Észak-Magyarország, 2003. február (59. évfolyam, 28-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

2003. február 8., szombat ísin-iii¥iiwsiáef KARRIER / 7 I JEGYZET Kényszer vagy lehetőség? Marschalkó Ildikó ILDIKO.MARSCHALKO@inform.hu A roma fiatalok esélyegyenlőségének megteremtésével foglalkozó előadásokon a szakemberek szájából nem egyszer azt lehet hallani: az esélyegyenlőséget az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozásunk érde­kében kell létrehozni. Nem hiszem, hogy ezt azok a szak­emberek, akik a hátrányos helyzetű roma fiatalok segítésén fáradoznak pontosan így gondolnák, pusztán csak rossz beidegző­désről lehet szó. Vagyis, hogy ők valójá­ban ezzel a nem túl szerencsés megfogal­mazással az EU által megteremtett forrá­sokra utalnak: végre valódi lehetőség - van rá EU-s pályázati pénz -, hogy a ro­ma és nem roma gyerekek felkészítése, oktatása között ne legyen különbség. Bár a rossz kommunikáció magyar sajá­tosság, az viszont már szarvashibának tekint­hető, hogy a hátrányos helyzetű romák ok­tatásáról vagy a romákat érintő egyéb prog­ramokról valahogy elfelejtik megkérdezni az intézményvezetők, a törvényhozók, város­atyák, a roma szakembereket, hogy ők, akik ismerik és értik a romákat, vajon melyik megoldást látnák a legmegfelelőbbnek. így aztán lehetnek törvények, progra­mok, amelyek hangzatosán reklámozzák az esélyegyenlőség megteremtését, de et­től még valódi megoldás ebben az eddig kínosan került ügyben csak akkor lesz, ha nemcsak a díszletet - a programokat - hanem a gyakorlatot is felépítjük, mind a másság elfogadásában, mind a speciális képzést illetően. Az Európai Unió ad pénzt az etnikai falak ledöntéséhez, viszont a szemléletvál­tást magunkban kell elérnünk, s nem pusz­tán azért, mert Európa felé haladunk... EU-KISLEXIK0N Hogy ne legyen hátrány a hátrány indul az oktatásban az esélyegyenlőség megteremtéséért Integrációs program Miskolc (ÉM) - A mai ma­gyar közoktatásra erőltetett versenyszellem jellemző, amelyen változtatni kell a roma és nem roma diákok érdekében - hangsúlyozta Magyar Bálint oktatási mi­niszter az elmúlt év decem­berében tartott Roma Kultú­ra konferencián. A szaktárca az idei évben fel­zárkóztatási program keretén be­lül próbál változtatni a magyar közoktatásra ma jellemző szelek­tív, erőltetett versenyszellemén. Hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozás elsődleges kritériu­mai között szerepel az esély- egyenlőség megteremtése. Integrációs program A program célja, hogy a társa­dalmi szempontból hátrányos helyzetűek - különösen a romák ­Ez a program segíthet, hogy az esélyegyenlőség ne csak axióma legyen a pedagógusok számára. Szőke Judit, igazgató oktatási integrációját megvalósí­tó oktatási, nevelési intézmények és velük együttműködő más szer­vezetek hálózatát kiépítse.- Idén szeptembertől indíta­nánk ezt a célprogramot, már az óvodákban bevezetve az esély­egyenlőségi elemeket (például a rászorulók ingyenesen vehetnék igénybe az óvodát stb.), hogy a hátrányos helyzetű gyermekek is felkészülhessenek az iskolára - mondta dr. Szőke Judit, az Or­szágos Oktatási Integrációs Há­lózat igazgatója. - Ez a program segíthet, hogy az esélyegyenlőség ne csak axióma legyen a pedagó­gusok számára. Az Országos Integrációs Há­lózat azoknak az intézmények­nek a programja, amelyek igény­be veszik eredetileg is az integ­rációs normatívát, azaz nem egy újabb intézményrendszert jelent. Bázisintézmények Mint megtudtuk, márciustól hirdetik meg a „Bázisintézmé­nyi pályázatot” olyan iskolákat választva, ahol optimálisan va­lósul meg az integrációs nevelés, ami mintaként szolgálhat a ké­sőbbiekben. Kezdetben három régióban (Észak-Magyarország, Észak-Al­föld, Dél-Dunántúl) mintegy 50 in­tézmény komplex integrációs programját valósítják meg. A programok mindegyike mögött (óvoda, általános iskola, középis­kola, szociális területen dolgozó intézmény, a fenntartó cigány ki­sebbségi önkormányzat) prog­APROGRAM • Programgazda: Oktatási Minisztérium • A feladat: integrációs program, integrációs normatíva megteremtése, integrá­ciós hálózati irodák felállítása • Támogatás: 2003 szeptemberétől a kiegészítő családi pótlékra jogosultak gyerme­kei ingyenes étkeztetésre jogosultak • Cél: az év során 100 hátrányos hely­zetű térség iskolájának felújítása ramszintü együttműködése áll. Ezek az intézmények a környező oktatási-nevelési intézmények számára a helyi viszonyoknak megfelelő szolgáltatási csomagot alakítanak majd ki, ezzel is segít­ve a további intézmények bekap­csolódását az országos hálózatba. További információkat a www.om.hu 4#iy>ts;s vagy www.okl.hu című weboldalon kaphatnak. MEGKÉRDEZTÜK: ÖNÖK SZERINT LE LEHET-E KÜZDENI AZ ELŐÍTÉLETEKET? S zerintem nehezen, mert ahhoz sok mindennek kellene megváltozni. Az előítélet egy többkompo­nensű probléma, aminek legyőzése csak úgy mű­ködhet, ha egységesen mindenki akarja. V éleményem szerint le lehet küzdeni. De mindenképpen meg kell hozzá ismerni azt az embert, akivel szemben előítéletünk van, s ha megismertük, már nem idegen számunkra. Ú gy vélem, le lehet küzdeni az előítéle­tet. A leküzdéshez első­sorban szeretet és megértés szükséges az adott ember vagy társa­dalmi csoport iránt, másként nem megy. A z előítélet nagyon rossz és kegyetlen do­log. Szerintem le lehet küzdeni, ha igazán akar­juk és el szeretnénk fo­gadni a másikat, ha vi­szont ellenségeskedni aka­runk, sohasem sikerül. A z előítélet leküzdésé­hez elsőként megér­tés szükséges. Mert ha nem akarjuk megérteni a másik másságát, ho­gyan akarunk közeledni felé? Magunkban kell meghozni a döntést. Uniós állampolgárság Az uniós állampolgárság intézmé­nyét a Maastrichti Szerződés hoz­ta létre. Az EU-tagállamok polgá­rai eredeti állampolgárságuk mel­lett úgynevezett uniós állampolgár­sággal is rendelkeznek, ami több­letjogokat biztosít számukra. Az unió állampolgára az EU bármely országában szaba­don mozoghat, utazhat és tartózkodhat, a lakóhe­lye szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon, sőt akár je­löltként is indulhat és megválasztható. PHARE Az Európai Közösség kezdeményezése, melynek ere­deti célja Lengyelország és Magyarország gazdaságá­nak felzárkóztatása volt a fejlett nyugati államok szint­jére, de az elmúlt évtized alatt kiszélesedett a ked­vezményezettek köre. Ma a PHARE-program a közép- és kelet-európai országok számára nyújt támogatást a demokratizálódáshoz, a gazdaság átalakításához és az európai uniós csatlakozásra való felkészüléshez. A szülők iskolai végzettsége Miskolc (ÉM) - Borsod-Abaúj-Zemplén megye roma népességéről készült felmérés 2002-ben. A szerteágazó kutatás kitér a kép­zésre vonatkozó attitűdökre is. íme, az egyes iskolai végzettséggel rendelkezők hogyan vé­lekednek a roma gyermekek oktatásáról. (Az adott értéket vallók százalékában.) Nincs iskolázatlan ált. isk. gyermeke (16,6 %) végzettség Több időt szánjanak rájuk a tanárok 36,9 32,2 Tiszta roma osztályok legyenek 19,6 8,3 Vegyes osztályok 34,2 . 50,2 Roma tanár is legyen az iskolában 9,4 9,4 Bentlakásos kollégium hét közben 0,0 0,0 Van iskolázatlan ált. isk. gyermeke (83,4%) végzettség Több időt szánjanak rájuk a tanárok 35.3 38,6 Tiszta roma osztályok legyenek 1,7 1,2 Vegyes osztályok 56,8 53,2 Roma tanárok is legyenek az iskolában 5.3 .6,0 Bentlakásos kollégium hét közben 09 1,0 középf. végzettség 24.8 0,0 62,4 0,0 12.8 középf. végzettség 46,2 1,2 47.1 47.1 1,5 Forrás: Delphoi Consulting Kft. Drótos Lászlóné (51) ÜGYINTÉZŐ Mihalik Ferenc (21) DIÁK Varga Edina (18) TANULÓ Varga Móni (16) TANULÓ Szakszón Csaba (45) ZENÉSZ Miskolc (ÉM) - A romák számára az asszimiláció nem reális alternatíva, nem csupán egyetlen program, törvény megalkotására, hanem általá­nos szemléletbeli változtatásra is szükség van - mondta Ki­rályné Krizsán Ágnes, a Mis­kolci Cigány Kisebbségi ön­kormányzat képviselője. Az idén induló integrációs programról kérdeztünk meg egy miskolci cigány pedagógust és kisebbségi képviselőt, hogyan látja: mennyire lehet hatékony az esélyegyenlőség megteremté­sében a hátrányos helyzetű gyer­mekeket támogató program.- Helyes a minisztérium törek­vése, de a helyi viszonyokat figye­lembe kell venni, hiszen Miskol­con földrajzilag is adottak az el­határolódások. A vasgyári részen vagy a Szondi-telepen az iskola a A vilmányl iskolában sok a roma tanuló Fotó: Kőhalmi Péter ff .................... Nem egyetlen prog­ram, törvény megal­kotására, hanem általános szemlélet­beli változtatásra lenne szükség. Királyné Krizsán Ágnes, pedagógus ....................................ff telep szélén helyezkedik el, ahova zömében cigány gyerekek járnak. Ezeknél az iskoláknál az integrá­ció azt jelentené, hogy mind felsze­reltségben, mind személyi ellátott­ságban ne téljen el a nem cigány iskolák színvonalától - fejtette ki. A siker kulcsa Köztudott, hogy a cigány fia­talok mindössze két százaléka szerez érettségi bizonyítványt, s töredékük megy csak felsőokta­tási intézménybe.- A cigány etnikai oktatás si­kerességének kulcsa a családi szocializáció milyensége, figye­lembevétele, vagyis eredményt csak úgy érhetünk el a gyermek­nél, ha kapcsolatban állunk a szülőkkel, hiszen ők elszakítás- ként élik meg az iskolát - ma­gyarázta Krizsán Ágnes. Hozzátette: a legnagyobb prob­léma viszont az, hogy az oktatá­si intézmények jó része nem ve­szi igénybe a cigánysággal fog­lalkozó cigány szakemberek szakértelmét, így nem, vagy alig tudnak megküzdeni a felmerülő problémákkal, ami gyakran fe­szültséget és ellenszenvet szül.- Sajnálatos az a gyakorlat ha­zánkban, hogy cigányokról, cigá­nyoknak és cigányok nélkül ké­szítenek programokat, pedig az esélyegyenlőség megteremtésé­ben feltétlenül szükség lenne be­vonni az érintett etnikumot is. művészén A roma származásúak között számtalan tehet­séges fiatal bontogatja szárnyait - mind a zenészek, mind az egyes művészeti ágazatok képviselői között. Felvételünk Hor­váth János kiállításán készült Miskolcon, a Széchenyi János Általános Iskolában. Fotó: Kőhalmi Péter PÁLYÁZATFIGYELŐ Az Oktatási Minisztérium és az Ál­lamháztartási Hivatal Központi pén­zügyi és Szerződéskötő egysége, az Európai Unió Bizottságának PHARE- programja és a magyar kormányzat közösen, 50-50 százalék arányú fi­nanszírozásban pályázatot hirdet a szociálisan hátrányos helyzetű, el­sősorban roma lakosság Integráció­jának elősegítése, esélyegyenlősé­gének megteremtése céljából. A három alprogram egyike a „Roma közösségi házak és információs köz­pontok létrehozása", melynek teljes költségvetése négy millió euró. Az egy projekt keretében elnyerhető támogatás: minimum 70 ezer és ma­ximum 120 ezer euró. A második alprogram „A hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerme­kek iskolai integrációját segítő pe­dagógiai programok fejlesztése, adaptálása és alkalmazása”, mely­nek teljes költségvetése két és fél millió euró. Az egy projekt keretében elnyerhető támogatás minimum 50 ezer és ma­ximum 100 ezer euró. A harmadik alprogram a „Romológiai tanulmányok és képzések bevezeté­se" a felsőoktatási képzésben részt vevők, valamint azon foglalkoztatási csoportok tagjai számára, akik napi munkájuk során kapcsolatba kerül­nek romákkal. Az alprogram teljes költségvetése egymillió euró. Az egy projekt keretében elnyerhető támogatás minimum 50 ezer és ma­ximum 100 ezer euró. A támogatott programok időtartama maximum tizenöt hónap. A pályázatok beérkezésének határ­ideje 2003. március. 12., 16 óra. , A pályázati kiírás teljes szövege, valamint a pályázati csomag letölt­hető az Oktatási Minisztérium Phare Program- iroda által működtetett www.phareofflce,hy honlapról, valamint az Államháztartási Hivatal Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egysége honlapjáról: www.cfcu.lui-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom