Észak-Magyarország, 2003. május (59. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-08 / 106. szám

iraraR 2003. május 8., csütörtök ÍSZAK-MA6YAR0RSIÁG $ GAZDASÁG / 5 hírcsokor 0 Közlekednek. Május 9-től újabb Bz- motorszerelvények állnak forgalomba. Ez­zel a Békéscsaba-Újszeged Is a Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vonal teljes hosszában helyreáll a menetrend szerinti vasúti közlekedés. 0 Kapcsolatok. Az ITDH megyei képvise­lete és a BÖKIK információs napot szervez ma délelőtt fél tíztől, melynek keretében az ITDH bécsi, zágrábi és prágai irodáinak vezetői adnak tájékoztatást a BOKIK-szék- házban (Miskolc, Szentpáli u. 1.). 0 Veszélyes. A Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség megtiltotta a Kínából importált 203 Lucky Hell Copter elnevezésű műanyag elemes helikopter forgalmazá­sát, mivel nem felel meg a hazai termék- biztonsági előírásoknak. Az indoklás sze­rint a játékról hiányzik az előírt jelölés, továbbá sorjás, ezért balesetveszélyes. Kazincbarcika (ÉM - FL) - Az egykori BVK részeként kifogástalan műszaki és hu­mán erőforrás háttérrel rendelkező Inter­medier Gyár 1993 áprilisában Framochem Kft. néven (60 százalékos francia és 40 szá­zalékos magyar tulajdonhányaddal) folytat­ta tevékenységét. Hagyományos termékeik mellett egyre több újjal jelentkeznek. Ár­bevételük és létszámuk is folyamatosan nő.- Az eredményes munka oka részben a hagyományos termékek piacának növekedé­se volt, és az új termékek bevezetése is je­lentős szerepet játszott ebben - kezdte Ré- dei József ügyvezető igazgató. - A Framo­chem kialakította három fő termékcsalád­ját. Az első termékcsoport a növényvédő- szer-iparban és a gyógyszeriparban felhasz­nált alkil-klórformiátok, a második a szin­tén gyógyszeripari felhasználásra készülő dialkil-karbonátok. Ez utóbbi termékek pia­ca időközben irányt váltott, és jelenleg a dietilkarbonát fő piaca a mobiltelefon-akku­mulátorok elektrolitja. A harmadik csopor­tot a szerves savkloridok képezik, amelye­ket többek között a növényvédőszer- és a kozmetikai ipar is felhasznál. Az utóbbi te­rület nagyon ígéretes, ám a gyártás igen magas felkészültséget igényel. Hagyományos mellett újat A Framocnemben egyre nő a hagyomá­nyos termékek gyártása, valamint folya­matosan újabbak gyártását honosítja meg az anyavállalat. Ezek egy részét a kozme­tikai iparban, illetve egyéb speciális fi­nomkémiai területen alkalmazzák.- Az elmúlt tíz évben mintegy 25 új ter­méket vezettünk be, s mintegy 3,6 milliárd forintnyi beruházást hajtottunk végre. A fejlesztések jelentős hányada környezetvé­delmi és munkavédelmi beruházás volt. Mindennek köszönhetően jelentősen nőtt az árbevételünk, s ez létszámbővüléssel is párosult, az 1993-as induló 72 fő 125-re bővült - ismertette Rédei József. Időszerű • A kiskertekben időszerű a per­metezés (is) Fotó: Bujdos Tibor Dolgoznak a Framochemben Egy évtized sikerei A vitamindús zöldségek némelyike még mindig drága, de amint megjelennek a szabadföldi termések, úgy bővül a kínálat és csökken az ár - remélhetőleg Fotó: Bujdos Tibor Már nem üres... Miskolc (ÉM - OlKa) - Gép- alkatrészek, részegységek gyártá­sával foglalkozó mezőberényi cég termelésének bővítése érdekében a kihalt sajószentpéteri üveg­gyárban alakított ki telephelyet. Az egyelőre bérelt csarnokok­ban 25 helyi munkaerő alkalma­zásával folyik a gépalkatrészek, részegységek gyártása (például út­hengerek vezetőállása), de ez csak az indulási létszám, bővítést ter­veznek. Véha Illés, a Csaba Berényi Gépgyártó Kft. ügyveze­tője kérdésünkre elmondta, már­cius közepétől működnek az üveg­gyár területén, de csak május vé­gére tervezik a tényleges gyártást, s az év végéig szeretnék 40 főre bővíteni a dolgozói létszámot. Kérdésünkre, hogy miért vá­lasztották ezt a telephelyet, az ügy­vezető elmondta, náluk nem volt szabad munkaerő, továbbá a cég tulajdonosai miskolci kötődésűek. A cég egyébként termelésének 95 százalékát Németországba, Hollandiába, Svájcba, Angliába és Ausztriába exportálja. A helyiek a fehérjefeldolgozóra gyanakodtak - a Szatevben csak sejtik a gond okát Szikszó (ÉM - PTA) - Vala­mi bűzlik, de nagyon - álla­pították meg a hét elején szikszói olvasóink, akik la­punktól kérték, derítsük ki, mi lehetett az oka a szokat­lanul kellemetlen szagoknak. Pontosabban a szokottnál is intenzívebb bűznek. Merthogy azt állították, már szót sem pa­zarolnak a helyi fehérjefeldolgo­zó üzemből rendszeresen ki­kiáramló szagok miatt, de ezút­tal az orrfacsaró bűz ugyancsak belerondított az orgonaillatos ko­ra estébe. Bár az is igaz, nem mindenki érezte így. Kérdezősködtünk: Szikszón, a belvárosban élők közül szinte senki nem érzett fojtó szagokat, sem a napokban, sem pedig egyébként. Néhányan úgy vélik, csak egy újabb Szatevet lejárató hadjárat ez, míg mások szerint sokan a szomszédos szeméttelep­ről áradó „illatokat” kenik a fe- hérjefeldolgozó üzem nyakára. A város széle felé élők azonban te­le voltak panasszal a szinte min­dennapos, hétfőn különösen erős bűz miatt. Talán véletlen volt- Utánanézek, mi történhetett, megjegyzem, aznap én is itthon voltam Szikszón, sőt, kint dol­goztam a kertben, és nem érez­tem semmilyen kellemetlen sza­got - csodálkozott első hallásra Bartha Ferenc, a Szate'v Rt. ve­zérigazgatója. Mint az kiderült, műszaki hiba, vagy bármilyen meghibásodás, rendellenes működés nem történt aznap az üzemben. Jóllehet hiva­talos feljegyzést nem talált róla, sejtése szerint (ha helytállóak a lakossági észrevételek) a hétvégi leállás után hétfőn beindult üzem idején néhány percre nyitva ma­li ...................... Rossz helyen van az üzem, ez az egyetlen, amin nem tudunk vál­toztatni. Bartha Ferenc VEZÉRIGAZGATÓ ................................................ff radhatott valamelyik edényzet aj­taja, s a kiáradó szagokat a szél a lakott terület felé sodorta. Vízen, levegőben- A földrajzi adottságok miatt és a városhoz való közelségét te­kintve is, nagyon rossz helyen van az üzem - szögezte le Bar­tha Ferenc. - Ezen ugyan nem tudunk változtatni, a búzmoleku- lák megkötésére azonban többfé­le technológiát működtetünk. A folyamatos mérések, tesztek is azt bizonyítják, hogy nagy haté­konysággal működik mind a biofilteres rendszer, mind pedig a csarnokokba permetezett szer. A fehérjefeldolgozással járó szagok levegőben vagy vízben ké­pesek távozni. Ez utóbbi azonban túl nagy megterhelést, szennye­zést jelentene ivóvizeinknek. A levegőben való távozás már kevesebb kárt okoz, viszont kel­lemetlenebb az embereknek. Meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt. jKggKH www.boon.hu http://forum.boon.hu Mondja el véleményét! MEGKÉRDEZTÜK A SZIKSZÓIAKAT: RONTJA-E VALAMI A LEVEGŐJÜKET? H a a fehérjefeldolgo­zóra gondolnak: az biztosan nem. Régen ez tényleg probléma volt, de ma már igazán nem jellemző. De ha már itt tartunk: a mi utcánkban nagyobb gondot okoznak a szennyvízcsatornából kiszivárgó szagok. zerintem nem jellemző, maguk talán éreznek most valamit? Ugye, hogy nem! Biztos, hogy vannak azonban olyan részek a városban, ahová könnyeb­ben elviszi a szél a bűzt, mert tudom, hogy sokan panaszkodnak, nyilván nem ok nélkül. N em mindig, de nyá­ron nagyon is érez­hető a bűz. Amikor el­megy a buszunk a gyár mellett, töményen is érezni (alig várjuk, hogy elhaladjunk a „dögös” mellett), onnan pedig könnyen befújja a szél a városba a szagokat. N ém vagyok szikszói, de átutazóban gyakran já­rok itt. Behunyt szemmel is tudom, mikor érünk a városba - mondjuk úgy, megérzem... Szerintem ezen változtatni kell, mert biztos, hogy rossz hatással van a város megítélésére, idegenforgalmára. S okan panaszkodnak a bűz miatt. Jómagam - talán mert ebből a szem­pontból jó helyen lakok - nem szoktam érezni. Na­gyon ritkán, ha éppen úgy fúj a szél, akkor is rövid időre. Ez semmi a hetve­nes évekhez képest: na az tragikus volt! Barna JAnosné (40), HÁZTARTÁSBELI Horváth József (43), SEGÉDMUNKÁS Nani Lajosné (40), VÁLLALKOZÓ Szemán Emilné (34), BOLTVEZETŐ Ifj. Tóth Gyuláné (47), felszolgáló Öt éve nálunk is Miskolc (ÉM) - ötéves a Praktiker Építési és Barkácspia- cok Kft. A Praktiker 1998-ban ér­kezett Magyarországra, s azóta 14 áruházat épített fel. A konti­nensen összesen 348 áruház mű­ködik, nálunk van a harmadik legtöbb. Az áruházlánc - ahol az eltelt időszakban 15 millió vevő fordult meg - ma 1300 embernek ad munkát hazánkban. A hasai áruházak • Budapest (3) • Kecskemét • Pécs • Nyíregyháza • Sz. fehérvár • Miskolc • Debrecen • Szombathely • Szeged • Budaörs • Győr • Z. egerszeg Igaz-e, hogy...? j j j j ^ j j j j -> -> -> ...a magyar élelmiszerek nem fognak megfelelni az EU bizton­sági és minőségi előírásainak, ezért Magyarországra zúdul majd a sok-sok uniós áru és lesöpri a magyar termékeket a polcról? A magyar élelmiszer-biz­tonsági előírások na- gyón szigorúak. Nem- B * csak azért, mert már át- vettük az EU-jogszabá- RR lyokat, hanem azért is, mert a hazai szabályozás a jog­harmonizációt megelőzően is na­gyon szigorú volt. 2002-ben több­szörjártak Magyarországon az EU élelmiszer-biztonsági szakembe­rei, és jelezték, hogy szabályozá­sunk sok esetben szigorúbb az uniósénál. Gond viszont, hogy a magyar fogyasztók tekintélyes ré­sze csak az olcsó árukat keresi, a minőséggel egyelőre nem sokat törődve. S ha ez a fogyasztói szemlélet nem változik meg, a ha­zai áruk jelentős része kiszorul a piacról. Spanyolország például a gyengébb minőségű afrikai import miatt megszűnt a világ nagy fű­szerpaprika-termelője lenni. ...ha csatlakozunk az EU-hoz, nem lehet majd mákot kapni? Nem igaz! A mák termesztését az EU nem tiltja meg, kizárólag a gyógyszerek alapanyagát képező úgynevezett ipari mák termesz­tését szabályozza. Az alkaloidát gyakorlatilag nem tartalmazó ét­kezési mák ma szabadon ter­meszthető Magyarországon, de a mák szalmáját a termelő köte­les megsemmisíteni, illetve a ta­lajba forgatni, de át is adhatja az ipari mák feldolgozásával foglal­kozó ICN Magyarország Rt.-nek. Az ipari máknak nevezett, magas alkaloidatartalmú növény terme­lését ugyanakkor szigorú szabá­lyozáshoz kötik. Vásárlásával és termelésével csak meghatározott feldolgozó cég foglalkozhat. Olvasóink uniós fogyasztóvédele­mi kérdéseire Majoros Zoltán, az Országos Fogyasztóvédelmi Egye­sület megyei elnöke válaszolt. Folytatjuk - a szerk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom