Észak-Magyarország, 2003. június (59. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-16 / 138. szám
2003. június 16., hétfő ÉSZM-MAGYARORSZÁG# EU-KARRIER / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült JEGYZET Kényszermunka MARSCHALKÓ ILDIKÓ e-mjil: ildiko.marschalko@inform.hu Harmincöt év után kedves képzelje el mennyi lehet a nyugdíjam - szegezi nekem a kérdését a taxisofőr útközben. Nem tudom, válaszolom rá bután. Mire ő gunyorosan, kicsit megkeseredve felkacag és közli: 27 ezer forint. Megdöbbenve hallgattam, és belegondoltam, mennyire kiszolgáltatott és elkeseredett lehet azaz ember, aki ledolgozta egész életét, és a jól megérdemelt pihenés helyett dolgoznia kell, hogy fel ne kopjon az álla. Egyelőre ez a mai magyar helyzet, amiből persze nem lehet magasröptű következtetéseket leszűrni a hazai nyugdíjasok élet- színvonalát illetően, de azért azt mondhatjuk, nem egy nyugdíjas a létminimum alatt, valahol nagyon-nagyon lent él. Jön az EU-tagság, amitől sokan azt remélik egycsapásra megoldódnak problémáink, mint az idős ember életszínvonala is, azonban ez az EU-ban sem könnyű. N/livel az unióban is óriási problémát jelent az aktív munkát már nem végzők ellátása, a gazdasági termelés közel egyhar- madát emésztik fel. A helyzetet súlyosbítja, hogy öregedő társadalmakban élünk, ahol az aktív és a passzív dolgozók aránya az utóbbi oldalára billen. Ami a közeljövőben azt eredményezni, kénytelenek lesznek még jobban kitolni a nyugdíjkorhatárt, hogy minél több aktív munkát végző legyen a gazdasági termelésben. Ha ez így lesz, akkor az európai életfa aktívan dolgozó nyugdíjaskorúakat mutat majd, ami nem a legelőnyösebb a jövőre nézve. Sőt egyikünknek sem, akik még előtte állunk... GYAKORI KÉRDÉSEK Nyugdíjasok Európában Fiam Hollandiába költözik, és immár nyugdíjasként én is vele megyek, vigyázni a gyerekekre. Ott is megkaphatom a nyugdíjamat? Igen. A 1408/71-es közösségi rendelet minden nyugdíjas számára lehetővé teszi, hogy bármely uniós tagországban is telepedjen le, megillető nyugdíját maga után küldethesse. Családom Burgenlandból származik, úgy gondoltam, hogy amikor nyugdíjba megyek, a hozzájuk költözöm. De úgy hallom, hogy a csatlakozás utáni első években sok EU-országba még nem települhet be magyar állampolgár. A nyugdíjasokat nem érinti a korlátozás: ők csupán tartós tartózkodási engedélyt kell, hogy kérjenek, ami regisztrációs célra kell. Igaz, bizonyos feltételeknek meg kell felelni: igazolni kell, hogy a letelepedő rendelkezik akkora nyugdíjjal, amiből új tartózkodási helyén is meg tud majd élni, vagy hogy van érvényes egészségügyi biztosítása. De ha ezek megvannak, akkor lényegében automatikus az engedélyezés. És mi történik akkor, ha húsz év magyarországi munkaviszony után, a hátra lévő 15 aktív évemet egy másik EU-ország- ban akarom végig dolgozni? Az az ország folyósít, ahol utoljára dolgozott, illetve ahol legtöbb időt dolgozott. Ám a nyugdíj tényleges nagyságába mindkét országbeli keresetet beszámítják és összesítik majd. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Az unió a nyugdíjasoknak is stabilitást jelent Az Európai Unióban nem csökkennek, csak fokozatosan emelkedhetnek a nyugdíjak Miskolc (ÉM) - Mennyiben fog változni a nyugdíjasok helyzete az EU-ban? Jól vagy épp rosszabb helyzetbe kerülnek azok, akik túl vannak az aktív kereső koron? - kérdeztük dr. Szabó Andrást, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetőjét. Ténykérdés, hogy a nyugdíjak nem csökkennek majd a tagsággal, az is bizonyosra vehető viszont, hogy a tagságból fakadó nagyobb prosperitás, gazdasági növekedés, bérszínvonalemelkedés óhatatlanul maga után vonzza majd a nyugdíjak szintjét is - fejtette ki dr. Szabó András. Emellett a családdal rendelkezők számára szempont lehet az is, hogy javuló gazdasági feltételek, tisztább környezet (az ezekre vonatkozó szigorú előírások nem öncélúak, hanem az állampolgár védelmét szolgálják), a rendőrségek közötti együttműködésből adódó nagyobb közbiztonság stabilabb, gazdagabb jövőt vetít előre a következő generációk számára. Mit hozhat a tagság? A szakember szerint alaptalanok azok a félelmek, miszerint az EU akarja majd megszabni, mekkora, és milyen nyugdíjat fizethetnek MaÁz uniós tagság elsősorban árstabilitást, a gazdasági növekedésen keresztül bér-, tehát nyug- - díjnövekedést ered- * "' ményez... dr. Szabó András ...............................................M gyarországon. Tévedés: A nyugdíjak mértékéről, folyósításának feltételeiről nincs EU-jogsz- abály. Továbbra is magyar kormány, és a magyar parlament dönt majd arról, hogy milyen módon történjen a nyugdíjak megállapítása, hogy a magánnyugdíjpénztárak milyen feltételekkel működjenek. A nyugdíj nagyságát sem „Brüsszelben” döntik majd el.- Az uniós tagság így elsősorban árstabilitást, a gazdasági növekedésen keresztül bér-, tehát nyugdíjnövekedést is eredményez, azt viszont, hogy mindez mikorra várható és milyen mértékű lesz, nem lehet megmondani - hangsúlyozta. Az életminőség-javulás viszont jobb közbiztonságot, szervezettebb fogyasztóvédelmet is eredményez. Aggodalmak Tudjuk, hogy létezik egy látens aggodalom a nyugdíjasok köreiben a leendő tagságtól, attól tartva, hogy ez reálértékben ronthat megélhetési helyzetükön. Ez azonban tévedésen alapul. A félelem kiindulópontja, hogy nőnek majd az árak, ami a nyugdíjak változatlanul hagyása mellett életnívó-romlást fog eredményezni. Valójában az árnövekedés nem szükségszerű. Magyarország már 90 százalékban jelenleg is az EU egységes piac része (az iparcikkek 100, az agrártermékek 80-85 százaléka már évek óta a szabadkereskedelem feltételei mellett cserélnek gazdát), ami „uniós ár” akart-tudott, az már „begyűrűzött” az országba. Nincs miért Magyarországon újabb sokktól tartani. Magyarország tagja szeretne lenni az euróövezetnek, ehhez viszont nemhogy az árak növekedésére, hanem éppen hogy az infláció további csökkentésére kell törekedni. Ennek szintje 4,5 százalék ma Magyarországon, míg az eurótagsághoz a jelenlegi körülmények között ez nem lehetne magasabb 3,1-3,3 százaléknál. Megkérdeztük: főbb vagy rosszabb helyzetben lesznek a nyugdíjasok a csatlakozás után? S zerintem mindenképpen rósszabb, hiszen magasabbak lesznek a költségek, a nyugdíj viszont nem változik. Juhász Sándorné (50) nyugdíjas N em lehet ezt így előre megmondani, szerintem a gazdasági fejlődéstől függ minden, ami még kiszámíthatatlan. Székely László (43) ASZTALOS R eménykedem benne, hogy jobb lesz a nyugdíjas élet az EU- ban, mint napjainkban, nem fognak szűkölködni, Baráthné Gyurányk Ágnes (28) SZABÓ S ajnos rosszabb lesz szerintem, mert olyan magas követelmények vannak, amik miatt egyhamar nem lesz jobb. Kincses Norbert (24) VÁLLALKOZÓ B iztosan jobb lesz, ha mái' csak a szabad határokat nézzük. Jó lesz, ha majd lehet szabadon utazni Európa-szerte. Varga Zsolt (65) nyugdíjas SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK AZ EU-RAN Az EU-tagállamok által nyújtott segélyek a GDP százalékában 199819992000 Belgium16,616,516,2 Dánia2,6 3,1 3,3 Németország19,319,00 18,7 Görögország13,513,718,7 Spanyolország13,113,113,4 Franciaország 18,118,4 18,3 Írország5,75,85,7 Olaszország 12,812,812,7 Luxemburg11,511,6 11,5 Hollandia 16,417,1 17,2 Portugália 11,4 11,511,8 Finnország13,0 13,1 12,2 Svédország15,0 13,716,4 Egyesült Királyság7,6 7,5 7,7 források: Eurostat, Bruxinfo Nyugdíjaséit. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint az uniós tagsággal nem kerülnek nehezebb helyzetbe a nyugdíjasok, helyzetük fokozatosan javulhat a gazdaság fejlődésével Fotó Bujdos Tibor Jó, ha tudjuk az Európai Unióról Eü-s kislexikon Letelepedési szabadság Annak lehetővé tétele, hogy az EU állampolgárai más tagországokba átköltözhessenek, és ott ipari, mező- gazdasági vállalkozásba fogjanak, vagy szellemi szabadfoglalkozásúként keressék kenyerüket. Bár 1970. január 1-je óta elvileg tilos volt a korlátozása, a foglalkozások gyakorlásának országonként eltérő feltételei miatt ez nem valósult meg. A szakképesítések és diplomák kölcsönös elismerésének szabályozásával ez az akadály 1992 végéig a legtöbb szakma esetében elhárult. Hazánkban a legtöbb szakképzés EU-kom- patibilis. *§*. EU-knpcsolntos információkat i^lÉJHUra a www.2004eu.hu weboldalon találnak Európai Szociális Alap Az Európai Unióban a foglalkoztatási helyzet javításának legfontosabb eszköze az Európai Szociális Alap (ESZA). Az ESZA a srtukturális alapok összetevője: az általa nyújtott támogatások az alapok költség- vetésének egyharmadát adják (az alapok pedig az unió teljes költségvetésének körülbelül egyharmadát használják fel). Az ESZA - nevével ellentétben - alapvetően foglalkoztatási jellegű. Célja, hogy a belső piacon javítsa a foglalkoztatási lehetőségeket, megkönnyítse a munkát keresők elhelyezkedését, fokozza a munkavállalók földrajzi és szakmai mobilitását, támogassa alkalmazkodásukat a technológiai változásokhoz és a termelési rendszer fejlődéséhez (elsősorban a szakképzés, az át- és továbbképzés segítségével). A szociálpolitikai fejezetet illetően a legjelentősebb változás az ESZA támogatásától várható. Magyarország a tervek szerint 2004 és 2006 között összesen 550-600 milliárd forint támogatásra számít az Európai Unió strukturális alapjaiból, ennek 28 százaléka szükséges az ESZA-célokhoz kapcsolódó operatív program végrehajtására. A 160-180 milliárd forintra tehető támogatás fele, több mint 80 milliárd forint a foglalkoztatás lehetőségét, a munka- nélküliek és a munkaviszonyban állók képzését, a jobb munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítását szolgálja. Az oktatás-képzési rendszerek fejlesztésére - beleértve az ehhez szükséges infrastruktúrát is várhatóan 73 milliárd forintos támogatás jut, több mint 14 milliárd forint pedig a társadalmi beilleszkedés intézményeinek megerősítését segíti majd. 4 4 V 3* 4 4 S~4 JJiJ JJ jjj)j’jj)j|j)tjjjjj »y^ A társadalmi kirekesztődés elleni fellépésért 2001-től minden tagállamnak kötelező kidolgoznia erre vonatkozó akciótervet. 2001-től e téren is nyitott a koordináció, alkalmazása szolgálja a kirekesztődés elleni közös stratégia megvalósítását. Ennek keretében a tagállamok közös célkitűzéseket fogadnak el, amelyeket beépítenek a nemzeti politikájukba. A végrehajtás érdekében a tagállamoknak kétévente a szociális integrációt szolgáló nemzeti akciótervet kell kidolgozniuk, az alábbi célok szerint. A munkaerő-piaci résztvétel fokozása, mindennemű forráshoz, joghoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése. Továbbá a társadalmi kirekesztődés veszélyének elkerülése, a leginkább veszélyeztetettek segítése, és az érintettek mozgósítása. Ebben az évben hazánknak is ki kell dolgoznia akciótervét.
