Észak-Magyarország, 2003. március (59. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-13 / 61. szám
2003. március 13., csütörtök É$ZAK-MAG¥ARORSZÁGÍ EU-GAZDASÁG / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült EII-HÍREK 0 Agrárium. Új feltételrendszer mellett kell fejlődési pályára állítani a magyar mezőgazdaságot annak figyelembe vételével, hogy a döntések jelentős hányadát a csatlakozást követően Brüsszelben hozzák meg - mondta Németh Imre földművelés- ügyi miniszter egy tegnapi rendezvényen. 0 Környezetvédelem. A szakemberek szerint, ha hazánk 2010-ig megfelel a levegőtisztaság- és vízminőség-védelem, valamint a hulladékgazdálkodás uniós követelményeinek, akkor abból 2020-ig mintegy 2500 milliárd forint közvetlenül vagy közvetetten jelentkező haszon keletkezik. 0 Eurofalu. E névvel indul program a kistelepülések felzárkóztatására. A szaktárca vezetője szerint az unióban a mező- gazdaság létalapja az informatika teljes körű alkalmazása, hiszen a korszerű termelés alapelemévé vált. VENDÉGSAROK Alig négyszáz nap választja el hazánkat az uniós csatlakozástól, amely a kis- és közepes vállalkozások tulajdonosai szerint is vitathatatlanul szükséges lépés. De látni kell azt is, hogy sokukban ott van az információ- hiányból adódó félelem, a bizonytalanság. Tapasztalataim szerint ezek a vállalkozások - a felkészültség szempontjából - két csoportra oszthatók: az egyikbe tartoznak azok, akik már évek óta uniós piacra dolgoznak. Ők többnyire tisztában vannak azzal, hogy erős versennyel kell számolniuk a belépést követően, éppen ezért minden eszközzel igyekeznek felkészülni erre. A másik csoportba tartoznak a belföldre dolgozók, akik közül sokan nem kellően tájékozottak, aminek egyik oka az időhiány. A mindennapi munka elveszi az energiát, felemészti a nap jelentős részét. Nem marad idő arra, hogy a vállalkozó az unióval kapcsolatos előadásokra járjon vagy képzésen vegyen részt. Az informálódást így a tv, a rádió és a napilapok biztosítják, ám ezek nem foglalkoznak szakmaspecifikus kérdésekkel. Komoly feladat hárul tehát a szakmai szervezetekre, érdekképviseletekre, amelyeknek az elkövetkezendő hónapokban célirányos, gyors, lényegre törő tájékoztatást kell biztosítaniuk tagjaik számára. A félelmet persze nem csak az információhiány gerjeszti. Nagyon is valós ok az aggodalomra, hogy belépésünk után megjelennek majd a piacon olyan tőkeerős cégek, amelyekkel a hazaiak nem, vagy csak igen komoly áldozatok árán képesek versenyezni. Ezen segíthetne a tőkeellátottság javítása, az, hogy „türelmes" forgótőkével rendelkezzenek a termelő társaságok. így megerősödve térhetnének rá az európai útra. Szerzőnk: az ÉMGK elnöke tanaicniaiigvii • ügyelten energiatakarékos izzóval is érhetünk el megtakarítást. Hát még ha valamennyi égőt kompakt fénycsőre cseréljük! Fotó: Bujdos Tibor- * Tejhelyzet. Ijedelemre nincs ok, az EU-csatlakozást követő öt évig előállíthatunk és forgalmazhatunk 2,8 százalék zsírtartalmú tejet. Fotó: Bujdos Tibor Az igenlők .IVVllVVVVVl' Hazánk csatlakozásának elfogadottsága (az Igennel válaszolók százalékában) Ország Százalék Ausztria79 Belgium 68 Dánia 78 Finnország 83 Franciaország 60 Hollandia71 Nagy-Britannia65 Németország60 Olaszország 69 Portugália 46 Spanyolország 51 Svédország 76 Csehország71 Lengyelország 70 Oroszország 28 Magyarország 79 V , L; ______________________/ Tárt karokkal várnak minket?! Törökország, Románia és a balkáni államok kevésbé „kívánatosak” - részünkről is A csatlakozás nyertesei a mostani fiatalok lehetnek. Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM) - Magyarország EU-tagságát a nyugateurópai közvélemény közel kétharmada támogatja. Még a bővítés kérdésében általában visszafogottabb osztrákok és németek is kimagasló arányban pártolják a magyar belépést. Hazánk mellett Lengyelország és Csehország a három leginkább - közel egyformán kétharmados többséggel - támogatott EU-tagjelölt, feltételezve az elegendő gazdasági és politikai fejlettséget. A vizsgált EU-tagok közül legkisebb mértékben Portugáliában állnak a bővítés mellett, ahol a lakosság felénél is kevesebb fogadják el Magyarország csatlakozását. Balkániak nem Többek között ezt állapította meg a GfK csoport brüsszeli székhelyű kutatóintézetének „Európa jövője” című vizsgálata. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek egyhar- mada áll a balkáni államok, s annál kevesebb Észak-Afrika két képviselője, Marokkó és Tunézia mellett. Míg a magyarok kimagaslóan nagy arányban támogatják a cseh és lengyel EU- belépést, addig sokkal visszafogottabbak Törökország és Románia esetében. Legkevésbé egyébként a balkáni országok EUtagságát támogatja a magyar közvélemény. Előre vagy hátra? Minden harmadik válaszadó úgy gondolja, Európa gazdaságilag lépést tart az USA-val, katonai téren viszont továbbra is gyengébb a tengerentúliaknál. Ezt a felfogást a közép-európai uniós tagjelöltek - a magyarok, csehek és lengyelek - kevésbé osztják. Sőt, nálunk jóval többen vélik azt, hogy Európa az USA-val egyenrangú szuperhatalom lesz. Ugyanakkor minden negyedik európai és amerikai tart attól, hogy Európa a jelenleginél is nagyobb mértékben háttérbe szorul, viszont földrészünkön minden ötödik megkérdezett számít arra, hogy Európa ugyanolyan szuperhatalommá fejlődik két évtized alatt, mint ma az USA. Ezzel egyetért minden hetedik amerikai is. Hol, mikor szavaznak Málta március 8. Szlovénia március 23. Magyarország április 12. Litvánia május 11. Szlovákia május 16-17. Lengyelország június 8(?) Csehország június 15-16. Észtország szeptember 14. Lettország szeptember 20. Cipruson nem lesz népszavazás V_______________________ ___________________> A jelszó: „Kevesebb is elég” Miskolc (ÉM) - Hazánkban vitathatatlanul magas a rossz energiahatékonyságú és nagy energiafogyasztású tevékenységek részaránya. Energiapolitikai célkitűzésünk, hogy hatékony energiatakarékossági intézkedésekkel közelítsünk az EU átlagos színvonala felé. Az energiatakarékosság révén javul a hazai termelés gazdasági versenyképessége, illetve mérséklődnek a lakosság és a közületek kiadásai. Ezeket szem előtt tartva hirdette meg a kormány a 2010- ig szóló energiatakarékossági programot, amely az előző években a Széchenyi-terv részét képezte, 2003-tól pedig önállóan, a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NÉP) formájában folytatódik. Megvalósításához idén 3,4 milliárd forintos keretet biztosít a kormány a „Kevesebb is elég” jelszóval meghirdetett támogatási rendszer keretében. A pályázati csomag a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjáról (www.gkm.hu) letölthető vagy beszerezhető a megyei kereskedelmi és iparkamaránál. Felvilágosítás a 06-40/630-530-as telefonszámon kérhető. Amire pályázni lehet • NEP-2003-1: Lakossági energiamegtakarftás támogatása lakossági pályázóknak, amelyhez maximum 500 ezer forint nyerhető el. • NEP-2003-2: Lakossági energiamegtakarítás támogatása vállalkozói pályázók számára, maximum 500 ezer forint nyerhető el. • NEP-2003-3: Önkormányzati és költségvetési intézmények energiafelhasználásának és energiaköltségeinek mérséklése érdekében az önkormányzatok 25 millió forintot nyerhetnek el. • NEP-2003-4: A közvilágítás korszerűsítésére 25 millió forintot nyerhetnek a pályázók, a vezetékes PB-gázzal ellátott települések egyéb energiahordozóval történő ellátására való átállásra a maximális támogatás lakásonként 250 ezer forint. • NEP-2003-5: A távhőellátás szolgáltató oldali korszerűsítése keretében 50 millió forint a támogatás felső határa. • NEP-2003-6: A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítésére önkormányzatok maximum 35 millió forint, a magánszemélyek 500 ezer forint támogatáshoz juthatnak pályázatonként. • NEP-2003-7: A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítésére maximálisan 35 millió forintot nyerhető el. • NEP-2003-8: A tőkeszegény kis- és középvállalkozások K+F jellegű energiatakarékossági fejlesztéseinek támogatására, vala: mint a termelő szféra energiafelhasználásának mérséklésére maximálisan 30 millió forint nyerhető el. • NEP-2003-9: Energiatakarékossági beruházások támogatása harmadik feles finanszírozással vállalkozói pályázók részére, amelynél a támogatás felső határa attól függ, hogy a pályázat melyik előzőekben felsorolt energiatakarékossági célkitűzéshez kapcsolódik. Amit az EU-ról tudni kell Miskolc (ÉM) - Országszerte elindult az EU Kommunikációs Közalapítvány kis- és középvállalkozások (KKV) EU- felkészülését segítő tájékoztató kampánya. Ennek első részeként lezajlott egy trénerképzés, amelyen a kamarák és szakmai érdekképviseletek munkatársai vettek részt. A képzésen elhangzott előadások mindegyike a hazai KKV-k számára kiemelt fontossággal bíró témákkal foglalkozott, így a környezetvédelemmel, a minőségbiztosítással, az EU regionális politikájával, strukturális és kohéziós alapjaival. A prezentációs anyagok alapján tartanak a következő hetekben, hónapokban a csatlakozás kapcsán felmerülő tudnivalókról és változásokról előadásokat a trénerek, akik tájékoztató anyagokat is kínálnak az érdeklődőknek. Felkészítő előadások a megyében VCv'A. w'wVv W v'v w tv v v v. v v v Ili LiVVi VV v vA v A VaA VA'AÁ Uiiitiittiii ívi V i A\ v 1 4 # 2003. 03. 19. - Mezőkövesd Finanszírozási források az EU-ban O 2003. 03. 21. - Tiszaújváros A KKV-k és a környezetvédelem az EU-ban # 2003. 03. 27. - Szerencs Pályázati lehetőségek az EU-ban • 2003. 04. 01. - Sátoraljaújhely Támogatási lehetőségek az EU-ban # 2003. 04. 03. - Miskolc Környezetvédelmi előírások az EU-ban • 2003. 04. 05. - Encs Minőségbiztosítási szabályok az EU-ban • 2003. 04. 09. - Ózd Hogyan készüljenek a KKV-k az EU-ra Kérdések és válaszok Február elején kezdte meg működését a Külügyminisztérium Tájékoztató Szolgálata, az EU- vonal. Az Ingyenes hívható 06- 80/38-20-04-es telefonszámra sok kérdés érkezik, ezekből a kérdésekből szemelgettünk. Hogyan szabályozzák az áfát az EU-ban? A hazai áfa-rendszer már nagymértékben megegyezik az EU- ban alkalmazottal. A tagállamok egy normál adókulcsot alkalmazhatnak, amely nem lehet 15 százaléknál alacsonyabb. Alkalmazható továbbá egy vagy két kedvezményes kulcs is, amelynek legalább 5 százalékot kell elérnie. Az így adóztatható termék- és szolgáltatáscsoportokat közösségi jogszabály sorolja fel.
