Észak-Magyarország, 2002. december (58. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-03 / 281. szám
Fotó: Ádám János 2002. december 3., kedd GAZDASÁG / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Békéltetők. Regionális tanácskozást rendeztek tegnap Miskolcon a békéltető testületek fogyasztó oldalának képviselői, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakemberei. Az első három év tapasztalatairól, a gondokról és a jövőbeni feladatokról értekeztek a tagok. 0 Környezetvédelem. Az EU-csatlakozás környezetvédelmi kérdéseiről rendez konferenciát a BÖKIK december 4-én délelőtt 11 órától a székházában (Miskolc, Szentpáli u. 1.) Az előadásokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakemberei tartják. 0 Csemeteprogram. Az első körben Kazincbarcikán két, Berentén és Sajőszent- péteren egy-egy általános iskola mintegy 700 felső tagozatosa ismerhette meg többek között az elektromos energia- termelést, az üvegházhatást és a globális felmelegedést. A cél egyebek közt a gyerekek környezettudatos szemléletének alakítása. HATÁRIDŐNAPTÁR Kötelezettségeink December 5. Bevallás: gyakoribb áfa Befizetés/támogatásigénylés: áfa gya- koribbáfa-engedély alapján A szépségipar szereplői randevúztak egymással és az érdeklődőkkel múlt hét végén Miskolcon. Aki kedvet érzett hozzá, kipróbálhatta, mit tudnak a profik... Marketing Szimpózium Miskolc (ÉM - M.V.Zs.) - Hetedik alkalommal rendezi meg a Miskolci Egyetem Marketing Intézete és a Miskolci Akadémiai Bizottság Marketing Munkabizottsága a miskolci Marketing Szimpóziumot. A december 5-én délelőtt fél tízkor kezdődő rendezvény fő témaköre az^urópai uniós csatlakozást követő vállalati értékesítés. A sikeres értékesítés új módszereiről, a változó piaci lehetőségek között címmel tartja nyitó előadását dr. Piskóti István intézetigazgató. Ezt követően Juhász Nóra, az ITDH miskolci irodavezetője az EU- csatlakozás utáni külkereskedelmi feltételek módosulását taglalja. Ugyancsak az EU-kapcsolatokat, de a FÁK-országok szemszögéből részletezi Reppa Gábor, az ITDH FÁK-referense. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara cselekvési programját - amely a vállalkozások európai uniós felkészítését szolgálja - ismerteti dr. Szilágyiné Baán Anna, a BÖKIK titkára. Dankó László, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője „Piacra lépés és piacon maradás az egységes belső piacon” címmel tart előadást. A további előadások is hallhatók többek között Steiner Istvántól (a T-Bossh Kft. képviseletében), Schupler Helmuth adjunktustól és Varga Józseftől, a SzinvaNet Kft. stratégiai igazgatójától. Az előadásokat pódiumbeszélgetés követi. A szimpózium alkalmából az előadások kiadvány formájában is megjelennek. Záijegy helyett hivatalos zár a boron December elsejétől, illetve január elejétől újabb szabályozások léptek/nek életbe Fotó: FM Miskolc (ÉM - FL) - Nem egyszerű a szőlő és bortermelők élete, ugyanis számtalan jogszabály és határidő betartására kell ügyelniük. Észrevételeik elismeréseként már augusztus 1-jétől módosultak a korábbi rendelkezések, december 1-jétől és január 1-jétől pedig újabbak léptek/lépnek hatályba - közölte Rozsnyai Géza alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Északmagyarországi Regionális Parancsnokságának parancsnoka.- A szőlőtermelőket érintő legnagyobb változás, hogy augusztus 1-jétől nem tartoznak a jövedéki törvény hatálya alá a tekintetben, hogy a vámhatóságnál nem kell regisztráltatni a tevékenységüket. A szőlőtermelőnek ezentúl kizárólag a hegyközség felé van adatszolgáltatási kötelezettsége. A jövedéki adótörvény módosítása következtében a szőlő borkísérő okmány nélkül szállítható - foglalta össze a 2002. augusztus 1-jétől hatályba lépett rendelkezések lényegét a parancsnok. Elszámolási időszak A jövedéki adótörvény módosítása egységesítette az egyszerűsített adóraktári kategóriákat. A kérelmezőnek ezentúl elegendő nyilatkoznia arról, hogy nincs adó- és vámtartozása, erről igazolást nem kell beszereznie. Nyilatkoznia kell továbbá a bor értékesítési módjáról. Nyilatkozata alapján, az engedélykérelemhez csatolnia kell a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységhez szükséges működési A végállomást a pincék Jelentik engedélyt. Az egyszerűsített adóraktári kategóriák összevonásának eredményeképpen a gazdasági év zárását követően, 2003. évben két alkalommal kell elszámolást készíteni és benyújtani a vámhatósághoz. Az első elszámolási időszak december 1-jétől július 31-ig terjed, amelyben a szüret előtti szőlőbor készletről, míg a második elszámolás augusztus 1-jétől november 30-áig terjedő időszakban a szüretet követően a szőlőtermésről, a feldolgozott szőlőmennyiségről, az előállított és készletben lévő szőlőbor mennyiségéről kell elszámolást készíteni. Az elszámolásokat az elszámolásokat követő hónap 15-ig kell benyújtani a területileg illetékes vámhivatalhoz. Lényeges változást jelent az is, hogy az adóbevallási és adófizetési kötelezettség a második elszámolási időszakhoz kapcsolódóan, a gazdasági évet követő december 15-ig esedékes. Zárjegyezési kötelezettség Lényeges változás, hogy 2003. január 1-jétől megszűnik a palackos kiszerelésű borok zárjegyezési kötelezettsége és életbe lép a kannás kiszerelésű borra a hivatalos zár alkalmazása. A palackos borok zárj egyezésével kapcsolatos rendelkezés nem aratott osztatlan sikert az adóraktár engedélyesek körében, mivel egy részül attól tart, hogy a borzárjegy megszűnése kedvez az illegálisan előállított bor kereskedelmének. A borzárjegy megszűnését az tette lehetővé, hogy az adóraktári rendszer megszilárdult, az alanyi kör letisztult. A borzárjegy ezzel eleget tett a funkciójának, mivel azt igazolta, hogy a szőlőbort adóraktárban állították elő. A borzárjegy sem az adó megfizetését, sem a minőségét nem garantálta. Az egyszerűsített adóraktár engedélyesek, akik kézzel helyezték fel a palackra a borzárjegyet, üdvözölték az intézkedést. A kannás kiszerelésen a borzárjegyet felváltó hivatalos zár egyszerűbb módon ad megfelelő védelmet, amelynek beszerzése közvetlenül a hivatalos zár gyártójától fog történni. Ez a termelőket és a vámhivatalokat egyaránt kedvezően érintő intézkedés - közölte Rozsnyai Géza alezredes, regionális parancsnok. Válsághelyzetből a nyertesek közé A leszakadás csökkentéséhez kormányzati és helyi szereplők erőfeszítése szükséges Miskolc (ÉM) - Infrastruktúra, képzés, gazdaságfejlesztés az a három terület, amivel a megye éléi heti az országhoz való felzárkózást - tudatja állásfoglalásában a megyei kereskedelmi és iparkamara. Mint arról már korábban be- szÉfmoltunk, a B.-A.-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta a XIX. küldöttgyűlését. Ezen alkalommal a kamara vezetése megtárgyalta a megye gazdasági helyzetének alakulását, a szükséges tennivalókat, s mindezek tükrében számos megállapítást tettek a szakemberek. Az elmúlt 10 év alatt a gazdaság eredményeit jelző fajlagos teljesítményértékek az országos átlag 50-80 százalékát érték el, s ez a folyamat a végleges leszakadáshoz vezet. A felzárkózáshoz mind a kormányzati, mind pedig a helyi szereplők rendkívüli erőfeszítésére, térségi preferenciák biztosítására, a gazdaság, a tudomány és a politika erőinek céltudatos összefogására van szükség. Ezt figyelembevéve a tennivalók az infrastruktúra, a képzés és a gazdaság fejlesztésében mutatkoznak. Jobb megközelíthetőség A régen várt M3-as autópálya megyei szakasza elkészült, ennek folytatása (a bekötő és elkerülő utak megépítése) lényegesen javítja majd a térség megközelíthetőségét. Stratégiailag fontos a további útfejlesztési tervek megvalósulása, elsősorban a Kassa-Miskolc gyorsforgalmi út bővítése. A korszerű gazdaság nélkülözhetetlen eleme az informatikai és kommunikációs rendszerek kiépítése és elérhetővé tétele is. Az üzleti infrastruktúra kiépülése ma még hiányos, a valódi szolgáltatásokat nyújtó ipari parkok, technológia- transzfer centrumok, kiállítás és vásárközpontok, klaszterek létrehozása és működtetése az elkövetkezendő néhány év feladata. A versenyképesség egyik alap- feltétele a szakképzett munkerő. A tartalmában, minőségében megfelelő, korszerű ismereteket biztosító szakképzés megvalósítása a kamara, a vállalkozások, az önkormányzatok és az iskolák közös feladata. Az EU-követelményeknek való megfeleléshez az idegen nyelvi tudás nélkülözhetetlen lesz, erre az alapfokú oktatási rendszertől kezdődően fel kell készülni. A siker kulcsa A kibővülő piaci versenyben az innováció, a kutatás-fejlesztés jelenti a siker kulcsát. Lényegesen jobban kiaknázható a Miskolci Egyetem magas színvonalú lehetőségei, s innovációs központok kilakításával vonzó üzleti környezetet kell kialakítani. A kamara értékelése szerint nagyon fontos a központi és a helyi támogatási források jelentős növekedése. Ez szükséges ahhoz, hogy a vállalkozások versenyképességét biztosító beruházások és fejlesztések megvalósulhassanak. Támogatások növelése A térségben húzóerőt jelentő nagyvállalatok számára egy országos szinten 300 milliárd forintos garanciaalappal megerősített hosz- szúlejáratú kedvezményes beruházási hitel biztosíthatja pozícióik megőrzését. Az EU-normák teljesítéséhez a kis- és középvállalkozásoknak technológiai fejlesztéseket, környezetvédelmi, minőségbiztosítási rendszerek bevezetését kell megvalósítaniuk. Ehhez kiemelt támogatás kell. Az átalakuló környezetben erősíteni kell a belső piacokat, a regionális gazdasági együttműködéseket annak érdekében, hogy a térség véglegesen kilábaljon a válságból és a csatlakozás nyertesévé válhasson. Van, aki elhúzza a nótát, van aki nem (tudja) A muzsikus szakma jelentősen felhígult, amióta megszűnt a kötelező kiközvetítés Miskolc (ÉM - OlKa) - Amióta megszűnt a kötelező kiközvetítés, felhígult a muzsikus szakma. Manapság már nem zenészek szolgáltatják a hangulatot, hanem csak a szintetizátorok... „Régebben ha odamentek egy zenészhez, hogy játsszon el valamilyen dalt, akkor a muzsikus rögtön tudta miről van szó, s elhúzta a nótát. Ma már a piac annyira felhígult, hogy csak tátikákat találni a szórakozóhelyeken. Előre felénekelt számok, szintetizátoros kísérettel - ez a mai muzsika.” - panaszolta szerkesztőségünknek Horváth Dezső, az Országos Szórakoztató Központ (OSZK) B.-A.-Z. Megyei Ki- rendeltségének vezetője. Az elmondottakból megtudtuk: az 1990-es éveket követően megszűnt a zenészek kötelező kiközvetítése, aminek következményeként felhígult, ellenőrizhetetlenné vált a piac, s a korábban nagybecsű muzsikus vizsgapapír ma már nem számít. A szakvizsgával rendelkezők (ez egy kisegítő zenésznek megfelelő szintet képvisel) kiszorítják az igazi muzsikusokat, akiknek a hangszerparkjuk jó, de nincs meg a kellő képzettségük. S ezek az amatőrök néha több pénzt elkérnek, mint a profik. A megyei OSZK 80 muzsikust tömörít, akiket hivatalosan kiközvetít, de a pluszköltség miatt ez nem éri meg a foglalkoztatóknak, így sokan a fekete utat választják.- A feketefoglalkoztatás még a jobbik eset, van, hogy az alkalmi foglalkoztató ki sem fizeti a zenészeket, hiszen nincs papírral lefedve munkájuk - ismertette a megyei vezető. - Fontos lenne a probléma áthidalásában, ha az illetékes szerv vizsgálná a muzsikusok foglalkoztatásának körülményeit. Az ország többi részén az OSZK- val együttműködnek ezek a szervek, kivéve a megyében, ugyanis megkeresésünk ellenére nem foglalkoznak kérdéssel. Együttműködésük nélkül lehetetlen megoldani ezt az összetett problémát. Legújabb próbálkozásunk, hogy a muzsikusok) közvetítését ingyenesen végezzük 2-3 hónapos legális alkalmazás esetén. Ennek azért is érezzük szükségét, mert szilveszterre még egyik tagunknak sincs megbízása, így reméljük, jobban megéri alkalmazni őket. S elvégre is Jó zenész, jó muzsikát játszik nem mindegy, hogy milyen egy rendezvény hangulata, mert jó zenész - jó mulatás...