Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-29 / 278. szám
2002. november 29., péntek KULTÚRA / 6 0 Fókuszban. Batiz András: Fókuszban című kötetének bemutatóját tartják november 30-án, szombaton délelőtt 11 órától Miskolcon a Szinvapark I. emeletén a Líra és Lant Könyvesboltban. 0 Zenei verseny. A VII. Országos Trombitás és Ütőhangszeres szakmai tanulmányi versenyt rendezi meg a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, ahol az ország 18 zeneművészeti szakközépiskolájának legjobb diákjai versengenek. Ma az elődöntőket, holnap a döntőket tartják. A gálahangversennyel egybekötött eredményhirdetés december 1-jén délelőtt 10 órakor kezdődik. 0 Egy csepp Texas. Bagyinszki Zoltán fotográfus tart élménybeszámolót a „modern Vadnyugatról" december 2-án, hétfőn este 7 órától Kazincbarcikán a Művelődési Központ előcsarnokában. A Strucc halála. Gáspár Ferenc Strucc-trilógiájának befejező részét, A Strucc halála című kötetet mutatták be tegnap délután Miskolcon a Szinvapark- ban lévő Líra és Lant Könyvesboltban. A nagyrészt a Diósgyőri várban játszódó, Nagy Lajosról szóló történetből az Ady Művelődési Ház „Art Kommandó” Interaktív Színpada részleteket adott elő. Fotó: Kőhalmi Péter Mikulás4iapi ásványtárlat Miskolc (ÉM) - Mikulás-napi Ásványbazárt - kiállítást és börzét - rendeznek a Vaskoba'k geológiai vetélkedőhöz kapcsolódóan november 30-án, szombaton délelőtt 10 és délután 5 óra között Miskolcon a Diósgyőri Gimnáziumban. A tárlaton az ásványok mellett ősmaradványokat, kagylókat, ékköveket is láthatnak az érdeklődők. A rendezvény szakmai támogatója a Hermán Ottó Múzeum, munkatársai részt vesznek a szintén ezen a napon megrendezésre kerülő Vaskobak vetélkedő döntőjének zsűrijében EGYHÁZI HÍREK 0 Az ígéret örökösei. Gróf Lajos: Az ígéret örökösei című, papi életutakat ismertető könyvének bemutatóját tartják december 3-án, kedden délután 4 órától Miskolcon a Mindszenti templom Millenniumi Termében - a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjának szervezésében. 0 Adventi lelkigyakorlat. Adventi lelki- gyakorlatot tart dr. Balogh József a Szegedi Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet rektora a miskolci karmelita templomban december 13-én és 14-én a délután 5 órai, december 15-én a délelőtt 11 órai szentmise keretében. 0 Jótékonysági vásár. A Katolikus Kar- itasz kazincbarcikai csoportja szervezésében jótékonysági vásárt szerveznek a Béke Moziban, december 6-án délelőtt 8-tól 14 óráig. A befolyt összeget a rászorulók karácsonyi megsegítésére fordítják. Naiv formában személyes mondanivaló Roma festők tárlata látható január végéig a Miskolci Galéria Rákóczi-házában A tárlaton Fotó: Bujdos Tibor Méhes László Miskolc (ÉM) - A naiv roma képzőművészetben rejlő értékeket néhány évtizeddel ezelőtt fedezte föl magának a hazai művészettörténet. A terület jelen helyzetének bemutatására egy válogatott tárlat megrendezésével vállalkozott a Miskolci Galéria. Az ismeretlen, a civilizáltnak mondott világtól távoli etnikai kultúrákkal történt találkozás a huszadik század elején nem hagyta nyom nélkül az iskolázott képzőművészek képi világát. A legközismertebb példa erre talán Pablo Picasso, akinek munkáiban egy időben megjelent az afrikai törzsi közösségek tárgyművészetének formavilága. De említhető akár Paul Gauguin, aki a modem festészet megújításának szándékával utazott „ihletért” Tahitire. Meglehet, az említett példák messzire nyűló kitérőt jelentenek, ha egy mostani, naiv roma festők munkáit felvonultató kiállításról szólunk, de talán mégsem lényegtelen. Nyugaton ugyanis az etnikai után a naiv festészet alkotásait próbálták meg beilleszteni a kihunyó népművészet helyére az 1950- es években. Kérdés lehet viszont az, hogy mi a jelentősége ennek napjainkban, főként, ha a nem akadémikus művészettel egy népcsoport képviselőinek alkotásain keresztül találkozik a közönség? Magyarországon a roma művészettel kapcsolatban egészen az 1970-es évekig csupán a zene, valamint az ehhez kapcsolódó néphagyományok, a tánc, az ének, valamint a tárgyi népművészet került előtérbe. Idővel figyelmet kapott a líra is, ám a festészet mint önkifejezési forma nem igazán tartozott bele ebbe a körbe. A Miskolci Galéria jelenlegi kiállításának rendezője, Dr. Bán- szky Pál a roma festészet „felfedezését” Balázs Jánoshoz, egy kevéssé iskolázott cigányemberhez köti, aki a cigányság „önvilágából és önéletéből eredő” versein keresztül vált ismertté. Balázs Jánost tartják ugyanakkor annak az első roma képzőművésznek is, aki saját alkotásain keresztül a festészetet beemelte a cigány népművészet körébe. Amint azt a miskolci tárlat bizonyítja: számosán akadtak, akik - leginkább öntudatlanul - követték a példát, és önkifejezésük eszközeként az ecsethez nyúltak. Közülük tizenegy alkotót mutat be a Miskolci Galéria. Ami a kiállítók munkáiban először föltűnik, az a tiszta színek használata. No meg, az a személyesség és öntudat, aminek jelenléte kézzelfogható a népcsoportra jellemző formakultúrában. A témaválasztás azonban már nem ennyire egyértelmű, sőt, ezernyi szállal kötődik az egyes alkotók személyiségéhez. Bánszky Pál erre jellemző példaként az egyik, Oláh Mara festette képre utalva elmondta: festményének azért uralkodó színvilága a kék, mert ez a szín az alkotó lányának a kedvenc színe volt. A gyermek elidegenedett az anyjától, aki a kép által próbálta meg „visszaszerezni” gyermeke szeretetét. A többi alkotó festette képben ugyancsak felfedezhető az effajta ösztönösség, a szimbólumokban rejlő belső sugárzás, ami a valóságnak sajátos értelmezéséről árulkodik. Az önkifejezési forma így találkozik a személyes mondanivalóval. A Miskolci Páholy lélektani pillanatai Fennállásának tizedik évét kezdi szombaton a teátrumot támogató kezdeményezés Miskolc (ÉM - ML) - A Miskolci Páholy, a Miskolci Nemzeti Színház támogatói rendszere nincs híján a lélektani pillanatoknak. A pártfogói kezdeményezés tíz évvel ezelőtt a színházvezetés élén bekövetkezett váltáskor indult útjára, s most, egy évtized múltán ugyancsak új direktor idején ünnepli évfordulóját. A színházi mecenatúra polgári hagyományai elevenedtek meg 1992-ben, a Miskolci Páholy első évadjában, amikor a Miskolci Nemzeti Színház nemcsak a nézőtér felé nyitotta meg a kapuját, hanem a társadalmi, társasági élet felé is. Ezt jelentette az azóta évről évre töretlenül folytatódó szponzorálási rendszer, amelynek alapját a színházi mecenatúrát jelentő páholy-bérletek, az évad bemutatóihoz kapcsolódó, a támogatóknak bemutatott előadások, valamint az ezek után megrendezett összejövetelek jelentik. Ezt találta ki annakidején Körtvélyesi Erzsébet, akkor a színház marketing-igazgatója, ma a Well Press Kiadó, egyik ügyvezetője.- A páholy-sorozat elindításának oka roppant prózai volt: a színház pénztelensége. A támogatók megnyeréséhez kellett kitalálni egy kulturált rendszert, amelyből a színház és a mecénás kölcsönösen profitálhat, viszont a szponzor mégsem tolakszik be a színpadra - emlékszik vissza a kezdetekre Körtvélyesi Erzsébet. - A rendezvény pedig nem vállalt fel mást, csak annyit, amennyi a színház természetéből adódik. Azt, hogy ez az intézmény a társasági élet egyik helyszínét is jelenti, ahol adott esetben a színészek látják el a házigazda szerepét - teszi hozzá. A Miskolci Páholy tíz év alatt oda jutott el, hogy máig egyben tartotta a színház ügyéért anyagi áldozatot is vállalni kívánók körét, amibe már nem csupán miskolci, hanem a városon kívüli vállalkozások is részt vesznek. A tagság csupán annyiban változik - tudjuk meg -, amennyire a támogató gazdasági társaságok teljesítőképessége. A színház mostani igazgatóválasztása körüli huza-vonát tapasztalva Körtvélyesi Erzsébetnek megfordult a fejében, hogy be kellene zárni a Miskolci Páholyt, megszüntetni a rendezvényt, amely jótékonysági akciók mellett az operafesztiválra való ráhangolásban is részt vett, de meggyőzték. Ma már úgy fogalmaz: a színház közönségét nem lehet leváltani, márpedig a közönség dönti el, hogy milyen a színház. A páholyosok érdeklődése pedig változatlan: a tagok között ma közel 300 magánszemély, cég, intézmény, szervezet található. Körtvélyesi Erzsébet úgy mondja: véleményalkotó és -formáló közösség, amely nyomon követi a színházon belüli változások folyamatát. Körtvélyesi ErzsébetFotó: Farkas Maya Széchenyi, az első páholybérlő Magyarország első magyar nyelvű kőszínházát közadakozásból építették fel Miskolcon. A tizenöt ezres lélekszámú mezőváros lakóinak közössége akkor országra szóló példamutatással fogott össze, aminek nyomán a teátrum 1823-ban megnyithatta kapuit a mai Déryné utcában. Az épület külső és belső csinosítására az építkezésre jutó pénzből azonban már nem futotta. A vármegye ezért támogatásért fordult a vagyonosabb osztályhoz, amiért cserébe 32 páholyt ajánlott fel a nézőtéren. Gróf Széchenyi István elsőként váltotta meg nagyobb összeggel páholybérletét, példamutatása pedig hasonló cselekedetre ösztönözte az ország és a megye tehetősebb személyeit. Az első páholybérlők között ott találjuk így többek között az Esterházy, a Batthyány, az Andrássy, a Károlyi, a Vay, a Szirmay, az Erdődy, a Keglovits és a Csáky család tagjait. A páholyokat a bérlők családi címerével látták el, kulccsal zárhatóvá tették, és minden esztendő elején újrasorsolták. Mikulásra készülnek Mikulás várás. A hittanórákon mostanában sok szó esik a Mikulásról, azaz a vagyonát a szegények között szétosztó Szent Miklós püspökről. Példája segítheti a gyerekeket a jóra törekvésben. A miskolci Szent Miklós Óvoda kis ovisai is „fújják” már a püspök legendás tetteit, és saját tetteikkel megpróbálják követni is őt: tudják, nemcsak kapni jó, de adni is - akár csak egy Mikulást ábrázoló rajzot... Fotó: Dobos Klára
