Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-28 / 277. szám
Fotó: Dobos 2002. november 28., csütörtök KULTÚRA / SZÓLÁSTÉR / 5 HÍRCSOKOR 0 Trombitás mesterkurzus. Bo Nilsson svéd professzor tart mesterkurzust az ország főiskolás trombitáshallgatóinak december 1-3-ig a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében. 0 Iparművész tárlata. Széphalmi Jurkő László iparművész alkotásaiból nyílik kiállítás november 29- én, pénteken délután fél 3-kor Miskolcon a Vörösmarty Általános Iskolában. 0 ír táncház. „Brit napot” rendeznek Ózdon ma, csütörtökön délelőtt 11 órától az Általános Művelődési Központban. Az érdeklődők színes kínálatból válogathatnak: lesz például szónokverseny középiskolásoknak, előadás a brit labdarúgásról, s a program ír táncházzal zárul. Mi van a puttonyban? A Magyar Cirkusz és varieté téli gálaműsorát tartja december 5-én este 6 órától Miskolcon a Városi Sportközpontban az Ifjúsági és Szabadidő Ház szervezésében. A műsorban szerepel egy mongóliai artistacsoport, állatszámok tevékkel, lámákkal, antiloppal. Kedves színfoltja az előadásnak a Moszkvai Gyermekfesztivál díjnyertes egyensúlyozó triója. Bemutatkozik Eötvös Loránd zsonglőr is. Felvételünk a tavalyi előadáson készült. Minden szentnek maga felé hajlik a karmesterpálcája... Bánhegyi Gábor Bizony-bizony, front van. Ezért jó, hogy ha akadnak apró-cseprő kis nüanszok, amelyek felrázzák a kori- certlátogató- a szokatlanul befú'tött színházteremre kezdenék fogni* ólmosnak tűnő szemhéjaik csukódásra való törekvését. Schubert közepes terjedelműnek mondható VI. szimfóniájával nyitott hétfőn este a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Ez nem sikerült döccenőmen- tesen, hiszen az első néhány taktust nem ugyanazzal a reakcióidővel reagálta le minden szólam, de szerencsére Rico Sacanit ez nem billentette ki lelki egyensúlyából. Mint ahogy az sem, hogy az első tétel alatt a „bal négyes" páholyból kései pillangóként hullt alá egy műsorfüzet az első hegedűsök közé. És az sem, hogy a szokástól eltérően már a harmadik tétel után szórványos taps hallatszott, pedig Schubert munkásságát ismerve ennyire hamar azért nem szabadul a közönség. A dirigens azonban a nyugalom szobraként viselte a megpróbáltatásokat, jobb kezének szokatlanul heves mozgása (majdhogynem folyamatos remegése) nem a visszafojtott feszültség jeleként volt értelmezhető, sokkal inkább a minden egyes hangot megformálni igyekvő karmester segítő szándékaként. A minden szentnek maga felé hajlik a karmesterpálcája mondás pedig különösen a mű olaszos hangvételű részeinél volt tetten érhető, mert ilyenkor - alighanem dirigensi befolyásra - rendre kinyílt a zenekar. Egy aforizma szerint a holland tájat nézve és a holland nyelvet hallgatva jön rá igazán az ember, miért voltak világhírű, csodákat alkotó festőik és miért nincs még a mai napig nemzeti zeneszerzőjük. Ez a mondás igaz lehet Hollandiában, korántsem igaz azonban a szláv nyelvterületre. Istenes nagy elfogultság kell ahhoz, hogy valaki a szlovák, a cseh vagy éppen az orosz nyelvet tartsa a világ legszebbjének, viszont zseniális mesterek sora bizonyítja, hogy ezt a nyelvet is lehet értékadóan zenébe formálni. Dvorák VII. szimfóniája ékes példája ennek. A cseh mester hetven évének minden élettapasztalata, öröme, bánata, keserűsége, diadalérzete jelen volt a hétfő esti miskolci megszólalásban, amelyben az elsöprő dinamizmussal vezénylő Rico Saccanin és az érzékenyen reagáló zenekaron kívül döntő érdeme volt a bámulatosan precízen, csiszoltan megszólaló rézfúvós szekciónak is. >sf ti ' Üti kát, mielőtt még Filmek előtérben és háttérben Veress József esztéta a miskolci filmszemléről Méhes László Miskolc (ÉM) - A magyar filmgyártás válsága nyomán úgy tűnt, a pénztelenség halálra ítélte a dokumentumfilmes műfajt. A tavalyi és az idei miskolci filmszemléken bemutatott filmek azonban az életképességet és a folyamatosságot jelzik - értékelte Veress József filmesztéta, akit a miskolci, III. Ismeretterjesztő Filmek Szemléjének értékelésére kértünk.- Egy megváltozott korban, a megváltozott igényekhez igazodva a dokumentumfilmes műfaj - bár én inkább világszemléletnek, vagy fölfogásnak tekinteném - leginkább a televízió képernyőjén életképes - fogalmazott Veress József. - Az idei mustra bizonyság volt arra, hogy az alkotók igényesek, és igyekeznek fontos kérdésekről beszélni. A III. Ismeretterjesztő Filmek Szemléjének pozitívumai között a filmesztéta első helyen azt említette, hogy a filmkészítésnél használt technika kezdetlegessége, a filmek alacsony költségvetése ellenére az elkészült alkotások azt a látszatot keltik, mintVeress József Fotó: Kőhalmi ha erőteljes filmgyártás állna a háttérben. Hasonlóképpen ítélte meg a filmek tartalmi kérdéseit is: mert miközben a kultúra minősége napjainkban egyre kisebb szerepet játszik az emberek életében, a filmek mégis azt mutatták - észrevételezte -, hogy a kultúra jelentősége a mai, átmeneti korban sem csökkent. Sőt, a szemle nem egy filmje választotta témájául a közéletet formáló gondolkodók, értelmiségiek, művészek bemutatását.- Minden pozitívum ellenére számomra különösen fájó - jelezte Veress József -, hogy kevés a valóban közéleti film. A társadalom feszültségekkel átitatott, amit azért egy ilyen fesztiválon erőteljesebben lehetett volna megjeleníteni. Ez a hiány már tavaly is feltűnt, és leginkább azért - tette hozzá -, mert tudom jól, hogy a mai filmkészítők képesek társadalmi mélyfúrásokat végezni, és biztos vagyok abban, hogy ez a közönséget is érdekli.- A filmekkel kapcsolatos másik problémám - folytatta -, hogy a formanyelvet, a stílust megjelenítő eszközöket konzervatívnak, túl hagyományosnak találtam. A kísérletezésnek, a merészségnek nagyobb teret engedtem volna, sőt, el tudtam volna viselni több „polgárpukkasztó” formai elemet is. Szemlén, filmes összejövetelen a díjak nem igazán érdekesek. Itt is érvényes a közhelyszerű kijelentés, hogy a részvétel a fontos - állította Veress József, aki ennek indokaként kifejtette: az ismeretterjesztő filmszemle bizonyság lehet arra, hogy a műfajra és az ilyesféle filmes kifejezési lehetőségekre szükség van. És persze arra is - tette hozzá -, hogy a figyelem egy évben legalább egyszer az ismeret- terjesztő és a dokumentumfilmkészítők felé forduljon. SZÓLÁSTÉR OLVASÓINK LEVELEIBŐL vényre hivatkoznak. A láz- bérci víztározónál a víz A vízpartok zöme nem járható kerekes székkel Mi a szórakozása egy mozgássérültnek? Akinek hiányzik egyik lába, nehezen tudja használni a készített protézist, csak két mankóval tud járni, sima úton is csak 20-30 méterre, mert a meglévő lába is beteg? A lakásban (toló) kerekes székkel közlekedik, főz, mosogat, takarít maga körül. A garázsba rokkantautójához segítséggel megy. Bevásárlás Miskolcon: kerekes székkel csak hipermarketekbe lehet közlekedni, városunkban sehol. Egyetlen szórakozása maradt, a horgászás, de ennek is van hátulütője, autóval, kerekes székkel vagy nem lehet megközelíteni a horgászhelyet, vagy olyan a hely, hogy ép ember sem horgászik ott, mert nem tudja a halat kifogni, a víz 5-6 méterre van a parttól vagy nem engedik be az autókat, még a mozgássérülteket sem. Környezetvédelmi törmellett húzódó úton csak motorkerékpárral lehet közlekedni. Lehet sátorozni kétütemű, rosszabbnál rosz- szabb motorokkal, folyik belőlük az olaj, tele csővel jön a füst. Mikor ezt szóvá tettem - felelet ez más: ezek után is behajtottam én nem hoztam ki az autót, mert nem tudok visszamenni. Következő alkalomra már Behajtani tilos-tábla volt kirakva, kiegészítő táblával: kivétel motorkerékpár. Személyesen megkerestem az ÉRV igazgatási osztályvezetőjét. Rövid válasz: „Nem, őt a törvény kötelezi.” Kérdem én, csak a nyomorultakkal szemben? Mert az nem képes az autót kihozni, gyalog bemenni. Az erdészeti útra 8000 Ft-ért váltottam engedélyt, ez se volt jogos, de megtettem a konfliktusok elkerülése végett. Fizetek, hogy horgászhassak, egy-egy napot kiszabaduljak a négy fal közül. Fizetek: jön az ellenőr, akárhol elküld, itt nem lehet, útba vagyok, itt szennyezek, ide tilos, „miért-mert”, kész. Ezt csak most tudom, hogy egy nyomorék ember hogy van kiszolgáltatva törvénynek, szabálynak, utasításnak, határozatnak, döntéseknek és együgyű embereknek. Nem veszik figyelembe a mozgáskorlátozott-egyesület kérelmét, hiábavaló az engedély- kérelem. Mindezek mellett egy napra a horgászjegy 1200 Ft. VtNCZE JÓZSEF PUTNOK Akik vigyáznak, és akik nem vigyáznak Ősz van. Ilyenkor olyan színes és egyben szomorú is minden. Reggel sötét van, este sötét van. Mi álmosan és fáradtan rójuk az utakat, örülünk minden percnek, amikor a napsugár ránk mosolyog. S ekkor történik a felismerés; roppant koszos ez a város. Évszaktól függetlenül. Belvárosi lakosként elsősorban az itteni helyzetről tudok szólni. Minden egyes alkalommal elrettenek, amikor a piac és környékén járok. Heteken, hónapokon keresztül csak a széltől összesepert piszkot látom. Üzletek, árusok, autóbuszpályaudvarok. Csomópont, ahol naponta több ezer ember fordul meg. Ahol több százan vigyáznak a tisztaságra és sok százan nem. Elsősorban nekünk városlakóknak kellene vigyázni környezetünkre, másodsorban a tulajdonosoknak. Szomorú, hogy nincs igazi gazdája a szabad területeknek. Mindenki vár valakire. Sajnos sokszor azt tapasztalom, hogy az üzletek tulajdonosai nem túl hiúak a tekintetben, hogy ne csak a belcsín, hanem a külcsín is vonzóvá tegye üzletüket. A piac és környéke kirívó példa, de említhetném az Árucsarnokot, a Centrum Áruházat, a főutcai buszmegállókat és sok-sok helyet, ahol a cigarettacsikk-, a fólia-, a szatyor-, a műanyag tenger az úr. Elrettentő és visszataszító az utcákat, tereket elborító kutyagumi. Azt hiszem, egyetlen állatbarát sem szeretné, ha kedvence naponta a szoba vagy kertje bármely pontján végezné el kisebb vagy nagyobb dolgát, s ő a véletlen folytán épp belelépne e kis szeretetcsomagba. Azt mondják, Európába igyekszünk. Biztosan így van. Az előírt feltételeknek meg is fogunk felelni. De mikor felelünk meg a saját magunk támasztotta követelményeknek? Mert ugye azok vannak? Mikor jövünk rá, hogy a városunk, a környezetünk a miénk. Azért kaptuk, mert meg kell őriznünk gyermekeinknek, unokáinknak, a jövő nemzedékének. Szakács Katalin Miskolc A mi panellakásunk nem hideg és nem meleg Szeretnék reagálni a 2002. november 16-án megjelent „Elavult, penészes - csak a baj van vele” című cikkre. Közel 30 éve lakok családommal tízemeletes panellakásban A cikk alcíme szerint „nyáron kellemetlen, meleg, télen elillanó energia, levegőtlenség jellemzi a paneleket”. Én a tapasztalatok alapján cáfolom a cikk állítását, mert nyáron nem kellemetlen meleg, hanem kellemes hűvös a lakás hőmérséklete. Ka levegőtlen a lakás, egyszerű, ki kell nyitni az ablakokat. A falak penészesedésével kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy szekrénysort nem szabad a külső környezettel érintkező fal mellé közel tenni és akkor nem penészedik a fal. Ha igényli a szakértő, be tudom bizonyítani, keressen fel a lakásomon. A télen elillanó energiával kapcsolatban az a véleményem, hogy akkor illan el az energia egy lakásból, - ha eleve kevés energiát viszünk bele. A MIHŐ Kft. szerint télen minimum 20 C-foknak kell lenni a lakásban. Télen, ha egy kicsit hidegebb volt, gyakran fáztunk a lakásban, hősugárzóval kellett pótolni a fűtést, aminek a költsége már nem a MIHŐ-t terhelte. A lakásomban már több éve olajradiátorral és hősugárzóval fűtünk, az igaz, hogy amikor kell és ott, ahol kell. A meleg vizet villanybojlerrel állítjuk elő. A lakásomban minden radiátor le van zárva, amelyet bizonyít a radiátorokra szerelt egyedi energiafogyasztás-mérő. És milyen érdekes, nem illan el a hőenergia a lakásomból. Ugyanis a lakás fűtésére felhasznált villamosenergia költsége a távfűtés költségének közel egynegyed része. Pedig a villamosenergiával való fűtés drágának számít... Kovács József Miskolc
