Észak-Magyarország, 2003. április (59. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-11 / 85. szám
2003. április 11., péntek ÉS2iK“lifi¥IIÍiSlfti # ÉM-EXTRA: A KÖLTÉSZET NAPJA / 6 Emlékbeszéd, disputa Miskolc (ÉM) - A Miskolci Városi Könyvtár József Attila Fiókkönyvtára hagyományosan idén is koszorúzást szervez a költészt napja alkalmából. Ma 11 órakor a lillafüredi József At- tila-emléktáblánál Serfőző Simon költő mond emlékbeszédet, közreműködik az Iniciálé Irodalmi és Társművészeti Egyesület, valamint a Bársony János Úti Általános Iskola diákjai. Könyvbemutató A Bárczay-kastély emeleti kamaratermében rendeznek ma este 6 órától költészet napi disputát. József Attila születésnapján a hatvanesztendős Serfőző Simon osztja meg a hallgatókkal gondolatait és mutatja be az ezen a napon megjelenő Virág című legújabb kötetét. Serfőző Simon A szerelem tiszta valója Miskolc (ÉM) - Felkérésünkre József Attila Óda című költeményét elemezték az Avasi Gimnázium 12/5 osztályának tanulói. összeállításunkban ezekből az elemzésekből közlünk részleteket. Bordás Gábor, Avasi Gimnázium 12/5: „Költő szerelme szalmaláng, / Azért oly sebes és falánk.” (töredék) „Olykor-olykor mégis egy ilyen rohanó lobbanás, egy szalmaszál izzadása csiholja a hosszan égő szenvedély tüzét. Hiszen József Attila ezen megállapítása nem illik konokul önmagára, vagy talán általánosítva lemondott az összetartozás e legszentebb formájáról!? Áz Óda irodalmunk nagy erejű szerelmes verse lett, s nem egy ilyen-olyan futó fellángolás hangulatát idézi, mindinkább a szerelmet tiszta valójában, vágyában ragadta meg. Férfi és nő egymásra találásának s egymásra utaltságának a legvégsőbb biológiai, pszichológiai és társadalmi „törvényeiben”. Azért is egyedülálló alkotás, mert eddig ismert irodalmunkban a szerelmes versek nagy horderejű érzelmi központjában „konkrét”, megnevezett múzsa, ihlető, az imádott nő ismert volt, de nem így József Attilánál.” Hamza Dávid, Avasi Gimnázium 12/5: „Az idő és a tér kitágulása abszolút nincs hatással a költőre, mikor épp elképzeli kedvesét. Számára még mindig ott vele, közvetlen közelében van, és hiába változik a hely és múlik az idő, „te némán ott ülsz fülemben... / te megálltál szememben...” Miután megnyugtatta magát, hogy történjen bármi, ő nem tudja feledni kedvesét, konkrétan rátér, és elénk tárja a szeretett nőt. Az örök érvényű érzések sora még mindig nem ért véget, még érzi a csókját, s nem hiszi, hogy köny- nyen feledni tudná: „ízed, mint barlangban a csend, / számban kihűlve leng...” Ujj Zsuzsanna, Avasi Gimnázium 12/5: „Az előző hatalmas látomás után újra az ember kerül előtérbe, a szavaink és létünk szakaszossága. Ez múlandó és nem alkot olyan folytonosságot, mint a minden- ség. „A lét dadog, /Csak a törvény a tiszta beszéd.” Ebből a képből jut el a lét-nemlét, a születés-megsemmisülés szintéziséhez, amely a szerelem misz- UJJ Zsuzsanna tóriumát idézi föl. A zárójeles gondolat a szakasz tetőpontja, egy mámoros állapot ez, de a feszültség ismét ott van: félelem a szerelem elvesztésétől. „Hallom, amint fölöttem csattog, /ver a szívem.” Itt a «csattog» hangulatfestő ige vészjósló tartalommal bír.” http://h| re k. boon .hu Az elemzések teljes szövegével Hamza Dávid „Magad emésztő, szikár alak” József Attila Lillafüreden - az Óda „címzettjét” meglepte a kapcsolatukból született vers Miskolc (ÉM - BA) - A legtöbben talán csak annyit tudunk a költészet napja, József Attila és Lillafüred összefüggéséről, hogy a költő, akinek születésnapjára emlékezünk most, Miskolc bükki városrészében írta Óda című versét. A közismert eset hátteréről Porkoláb Tibor irodalomtörténész szolgált beszámolóval.- Az Óda című verséről sokan tudják, hogy Lillafüreden született. Azt már kevesebben, hogy mit keresett szerzője itt. József Attila az IGE, vagyis az írók Gazdasági Egyesülete találkozójára jött el 1933 nyarán. Nemcsak ő: itt volt Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, Kodolányi János, Illyés Gyula. Kétszáz írót vártak - persze annyi nem jött el -, hogy komoly irodalmi és közéleti kérdéseket vitassanak meg - idézte fel a hetven évvel ezelőtti történéseket a Miskolci Egyetem irodalomtörténésze. Porkoláb Tibor szavaiból azonban kiderül, az IGE-hét programját nem várt esemény szakította félbe, alighogy elkezdődött: meghalt Pakots József, az egyesület főtitkára. A résztvevők nagy része visszautazik Pestre a temetésre. Nem is álmodta- József Attila maradt. Az irodalomtörténeti kutatás kiderítette, hogy ekkor írta meg nevezetes versét. És azt is, kihez írta - folytatta a történetet Porkoláb Tibor -, dr. Szöllős Henrikné Marton Márta írónőként volt bejegyezve a szálloda névjegyzékébe. Hogyan kötődött a költőhöz? Tulajdonképpen sehogy. Ő maga idézte fel később, hogyan került kapcsolatba József Attilával: itt ismerkedtek meg, párszor beszélgettek és ahogy írja, „nem is álmodtam, hogy ebből a kapcsolatból vers születhessen”. A költeményt borítékban kapta meg, né99 József Attila tizenhét versét közölte a Miskolci Reggeli Hírlap - hat itt jelent meg először. Porkoláb Tibor IRODALOMTÖRTÉNÉSZ 99 hány soros levél kíséretében. Később József Attila a hölgy pesti lakásán is megjelent, pár mondatnyit beszélgettek - akkor látta utoljára. A Reggeli Hírlapban További érdekesség, hogy József Attila nemcsak az Ódát írta Lillafüreden, hanem a „Magad emésztő, szikár alak...” kezdetű Babits-versét is. Berda József költő, aki a hotelben szobatársa volt, utóbb megemlékezett róla, hogy József Attila mindkét írását felolvasta neki, így ő volt az első, aki hallotta - büszkén is emlegette. A találkozó résztvevői egyébként arra is találtak időt, hogy emléktáblát avassanak Lillafüred „felfedezője”, Hermán Ottó tiszteletére, amely ma is látható a természettudós egykori házán. Még egy szálon lehet kapcsolatra találni József Attila és a borsodi megyeszékhely között: 1924-ben és ’25-ben az akkori Miskolci Reggeli Hírlapban - amely országosan elismert orgánum volt - József Attila 17 versét közölték. A többsége persze másodközlés volt - hat írás azonban itt jelent meg először. |..-. • ■•} Az Óda és a (Magad emésztő...) című ■'O ■< versek elolvashatok az alábbi Iternetes portálon: Miért olvasunk verseket? Miskolc (ÉM - SzK) - Miért hallgatunk, olvasunk verseket? - a kérdésre dr. Kabdebó Lóránt professzortól, irodalomtörténésztől, Szabó Lőrinc- kutatótól vártuk a választ.- Azt hiszem, a versek szerete- te hazai sajátosság, ami abból is adódik, hogy nem épültek ki Magyarországon azok a politikai szervezeti egységek, melyek levezetik a különböző közösségi tudatok, politikai helykeresések lehetőségeit - nyúlt vissza a múlthoz 99 Náluk a nemzeti költő legalább olyan tartalmat hordozott, mint a miniszterelnök. Kabdebó Lóránt professzor .............................99 magyarázatért dr. Kabdebó Lóránt. - Nem véletlen, hogy mig Angliában a dráma lett a meghatározó műfaj, majd később a regény, nálunk az irodalom volt kénytelen magára venni a nemzeti létért való küzdelem minden formáját (lásd ’56-ban Illyés verse: az Egy mondat a zsarnokságról, vagy 48-ban a Nemzeti dal). Nálunk a nemzeti költő legalább olyan tartalmat hordozott, mint a miniszterelnök. Továbbmenve: nálunk a költő sorsa is nemzeti üggyé vált. Míg Franciaországban az, hogy egy költőnek hány kedvese volt, magánügy. Magyarországon az, hogy József Attila kedvese egy másik költőt választott, közüggyé lett. Megszokták az emberek- S hogy ma miért olvasnak verseket? - szűkítette a kérdést Kabdebó professzor. - Mondhatni: mert megszokták az emberek, nálunk ennek hagyománya van. Reméljük, a leendő iskolapolitika sem fogja kiirtani a lakosságnak a költészettel való együttélését.- Amikor miskolci középiskolákban tanítottam, azt próbáltam érzékeltetni: lehet, hogy amikor épp tanulunk róla, az adott költőt nem tartjátok érzelmeitek szerint aktuálisnak. De Berzsenyit, azért kell mégis most megtanulni, fájdalmas hangulatú életmúlását felfedezni, hogy ha egyszer majd ez a hangulat lep meg benneteket, netán a halál előtti pillanatban, akkor tudjátok, hogy kit kell a polcotokról leemelni - idézte fel a professzor. - Ezzel a szemlélettel talán átmenthetjük azt a kapcsolatot, mely a történelem során kialakult ember és vers között. Elemzés. A verselemzés iskolai tananyag. Képünkön Beluzsárné Torkos Erzsébet, a miskolci 4-es Számú Istvánffy Gyula Általános Iskola magyar szakos tanára magyaráz a növendékeinek. Fotó: Bujdos Tibor A LEGGYAKRABBAN KÖLCSÖNZÖTT KÖLTŐK II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Ady Endre Weöres Sándor Reményik Sándor Tiszaújváros, Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár: Arany János Petőfi Sándor József Attila Miskolci Városi Könyvtár: Ady Endre Arany János Petőfi Sándor Sárospatak, Zrínyi Ilona Városi Könyvtár: Reményik Sándor Petőfi Sándor Hét évszázad magyar versei KÖLTŐ A KÖLTŐRŐL: VASS TIBOR „Néha kirúgom a szavaim, mint rossz cselédeket, akik elmulasztják a napi kötelességtevést” Miskolc (ÉM - BGO) - Hogyan éli meg költői létét az idei költészet napján a költő? Erről kérdeztük Vass Tibort. A köz, a köz-élet a költészetben nem foglalkoztat. A csatadal csak mások tollából, mértékkel érdekel. A verseim magánügyek - ha érdekesek, akkor legfeljebb Magán is Ügyek, de azzal is csak önmagam „bevételére” buzdíthatnak. Az írás ön-képző-kör, s ebbe a körbe nem férnek be azok a szövegek, amelyek magukról azt hiszik, hogy született tehetségüknél fogva valaki vagy valakik helyett tudnak a költészet végvárain érvényesen megszólalni, mert szó- és tollnoknak hiszik, játsszák el magukat. A játék a fontos Persze a játék a fontos, és én tiszteletben tartom az ilyen játékot is. Méltányolom az ilyen közép- és a végjátékot, de bábukat itt nem mozgatok. Azokban, akik váteszként élnek, folyton ott lakik valaki vagy valami más: a bástya-léptékű, kizárólag egyenes vonalakon mozogni képes, tudatosan mű-alkotó én, aki minden körülmények közepette képes legyártani magát az aktuális tömegek aktuális hasonlatára. Az .éppen időszerű, változó-váltakozó eszmé99 Persze megy a rangadó, ki van gyakrabban a fehérrel. Vass Tibor költő 99 két talajvesztés nélkül, egyfolytában tudják aktualizálni, de egyre csak sáncolni kényszerülnek, mert a politika szókincse „gondolati készletüket” könnyedén ki tudja sajátítani. Komoly tét Az írásnak komoly tétje van: az életem. Főleg gyalog vagyok, meg csiszolatlan is, néha botcsinálta, hamar ön-beáldozott futó, huszár. Nem szolgálok - inkább csak magam mellett inaskodom. Tétben, vagy tétlenségben: költészet-ügyben nincs küldetéstudatom. Legfeljebb annyi, hogy soha ne adjam magamnál alább. Néha kirúgom a szavaim, mint rossz cselédeket, akik elmulasztják a napi kötelességtevést. Nem ébresztenek időben, a hívó csengőkre nem rohannak azonnal. Talán ezekből az elküldés-tudatokból épülhet majd egy-egy vezércsel... Egy táblán mozog Az élet és a költészet nálam egy táblán mozog. Persze megy a rangadó, ki van gyakrabban a fehérrel. Az óra pontosan mér, ezért szeretnék majd a léttel, ha már ő a tét, kiegyezni egy döntetlenben. Addig azt írom, amit élek, úgy és ugyanúgy, ahogy létezem. Az átfedések maguk a versek. Ami nem baj, ha igaz, ha fiktív, ha hitelesnek olvasható, ha szórakoztató, élvezetes: beérem a lektűrrel, ha a „magas irodalom” nem a vers olvashatatlanságát jelenti, a lektűr pedig nem az olvashatóságot feltételezi csupán. Versek: ezer alatt Miskolc (ÉM - KHE) - A „kötelező” versfogyasztás mellett akad néhány verseskötet, melyet keresnek a vásárlók. Ez azonban ritkaság számba megy. A költészet napjához közel eső időben érkezett meg a Fókusz Könyváruházba két verseskötet - tudtuk meg Kázs- mér Veronika üzletvezetőtől. Az egyik, a fiatalok körében igen népszerű ifjú költő, Varró Dániel Bögre azúr című könyvének újrakiadása, a másik Bertók László Valahol valami című gyűjteménye. Ez utóbbi tegnap került ki a könyváruház polcaira. A klasszikus magyar költőket kedvelők az Ozirisz Könyvkiadó köteteinek örülhetnek mostanság. Kosztolányit, Adyt, Tóth Árpádot és Petőfit már megtalálhatják a könyvesboltokban.- A kötelező versfogyasztáson kívül egy-két helyi költő kötetei keresettek, de ha őszinte akarok lenni: a példányszámot nem kell 1000 fölé tervezni a kiadóknak, ha verseskötetről van szó - vélekedett az üzletvezető.
