mondja: a saját tartalékainkat se tudjuk kihasználni. Ha megtennénk... hajaj. Nem szeretne a saját bőrében lenni. Érdekes, mi se a miénkben. VILLÁMVOKS Nemfogfelbomlani Előző kérdésünk: Felbomlik-e az adókulcsok miatt a koalíció? nem: 67% igen: 33% Mai kérdésünk: Ön szerint manipulálhatók a lottósorsolás? ESZAK-MAGYflHORSMG # Szavazatát leadhatja: www.boon.hu Számítógép, akár ingyen, a Sulinet expresszel A közelmúltban indult programba a magyar családok mintegy fele bekapcsolódhat Ők örülnek a programnak Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - KHE) - A magyar családok közel felének birtokába kerülhet számitógép az Oktatási Minisztérium által a közelmúltban indított Sulinet expressz akció keretében. Azonban nem csupán 250-féle számítógép közül lehet választani, hanem kedvezményesen (akár ingyen is) juthatnak hozzá a háztartások szoftverekhez, nyomtatókhoz, kivetítőkhöz, digitális kamerákhoz, illetve modemekhez. Csak nyertes cégektől A program keretében évente 60 ezer forintot írhatnak le adójukból azon pedagógusok, oktatók, hallgatók és közoktatásban tanulók szülei, akik számítógépet, informatikai eszközöket vásárolnak, bérelnek vagy lízingelnek. Október 31-ig, a kiadott diákigazolványok érvényességének lejártáig, azok a hallgatók is bekapcsolódhatnak az akcióba, akik idén fejezték be tanulmányaikat. Az említett időpontig az idén végzett középiskolások is részt vehetnek a programban. A Sulinet expressz keretében eszközöket vásárolni csak a pályázaton nyertes cégektől lehet, 264 település, mintegy 1500 forgalmazóhelyén. Az üzletekben kifüggesztett tanúsítvány igazolja, hogy az adott hely a Sulinet expressz program árusítóhelye, a termékeket pedig Sulinet expressz matricával látják el. Érdemes bérelni Hogyan történik a vásárlás a gyakorlatban? A termék árát vagy a bérlés, lízingelés költségeit ki kell fizetni, majd az adóbevallásban jelezni kell a jogosultságot. így évente, akár 60 ezer forint is visszaigényelhető. Ehhez a számlát meg kell őrizni, mert egy esetleges ellenőrzéskor kérhetik, azonban nem kell az adóbevalláshoz csatolni. A vásárlás előtt érdemes tájékozódni a konstrukcióról: részletfizetés, bérlés vagy lízingelés esetén ugyanis akár három esztendőn keresztül is leírható az évi hatvanezer forint, ha a jogosultság mindvégig fennáll. Ha egyszerre fizetik ki az adott eszköz árát, csak egyszer lehet élni a kedvezménnyel. Vételár kölcsönbe A Postabank a programban részt vevő, számítástechnikai eszközt vásárlóknak kínál kedvezményes áruhitelt a gépek beszerzéséhez. Kezdéskor közel 300 kereskedő 350 boltjában igényelhető a kölcsön, de folyamatban van további 130 kereskedő bekapcsolása a programba. így összességében 430 kereskedő, mintegy 850 boltjában lesz elérhető a minimum 35 ezer, maximum 500 ezer forint összegű áruvásárlási kölcsön. A Sulinet expressz Kölcsön 12, 24 vagy 36 hónapos futamidőre vehető fel mindössze 23-25 százalékos teljes hiteldíjmutató mellett, ami csaknem 20 százalékos kedvezményt jelent a normál áruhitelhez képest. A havi törlesztőrészlet például 100 ezer forint esetén, egyéves időtartamra 9233 forint, három évre pedig 3682 forint. A Sulinet expressz programról bővebb információk és a prog- Cv&Jftü ramban részt vevő árusítóhelyen listája az ado.sulinet.hu címen található. Információs telefonszám: 06-1-318-13-18 Véget ér Ma véget ér a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház által szervezett, Up- ponyban megtartott természetfotós tábor. A csodálatos környezetben kezdők és haladók sajátíthatták el a fotózás fortélyait a természetből merített témákon keresztül lapunk fotóriporterének, Ádám Jánosnak a vezetésével. Fotó: Kupcsik Helga Példaértékű életpálya Sárospatak (ÉM - BSZA) - A nemrég, kilencvenedik életévében elhunyt Ködöböcz Józsefre, egykori főiskolai főigazgató-helyettesre emlékeztek két könyvbemutató kapcsán szombaton Sárospatakon a Miskolci Egyetem Co- menius Tanítóképző Főiskolai Karának könyvtárában. Az egyik kötet a város díszpolgárának pedagógiai munkásságáról, példaértékű életéről szól. A másik a neves pataki pedagógus egykori osztályának tollából született. A két könyv ismertetőjét Földházi István és dr. Demjén István szerkesztők tartották. Az áttörést a digitális nemzedék hozza majd el Az IHM államtitkára szerint az ingyenesség nem célravezető az informatikában sem Miskolc (ÉM) - Fel kell nőnie a digitális nemzedéknek, akkor lesz igazán átütő a változás - mondta dr. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkára, amikor az informatikai átalakulás hazai sebességéről faggattuk az ÉM szerkesztőségének vendégeként. ÉM: Ön szerint nem kellene még drasztikusabb támogatásokkal, juttatásokkal elérni, hogy minden háztartásban legyen számítógép? Cs. Gy. Felméréseken, tényeken nyugvó tapasztalat, hogy pusztán az ingyenességgel nem lehet célt érni. Ami ingyen van, annak nincs vonzereje, nem lesz belőle mozgatóerő. Az állam szerepe az, hogy ösztönözze az ipart, az önkormányzatokat, a polgárokat a részvételre. Ebben az évben létrehozzuk az információs „közhálót”, mely mindenki számára lehetővé teszi nyilvános helyeken az ingyenes hozzáférést. Az otthoni internetezést könnyítik meg a Sulinet keretében igénybe vehető adókedvezmények. ÉM: De az idő könyörtelen: míg mi lépegetünk, addig a világ száguld... Cs. Gy.: 2006-ig minden településen lesz az országban nyilvános „netes állomás”, teleház, vagy eMagyarország pont, ahonnan a közhálón keresztül bárki hozzáférhet az internet által elérhető tudáshoz. Ha minél több, a hétköznapi élethez szükséges szolgáltatás lesz elérhető a hálón, akkor az erősen motivál majd mindenkit az otthoni informatika kiépítésére is. ÉM: Ehhez a közhivataloknak, szolgáltatóknak is ki kellene lépniük az informatikai középkorból... Cs. Gy.: Az önkormányzatok erőteljesen érdeklődnek. Az okmányirodák várhatóan még ebben az évben képesek lesznek elektronikus szolgáltatásokra. A földhivatalok, cégbíróságok, az APEH már most is elérhetők elektronikus úton, de a helyzet ma még távolról sem ideális. A közcélú szolgáltatások „netesítése” elengedhetetlen. Az EU-csatlakozás is előír számunkra teljesítenivalókat ezen a területen. De ezzel együtt azt kell mondanom, hogy az áttöréshez egy új generáció, a digitális nemzedék munkába állása kell... ÉM: Kik ők? Hol van most a digitális nemzedék? Cs. Gy.: Például az óvodában. Ebben az évben elkezdtük a Brunszvik Teréz programot, melynek keretében az óvodákban speciális, játéknak álcázott számítógépeket helyezünk el. Ezeken a „kakaóbiztos” számítógépeken egy készségfejlesztő, az internetetést, a számítógép-használatot szimuláló program segítségével a gyermekek bevezetést nyernek az információs társadalom világába. Az „Okos Kölyök” programot az IBM fejlesztette ki, s most dolgozunk a magyar változaton. Nagyszerű látni, hogy a gyermekek milyen gyorsan és plasztikusan alkalmazkodnak a digitális világhoz. Akik most nőnek fel, azok számára a digitális tapasztalás nemzedékformáló élmény lesz, mint nekem volt mondjuk 1968. ÉM: Az információs társadalom kiteljesedése nem vesz el m u n kah elyeket? Cs. Gy.: Az informatikai fejlesztés, mint minden változás, munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Ugyanakkor látni kell, hogy az új technológiák alkalmazása révén legalább ugyanannyi munkahely keletkezik. Konfliktust okoz persze, hogy az új munkahelyek többnyire elérhetetleneken azok számára, akiket az informatikai fejlesztés tesz nélkülözhető- vé. Az információs társadalom technológiája alapfokon megtanulható. Fedezzük fel magunkban a hajdani „okos kölyköt”. NÉVJEGY Csepeli György az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára Kora: 57 év Pályafutása: Az ELTE Bölcsészkarán orosz irodalom és pszichológia szakon tanult. 1972 óta az ELTE BTK Szociológiai tanszékén, utóbb Intézetében dolgozott, 1986-tól tanszékvezetőként. 1992-től egyetemi tanárként és kutatóként a társadalomlélektan, s azon belül az előítéletek, a nemzeti tudat, a csoportközi viszonyok problémái foglalkoztatták. 1989-től már részt vett a nemzetközi tudományos életben, több évet töltött az Egyesült Államok különböző egyetemein (UCLA, Michi- gan State, New School fór Social Research, Yale) mint vendégprofesszor. A Magyar Szociológiai Társaság elnöke (1993), elnökségi I tagja. A Szociológiai Szemle, a Politikatudományi Szemle és a Jel-Kép folyóiratok | szerkesztőbizottsági tagja.
