Észak-Magyarország, 2003. június (59. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-23 / 144. szám
2003. június 23., hétfő Í$MM-1MR0RSZÁG# EU-KARRIER / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült ieoyzet Természetellenes MARSCHALKÓ ILDIKÓ e-mail: ildiko.marschalko@inform.hu Bonyolult az örök fejló'désre ítélt kapitalizmusban gazdasági érdekeket megborító döntéseket hozni a környezet érdekében, de kell. A másik oldal a személyes figyelmünk környezetünk, és természetünk védelme valamivel jobb képet mutat, már ami a fiatal korúakat illeti, hiszen többségük úgy gondolja ahhoz, hogy jövőjük legyen, feltétlen szükséges a környezetvédelemmel foglalkozni. Sajnos a gyakorlatban, ők sem tesznek sokat. Szemtelenül, szemetelünk, mondván nincs elég utcai szeméttároló kosár, amibe beledobhatnánk csokipapírjainkat, elhasznált zsebkendőinket. Nem beszélve az erdőket szennyező illegális hulladékhegyekről és így tovább... Gazdaságunk, sem felfogásunk nem elég ahhoz, hogy környezetbarát ország legyünk,, vagyis vágjuk magunk alatt szépen a fát, pedig tájaink természeti kincseink talán az egyetlen forrás amiből az unióban profitálhatnánk. Sokan elmondták, és leírták már ezen hasonló gondolatokat, mégis mintha - tisztelet a kivételnek - a magyar nép, a füle botját se mozdítaná. Ennyire nem lenne fontos hol és milyen környezetben élünk? Egyáltalán lesz-e jövőnk? Nem csoda, ha az unió környezetvédelmi elvárásaihoz fényévekre vagyunk. Viszont az uniós szabályok miatt kénytelenek leszünk tenni is valamit a természetünkért, hazai tájaink egészségének megőrzéséért, a mindennapi tiszta környezetért, ha tetszik ha nem. így rövid időn belül - ha a jogszabályok elég következetesek - egyszer a természet törvénye érvényesülhetne nem az emberi hanyagságé... GYAKORI KÉRDÉSEK Milyen rendelkezések vonatkoznak az EU- ban a környezetvédelemre, és ezek hogyan érintik hazánkat? • Az Európai Unióban az alapító szerződés vonatkozó rendelkezései nyomán a 60-as évek végétől kezdve mintegy 300 jogforrás született, a környezetvédelem területén. Hazánknak a közösségi jog követelményeit ezen a téren is teljesítenie kell, ez alkalmazkodást jelent a legkülönbözőbb szakterületeken, a környezeti hatásvizsgálattól kezdve a hulladéklerakókon keresztül, a genetikailag módosított szervezetekig. Alapvető elvárás, hogy a környezetvédelmi politika más szektorban (közlekedés, mezőgazdaság) integráltan jelenjen meg, illetve a fenntartható fejlődés szempontjait mindenkora a lehető legteljesebb mértékben érvényesítse. Ökopark létesítéséhez kaphatunk-e támogatást? • Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikai támogatási rendszere, ezek támogatnak kifejezetten környezetvédelmi célú beruházásokat is. Létezik, önálló környezet- védelmi pénzügyi alap is, az úgynevezett LIFE program keretén belül, amelynek 2001 óta Magyarország is tagja. A pályázati lehetőségekről a Környezetvédelmi Minisztérium illetékes irodája ad felvilágosítást. KI viseli majd a levegő minőségével kapcsolatos beruházások költségeit? • A légszennyezettség rendszeres vizsgálata, az ország levegőminőségi állapotának ellenőrzése állami feladat, ezért a mérőhálózatok működtetésének és fejlesztésének költségei az államot terhelik. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Környezetünkre Nyelve a jövőnk érdekében Megnőtt a fiatalok érdeklődése környezetük szennyezettsége, védelme és állapota iránt Miskolc (ÉM) - Meglepő módon a mai fiatalokat jobban érdekli környezetük óvása, védelme, mint tíz évvel ezelőtt, derül ki egy 2002-ben végzett országos kutatásból. A Zöld Akció Egyesület mint a Hulladék Munkaszövetség tag- szervezete az elmúlt év novemberében készített országos felmérést, a fiatalok érzékenységéről és fogyasztási szokásairól. Az összesen 1100 fős kikérdezés a fővárosra (300 kikérdezett) és nyolc városra (100-100 fiatal) terjedt ki. A kérdőíveket kitöltő fiatalok egynegyede középiskolás, háromnegyede pedig felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt.- Ezt a kutatást egy 1996-ban a Sonda Ipsos által készített felmérés alapján végeztük el, melyből egyértelműen kiderül, mára sokkal jobban érdekli a fiatalokat környezetük helyzete, mint pár évvel ezelőtt - mondta Apró Gergely program- felelős. Mint az a kutatásból kiderül a legtöbb fiatal, úgy vélte, hogy H ....................... Mára sokkal jobban érdekli a fiatalokat környezetük helyzete, mint pár évvel ezelőtt. Apró Gergely .................................................» életükben az ifjúság helyzete, bír a legnagyobb fontossággal. Ezt követte a környezet állapota, majd a munkanélküliség problémája.- Ez a második hely azt sejteti, hogy a fiatalok tisztában vannak a környezetvédelem fontosságával, ép környezet és életminőség összefüggésével - tette hozzá. A továbbiakban a gazdasági helyzet került a negyedik helyre, majd szorosan utána a belpolitikai történések. Az értékrend végén jelentős pontszámmal lemaradva, jelent meg a nyugdíjasok helyzete, s végül a rangsort az EU-csatlakozás problémája zárta.- A felmérésből az is kiderül, a fiatalok 70 százaléka szerint a környezet jelenlegi állapotáért nemcsak az ipari üzemek, de ugyanúgy a lakosság is egyformán felel. Ebből következően érthető, hogy a megkérdezettek 68 százaléka tartja fontos szempontnak, a környezetbarát termékek vásárlását és elenyésző azok száma akiket nem érdekel a megvásárolt áru környezethez való viszonya - hangsúlyozta Apró Gergely. A szakember szerint a kérdőívek összesítéséből megállapítható, hogy a vizsgált csoportok több területen (általános értékrendjükkel, a szelektív hulladékgyűjtésre való készségükkel) elméleti szinten továbbra is jelentős környezeti érzékenységet mutatnak fel. Több kérdés eredménye viszont azt igazolja, hogy ez az elméleti felkészültség és hajlam a fogyasztói gyakorlatukban nem jelentkezik. Zöld Akció Egyesület 1. Havonta Ismeretterjesztő kirándulások 2. Kisgazdálkodő kertben ismerkedés a természettel Baráthegyalján 3. Tájsebészet program az illegális szemétlerakók megszüntetéséért, 4. Hulladékfeldolgozással kapcsolatos előadások általános iskolásoknak Megkérdeztük: Mennyire ügyel környezetének állapotára, óvására? S zeretem, tiszta a környezetem, ha nem szemét vesz körül, s ezért mindent megteszek. Óvni környezetünket a legjobb befektetés a jövőre nézve. Harsányi Angélika (19) DIÁK A környezet ápolása és karbantartása a legfontosabb dolog, mégis a többség teljes mértékben elhanyagolja, amit a környezet megbosszul. Fodor Erzsébet (20) DIÁK N agyon érdekel a természet, bár manapság nem divat ezzel foglalkozni. Nem dohányzóm, nem szemetelek, tisztán tartom a környezetemet. SZENTE JÓZSEF (50) GÉPÉSZMÉRNÖK Ü gyelni a környezetünkre, kiemelkedően fontosságú dolog még akkor is, ha sokan nem is veszik figyelembe ezt a tényezőt az életükben. Farkas József (38) KERESKEDŐ T isztán tartom környezetemet, ami az erőmből telik. Nyugdíjasként nem sok hulladékot termelek, általában mindent felhasználok, amit lehet. Nagy Ferencné (67) NYUGDÍJAS A közelmúltban készült felmérések szerint a fiatalok érzékenyebbek környezetük állapotára, mint tíz évvel ezelőtt. Ez jó hiú, a kérdés csak az - a kötelező szemétszedés kivételével - ez mennyire nyilvánul meg a mindennapok tetteiben. Fotó: Kőhalmi Péter EU-HÍREK Zöldpénz Brüsszelből Az Európai Unió 2004 és 2006 között összesen mintegy 700 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére, különböző környezetvédelmi beruházásokra. Ebből 480 millió eurót a Kohéziós Alap, 160 milliót pedig a Strukturális Alapok adnak. Ezt egészítik ki azok a vidékfejlesztési szubvenciók, amelyek a környezetbarát agrártermelést támogatják, továbbá például a mezőgazdasági területek erdősítését, valamint az állat- és környezetvédelmi előírások teljesítését segíthetik. A Kohéziós Alap forrásaiból Magyarország 132 millió eurót már lekötött az ISPA előcsatlakozási alapból finanszírozott beruházásokra, és a 180 millió eurós budapesti szennyvíztisztítót is ebből a keretből építik meg. A fennmaradó 168 euró, amelyből 2006-ig évente 56 millió eurót lehet majd lekötni. A támogatásokat projektenként változóan 20-50 százalékos önrésszel kell kiegészíteni. Milliárdok kellenek Nincsenek pontos számok arról, mennyit kell még hazánknak az EU-csatlakozás- sal összefüggő környezetvédelmi feladatokra költenie. A szaktárca becslése szerint az eddigi 1500 milliárd forint mellett további százmilliár- dokra lesz szükség. Jó, ha tudjuk az Európai Unióról j 'fJ j "J ’J J Pályázatfigyelő Life-Természetvédelem a természetes élőhelyek, a vadon élő növény- és állatvilág megőrzését szolgáló tevékenységekkel kapcsolatos pályázatokat támogatja. Ezeknél a pályázatoknál a támogatás mértéke maximum a teljes költség 50 százaléka lehet, 75 százaléka a prioritást élvező természetes élőhelyek, fajok, illetve a kihalás szélén álló madárfajok esetében. A programra a jogosult országbeli jogi vagy természetes személyek pályázhatnak. A jelentkezési lap májustól megtalálható az alábbi weboldalon: www.ktm.hu. Hulladékgazdálkodás Magyarországon évente hozzávetőlegesen 100-110 millió tonna, fejenként kb. 10 tonna hulladék keletkezik, ebbe mindenfajta hulladék beleértendő. Az összes mennyiségből mintegy 20 millió tonna/év mennyiségű kezelt folyékony települési hulladék és 4- 5 millió tonna/év a települési szilárd hulladék. A további mintegy 85 millió tonna/év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék. A termelési hulladékon belül összesen 3,5 millió tonna/évre tehető a veszélyes hulladék mennyisége, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egyes - magyar minősítés szerint veszélyesnek minősülő anyagok, pl. a timföldgyártásból származó vörös-iszap nem minden OECD országban számítanak veszélyes hulladéknak. 2000 előtt részletes jogi, műszaki és gazdasági szabályozás hiányában nem épült ki a kommunális hulladék- kezelés komplex, regionális egységekből álló rendszere. Ebben is segít a 2000-ben elfogadott átfogó hulladékgazdálkodási törvény. Rendelkezések A végrehajtási rendeletek, meghozatalával kialakításra került egy megbízható adatbázis, ez alapján pedig egy megfelelő cselekvési program. Az elsődleges cél, a megelőzés, sorrendben ezután következik a hasznosítás. Jóllehet a lerakás csak a végső eszköz a hulladékok kezelése terén, az országban - szemben a jelenlegi, szinte egy település, egy hulladéklerakó gyakorlattal- mintegy 100 db. olyan regionális hulladéklerakót kell kialakítani, amelyek kielégítik a környezetvédelmi igényeket, és regionális jellegük miatt több települést képesek hatékonyan és gazdaságosan kiszolgálni. Szükséges kiépíteni a lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszert, a csomagolási hulladékok EU által előírt hasznosítási arányainak elérése érdekében. A veszélyes hulladékokra vonatkozó magyar szabályok a Bázeli Egyezményen alapulnak, és megfelelnek az OECD ajánlásainak.
