Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-23 / 273. szám

2002. november 23., szombat fSZM-mYMORSZáG# AKTUÁLIS / 3 HÍRCSOKOR 0 Fogad az igazgató. Dr. Kiss Attila, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állam­polgársági Hivatal Észak-magyarországi Re­gionális Igazgatóságának igazgatója elő­zetes bejelentkezés alapján fogadónapot tart november 25-én 9-12 óráig, a Kazin­czy utca 32. szám alatt. 0 Kitüntették. Dr. Bessenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora a Debreceni Egye­H temért Emlékérem kitüntetésben részesült november 20-án, a Deb­receni Egyetem fennállásának 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. (Fotó: ÉM) 0 Alapítvány alakul. A „Diósgyőri vár tér­ségének fejlesztéséért" Közhasznú Alapít­vány alakuló ülését tartják november 25- én délután 5 órakor a Móra Ferenc Álta­lános Iskolában. JEGYZET Gyertek milliárdok! Hegyi Erika KHE@inform.hu M inden a helyén. Szerencsegomb, sze­rencsekő, szerencse-tízfilléres, a nyáron ta­lált és a Mágia nagy könyvében préselt négy levelű lóhere, két fekete macska, egy rozsdás patkó, és a még kitöltetlen lottó- szelvény. Most kell vigyázni! jól meggon­dolni, némán mélázni. Öt kicsike x, a sor­sológép jóindulata, és ha bevettük a vér­nyomáscsökkentő gyógyszerünket, meg a nyugtatónkat, lehetünk mi is milliárdosok. Kellne nekünk ennyi pénz? Persze, hogy kell! A lakás kicsi, és fent van a kilencedi­ken, jó lenne egy autó, a gyereknek bicikli, szép ruhák, utazás, kényelem, a gazdagok elégedett mosolya az arcunkon. Gondolat­ban már osztogatunk. Csak érdem szerint! Mindenkinek annyit, amennyit megérde­mel. Akár feltételeket is szabhatunk. Megérdemeltük a milliárdokat? Persze, hogy meg! Hány éve gürizünk a munkahe­lyen!? Megértünk három átszervezést, be­fogtuk a szánkat és bólogattunk. Kellett a fizetés, hát csináltuk, amit mondtak. Megértünk több száz áremelést, ehhez ké­pest néhány fizetésemelést. Volt, hogy a munkanélküliek kevéske ke­nyerét eszegettük, és rengeteg szabad­időnkben szédelegve bámultuk az épülő kastélyokat és kérdezgettük: másoknak mi­ből telik? Különben is közeleg a karácsony, vég­re, amikor az ajándéknakvaló tárgynak elő­ször nem az ára után kell érdeklődnünk, és nem kell kölcsönt felvennünk, hogy min­denkinek jusson. Este fél nyolc körül, ha valaki mégsem a saját számait látná a tévé képernyőjén, el ne keseredjen! Főzzön egy teát, és hívja meg barátait! Mennyit nevetnek majd azon, gondolatban mire költötte a milliár­dokat! És, a jövő héten ismét sorsolás! VILLÁMVOKS Előző kérdésünk: Van-e milliárdos megyénkben? A leadott szavazatok aránya: Mai kérdésünk: Megfelelően védi-e a dolgozók érdekét a szakszervezet? mm ÉSMUUOTUnWSflí* # Szavazatát leadhatja: Tehetősnek különóra, szegénynek szakkör Az iskolaigazgatók szerint nem szerez több ismeretet a gyerek, aki különtanárhoz jár Sokat számít az ismétlés, a gyakorlás (Illusztráció) Fotó: Kőhalmi Péter Miskolc (ÉM - KHE) - A kedvező társadalmi helyzetű családok gyermekeik nyelv­óráira és különóráira nyolc­szor annyit költenek, mint a hátrányos helyzetűek, a hal­mozottan hátrányos helyze- tűeknél pedig ilyen költség meg sem jelenik - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből. Beszélhetünk-e egyenlő esélyekről? Az általunk megkérdezett isko­laigazgatók véleménye szerint nem feltétlenül fontos, hogy a diá­kok különórákra járjanak. Nap­jainkban azonban divattá vált, hogy a szülők gyermekeikhez különtanárt fogadnak. Hiánypótlás- A szülők gyakran önmeg­nyugtatásból döntenek úgy, hogy különórákért fizetnek - is­mertük meg Veres Pál, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatójá­nak álláspontját. - Ez azonban csapdát is rejt magában. A szü­lő azt gondolja, hogy ha a gye­rek egy héten egyszer eljár mondjuk egy matematikatanár­hoz, akkor ezzel meg is oldódott az órákra való készülés, többet nem is kell a matematikával fog­lalkozni. A különóráknak van ugyan haszna is - még egyszer értelmezésre kerül egy-egy téma­kör, a diákot kikérdezik-, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű, de szorgal­mas tanulók ugyanazt az ered­ményt elérik, mint a különórák­ra járó társaik. A gimnázium tanárai elsődle­gesnek tartják a tehetséggondozást, a tanulók a délutáni szakkörökön szerezhetnek pluszismereteket. Miskolczi Ferencné, a 21. Szá­mú Általános Iskola igazgatója úgy látja, a különtanár nem a te­hetséggondozást, inkább a hiá­nyosságok pótlását segíti. Az is­kola a tehetséges gyerekeket - akár tehetős, akár szegény csa­ládból származnak -, igyekszik bevonni a szakköri munkába. A tapasztalatok szerint nem indul­tak a felvételin nagyobb eséllyel azok a nyolcadikosok, akik a vá­lasztott középiskola fizetős elő­készítőire járnak. A TUDÁS ÁRA A különórák ára függ az illető tanár vég­zettségétől, a tantárgytól és az óra hosszától. Szülők elmondása szerint egy mate­matika különóra, ha középiskolai tanár tar^a, akkor 1000-1500 forintba kerül, ha egyetemi oktatóhoz jár a gyerek, ak­kor 2000-2500 forint az ár. A nyelvórák akkor a legolcsóbbak, ha az oktatónak nincs tanári végzettsége, csak nyelvvizsgája, akkor 700-1000 fo­rint a tarifa, a középiskolai tanárok 10001500 forintért vállalják a külön­órát, az egyetemi oktatók pedig 2000 2500 forintért. A többi tantárgy ára a matematikához hasonlóan alakul. Más a véleménye Kalmárné Tóth Hedvignek, aki szülői szem­szögből világította meg a problé­mát. Az ő fia már óvodás korá­ban járt fizetős angol nyelvokta­tásra, ahol kiderült, jó a gyerek nyelvérzéke. Azóta különtanár foglalkozott vele, aminek eredmé­nyeképpen már 16 évesen angol felsőfokú nyelvvizsgát tett. Ezt az iskolai oktatás nem tudta volna számára nyújtani - vélekedett az édesanya. Később fia japán és né­met nyelvórákat is vett, és ha nem értette a matematikát, akkor időnként matematikatanár segít­ségét is igénybe vették. Kalmárné Tóth Hedvig mindezek ellenére úgy érzi, hogy a Diósgyőri Gim­náziumban nem szenved hátrányt az a diák sem, akinek szülei sze­gények, a tanárok ugyanis felka­rolják a tehetségeket, és délutáni órákon készítik föl őket a felvé­telire vagy versenyekre. Szerencse, hogy önrész nélkül is lehet! Nem ad támogatás számítógéphez Miskolc Miskolc (ÉM - KHE) - A héten járt le a pályázat ha­tárideje, mely a közalkalma­zottak számítógép-beszerzé­sét segíti. Tavaly a Széchenyi-terv kere­tében hirdették meg a közalkal­mazottak számítógéphez jutását segítő pályázatot. Miskolcon nagy volt az érdeklődés - 500 pe­dagógus önrészét, fejenként 62 ezer 500 forintot vállalt át az ön- kormányzat. A 36,8 millió forin­tos összeget az idei költségvetés­ből fizették ki. Amelyik pedagógusnak tavaly nem sikerült számítógéphez jut­nia, reménykedett, hogy majd az idén. Meg is jelent a pályázati kiírás. Ezúttal az általános isko­lák alsó négy osztályában órarend szerint tanító pedagógusok, a köz­gyűjteményi és közművelődési in­tézmények szakdolgozói nyújthat­ták be igényüket. Az önrész emel­kedett a tavalyihoz képest, 85 ezer forint lett, melyet a közalkalma­zott intézménye is átvállalhat. Az idén a miskolci önkormányzat közgyűlése nem tűzte napirendjé­re a pedagógusok számítógéphez jutását. Hogy miért? Erre keres­tük a választ. Elvitte a választás A városháza közoktatási és közművelődési osztályának veze­tőhelyettese Mókáné Hallók Zsu­zsanna elmondta: az idén kétféle pályázatot lehet beadni. Az egyi­ket önrészvállalással, a másikat pedig anélkül. Mivel a közokta­tási intézmények költségvetése meglehetősen szűkös, valószínű, hogy nem tudják átvállalni az ön­részt. A pedagógusok számára azonban adott az a lehetőség, hogy önrész nélküli pályázatot ad­janak be. Lehetséges, hogy ezért nem támogatja pénzzel az idén a város a pályázatokat. Marschalkó Tibor, a városháza pénzügyi és ellenőrzési osztályá­nak szakfőtanácsosa szerint a szaktárca pályázati kiírása rossz időben jelent meg, október 15-én, épp a helyhatósági választások kellős közepén. Az új polgármes­ternek és a megalakuló képvise­lő-testületnek nem a pedagógusok Az Iskolában többen jutnak hozzá számítógéphez jutása volt a leg­fontosabb dolga. Lenne rá igény A Munkácsy Mihály Általános Iskolában 8 pedagógus nyújtotta be igényét számítógép-beszerzés­re. Póczos Barnabás iskolaigazga­tó szerint akkor lett volna nagy baj, ha önrész nélkül nem lehet pályázni, 85 ezer forint kifizetését nem tudták volna vállalni az is­kolában tanítók. Az igazgató vé­leménye, hogy az önkormányzati támogatás elmaradásának oka a helyhatósági választás lehetett. Á Szemere Bertalan Középisko­lában nagy igény lenne számító­gépre a pedagógusok körében, eb­ben az évben azonban nem élhet­nek a pályázati lehetőséggel. Kiss Gábor általános igazgatóhelyettes szerint az önkormányzati támoga­tás a szűkös anyagi lehetőségek miatt maradt el. Túl sok lett volna Miért szűkítették az idén a pályázók körét? - kérdeztük az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban, ahol a kö­vetkező tájékoztatást kaptuk: praktikus okokból. A szaktár­ca tudta, hogy rengetegen pá­lyáznak majd, (közel 10 ezer igény érkezett be), az erre szánt keret viszont véges, 1,9 milliárd forint. A miniszté­rium már dolgozik a 2003-ban bevezetendő új pályáztatási rendszeren. HŰSÉGAKCIÓ Negyvennyolc év az Északkal Hernádszurdok (ÉM - LL) - Elérkezett a szerencse ideje Hernádszur- dokon, hiszen 48 évnyi észak-magyarországos hű­ség után Fürjész András nyugdíjast és feleségét sor­solta a nyertesek immár népes táborába a „hűséges” számítógép. Bizony, közel fél évszázad­nyi idő telt el azóta, hogy há­zasságot kötött a 77 esztendős Fürjész András és neje, Etelka. Azóta járatják megyénk legna­gyobb példányszámú napilap­ját, noha egypercnyi északos kihagyás nélkül annak idején a Képes Újságot szintén hozta a postás, heti rendszerességgel. Szavaik szerint eszükbe sem jutott más napilapra előfizetni, talán még a 48 évvel ezelőtti példányok közül is akad né­hány a padláson. Már nem fiatalok a házastár­sak, mégis rengeteget dolgoz­nak, kisebb állatkertnek álcáz­zák a portát. Szeretnek gazdál­kodni, a kárpótlás idején három hektár földterülethez jutottak, azt pedig szépen megművelik. Amint Kálmán Mária területi képviselő átadta a Fürjész há­zaspárnak a hűségükért járó ajándékot, a vásárlási utal­ványt, a háziasszony megjegyez­te, ők bizony rengeteg alkalom­mal részt vettek az Észak-Ma- gyarország nyereményjátékain, eddig azonban sosem mosoly­gott rájuk a szerencse. A Jutalmazott házaspár (balra) A férj, a Szerencsi Állami Gazdaság nyugalmazott raktá­rosa naponta legalább három órát tölt el újságolvasással, leginkább a horoszkópot és a hirdetéseket részesíti előnyben. Folyamatosan figyelemmel kísé­ri az állatvásárlási lehetősége­ket, miután őt leginkább a te­henek, baromfiak és egyéb, a házhoz szoktatott élőlények ér­deklik. A gyászjelentéseket - ha lehet - elkerüli, nem igazán kí­ván fiatalok halálhíréről infor­málódni. A híreket viszont rendszeresen elolvassa, s amint elmondta, azért szereti különö­sen az Északot, mert nem hosszúak és fárasztóak a cik­kek. Szerinte ilyennek kell len­nie egy jó megyei napilapnak. A felesége kicsit másféle ol­vasási stílust képvisel, a há­ziasszony szinte minden eset­ben az utolsó oldalt részesíti előnyben, ott találja ugyanis az érdekességeket, illetve a humo­ros szösszeneteket. Mint mond­ta, a helyi információk érdeke­sek, igyekszik megismerni a szűkebb pátria történéseit. Ál­lítja, hogy a régiós informá­ciók terén az Észak-Magyaror- szág messze jobb az ország töb­bi megyei napilapjánál. A 48 évvel ezelőtti első példányok közül - teszi hozzá - néhány még a padláson lapul, amelye­ket annak idején lányaik nem vittek el a MÉH-be. Ha egyszer ráér, akkor megkeresi a kora­beli Észak-Magyarország egy- egy példányát. Fotó: Liszkay László

Next

/
Oldalképek
Tartalom