Észak-Magyarország, 2003. június (59. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

2003. június 7., szombat ÍSZAK-MftGYARORSlÁG# KULTÚRA / 5 HÍRCSOKOR 0 Beszédes képeslapok. Az V. Ózdi Na­pok részeként nyílt kiállítás a városból elszármazott Kernács György képeslap­jaiból a Városi Művelődési Központban. A kiállított darabok között korabeli, kéz­zel festett darabok is láthatók. 0 Szent Iván. A „szerelmeseknek és sze­relemre vágyóknak” szánják a június 21-i programot Szentléleken a szervezők: az este fél nyolckor kezdődő műsorfolyam­ban lesz bájital, szalonzene, neves fel­lépők, tánc, színpadi produkció, valamint szőrmebemutató, tűzijáték, a tűzugrásról és jósdáról nem is beszélve. FESZTIVÁLJÁTÉK A IEGYEKÉRT Az utolsó fordulóhoz értünk Miskolc (ÉM) - A jövő héten megkez­dődik a harmadik nemzetközi operafeszti­vál, amely a tizenkét napos rendezvény- sorozat minden korosztály számára kínál programot. Játékunk az utolsó fordulóhoz érkezett. Jó szórakozást kívánunk! Élvez­zük együtt a hang mágiáját! A feladvány Mozart mindössze 35 évet élt, ám rövid pályája alatt hatalmas életművet hozott létre. Mely művét komponálta utoljára, melyet halála miatt már nem tudott befe­jezni? A helyes választ június 11-ig kell bekül­deni a Miskolci Nemzeti Színház címére (3525 Miskolc, Széchenyi u. 23.) vagy a színház jegyirodájában található ládába bedobni. A helyes megfejtők között 2 db jegyet sorsolunk ki június 14-re, Hacki Tamás és az Ex Antiquis együttes koncertjére. Az elmúlt heti játék nyertese: Pető An­na, Mezőkövesd. A jegyek a színház jegyirodájában vehetők át. Fonó-családi jeggyel Miskolc (ÉM - BGO) - Szlovén, erdélyi, felvidéki, vajdasági zenekarok is fellépnek a határon túlról az idén már hatodik éve a Diósgyőri várban megrendezendő Borso­di Fonóban. Az Észak-Magyarországi Nem­zetközi Folklórfesztiválnak idén először lesz szlovén vendége, a Miskolci Szlovén Kisebb­ségi Önkormányzat meghívására lép fel a Kosuta Poljcane hagyományőrző néptánce­gyüttes, akik - hangsúlyozta sajtótájékozta­tóján Kalácska Gábor, az önkormányzat el­nöke, nem pusztán zenélnek, hanem szlo­vén népszokásokat is bemutatnak. Szabó Imre, az Ady Endre Művelődési Központ munkatársa a Fonóról elmondta, a június 7-én és 8-án, vagyis ma és holnap rendezendő programok egyaránt szólnak a felnőtteknek és gyerekeknek, délelőttönként népi kismesterségbemutató és vásár és gyermekprogramok várják a családokat. Az eseményre délelőttönként 2 felnőtt és 2 gyermek részére 600 forintos családi jegy váltható. ÍZELÍTŐ A PROGRAMRÓL Mindkét napon: 9-18 óráig: népi kismesterség-bemutató és népművészeti vásár 11 óra: bábjáték Szombaton: 20.30: Táncos Magyarok, a Magyar Álla­mi Népiegyüttes előadása, közreműködik Sebő Ferenc, utána délszláv táncház Vasárnap: 17.30: Afro Magic Bánd 19 óra: Szinvavölgyi Gála 20.30: Besh O Drom, utána táncház, ze­ne: Esztenás együttes Figaro itt. A miskolci színház tervezőnői, Bozóky Mariann, Juhász Katalin és Zeke Edit mun­káiból nyílt kiállítás a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban - munkáikon keresztül követhetjük nyomon a Figaro házassága magyarországi történetét. A rendezvény a jövő héten kezdődő operafesztiválhoz is kapcsolódik Fotó: Bujdos Tibor Opera, opera, opera Miskolc (ÉM) - Bartók és Mozart zenéje jegyében zaj­lik a június 11-én kezdődő és 22-én véget érő Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. A tizenkét napos rendezvény- sorozaton több mint 50 előadás, hangverseny látható-hallható majd. A rendezvény fő helyszíne az öt játszóhellyel