Észak-Magyarország, 2003. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-15 / 88. szám

2003. április 15., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# EU-KARRIER / 6 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült JEGYZET Hetven felé Marschalkó Ildikó ILDIKO.MARSCHALKO@inform.hu Földönfutó leszek, merthogy nem tarta­nak meg az állásomban az biztos, nyelve­ket sem beszélek, iskoláim sincsenek, ben­ne is vagyok már a korban - szomorkodik az ötvenes éveiben járó műszerész isme- rösőm Béla, akivel a jövő' évi csatlakozás­ról és következményeiről beszélgettem. Rajta kívül még nagyon sokan láthatják hasonlóképp válságosnak jövó'jüket ha­zánkban. S tegyük hozzá, nem ok nélkül. Itt nem az EU-s rémhírekró'l van szó, sok­kal inkább a valóságról, arról, hogy malacfuttában próbálunk felébredni és felzárkózni a nyugati színvonalhoz. Hazánkban jelenleg 56 százalék a fog­lalkoztatottak aránya - derül ki a szaktárca által készített felmérésből -, amit nem egé­szen hét év alatt 70 százalékra kell feltor­náznunk. S hogy mindez létrejöjjön: szink­ronizálni kellene a szakképzést a munka- eró'piac igényeihez, jól fizető munkahelye­ket kellene teremteni, amivel itthon tart­hatnánk a fiatal tehetséges munkaerőt. Ez a hármasfogat elindítása nem hang­zik könnyű feladatnak, azért tegyük hoz­zá: nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy azt főzik. Hiszen az Európai Unió nemcsak követel, de ad is elvárásai meg­valósításához, ahhoz pedig nekünk is ten­ni kell - kellő időben -, hogy lehívhas­suk a kívánt támogatásokat. Hiszen ma­gunktól - akárhogy is várjuk - nem fog az ölünkbe hullani az „eussültgalamb". Lehetőség a jobbra, van és lesz is, sok­kal több mint most, csak tisztában kell ve­le lennünk: az EU-ban nem lehet félkész megoldásokkal előrelépni vagy csupán ve­getálni, mert aki nem lép az EU-val egy­szerre, nem kap pénzt sem egy-kettőre... Kérdések és válaszok Van-e az EU-ban jogszabály a bérek kiegyen­lítésére? Nincs. A bérek alakítása kizárólag az egyes tag­államok nemzeti hatáskörébe tartozik. Az EU tagállamokban a gazdasági lehetőségektől, ha­gyományoktól függően stb. alakulnak a bérek. Hogyan befolyásolja majd a csatlakozás a magyarországi munkanélküliségi rátát? A munkanélküliséget nem annyira a foglal­koztatáspolitika, sokkal inkább a gazdasági folyamatok alakítják. A legfontosabb ténye­ző e tekintetben a gazdasági, illetőleg a vál­lalati szektor felkészültsége lesz. Mivel a ma­gyar gazdaság napjainkra nagy mértékben in­tegrálódott az Európai Unióba, jó esélyünk van arra, hogy a munkaerő-piaci hatások ked­vezőek lesznek, azaz számos munkahely jön majd létre. Az Amszterdami Szerződéssel a Közösség koordinatív jellegű hatáskörhöz jutott a foglalkoztatáspolitika területén, amelynek segítségével kidolgozták az Euró­pai Foglalkoztatási Stratégiát, melyet a csat­lakozást követően hazánknak is alkalmaznia kell. Ez a stratégia további kedvező hatás­sal lehet a hazai munkanélküliségre, miként az EU-ban is számottevő javuláshoz vezetett. Bevezetése óta 10 millió új állást hoztak lét­re, s 11-ről 8 százalékra csökkentették a munkanélküliségi rátát. Ugyanannyi bért kaphatunk-e, mint azon EU- ország munkavállalói, ahol dolgozunk? Igen. Az uniós szabályozás kiindulópontja, hogy a munkavállalókat tilos megkülönböztet­ni, azaz egy EU-tagállamban dolgozó magyar munkavállaló .nem kaphat kevesebb fizetést és juttatást, mint egy helyi állampolgár. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó „Aki akar, dolgozhat a jövőben is” A kancelláriaminiszter szerint több százezer munkahelyet hozhat az uniós csatlakozás Budapest (ÉM) - Pár év múlva akár félmillió új mun­kahely is létesülhet Ma­gyarországon az uniós csat­lakozás következményeként - jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter az Eu­rópai Unió Kommunikációs Közalapítvány által szerve­zett beszélgetésen. Aki eddig nem tudott átállni, új esélyt kaphat a startvonalra állásra. A hátrányos helyzetűek pozitív megkülönböztetése, az új képzési programok mind azt se­gítik, hogy minél többen dolgoz­hassanak a csatlakozás után - mondta el Kiss Péter kancellária- miniszter a beszélgetésen. Szegények önerő' nélkül A miniszter szerint a hátrá­nyos helyzetű települések az ál­lam által nyújtott pozitív megkü­lönböztetés segítségével zárkóz­hatnak fel. A legszegényebbeknek így nem kell attól tartaniuk, hogy önerő hiányában maradnak le bi­zonyos támogatásokról. A kor­mányzat felmérései szerint a sze­tt .............................. Az országnak érdekes, hogy az uniós szinthez közeledjenek a hazai fizetések. Kiss Péter, KANCELLÁRIAMINISZTER ..................................w génységi ráta a csatlakozás utá­ni pár évben akár 20-30 százalék­kal is csökkenhet, ezzel megin­dulna a kiegyenlítődés az Euró­pai Unió és Magyarország között. Egyharmadába kerül Kiss hangsúlyozta: az unió többszázezer munkahelyet hoz­hat létre hazánkban, nemcsak új vállalatok létesítésével, hanem az alternatív foglalkoztatási mó­dokkal. Egy távmunkás minden költséget beleszámolva harmad­annyiba kerül a munkaadónak, mint egy nyolc órán keresztül foglalkoztatott dolgozó. Komoly felzárkózás- Az országnak érdeke, hogy a teljesen szabad uniós munka- vállalásig hátralévő öt évben az uniós szinthez közeledjenek a hazai fizetések, hogy itthon tud­juk tartani a munkaerőt - jelen­tette ki Kiss Péter. A kancelláriaminiszter sze­rint a bérfelzárkózás nemcsak politikai ígéret, hanem a gazda­ság törvényszerűségeiből követ­kezik: elvégre az uniós munka- vállalóknak sem lenne jó, ha az olcsó keleti munkaerő ki tudná őket szorítani. A miniszter el­mondta, 5-7 éven belül el kell ér­ni, hogy a tehetségesebbeknek ne külföldön kelljen pénzre vál­taniuk tehetségüket, a teljes bér­felzárkóztatás azonban 3-4 kor­mányzati ciklusig is eltarthat. NÉVJEGY Kiss Péter kancelláriaminiszter Végzettsége: 1983: Buda­pesti Műszaki Egyetem (gé­pészmérnök) Munkahelyei: 1992-1995 BIT országos elnöke 1992-től az MSZP választ­mányi, majd 1996-től elnök­ségi tagja 1998-2000 MSZP ügyveze­tő alelnöke 1994-1998 munkaügyi mi­niszter 2002-2003 foglalkoztatás­politikai és munkaügyi tár­ca vezetője 2003 kancelláriaminiszter Hét év - egymillió munkahely Miskolc (ÉM) - Több mint 56 százalék a foglalkoztatottak ará­nya hazánkban, derül ki a mun­kaügyi tárca tanulmányából, ám a számot az EU elvárásainak megfelelően 70-re kell feltornáz­nunk 2010-ig - hangsúlyozta Fa­zekas József, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium főosz­tályvezetőhelyettese. Ahhoz, hogy Magyarország 2010-ig megfeleljen az Európai Unióban erre az időpontra előirányzott hetvenszázalékos foglalkoztatási rátának, csaknem egymillióval kell növelni a foglal­koztatottak számát - hangoztatta Fazekas József, a Munkaerőpiaci Alap tervezési osztályvezető-he­lyettese. Ennek megteremtése ér­dekében a szakember szerint két dimenzióban kell gondolkodni: a munkahelyteremtés és a munka­erőképzés terén. A problémák közismertek - rossz az összhang a szakképzés és a munkaerőpiac igényei kö­zött, s a szegénység egyre erő­sebb. A tárca első lépésként 2004-2006-ig a Nemzeti Fejlesz­tési Tervet (NFT) tartja megol­dásnak.- Az NFT 2-3 éves végrehajtá­sa a Nemzeti Foglalkoztatási Ak­ció Terv, melynek célja a foglal­koztatás növelése - mondta Fa­zekas József. Ez a terv többek között tartal­mazza a foglalkoztathatóság ja­vítását, a vállalkozókészség fej­lesztését, a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóké­pességének növelését. Ezen felül a foglalkoztatási, képzési és szo­ciális kihívásokat: a mobilitás fellendítését, a munkaerőpiac kö­vetését, a hátrányos helyzetű tér­ségek munkaerőinek foglalkozta­tását, a roma munkahelyterem­tő programokat, valamint az 50- 60 évesek újbóli elhelyezését a munkaerőpiacon. Távmunka. Az unióban minden ötödik ember távmunkát foly­tat, s ez a kényelmes foglalkoztatási forma csatlakozásunkkal vár­hatóan hazánkban is elterjed. A távmunka révén Magyarorszá­gon több százezer munkahely jöhet létre. Fotó: Bujdos Tibor Megkérdeztük: Vállalna-e munkát az EU-csatlakozás után az unió más tagállamaiban? V alószínűnek tartom, hogy a csatlakozást követően kimegyek dol­gozni, hiszen az itthoni fizetésekhez képest ma­ximálisan megéri vállal­ni ennek következmé­nyeit. S zerintem a csatlako­zás után uniós állam polgárként nagyobb le­hetőségem nyílik a kül­földi munkavállalásra. Ezt kihasználva szeret­nék egy két évet kint dolgozni. Ú gy gondolom, megéri kimenni dolgozni, hiszen ugyanazért a munkáért jóval maga­sabb fizetést kapok kint. Éppen ezért biztosan ki­megyek, ha lesz rá lehe­tőségem. L ehet, hogy az iskola befejezése után ki­megyek néhány évre dolgozni. Még nem tudom biztosan, akkor hogyan látom majd, de valószínűleg megpró­bálom. M indenképpen kime­gyek dolgozni a csatlakozás után. Fogya­tékos gyerekekkel foglal­kozom és külföldön sok­kal jobb a helyzetük mint itthon. Szeretnék abba is belekóstolni. Berkes Zsolt (17)Makrai Péter (18)Nagy Attila (17)Farkas Roland (16)Lelovics Rita (20) Mit jelent... ...az életen át tartó tanulás? Az egyének egész életén átíve­lő folyamatos, aktív tevékenysé­gét. Magába foglalja a közok­tatásban, felsőoktatásban szer­zett szakképesítést, a magán­tanfolyamokon, munkahelyeken történő képzéseket és a min­dennapi élet során végzett nem tudatos tanulási tevékenységet, illetve ezek egymásra épülését. Az egész életen át tartó tanulás­hoz szükséges készségek és ké­pességek fejlesztésével a mun­kaerő-piaci versenyképesség nö­velése a cél. Olyan készségek­nek képességeknek és kompe­tenciáknak a kialakítása a fon­tos, mint például a kommuni­kációs, információs készségek, problémamegoldó képesség, konfliktusmegoldás stb. Javuló dolgozói jogbiztonság Miskolc (ÉM) - AZ EU-ban a foglalkoztatás- és szociál­politika összetett terület. Az egyik legfontosabb témaköre a munkajog, melynek leglé­nyegesebb pontjait foglaltuk össze. Az unió munkajoga jelenleg 20 irányelvet foglal magában. Ezek általános jellemzője a védelmi jelleg: a munkavállalók jogait és érdekeit védelmezi az állam bi­zonyos mértékű beavatkozásán keresztül. Az irányelvek egy része a fog­lakoztatás alapfeltételeit, a mun­kavállalók alapvető jogait részle­tezi, a másik részük a munkavál­lalók egységes védelmét szolgál­ja. A harmadik csoportba a ru­galmas foglalkoztatási formák­hoz kapcsolódó szabályok tartoz­nak. A munkajogi irányelvek azonban a munkajognak csak egyes részterületeit érintik, és ezeken minimális előírásokat fo­galmaznak meg a tagállamok számára. Minden egyéb munka­jogi szabályt továbbra is szaba­don alakíthatnak a tagországok. A munkajog harmonizációjá­ban hazánk meglehetősen előre­haladt, az utolsó irányelvek át­vételét szolgáló Munka törvény- könyve módosítása az Ország- gyűlés előtt van. A magas szin­tű jogharmonizáció következté­ben a csatlakozás után rövid tá­von nem várható lényeges válto­zás. Hosszabb távon viszont az új EU-irányelveknek köszönhe­tően javul a munkavállalók jog- biztonsága. Pályázatfigyelő A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium idén is meghirdeti kis-, közép- és nagy- vállalat, valamint költségveté­si szerv és alapítvány kategó­riákban a Családbarát Munka­hely 2003 Dijat. Ahol vállalat- vezetési szempont a család és a munka összeegyeztetése, ott nő az alkalmazottak motiváció­ja, munkavégzési hatékonysá­ga. Kevesebb stressz, csökken a fluktuáció, a betegség miat­ti távolmaradás. A pályázati adatlap és a rész­letes tájékoztató igényelhető postán és faxon a Foglakoz­tatási és Munkaügyi Miniszté­rium Esélyegyenlőségi Főigaz­gatóságán, vagy e-mailben a zoldyne.szita.erzsebet@eszc- sm.hu. címen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom