Észak-Magyarország, 2003. március (59. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-01 / 51. szám
2003. március 1., szombat 4 EU-KARRIER / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült JEGYZET Ismét válaszúihoz érkezett a magyar egészségügy. De talán most már hízhatunk benne: nem hátrafelé indul majd az a bizonyos „eü-szekér", hanem előre, a fejlődés útján. Éppen ideje - gondolhatjuk hogy valami kívülről jövő, erősnek mondható nyomás - ez esetben az EU - kényszerítse a törvényhozókat és az államvezetést, ha már maguktól finoman és rendszeresen lehátráltak róla, hogy tegyenek valamit az egészségügyért, vagyis egészségi állapotunkért. Ne csak négyévenként halljunk valami biztatót, majd be nem váltott ígéretek következzenek, hanem konkrét színvonalbeli váltás legyen - ha nem is egy csapásra. A szakemberek szerint legalább tíz év szükséges ahhoz, hogy nem kis hátrányunkat behozzuk, és nekünk is eu-kon- form egészségügyi ellátásunk, egészségesebb életünk legyen. Mindehhez a pénzügyi becslések 1500 milliárd forintot tartanak elégségesnek, amit a gazdasági növekedés egyelőre nem lesz lehetővé. S ha az EU nem is automatikusan, de pályázati . keretek útján megadja a fejlődéshez szükséges összeget, a mindenkori kormányunkon áll: él-e vele és ha igen, milyen intenzitással teszi ezt. Mennyire érzik azt: mindannyiunk érdeke és nem egy kormányciklus jó programja kell, hogy legyen a magyar egészségügy rothadó falainak helyreállítása. A közelmúltban készült felmérések szomorú képet mutatnak egészségi állapotunkat illetően. Pedig egészséges munkaerő nélkül nehéz építeni a gazdaságot, s ha nem épül a gazdaság, megáll a fejlődés is, s ha nincs fejlődés, nincs eü- reform se. így zárul be az ördögi kör, amiből ki kellene már törni. Nem rosszabb, de... Miskolc (ÉM) - Az Európai Unióhoz történő felzárkózás folyamatában jelenleg az egészségügy területén mutatkozik a legnagyobb lemaradás. Bár a lakosság megbetegedési arányszámai és halálozási mutatói az elmúlt években nem rosszabbodtak, sőt némely esetben - az aktív korú halálozást illetően - javulás tapasztalható, az adatok az EU átlagával összevetve továbbra is rendkívül kedvezőtlenek. Leginkább az aktív korú népesség, és különösén a férfiak egészségi állapotát tükröző morbiditási és halálozási mutatók aggasztóak. A 65 év alatti korosztályban a vezető halálokok a keringési rendszer betegségei, a daganatos megbetegedések és az erőszakos halál. S bár a keringési megbetegedések okozta korai halálozások gyakorisága 1993 óta csökken, még mindig háromszorosa az EU átlagának. Az aktív korú népesség morbiditási és mortalitási mutatóihoz hasonló különbségek tapasztalhatók a csecsemőhalandóság arányszámát vizsgálva is, mely némileg csökkent, de még így is csaknem kétszerese az EU-átlagnak. A nem megfelelő egészségi állapot miatti veszteségek a GDP 5,78 százalékát teszik ki. Ezen belül az aktív korúak halálozása 0,7 százalék, az új rokkantak 0,7 százalék, a táppénz miatt kieső munkaerő 2,88 százalék, a betegszabadság miatt kieső munkaerő 1,13 százalék veszteséget eredményez. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó EU-konform eü-refórm, és a beteg Az uniós csatlakozás következményeként a hazai egészségügy javulása (is) várható Miskolc (ÉM) - Az európai uniós csatlakozás révén a gazdasági növekedés megalapozhatja a magyar lakosság egészségi állapotának európai szinthez történő felzárkózását. Brüsszel nem szabályoz, de az unióban elvárás a polgárok magas szintű ellátása. A csatlakozás egyik nagyon fontos része az egészségvédelem. Ez az egészségügy számára speciális kihívás, mert az élet és a gazdaság területén megjelennek a népegészségügyi szempontok. Ezek az unió kötelező joganyagában szerepelnek, ugyanakkor az ellátórendszer és a társadalombiztosítás a tagállamok bel- ügye, egységes uniós szabályok alig-alig vannak. Szűkös keret Bár az egészségügyi ellátó- rendszer saját (azaz magyar állami) vezetésben marad, ez nem ?! ............................. Az EU nem karitatív szervezet, hátiéin egységes piac. mely megad minden lehetőséget a fejlesztésre. Dr. Kereszty Éva FŐOSZTÁLYVEZETŐ .......................................................?! jelenti azt, hogy a fejlesztésre nem lesz támogatás. Ugyanakkor az EU nem karitatív szervezet, hanem egy egységes piac, amely megad minden lehetőséget a fejlesztésre, de nem automatikusan - magyarázta dr. Kereszty Éva, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. Mint tudatta, a másodlagos jogharmonizációs folyamatot követően a csatlakozással egészségügyünk is részévé válik a szolgáltatási piacnak és a fejlesztési forrásokból is részesülünk.- A közösségi népegészségügyi program pénzügyi kerete az ötéves időszakra 312 millió euró. Magyarország természetesen pályázni fog ezekre az EU-s pénzekre is - tette hozzá. - Ám az EU-csatlakozáshoz való harmonizálás keretében a megfelelő gyógyintézmény-rendszer kialakításához a becslések szerint tíz évi'e legalább 1500 milliárd forint többletforrásra van szükség, már pedig a gazdasági növekedés a szektorban mindössze 600 milliárd forint invesztálási tesz lehetővé. Nemzeti program A közösség tevékenységének alapja népegészségügyi téren az alapszerződés 152. cikkelye. E cikkely aktív szerepre hívja fel a közösséget a népegészségügy mindazon kérdéseiben, amelyekben az egyes államok erőfeszítései önmagukban nem elégségesek, ahol biztosított a közösségi szintű tevékenységek hozzáadott értéke. Az „Egészség Évtizede” és Johan Béla nemzeti Előnyök • A csatlakozással lehetőségünk nyílik a legjobb uniós egészségvédelmi gyakorlat átvételére. • Jelentős támogatások nyílnak majd meg a magyar nép- egészségügy előtt. • Az EU-s egészségvédelmi előírások átvétele és alkalmazása jelentősen segíti a magyar polgárok egészségi állapotának javítását. • Az EU segíti a gyors és összehangolt reagálást az egészséget fenyegető veszélyekre. Y-----------------------------------------------programjának, fninden egyes eleme illeszkedik az európai uniós népegészségügyi prioritásokhoz. www.boon.hu http://fórum.boon.hu Mondja el véleményét! Felmérés a hazai egészségügyről A magyar egészségügyről készült analízis az európai uniós feltételekhez képest négy oldalról reprezentálja az egészségügy állapotát. 1. Erősségek: • Kiépült az egészségügyi intézményrendszer. • Kontinuitás az alapellátásban (nem számolták fel a háziorvosi szolgálatot). • EU-színvonalú egészségügyi szaktudás, képzés és továbbképzés. • Közegészségügyi, járványügyi biztonság, EU-konformitás felé haladó laboratóriumi ellenőrzés. 2. Gyengeségek: • A szakellátórendszer szerkezete nem felel meg a demográfia megbetegedési szükségleteknek (a keringési betegségek okozta korai halálozás és a daganatos betegségek aránya és az egy főre jutó járóbeteg esetek éves száma, jóval magasabb az EU átlagánál). 3. Lehetőségek: • Az egészség felértékelődése. • A szabályozás és akkreditáció nyújtotta lehetőségek kihasználása. • Együttműködés az ágazati és a regionális szint között, a régiók egészségpolitikai szerepének erősödése. 4. Veszélyek: • A struktúraváltás elmaradása konzerválja a rendszer hiányosságait. • A tárgyi feltételek további romlása veszélyezteti az ellátást és visszahat az egészségi állapotra. • Az ellátásban a területi különbségek növekedése, veszélyezteti az esélyegyenlőséget, a hátrányos helyzetű térségekben élők életesélyeit, az egyenlő színvonalú ellátást. Amitől talán jobb lesz... Miskolc (ÉM) - Az elmúlt években végbement egészség- ügyi reform szükséges, de nem elégséges az EU-ban. A 2001-ben megalkotott intézményi törvény az egészségügyben szabályozottan kívánta kiterjeszteni a szakellátásra az alapellátásban végbement privatizációs folyamatot, amely a hatékonyabb működési szerkezet kialakulásának és a tőkebevonás lehetőségének irányába mutatott. A 2001-ben elfogadott Johan Béla Nemzeti Program, mely a betegségek és korai halálozások számának és társadalmi, területi különbségeinek csökkenését, a születéskor várható élettartam évenkénti 0,5 évvel történő emelkedését eredményezi majd 10 év alatt, célzott szűrési programokkal indult. Az egészségügyi PHARE-támo- gatásokkal megvalósuló fejlesztés célja az európai közösségi joganyag átvétele, intézményi feltételeinek megteremtése, a népegészségügyi. hatósági és ellenőrzési feladatok hatékonyabb ellátásának segítése tanácsadással és beruházások megvalósításával. Fejlesztéseit • Első fázis A projekt célja: a kémiai biztonsági laboratóriumfejlesztési projekt keretében tanácsadás, képzés és laboratóriumi eszközbeszerzés valósult meg. Időpontja: 1999-2002. Költsége: 12 millió euró. • Második fázis A projekt célja: a szükséges járványügyi, információs rendszerfejlesztés egy részének megvalósítása. Időpontja: 2000-2003 Kköltsége: 7,2 millió euró. • Harmadik fázis A projekt célja: az ÁNTSZ Országos Epidemiológiai Központjában fertőző betegségek megfigyelő rendszer kiépítése. Időpontja: 2000-2004. Költsége: 2 millió euró. • Negyedik fázis A projekt célja: a sugárhigiénés laboratórium fejlesztése. Időpontja: egyelőre nem ismert. Költsége: még nem kapott támogatást. A betegek magasabb szintű ellátást, a dolgozók többek között jobb munkakörülményeket várnak a csatlakozástól. Fotó: archív EUKISLEXIK0N Cnssis de Díjon Az Európai Bíróság 1979-ben tárgyalt esete alapján egy tagország jogszerűen gyártott és forgalmazott termékét minden korlátozás nélkül forgalomba hozható egy másik tagállamban. Ezt az elvet nevezik a termelési szabványok kölcsönös elismerésének, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megvalósulhasson a négy szabadság egyike: a termékek szabad áramlásának elve. Megkérdeztük: milyen változásra számítanak a csatlakozás után az egészségügyben? E lsősorban színvonalbeli változást. Azaz, hogy jobb legyen a betegellátás, ha már egy életen át fizettem a járulekokat. Palovics István (72) nyugdíjas S zerencsére nem sokat járok orvoshoz. Remélem, a finanszírozásban lesznek előrelépések, mármint ami az egészségügy forráselosztását illeti. Rozsa Tibor (28) TANULÓ S emmilyen komoly változást nem látok erre az évre vonatkozóan az egészségügy terén, előre pedig még nem lehet tudni, mi történik. Skripetz Dezső (62) NYUGDÍJAS S zerencsére egészséges vagyok, nem vagyok rászorulva az orvosi ellátásra. Szerintem az egészségügy minden területén jó volna javítani. Pete Józsefné (55) ÜGYVITELI ALKALMAZOTT J obb betegellátásra lenne szükség, a kórházak felújítására és nem utolsósorban az egészségügyben dolgozók bérének emelésére. Karolyi András (18) DIÁK