Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-05 / 257. szám

2002. november 5., kedd GAZDASÁG / 7 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 ÚJ helyen. Október 30-án új helyre költözött az APEH ózdi kirendeltsége. Új címük: Ózd, Vasgyár u. 56., I. eme­let. A kirendeltség telefonszáma és az ügyfélfogadás rendje változatlan. 0 Újdonságdíj. ÚjdonságdQjal jutalmaz­zák a Miskolci Hűtőipari Rt. burgonya termékcsaládját. A díjazott termékeket a november 26-29-e között megrende­zendő Foodapest 2002 nemzetközi élel­miszer-, ital- és élelmiszer-gépipari szak- kiállításon mutatják be. 0 Hiányosságok. Újabb ellenőrzést tar­tottak a megyei fogyasztóvédelmi felügye­lőség szakemberei. A vizsgálódás tárgya ezúttal a forgalomba kerülő termékek és szolgáltatások árának feltüntetése volt. A hiányosságok miatt több esetben kel­lett szabálysértési bírságot kiróniuk. PHARE 2002 NEMZETI PROGRAM Küzdelem a munka világából való kizá­rás ellen, avagy a munkaerő-piaci Integ­ráció és közmunkaprogram A projekt célja a foglalkoztathatóság növelé­se és a munkaerő-piaci integráció erősítése a hosszú távú munkanélküliek és a rend- - J szeres szociális segélyekből élők körében - különös tekintettel a romákra. A megvalósu­ló programokon keresztül a foglalkoztatott­ság növekedésével párhuzamosan javul a helyi közösségi szolgáltatások színvonala is, j beleértve a szociális szolgáltatásokat is. A projekt keretében önkormányzatok és társulásaik, valamint civil szervezetek által kezdeményezett programok kaphatnak tá­mogatást, melyek egyrészt a szociális szol­gáltatások javítását, másrészt a környezet- védelmi, infrastrukturális feladatok ellátá­sát célozzák. A programok résztvevői mind­két esetben képzést is kapnak. A program két, egymást követő évben biztosít forrást a kezdeményezésekhez. Információ: ESZA Kht. (1/3434800, www.om.hu) Várható meghirdetés: 2002. ősz, 2003. ősz KÖNYVAJÁNLÓ Számokban rólunk Miskolc (ÉM) - Mint minden ősszel, idén is megjelent a megye statisztikai évkönyve, amely táblázatok és grafi­konok segítségével tekinti át a múlt éve legfontosabb statisztikai adatait. Az új statisztikai év­könyv szerkezete követi a hagyományos felépítést, így a közölt adatok több év távlatában is összeha­sonlíthatók. A tavalyihoz képest bővült az egyes ré­giók háztartás-statisztikai adatait ismertető fejezet. Az adatsorokból megtudható, mennyit ke­resnek, milyenek a jövedelmi viszonyai, s milyen anyagi javakkal rendelkeznek a különböző régiókban élők. Az első fejezet az ország legfontosabb adatainak idősorait tartalmazza, amelyből kiderül, hogyan fejlődött a gazdaság 2001- ben, miként alakult a háztartások bevéte­le, fogyasztása és az infláció az előző évek­hez képest. A kibővített II. fejezetben vá­laszt kapunk arra, hogy társadalmi, gaz­dasági jellemzőit tekintve hol helyezkedik B.-A.-Z. megye és az észak-magyarországi régió a megyék, illetve a régiók sorában. Emellett külön rész foglalkozik a megyei 11 kistérségével és a városokkal, a lakás- helyzettől kezdve az,egészségügyi ellátá­son át egészen a zöldterülettel való ellá­tottságig és környezetvédelemig. Néhány figyelemre méltó adat a KSH-év- könyvből: két községben még nincs vezeté­kes ivóvíz; a munkanélküliségi ráta tovább­ra is a legmagasabb az országban; az utób­bi 30 évben nem volt ilyen magas a keres­kedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma, mint 2001-ben; tovább növekedett a személy- gépkocsi állomány, ugyanakkor egyre ke­vesebben veszik igénybe a vonalas telefont. A kiadvány könyv és CD formájában megvásárolható, illetve megrendelhető a KSH B.-A.-Z. Megyei Igazgatóságánál. Elektronikus úton a nagyvilágban A „Fást 50” lista győztese Közép-Európa leggyorsabban fejlődő cége a ME bölcsőjéből Vlnnai Balázs másodmagával kezdte, ma közel negyvenen dolgoznak Miskolc (ÉM - OlKa) - So­kan talán nem tudják hová tenni az IND nevet, pedig a miskolci cég 1997-es alapítása óta hazánk legdinamikusab­ban fejlődő technológiai cége. A Deloitte & Touche Central Europe idei „Fást 50 Technoló­giai Cégek Közép-Európában” el­nevezésű listáján 12 ezer pályá­zó cég volt, amiből az első he­lyezést a miskolci Interactive Net Design (IND) Kft. szerezte meg, amely az elektronikus alkalma- s zások . piacán tevékenykedik 2 nagy sikerrel. A cég indulásáról | és az eredményeikről kérdeztük f dr. Vinnai Balázs ügyvezetőt. Észak: Ez a jelen, de mit lehet tudni a kezdetekről? Vinnai Balázs: Elsőéves egye­temista hallgatóként Pecsenye Roland barátommal hoztuk létre a céget 50 ezer forintból. Az öt­let még 1996-ban fogalmazódott meg, ekkor ugyanis már napi szinten használtuk az internetet, s külföldön ez idő tájt jelentek meg az első komoly kereskedel­mi weboldalak. A baráti társa­ság köré szerveződött cég gyor­san gyarapodott, majd Nyíri Jó­zsef és Simon Gábor belépésével egyre nagyobb célok születtek. Innen indult az igazán komoly munka, hiszen a megrendelések növekedésével a létszám is szé­pen bővült. Az eddigi Földes Fe­renc gimnáziumi évfolyam kiszé­lesedett a miskolci egyetemisták­kal. Bár ma már közel 40-en dol­gozunk, továbbra is a jól képzett csapat és a fejekben felhalmozott tudás adja az előnyünket. Észak: Melyek voltak az első ko­moly hazai és külföldi megbí­zások? Vinnai Balázs: Az első megbí­zás a Bank Austria Credit-anstalt- tól (azóta HVB) érkezett, ez a pro­jekt azóta is folyamatban van, tíz ország - köztük éppen a napokban indult Magyarország - e-banking rendszerének kifejlesztésén dolgo­zunk. Hazai munkáink közül a CIB Bank e-banki szolgáltatásai­nak kialakítását említeném meg. Észak: Ezek szerint az elektroni­kus alkalmazásokban a pénz­ügyi intézetekre szakosodtak? Vinnai Balázs: Majdnem így van, elsősorban bankoknak, biz­tosítóknak, de emellett termé­szetszerűen közép- és nagyválla­latoknak is dolgozunk. Persze van kivétel is, például a tokaj.hu weboldal, amit a tokaji önkor­mányzattal közösen készítünk. Ez azonban leginkább lokálpa­triotizmus és nem a gazdasági előny, hanem az értékteremtés játsza a főszerepet. Észak: Létezik a régióban kon­kurens vállalkozás? Vinnai Balázs: A város tele van jól képzett, tehetséges fiata­lokkal, és van néhány üyen fiata­lokból összeállt cég is, de ez ter­mészetesen nem csak a technoló­giai szektorra igaz. Igyekszünk fi­gyelemmel kísérni és kapcsolatot tartani velük. Nem mint konku­renciához, hanem mint partner­hez közeledünk hozzájuk. Vélemé­nyem szerint ha a város oda tud figyelni arra, hogy itt tartsa őket, mi is csak nyerhetünk vele. Észak: Jövőbeli tervek? Vinnai Balázs: Mivel fiatalok vagyunk, optimisták és idealis­ták is, így megpróbáljuk a lehe­tetlent: nemzetközi vállalatot épí­teni miskolci bázissal. Ugyanak­kor szeretnénk lehetőséget, és példát nyújtani a tehetséges mis­kolci fiatalodnak, megmutatni, hogy itt helyben dolgozva is mindent el lehet érni. És termé­szetesen célunk valamit hozzá tenni a régió fejlődéséhez. NÉVJEGY Dr. Vinnai Balázs Az IND Kft. ügyvezető Igazgatója Született: 1977, október 3. Végzettség: Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Családi állapot: nőtlen Hobbi: síelés, kosárlabda, borászkodás Akkora legyen, hogy fedezze a megélhetést! A Vasasszövetség álláspontja a minimálbér jövő évi emelésének kérdésében Miskolc (ÉM) - Vendég- szerzőként dr. Barkóczi Ist­ván, az Észak-Magyarorszá­gi Munkaadói és Gazdasági Közösség elnöke nemrégi­ben kifejtette véleményét a minimálbér-emelésről. „A minimálbér oldalai”-t, pon­tosabban a másik oldal ál­lásfoglalását a Vasas Szak- szervezeti Szövetség foglalta össze. Mint azt Bodnár József, a szö­vetség megyei titkára lapunknak kifejtette, a szakemberek állás­pontja megegyezik abban, hogy a magyarországi bérek jelentős el­maradást mutatnak az uniós bé­rektől, és ez az elmaradás jóval nagyobb, mint azt az ország gaz­dasági teljesítménye indokolná. A fellendülés évei Lemaradásunkra jellemző, hogy az Unió legalacsonyabb bé­rű országában, Portugáliában is körülbelül négyszeresek a kere­setek. A magyarországi GDP vi­szont már elérte az uniós átlag felét és a termelékenység is az ottani átlag egyharmada. A szakemberek álláspontja megegyezik abban, hogy a magyarországi bérek jelentős elmaradást mutatnak. Bodnár József .......................................................M Az 1999-2001 közötti évek a gazdasági fellendülés évei vol­tak. Ennek ellenére az átlagke­resetek reálértékének növekedé­se jelentősen elmaradt mind a gazdasági növekedés, mind a termelékenység növekedési üte­métől. Ugyanis amíg a GDP 1999-ben 4,2 százalékkal, 2000- ben 5,2 százalékkal nőtt, addig a reálkereset 2,5 százalékkal, illet­ve 1,5 százalékkal emelkedett. Az iparban - és ezen belül a fel­dolgozó iparban - a reálkereset növekedése 2001-ben sem érte el a GDP növekedési ütemét. A fel­dolgozóipar termelékenysége az elmúlt évtizedben közel 300 szá­zalékkal emelkedett, ugyanak­kor a reálbérek szintje csak 97,6 százalékot ért el. Mindezekkel együtt megállapítható, hogy az ipari bérek - vásárlóerő paritá­son - nem érik el az 1989-1990- es évi szintet. Ezért tartja a szövetség szük­ségesnek, hogy 2003-ban olyan keresetnövekedés valósuljon meg, amely egyrészt a minimál­bér növelésével és a személyi jö­vedelemadó mérséklésével, más­részt a bruttó bérek inflációt meghaladó növelésével párosul. Létminimum A minimálbér összegének el­vileg olyan nagyságúnak kellene lenni, hogy a létminimumon va­ló megélhetést fedezze. A számí­tások azt mutatják, hogy 2002- ban egy felnőtt minimálbéren való foglalkoztatásánál a nettó összeg a létminimum 97,7 száza­lékát fedezi. Rosszabb az arány a gyermekes családoknál, példá­ul két felnőtt két gyermekkel (adókedvezménnyel és családi pótlékkal együtt) csak a létmi­nimum 83,1 százalékát fedezi. A Vasasszövetség ügy véli, ha a minimálbérnél nem történik vál­tozás, úgy a leszakadás csak nö­vekszik, éppen ezért támogatják a minimálbér 54 000 forintra tör­ténő emelését a jövő évre vonat­kozóan ügy, hogy az az iskolai végzettségtől függően, differenci­áltan valósuljon meg. Szerepvállalás A szakszervezet elemi érdek­nek tartja a foglalkoztatási szint megőrzését, illetve bővítését, de mint a hozzánk eljuttatott közle­ményben megfogalmazták: nem hagyhatják figyelmen kívül a bé­rek, keresetek alakulását. Hangsúlyozzák azonban, hogy a hazai bérek uniós felzárkózta­tása érdekében mindenképpen szükséges a kormányzat és a munkaadói szövetségek szerep- vállalása is a bérek adóterheinek csökkentésében, illetve a bruttó bérnövekedés a gazdasági telje­sítményekhez (termelékenység­hez) közelítő növelésében. MIT ESZÜNK? A háztartások egy főre jutó évi átlagos élelmiszer-fogyasztása (kilogrammban, csak az otthon fogyasztott mennyiség) M w m il tűnt ■TIK ma Húsféle , , Kenyér, péksütemény Friss zöldség és főzelék , Friss hazai gyümölcs , Déligyümölcs $ 90° Mi szem-szájnak ingere Az alábbi grafikont elemez­ve kiderül, hogy míg húsfé- lék-ből régiónk lakosai fo­gyasztják a legkevesebbet, addig kenyérből, zöldség-, gyümölcs- és főzelékfélékből az országos átlaghoz képest többet vásárolunk. Ez a megállapítás még az egzoti- kusabbnak tartott déligyü­mölcs esetében is megállja a helyét. Érdekes az is, hogy a dél-alföldiek - a déligyü­mölcsök kivételével - az élf­ogyasztókhoz tartoznak, ez­zel szemben a közép-ma­gyarországi régió (melynek tagja Budapest is), csak ez utóbbinál Jeleskedik”, a többi élelmiszernél a sor végén kullog. Pedig a fizetések alapján nekik bizony többre telne...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom