Észak-Magyarország, 2003. május (59. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-24 / 120. szám

2003. május 24., szombat ÉSZJW-MftfiYftRORSZ/ÍG# KULTÚRA / 5 HÍRCSOKOR ♦ 0 Karácsonyi-koncert. Karácsony Já­nos, a Locomotív GT egyik frontembere ad koncertet május 31-én este 7 órától a Rónai Sándor Művelődési Központban. Jegyek válthatók a művelődési központ titkárságán, valamint a Roland Márkake­reskedésben (Miskolc, Görgey utca 2.) 0 Kiállítás nyílik. Zsombrák Ildikó, er­délyi festőművész kiállítása nyílik május 26-án hétfőn, délután 4 órakor a mis­kolci Mini Galériában. A képeket Körtvé- lyesi Erzsébet, a WellPress Kiadó igaz­gatója méltatja. hetetlen” lépcsők, a zárt, vagy nyitott tér­ben, csigavonalban, dinamikusan és lustán, le és fel vezető, a valóságban nem létező geo­metrikus formákat bemutató, Vásárhelyi Antal munkáiból készült kiállítás a Miskol­ci Galériában. Képünkön: a művész tár­latvezetést tart Fotó: Ádám János V ____________________________1^ FESZTIVÁLJÁTÉK A JEGYEKÉRT Z?artók+(ACfLa*t 2003 6..______ június 11-22.......... A fesztivál emblémája Második forduló Miskolc (ÉM) - Júniusban Miskolc új­ra az opera fővárosa lesz. A harmadik „Bar­tók + ...” Miskolci Nemzetközi Operafesz­tivált június 11-22. között rendezik meg. Az idén Bartók Béla alkotásai mellett Wolfgang Amadeus Mozart művei csendülnek fel. Az Észak-Magyarország és a szervezők ismét közös játékra invitálják a zenét szerető ol­vasókat. A következő hetekben minden szombaton új feladványokat közlünk, és a helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki a fesztivál előadásaira. A harmadik operafesztiválon Mozart ki­lenc operája mellett szimfóniái, kama­raművei, versenyművei is felcsendülnek. Nemcsak az alkotások szólalnak meg, ha­nem Mozart életét bemutató prózai művek is szerepelnek a programban. Kérdésünk Mi a librettó? Röviden határozza meg! A választ május 28-ig kell beküldeni a Miskolci Nemzeti Színház címére (3525 Mis­kolc, Széchenyi u. 23.) vagy a színház jegy­irodájában elhelyezett ládába bedobni. A helyes megfejtők között 2 db jegyet sorsolunk ki június 15-re, a Madách Szín­ház vendégjátékára, a Játsszunk Mozart­tal! című előadásra. A nyertes Az elmúlt heti játékunk nyertese: Sike Katalin, Miskolc. A jegyeket a színház jegyirodájában lehet átvenni. RÖVIDEN mSkHm • Játszd újra: Don Quijote. Megjelent a Neo Tones új kislemeze a Warner Music gondozásában. Ez a harmadik kislemez a Holnap című albumról, melyen az egy­kori Neoton família tagjainak gyermekei adják elő szüleik slágereit, modern kön­tösben. A Don Quijote videoklipjét a na­pokban forgatják. Firenzénél a parasztok is szépek... Domenico Bartolucci, a neves olasz zeneszerző Miskolcon dirigálta saját műveit Miskolc (ÉM - DK) - Firen­ze mellett születtem, ahol nemcsak a táj, de még a pa­rasztok is gyönyörű szépek - állítja Domenico Bartolucci, olasz zeneszerző, aki művé­szetében - mint nemrégiben Miskolcon is tapasztalhattuk - törekszik a természet és az ember harmóniájából fakadó szépség visszaadására. Észak-Magyarország: Mit sze­ret jobban: ha ön vezényli a sa­ját művét egy idegen kórussal, vagy ha más vezényli az ön művét? Domenico Bartolucci: Ha „lelke” van annak, amit más együttestől, karmestertől hallok, az nyilvánvalóan örömet szerez. Ha valaki megírta a zenét, ter­mészetes, hogy ő tudja a legere­detibb módon visszaadni, de más karmester is kellemes meglepe­tést tud szerezni. Akkor jó má­soktól hallani a művem, ha „visszajön” az a koncepció, amit beleképzeltem. De a kottába nem lehet mindent leírni... Nagy sze­rencse, ha személyes kontaktus­ban van a szerző és a dirigáló karmester, mert a szerző így el­mondhatja elképzeléseit, és an­nak szellemében lehet újraalkot­ni a művet. Észak: Nyugodt szívvel oda­adja bárkinek a kottáit? Bartolucci: Nagy öröm, hogy Magyarországra jöhettem, hiszen barátok között lenni jó, márpe­dig Sándor Zoltánt, a miskolci karnagyot és kórusának tagjait barátaimnak mondhatom. Ha Sándor Zoltánra gondol, azt mondhatom, hogy Rómában be­szélgetve vele úgy éreztem, sok hasonló elképzelésünk van, így nyugodtan adtam át a kottákat - s nem is csalódtam. Most pedig NÉVJEGY Domenico Bartolucci Olasz karnagy, zeneszerző Született 1917 Egyházzenei tanulmányok: Firen­ze, konzervatórium; Róma, San­ta Cecília Akadémia és a Pápai Intézet Működési terület: 1947-től a ró­mai Santa Maria Maggiore bazi­lika zenei vezetője, 1956-tól a Capelia Sistina zenei vezetője 1997-es nyugdíjba vonulásáig személyesen is meggyőződhettem arról, hogy nagyon jó az együt­tese, jó velük dolgozni. W ..................... Rómába mentem tanulni, mert az a város az egyházi zene igazi otthona. Észak: Hogyan kötődött a ze­néhez gyermekkorában? Bartolucci: Édesapám éne­kelt. Nem profi zenész volt, egyszerűen énekelni szeretett... Észak: Mint az olaszok álta­lában... Bartolucci: Mindent énekelt, az operától kezdve az egyházi művekig. Én akkor kezdtem mé­lyebben a zenével foglalkozni, amikor bekerültem a firenzei szemináriumba. Egyszer felutaz­tam Rómába, ahol egy teljesen sajátos énekkultúrát hallottam, ami Palestrinára és a gregoriá­non alapokra épült. Úgy tekin­Operai „gyermekvarázs”: Mozart kicsiknek (is) Máger Ágnes és Végvári Zsófia bábszínházi „látványos munkája” Miskolc (ÉM - DK) - A szervezők részéről nem volt igazán tudatos törekvés, hogy külön gyermekblokkot állítsa­nak össze a Bartók+Mozart operafesztiválra, de Mozart­nak köszönhetően idén egy kicsit a gyerekeké is lehet a rendezvény. A felnőtteknek szánt, Szikora János rendezte Varázsfuvola mel­lett két bábos változatban is lát­ható Mozart varázsoperája. Értékeket kínál A Budapest Bábszínház mari­onett-technikával mozgatott pa­pírszínházi változatában egy régi, sajátos hangulatú, lassan-lassan feledésbe kerülő bábos stílust is felidéz. A magyar bábszínház le­gendás alakja Koós Iván tervei „Gyermeki” ajánlat Mese a Varázsfuvoiáról: június 13., Játékszín (Mesélő: Alföldi Róbert) Varázsfuvola: június 14., Kama­raszínház, (a Budapest Bábszín­ház előadása) Sok kis éji zene, avagy a gyer­mek Mozart kalandjai: június 15., (Csodamalom Bábszínház) Varázsfuvola: június 22., Rónai Művelődési Ház (a salzburgi ma­rionettszínház produkciója) A programokra a belépés ingye­nes. alapján született produkció, amely - mint a világhírű salzbur­gi marionettszínház előadása - látványvilágával, stílusával klas­szikus értékeket kínál. Színészmese A nagyobb gyerekeknek, akik a látvány helyett „beérik” csu­pán a zenével, s többet szeret­nének tudni a zeneszerzőről, a mű keletkezéséről, a Játékszín­be érdemes betérniük: a Mese a Varázsfuvoláról című előadás­ban Alföldi Róbert meséli el az opera születését, történetét. A meséhez a Hungaroton archívu­mában megtalálható archív felvételről a magyar operaélet legnagyobbjai tolmácsdlásában szólalnak meg a dalok. Igazi csemegével rukkol elő a miskolci Csodamalom Bábszín­ház: a fesztiválra készül a Sok kis éji zene, avagy a gyermek Mozart kalandjai című bábjáték, amely arról a kisfiúról szól, aki napköz­ben csak a zenével foglalkozott, ezért álmodozásra, játékra álmá­ban maradt ideje. A produkció több kuriózumot is kínál: anya és leánya, Máger Ágnes miskolci fes­tőművész és Végvári Zsófia tervei alapján születik meg a játék lát­ványvilága, s ezzel az előadással debütál bábos rendezőként Majo­ros István, a miskolci színház koreográfus-rendezője. Fiatalokat érint a Játékszín egyik koncertje is: a Fiatal te­hetségek Bartók+Mozart zongo­rakoncertje. tem, hogy az egyházzenének a nagypapája a gregorián, a papá­ja Palestrina, és a mai egyházze­nének kellene lennie a gyermek­nek... Firenzei diplomázásom után Rómába mentem tanulni, mert szerintem az a város az egyházi zene igazi otthona. Később az egyik ottani bazilika zenei vezetője lettem, majd Pero- si halála után a Capelia Sistina zenei vezetését vettem át, ezzel bízott meg a pápa. Itt kettős fel­adatunk volt: a liturgikus funk­ció mellett a kórussal bejártuk az egész világot. Észak: Ön pap, aki egyházi kórusokat vezetett hosszú év­tizedeken át. Zeneszerzőként csak egyházi műveket ír? Bartolucci: Szó sincs róla. ír­tam például egy szimfóniát a szülőföldem tiszteletére, van zon­goraversenyem, hegedűszoná­tám. Most nemrég pedig egy ope­rámat is bemutattak, Brunelles- ciről, a firenzei dóm kupolájá­nak tervezőjéről szól. A kultúra híreivel Giccses élet Miskolc (ÉM) - Új könyv­vel jelentkezett a miskolci származású Varga Rudolf. Csak ez a giccses, gagyi élet bemutató­ja június 12- én lesz a bor­sodi megye- székhelyen - az író a Ka­zinczy köny­vesboltban de­dikálja azon a napon regé­nyét. A szerző legújabb mun­kája a Szépírás Kiadó gondo­zásában látott napvilágot. Eddig annyi Varga Rudolf eddigi könyvei: Az utolsó vers (1996), Még­se (1997), A macska vissza­szokott a régi házba (1997), Világvégi csárda (1998), Le­veleket írogató bogár (1998), Rendszer VÉGklárusítás (1998), A világ közepe, avagy az északi tájak poros dűlőútlaln (1998), A hányin­ger éve (1999), Köpés a le­vesbe (1999), Összegyűjtött versek (2000), Összegyűjtött prózák (2000), Összegyűjtött filmes írások (2000), Álom­forgatás (2001), Ami csövön kifér (2001), Okulásul, Frédi­nek (2002), Szörnyek, sza­vak (2003) NAPLÓ itt * * * 4 4 ■ «•••• • • • • * * v N ■ Út a Problémához Málik Roland Beszélni - köztudottan - ne­héz. Nekem valahogy kiváltképp nehezen jönnek a számra a sza­vak. Ezért kezdtem írni - mond­hatnám némi túlzással. Ám időközben világosság vált, hogy írni mérhetetlenül nehezebb és veszedelmesebb dolog, írásban az ember nem beszélhet a levegőbe. Kiemelten izgalmas a helyze­tünk, ha nincs kikötve a megíran­dó tárgykör, nincs egy konkrét té­ma vagy meder, amelynek men­tén haladnunk kellene - ha ilyen feladatot kapunk, kezdetben sza­badnak érezzük magunkat, miénk a világ, mit a világ, a mindenség, zümmögnek bennünk és körülöt­tünk a szavak, a gondolatok és szép reménnyel ballagunk a lehetőségek ricsajos dzsungelé­ben. (Bár jó, ha tudjuk, hová dug­juk az orrunk, mert beleharaphat például egy húsevő növény.) Előbb vagy utóbb utunkba akad egy halovány ösvény, amire biza­lommal, reménykedőn lépünk rá. Ahová ez a helyes kis ösvény vezet, az nem más, mint a siva­• * V'• • a • 1 f• Vi'a V'ÁVi'i'itTi' • » • » • » V» * tag. Ez az a hely, ahol semmi sincs. Csak a lámpa és a papír - a Nap, meg a sivatag. Attól azonban, hogy magunk vagyunk, nem állunk teljesen se­gítség nélkül, ugyanis vannak bi­zonyos cölöpök, amik a helyes irányt hivatottak jelezni, ezek belőlünk származnak: az eszünk, a szívünk, a figyelmünk, a kitar­tásunk stb. Ám óvakodni kell az észrevételen cölöptologatástól, a rossz iránytól, mert ha ebbe a hi­bába esünk, úgy bánunk el írá­sunkkal, mint Kari May regényé­ben a sivatagi haramiák a gya­nútlan utazókkal, ők a helyes utat jelző karókat kiszedték a földből és megtévesztő irányba verték le újra, hogy az utasokat a sivatag mélyére csalják, ahol egé­szen biztosan elpusztulnak. A ......................... i Ifi) > ,7‘sl legnagyobb cölöptologató a fel­színesség, a meg nem éltség, a Probléma hiánya - és ezzel elju­tottunk a probléma gyökeréig, ami maga a Probléma. Probléma nélkül írni esztelenség, haszonta- lanság, nonszensz, mert nem az vezeti az embert, ami foglalkoz­tatja, amit nem ért, ami gyötri, ami számára izgalmas és az írás eltéved, kiszárad, elpusztul a si­vatag mélyén, még mielőtt meg­születne. Ellenben, ha felvállaljuk Ügyünket és helyén van az eszünk és a szívünk, úgy eltalál­hatunk a Probléma Oázisába, ahol - feladatunkkal korántsem végezve - erőre kapunk és ahol érdemes szomjat oltani és csob­banni egyet a vízben, mielőtt to­vább indulnánk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom