Észak-Magyarország, 2003. május (59. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-05 / 103. szám
2003. május 5., hétfő ÉSUK-MABYARORSZÁfi# EU-KARRIER / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült JEGYZET EU-s esély Marschalkó Ildikó ILDIKÓ. MARSCHALKO@inform.hu Annak, aki csak a piacon vagy a szupermarketek ügyesen megvilágított polcain találkozik azzal, amit a föld megterem, a mezőgazdaság problémái oly' távolinak tűnnek. Pedig nagyon is közeliek, hatásuk eléri a földet virág- cserépnyi tételben művelőket is. A magyar mezőgazdaság jó húsz éve betegeskedik - legalábbis az az aranykor, amikor a KGST nagy és éhes családján belül afféle éléskamraként mindent el tudtunk adni a többieknek, s nekünk is maradt bőven, már soha nem jön vissza. Most az a helyzet, hogy azokkal a spanyol, olasz, francia gazdákkal kell majd megküzdeni a vevőkért, akik egyébiránt sokszoros hatékonysággal termelnek, mint mi itthon, s nem haboznak eltorlaszolni az autópályákat sem, ha nem úgy alakulnak a dolgaik, ahogy szeretnék. Ha volt igazán nagy ballépése a magyar rendszerváltásnak, az a mezőgazdaság padlóra küldése: miközben szerte Európában üzleti és rideg alapon „kollek- tivizálódnak" a termelők, nálunk visszaállítottuk a nadrágszíjparcellás, szó szerint kisgazda-rendszert, ezzel visszalépve úgy jó száz-kétszáz évet. Remélhetően mindenki felfogja, aki hathatós politikai erőt képvisel, hogy a mezőgazdaság sorsa nem azért fontos, hogy portugál vagy magyar paradicsom lesz-e a piacon, hanem azért, mert a magyar vidék sorsa múlik ezen. Ugyanis nem lehet mindenhova chipgyártóüzemet telepíteni, vagy turistákat fogadni. Az EU esély és nagy erőpróba is. Sokadik bukás után, itt már nem szabad elhasalni... Pályázatfigyelő A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatot hirdet a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatásra. A pályázat célja: legalább 70 vállalkozás valósítson meg mintegy - 4 milliárd forint hitel kamatterheinek csökkentésével - 5 milliárd forint összegű fejlesztést, ami várhatóan 400 új munkahely létesítését eredményezi. Keretösszege: a meghirdetésekor rendelkezésre álló összeg 300 millió forint. A támogatott pályázok várható száma 70 darab. Támogatásra Jogosultak: gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók. Benyújtható: 2003. szeptember 30-ig. I&7AM Bővobb információt a pályázatról a www.gmk.hu weboF COÜin dalon kaphatnak. Jövedelemtámogatás Miskolc (ÉM) - Az újonnan csatlakozó országok a csatlakozás utáni három évben a közvetlen agrárkifizetési szintet nemzeti forrásból 30 százalékkal kiegészíthetik. Az első évben 25 százalékos (az EU-15-ök 25 százalékáról van szó) szint 30 százalékkal 55 százalékra, 2005-ben 60 százalékra, 2006-ban pedig 65 százalékra vihető fel. A magasabb kiinduló mérték egyúttal azt is jelenti, hogy a keleti gazdák számára a 9 éves átmeneti időszak 6 évre lerövidülhet, mert 2007-től az előírt 10 százalékos ütemben növekednek a direkttámogatások. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Nem vásárolnak, csak bérelnek?! A szakember szerint aggodalomra nincs ok, legalábbis a német példa ezt mutatja Budapest (ÉM) - A magyar mezőgazdaság versenyképes az Európai Unió piacán is - jelentette ki Szanyi Tibor államtitkár az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány által szervezett beszélgetésen nemrégiben. Raskó György agrárközgazdász szerint a csatlakozás óriási modernizációs hullámot indít el a mezőgazdaságban, a magyar föld külföldi kézbe kerüléstől pedig nem kell tartani. Magasabb támogatás Dr. Szanyi Tibor szerint az első években nem kell igazán jelentős nyugati konkurenciára számítani, mivel külkereskedelmünk már most is szinte teljesen liberalizált. Raskó György úgy véli, a magyar kormány kifejezetten jó megállapodást hozott tető alá Koppenhágában: az EU minden kvótája magasabb a mostani termelési szinteknél, húsmarhából pedig akár a jelenlegi termelés négyszeresére is kaphatunk támogatást. A csatlakozás óriási modernizációs hullámot indít el a mezőgazdaságban. Raskó György, agrárközgazdász Mint megjegyezte, szintén fontos pont, hogy az egy hektárra vetített termésátlag a szerződés szerint 4,73 tonna, amely jóval magasabb, mint a többi csatlakozó országé, és felülmúlja a portugál és a spanyol termésátlagot is. Földet nem vesznek- Sokan azt várják, hogy a Magyarország számára biztosított hét + három éves védelmi időszakban a magyar földárak elérik az uniós átlagot, ami az árak megtízszereződését jelentené. Erre alapozva nem érdemes földet venni, de az szinte biztos, hogy a bérleti díjak jelentősen emelkednek majd - mondta Szanyi. A német példa Raskó György egy keletnémet példát említett, mely szerint az ottani - szintén viszonylag olcsó - földek egy részét a német államnak a mai napig nem sikerült értékesíteni. Sok külföldi művel földet - ám ezek majd’ mindegyike bérlő. Versenyképes- A magyar mezőgazdaság az unió nettó exportőre, így nem kell attól tartani, hogy ne lennének versenyképesek vagy gazdák ezrei vesztenék el munkájukat az elkövetkező években. A vidékfejlesztési pénzeknek és a Közös Agrárpolitika rendelkezé» ...................... A magyar föld jövője nemcsak értelmi, de érzelmi kérdés is. Dr. Szanyi Tibor, ÁLLAMTITKÁR ........................................ff seinek köszönhetően két-három- ezer új munkahelyet hoznak majd létre - hangsúlyozta az államtitkár. www.boon.hu http://forum.boon.hu Mondja el véleményét „Európai stílusr \ Az európai mezőgazdasági modell lényege a többfunkciós agrárgazdaság: a termékelőállításon túl a táj arculatának megőrzése, a vidéki közösség fenntartása, és környezeti javak előállítása. Mindez sajátos „európai stílust” jelent, amelyet támogatások segítenek. A kérdés: ettől vajon milyen lesz a magyar termés? Fotó: archív Annyit termelünk, amennyit.. Miskolc (ÉM) - A Közös Agrárpolitika bevezetését követően nagymértékben bővül az unió mezőgazdasági termelése. A feleslegek korlátozása céljából különböző mennyiségi keretszámok betartását írták elő. A hazánk által elért mennyiségi keretszámok az utóbbi 4-5 év statisztikai adatokkal igazolható termelési szintjét tükrözik. Sőt, a legtöbb esetben még bizonyos növekedést is megengednek (például húsmarhaprémium esetében). Általánosságban igaz, hogy egyetlen ágazatnak sem kell visszafognia a termelését a kvóták miatt. E mennyiségi keretszámok - a tejkvóta kivételével - nem a termelés maximális szintjét korlátozzák, hanem a Magyarország számára elérhető közösségi támogatás keretösszegét határozzák meg. Azaz a termelők számára semmiféle termelési korlátot nem jelentenek. Túllépésük nem jár büntetéssel, ám a kvóta feletti termelésre nem jár közösségi támogatás. Az EU csak azokban az ágazatokban alkalmaz valamiféle kvótát, amelyekben közvetlen támogatás, illetve garantált értékesítést biztosító közösségi felvásárlási rendszer működik. Nincs tehát kvóta például a zöldséggyümölcs ágazatban, a borszőlőtermesztésben, a baromfi- és a sertéságazatban, illetve a legtöbb további termék esetében sem. A tejkvóta azonban valóban fizikai értékesítési korlátot jelent, a nemzeti kvóta túllépését az EU pénzügyi szankciókkal terheli. Megkérdeztük: milyen mezőgazdasági termékekkel lehetünk versenyképesek az EU-ban? wV* V v’CVÍwvV* v vtxSvt. v vC :c rctúv v\ S zerintem a magyar mezőgazdaságban legfőképpen a gabona, a magyar búza az, ami iránt nagy lehet a kereslet az unió piacain. Ú gy gondolom, hogy a magyar hagyma, paprika, szőlő, málna és szeder Európa-szerte keresett és szeretik is a külföldiek. A magyar szőlő - kiváltképp a tokaji bor - és a makói hagyma világhírű, s keresett is. Reméljük, ezekkel versenyképesek lehetünk. A hagymánk és a csípős paprikánk nagyon kedvelt termékek a külföldi piacokon, amiből a csatlakozás után is bőven vásárolnak majd. H iába vannak jó minőségű zöldségeink és gyümölcseink, sajnos a magyar gazdák nem készültek még fel az uniós csatlakozásra. Vaszily Péter (14) Kléri Pálné (51) Szegedi Zoltán (60)Szabó Sándorné (36) Szabó Sándor (37) Sikerágazatok Miskolc (ÉM) - A magyar mezőgazdaságban az uniós csatlakozás során a legnagyobb lehetőségek azokban a termelési ágakban rejlenek, amelyek egyediségükkel, hungaricum-jellegükkel megkülönböztetett helyet vívhatnak ki maguknak a piacon. A hazai piacon az elmúlt években komoly üzletté vált a biogazdaság, amely főleg a kistermelőknek kínál kiemelkedő bevételt. A magyar állat- és növény-egészségügyi szabványok a szakemberek szerint szigorúbbak, mint az uniós előírások. A magyar föld sokkal kevésbé szennyezett vegyszerekkel, mint az unió többi országaiban. Jelentős piaci értéke van és megéri a reklámot az a tény, hogy a magyar élelmiszer körül soha nem volt botrány. A magyar élelmiszerek biztonságosak, megbízhatóak és ezért is értékesek. És mi lesz a hazai termőföldekkel?! Az első három év után hosszabbítás vagy rövidítés következhet Miskolc (ÉM) - Az Európai Unió beleegyezett abba, hogy Magyarország a csatlakozás után hét évig fenntarthassa a külföldi állampolgárok termőföld tulajdonszerzésére vonatkozó törvényi tilalmakat. A hétéves átmeneti időszak harmadik évében általános felülvizsgálatot kell tartani, amelynek alapján lerövidülhet az átmeneti időszak hossza, ha az nem jár a magyar földpiac veszélyeztetésével. Ehhez azonban Magyarország egyetértése szükséges. Ugyanakkor, ha a hétéves időszak végén a hazai földárak továbbra sem érnek el olyan szintet, hogy a földpiac zavarok nélkül megnyitható legyen, az átmeneti időszak újabb három évvel meghosszabbítható. Hol, hogyan? C'CVk. y V v C'C vi vVv'y vVVivVVvVi'v vVvV Egyes tagállamokban a következő feltételek mellett vásárolhatnak földet a külföldiek: Dánia: Harminc hektár felett kikötés a mezőgazdászi szakképzettség is, miközben az öt hektáron túl - ez a dánokra is áll - csak természetes személyek vásárolhatnak földet, jogi személyek nem. Franciaország: Itt a szabályozás annyival egyszerűbb, hogy elvben bárki vehet bármekkora területű termőföldet. Az ügyletet viszont engedélyeztetni kell és ezt az illetékes hatóság meg is tagadhatja. Németország: Két hektár felett itt is engedélyeztetni kell, de ha az adás-vétel irreális áron folyik, akkor az ügyletbe beavatkozhat a hatóság. Hollandia: Csak akkor támaszt akadályt a nemzeti hatóság, ha az adás-vétel nyomán olyan anomáliák merülhetnek fel, mint például a közös EU-agrárpolitikán belül az országra leosztott termékkvótáktől eltérő tevékenységek szándéka. Nagy-Brltannia: A másik véglet, ahol semmiféle korlátozás vagy nehezítő tényező nem létezik.