rendelkező Mis­kolci Nemzeti Színház. A feszti­vál azonban hamar kinőtte az épületet, így a város számtalan helyszínén és a megye több tele­pülésén is fólcsendül a zene. A fesztiválon Mozart nyolc ope­ráját láthatja a közönség, felhang- zanak szimfóniái, versenyművei és egyéb alkotásai. Természetesen Bartók valamennyi színpadi műve is szerepel a programban. Különleges produkciónak ígérke­zik A kékszakállú herceg vára című opera, melyben Judit sze­repét Marton Éva énekli, partne­re Róbert Halé. Naponta friss beszámolók, összefog- CwJLilfl lalók. érdekességek és képek: www.opfcrafesztlvaLhu Szerdán kezdődik az idei könyvünnep Tizenkét sátorral várják az olvasókat Miskolc (ÉM - BGO) - Elkezdődik az idei könyvhét szerdán - a rendezvény idén több más kulturális prog­rammal esik egy időbe. Miskolci könyvtér - ez a Város­ház téri rendezvény hivatalos ne­ve, június 11-én itt Gyárfás Ildi­kó, a megyei közgyűlés elnöke és Káli Sándor miskolci polgármes­ter közösen köszönti a megyei és megyeszékhelyi könyvhetet - az írók részéről pedig Beke György nyitja meg. Mint Stehlik Ágnestől, a Mis­kolci Idegenforgalmi és Kultu­rális Iroda vezetőjétől megtud­tuk, a megyei és miskolci ren­dezvénymegnyitót nem első al­M ........................ A megyei és a miskolci megnyitót nem először rendezzük közösen. Stehlik Ágnes IRODAVEZETŐ ................................w kálómmal rendezik közösen - idén azért vonták össze, hogy a megye és székhelye könyvki­adásának fontosságát még hang­súlyosabban jelezzék. Kései hét Idén később rendezik a könyvhetet - ennek kezdetét minden évben a Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése határozza meg. En­nek a kis késésnek köszönhető a miskolci rendezvények többé- kevésbé spontán szerveződése - a Miskolci könyvtéren (a város­Az irodalmi nyilvánosság A könyvhéthez kapcsolódó programok közül ajánljuk a június 12-én, reggel 9 órától délig tartó „Szó-tér” című rendezvényt, amelynek részt­vevői a megye és a város iro­dalmi nyilvánosságáról fejtik ki gondolataikat, a miskolci városháza dísztermében. és a megyeháza között) 12 sátor­ban várják a vásárlókat és láto­gatókat. Kiemelve Az iroda vezetője hangsúlyoz­ta, hogy június 12-én, csütörtö­kön a városháza dísztermében délelőtt 9-től 12 óráig rendezik Szó-tér címmel az az irodalmi fórumot, amelyen a megye és a város irodalmi nyilvánosságá­ról cserélhetnek gondolatokat a résztvevők - a műsor vitaindí­tója Görömbölyi László, mode­rátora Filip Gabriella lesz. Ki­emelte még Stehlik Ágnes a szintén június 12-én 17 órakor rendezendő Könyvheti szalont, ahol a Pro Urbe-díjas Lukács Sándor saját költeményeit és legkedvesebb verseit adja elő. Valamint a Miskolci Galériában június 13-án, szombaton tartan­dó Új Holnap-estet, amelyen vendég lesz Székelyhídi Ágos­ton, a Tokaji írótábor kurató­riumának elnöke, és Sárai Lász­ló, a kuratórium titkára. http: //esza k.boon.hu A könyvhét teljes programjával Kötet a miskolci kíteleprtettekről Miskolc (ÉM - HM) - Elta­nácsoltak. Ezzel a szolidan ironikus címmel jelent meg az a kötet, amely a Miskolc­ról, 1952-ben kitelepítettek történetét dolgozza fel. A könyv szakmai bemutatója a napokban volt a miskolci Lévay Villa Panzióban. A rendezvényen a két szer­zőn, Irha Melindán és Holopcev Péteren, a B.-A.-Z. megyei levél­tár munkatársain kívül több is­mert történész és a hajdanvolt kitelepítettek közül is jó néhá- nyan képviselték magukat. A méltatok A kiadványt elsőként Dob- rossy István, a levéltár igaz­gatója méltatta, aki megjegyez­te, bár a levéltári füzetek 41. darabjaként jelent meg, de önálló könyvként is megállná a helyét. Gyarmati György tör­ténész a kötet kapcsán elmond­ta, Miskolcról ez az első össze­foglaló munka a témában. Oly sok erénye van, hogy nehéz mind felsorolni. Reményét fe­jezte ki, hogy hamarosan a folytatás is megjelenik. T. Var­ga György történész, a könyv lektora nem is a pályatársak­hoz, inkább a könyv főszere­plőihez szólt. Megjegyzi, soha senki nem tud igazságot tenni ügyükben, de legalább ennyit igen. Hogy ez a könyv megje­lenhetett. Nehézségekbe ütközött Irha Melinda lapunknak el­árulta, az anyaggyűjtés során sok nehézségbe ütköztek. Az iratok hiányosak voltak, s sok a titkos köztük. A túlélők, aki­ket hajdanán a Hortobágyra te­lepítettek ki visszaemlékezései igyekeztek a sok fehér foltot kitölteni. A két szerző Fotó: Kőhalmi Péter NAPLÓ: HOGY S MINT- Mit kezdek a „mint”-tel ­Vass Tibor Hogy tévedni emberi dolog, belátom, tévedtem, azt hittem, másról szólok most, Zuglóból hazafelé jövet, de van itt egy emberi dolog, belátom, sürgősebb, mint más, itt van, ahol én vagyok, sír egy lány a vonaton, nem engedi ez a lány­sírás, hogy Zuglómról, „haza- felém"-ről, hazafélémről szóljak most, búcsúzott a párjától a lány, a lány párja nem sírt, a lány párja dohányzott, ölelkezés és csókolózás közben sírt a lány, a fiú szájbarágta a füstöt, mint én a szavaimat most saját­másomnak, sajátolvasómnak. A lány kapkod a levegő után, mint gyermek, aki föl-fölhüppög még sokáig, emlékeztetvén hosszan a rosszra. Mintha ez adhatna okot arra, hogy más he­lvett vegyem számba a sírásaim. En nem-fontos síró vagyok, ha a kispityergést annak nevezhetjük. A levegőt már nem kapkodom, legfeljebb a tekintetem, ha tükör elé sodor az ár az „esemény" után; magam elől kapkodom, mintha szégyellném az okot, az állapotot, a látszatot. Látszatra be kell látnom, mióta a fiam megszületett, kispityeregnem kell mások és a magam nem- fontos-kínjain, a gyermek felol­dott bennem valami ismeretlen feszültséget, s hozott újabbakat, máig nevenincs-sírásokat. Máso­kéhoz mérten, látszatra, talán nincs elég veszteségem: mind­össze nagyszüleiül és apósom halálakor volt módom sírni, és a kutyámén zokogtam, no meg biztos el-elkönnyeznék a ma­gam elmúlásain, sajnálnám Zugló-vasstibijeim, Miskolc-má- som, ha túlélném őket, átesnék ép ésszel többed-magamon. ^/lagam között szólva, kispi- tyergek apám pofonjai után is, rendesen. Mintha kimondhat­nám, megdolgoztam értük. Ne­kik köszönhetően is rágódhatok azon, hogy ha szeretve va­gyunk, bizonyos arculcsapások kijárnak az élettől. Mintha vágy­nék rá, hogy apám ne utoljára emelje rám a kezét, hanem leg­utóbb. Mintha ő, míg élek, foly­ton kijárna nekem, mintha arra vágynék, hogy az a sírás, amit az a fájdalom okoz, föl-fölhüp- pögjön bennem múlhatatlan. Mintha tudnám, hogy eljárt ke­zének soha nem az indulathoz volt köze, hanem a féltéshez, az aggodalomhoz. Tudom is, hisz mintha törődését szemlélném az arcomon, mikor ujjai nyomát ta­pogatom abban a bizonyos tü­körben. Lassan a vonatút végére érünk, a lány már nevet, más fiú vigasztalja. Föltűnik egy időál- lóan rögzített, kicserélhetetlen protézis: az Avas panel-foga. Vele mintha szájbarághatnám magam én is, mikor Zuglóból hazafelé jövet újra a hézagai közé préselődöm. Ha Pest felé, a büfékocsiban írni kezdek, mintha Miskolc elhasznált tömé­seiként potyognának ki belőlem a szavak. Romlani-bomlani kez­dek, mint a kipiszkálhatatlan ételmaradék? Hazafelé írni más: ha fúrnak is, már érzéstelenítés nélkül bírom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom