Észak-Magyarország, 2003. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-11 / 9. szám

2003. január 11., szombat KARRIER / 7 JEGYZET Lehet-e zsírozni? Marschalkó Ildikó ILDIKO.MARSCHALKO@inform.hu A disznóölésről, moslékról és mákos gubáról elterjedt gasztronómiai jellegű EU-s rémhírek sorába illeszthetnénk első hallásra azt, hogy nem nagyon lehet zsí­rozni... Csakhogy itt a zsír papírból, bankók­ból áll, és teljesen EU-koníorm, hiszen a lóvét mindenütt szeretik. A zsírozásról abban az összefüggésben hallhatunk, hogy sok hazai vállalkozó abban bízik, az EU-s bürokrácia és pénzosztogatás sem sokkal különb, mint amit itthon meg­szokhattunk, majd zsírozgatják a pénzre vágyók azokat a csikorgó kerekeket. Az EU-s szakértők szerint azonban jól teszik a vállalkozók, ha tájékozódnak és főleg tanulnak pályázni, pénzforráshoz jutni, mert ez a zsírozós módi nem nagyon mű­ködik az EU-ban. Igazi szkeptikus magyarként erre mondhatjuk, hogy ugyan már Krisztus ko­porsóját sem őrizték ingyen, s az se ná­lunk történt. Döntő érvként az EU-s ügyekben jártasok nem is azt állítják, hogy mindenki szent, aki az EU jókorára hízott igazgatási, pénzügyi, pályázatkeze­lési rendszerében dolgozik. Csakhogy a rendszer bonyolult, kifinomult, jól kiagyalt, s igen sok benne a lépcső. Mire kiderül, hogyan kell „zsírozni", le is jár a pályázati határidő. Ha meg nem így van, és van egyetlen pici rés is, mi magyarok úgyis megtaláljuk... AZ EU-RÓL BŐVEBBEN Kiadványok, hasznos linkek stb. • Regionális Program - Fejlesztések EU-támo­gatással; VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, 2002.__________________J ___________' • Az Európai Konvent - Európa a tiéd is (A bőví­téssel mindenki nyer sorozat); Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, Budapest 2002. • Önmagunkért beszélnek, avagy érdekérvénye­sítés a brüsszeli labirintusban (Engem is érint sorozat); Külügyminisztérium, 2002._________ • Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban (Engem is érint sorozat); Külügyminisz- térium, 2002.__________________________ • Az Európai Unió közös kül- és biztonságpoliti­kája (Engem is érint sorozat); Külügyminiszté- rium, 2002.____________________________ • A bővítési folyamat és a három előcsatlakozá­si alap: Phare, Ispa, és Sapard; Európai Bizott- ság Magyarországi Delegációja, Budapest 2002. • EU-támogatás a közép-kelet-európai roma kö­zösségek számára; Európai Bizottság Magyaror- szági Delegációja, 2002.__________________ • EU-info - Az Európai Tájékoztatási Központ hírmagazinja^ 2002 november-december._____ • Az Európai Információs Pontok támogatásával működő AI-EIP-ek és EU-tájékoztató sarok____ • A Külügyminisztérium támogatásával működő Európai Információs Pontok • Magyarország és az Európai Unió között létre­jött megfelelősségi megállapodás (PECA)______ • Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, www.gmk.hu AMIT A SAPARDRÓL TUDNI KELL 2002 és 2006 között három különbö­ző előcsatlakozási alapon keresztül jut el pénzügyi támogatás az Európai Bi­zottságtól a közép- és kelet-európai tag­jelölt országokba. SAPARD - a mezőgazdaság és a vidék­fejlesztés előcsatlakozási támogatási programja A SAPARD célja, hogy támogassa a tag­jelölt országok erőfeszftéseit a közös mezőgazdasági politikában és az egysé­ges piacban való résztvételre irányuló felkészülésben. Két fő gyakorlati célkitűzése van:- Segftse a mezőgazdaság és vidékfej­lesztés prioritási és speciális problémái­nak megoldását.- Hozzájáruljon az acquis communau- taire (a közösségi joganyag) bevezetésé­hez, ami a közös mezőgazdasági politi­kát (CAP) és más mezőgazdasági priori­tásokat illeti. Segíts magadon, s az Eli is megsegít! Van elegendő információ és szaksegítség, inkább a szorgalom lanyhább Miskolc (ÉM) - Az Európa szónál talán csak az infor­máció szó kopott el gyorsab­ban az elmúlt néhány hónap­ban. Pedig ez a két kulcsfo­galom nyitja boldogulásunk kapuját, ha tetszik, ha nem. A csatlakozás a kapuban, s mindannyian jól tesszük, ha kar­rierterveink közé sürgősen fel­vesszük a tájékozódás lépését. De hogyan és hol? Aradi Mária a miskolci Európa Ház EU Pont­jában dolgozik, a Széchenyi ut­cán, az Almássy kúria épületé­ben. Kezdjük itt, hiszen ez a legismertebb lehetőség! Észak; Ön mit mondana an­nak, aki arról érdeklődik, hol lehet hiteles információ­kat beszerezni az EU-közös- séggel és várható teendőink­kel kapcsolatban? Aradi Mária: A legegysze­rűbb tájékozódási eszköz az internet. Van az olvasótermünk­ben is gép, és mi is segítünk, ha kell. Adunk egy jegyzéket is, amin rajta vannak az elérhető információs források címei. Konkrétra fordítva, alapvetően kétféle úton indulhatunk el; az egyik az EU-csatlakozás kapcsán létrehozott tájékoztató intézmé­nyek megkeresése, a másik pe­dig a magyar közigazgatási ál­lamirányítási szervezet megfele­lő szakintézményeinek, tárcái­nak - minisztériumok, főhatósá­gok - felkeresése a neten, hiszen a külügyiül az agrárirányításig megalakultak az ezzel foglalko­zó irodák, osztályok. Érdemes a szakirány felől keresgélni, felké­szültek a hazai igazgatásban. Észak: Azaz valójában a bő­ség zavarával küzdünk? Aradi Mária: Nem erről van szó, hanem arról, hogy rengeteg ága-boga van a csatlakozásra va­ló felkészülésnek, kinek-kinek szakmája, helyzete munkaköre alapján más és más érdekes. És az sem mindegy, milyen mélysé­gű információ kell: általános vagy egy bizonyos termékre vo­natkozó. A kifejezetten informá­lásra létrehozott intézmények közül kiemelendő az Euro Info Center, az EU kiadványainak hi­vatalos terjesztői - náluk min­den megszerezhető Budapesten, de a neten is elérhetőek. Észak; És itthon, Miskolcon? Aradi Mária: Az Európa Ház mindenkit vár Miskolcon, de a fiataloknak létrehozták a Mobi­litás hálózatot (Miskolcon az ITC-székházban vannak), a kis- és középvállalkozókat várja a Kereskedelmi és Iparkamara, és az Egyetemen van az EU-tanul- mányok központja, s természe­tesen a megyei fejlesztési ügy­nökség is rengeteg információ­val rendelkezik. Észak: Az EU-pontok irodahá­lózatát a „mezei” érdeklődők­nek hozták létre. Kik jönnek mostanság? Nőtt -e a számuk a csatlakozási időpont beje­lentése óta? Aradi Mária: Nem jönnek töb­ben, mint régebben, sőt mintha kevesebben lennének. Ezt elsősor­ban annak tudom be, hogy gyor­san gyarapodik a szakmára sza­bott, részletes információt adó források száma, s a gazdasági sze­replők oda fordulnak. Hozzánk inkább sok lelkes pedagógus és érdeklődő egyetemista jön, mind­azok, akik valamilyen EU-s kép­zésben vesznek részt. Immár a nyelvtudás hiánya sem akadály, mert sok a magyar nyelvű forrás. Észak; A sok információból mit tart a leglényegesebbnek? Aradi Mária: A támogatási források ismeretét, és az azok­hoz való hozzáférés technikájá­nak, módjának megtanulását. Hogyan működnek a strukturá­lis alapok, hogyan kell pályáz­ni, milyen források nyílhatnak meg azon a területen,, ahol ér­dekeltek vagyunk vagy éppen szeretnénk érdekeltek lenni. Azt sajnos nem látom, hogy kellő el­tökéltséggel és energiával lát­nánk neki e nem könnyű tanu­lási folyamatnak. NEVIEGY Aradi Mária Európai Információs Pont nemzetközi referense Született: 1945. január 2. Végzettség: Debreceni Kossuth Lajos Egyetem, magyar-orosz szak, ELTE, szociológia Családi állapot: elvált, két gyermek, öt unoka Szakmai pályafutása: Megyei tanács - területfejlesztési és munkaerő-gazdálkodási osztály, B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ, B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügynökség - Európai Információs Pont, nemzetközi referens Hogy régiónkba is több jusson a milliárdokból Az országos programok mellett regionális pályázatok is segítik az itt élők boldogulását Másfél év múlva az „EU”-térképén találhatják meg hazánkat Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM) - Az Európai Unióról országos programok szintjén rengeteget hallunk, regionális szinten viszont annál kevesebbet. Utánajár­tunk, az interneten milyen információs csatornákon ke­resztül tudakozódhatunk az EU minket érintő program­jairól. Hazánk a tervek szerint 2004- ben csatlakozik az Európai Unió­hoz, ami azt jelenti, ettől az idő­ponttól kezdve érhetőek el szá­mára az Unió Strukturális Alap­jainak és Kohéziós Alapjának tá­mogatási forrásai. Magyarország a Strukturális Alapokból évente mintegy 200 milliárd forint támo­gatásra számíthat a Nemzeti Fej­lesztési Terv keretein belül. A 2004-2006 közötti időszakban a regionális programra a források minimálisan 25 százaléka jut, ez számszerűsítve a jelenlegi tervek szerint 143 milliárd forint euró­pai uniós támogatást jelent. Regionális szinten tehát jelen­tős pályázati lehetőségek állnak majd rendelkezésünkre, így ér­dekünkben áll, hogy jól infor­máltak legyünk. Jelenleg két internetes portál foglalkozik uniós információkkal és tanács­adással regionális szinten. www. euforium. hu Ez a weboldal az európai uniós döntésekről országosan és regionálisan is tájékoztatást nyújt az érdeklődőknek. Többek között letölthető a Nemzeti Fej­lesztési Terv átdolgozott változa­ta, ezen belül letölthető a fele­lős tárcák által elkészített öt ope­ratív program, és a csatlakozást elősegítő Partnerség-program. Ezen kívül hozzáférhetők a Kör­nyezetvédelem és infrastruktúra, valamint az Agrárium és Vidék- fejlesztésre vonatkozó EU-s or­szágos programok. Megtalálha­tók hazánk mind a hét régiójá­ra vonatkozó infrastrukturális, mezőgazdasági, oktatási, terület­fejlesztési pályázatok is. Mind­emellett magánszemélyek és tár­saságok részére az önkormány­zatok, területfejlesztési ügynök­ségek szakemberei adnak taná­csot a felmerülő kérdésekre. www.norda.hu Ezen az internetes oldalon az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapja található, amely Borsod, Heves, és Nógrád megyék európai uniós fejlesztési lehetőségeiről nyújt tájékoztatást, de információkat szerezhetünk itt az Észak-ma­gyarországi Regionális Fejleszté­si Tanácsról is. A regionális fel­készítő programokon belül tájé­kozódhatunk az életminőség ja­vítását, a gazdaságfejlesztő inno­vációt és a határ menti együtt­működést elősegítő programok­ról, illetve az idegenforgalmat és a kistérségi innovatív kezdemé­nyezéseket érintő pályázatokról. Az oldal feltünteti a regionális információs hálózatokat, mind­emellett hozzáférhetünk az euró­pai uniós országos, regionális és megyei pályázatokhoz. AMIT A PHARE-RÓL TUDNI KELL j j j j i j j j j j j j jj j j jf j j j j j 'Ji j J ^ yuV-vu\. v. 2002 és 2006 között három különböző előcsatlakozási alapon keresztül jut el pénzügyi támogatás az Európai Bizottságtól a közép* és kelet-európai tagjelölt országokba. PHARE - célja a bővítést előkészítő intézkedések. A program két fő prioritása a következő: az intézményépftés és az acquis-hoz kapcsolódó beruházás. Az intézményépítésre a költségvetésnek nagyjából 30 száza­léka jut. Ez a folyamat segíti a tagjelölt országokat abban, hogy fejlesszék azokat a struktúrákat, stratégiákat, amelyek szükségesek a gazdasági, szociális, szabályozási és közigaz­gatási kapacitásunk megerősítéséhez. Erre a célra hosszú távú eszközként a közigazgatási és az intézmények egy­szerűsített ikerprogramját vezették be. Az acquis-hoz kapcsolódó beruházásokra 70 százalék támo­gatás jut. Olyan beruházásokról van szó, amelyek a belső piac működtetésére vonatkoznak. Mindemellett ide tartozik a gazdasági és szociális kohézióba történő beruházások társ­finanszírozása. AMIT AZ ISPÁNUL TUDNI KELL... 2002 és 2006 között három különböző előcsatlakozási alapon keresztül jut el pénzügyi támogatás az Európai Bizottságtól a közép- és kelet-európai tagjelölt országokba. ISPA - a Strukturális Politikák Csatlakozás Előtti Eszközei Hétéves időszakra nyújt pénzügyi támogatást a környe­zetvédelem és közlekedés területére irányuló beruházó- j sokhoz. A közlekedés terén a legtöbb beruházás az úgynevezett TINA- hálózat (a közlekedési infrastruktúra igényeinek felmérésére) közlekedési folyosóira irányul. Célja, hogy a csatlakozásra váró uniós tagállamok könnyen elérhetővé váljanak, egyfajta transzeurőpai közlekedési hálózat megvalósítása a megfelelő összeköttetés érdekében. A környezetvédelmi infrastruktúra területére irányuló támogatás az ívóvíz- és szennyvízkezelésre, a szilárd hulladék kezelésére, illetve a levegőszennyezés kérdésére koncentrál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom